Új Szó, 1974. július (27. évfolyam, 153-179. szám)
1974-07-14 / 28. szám, Vasárnapi Új Szó
A bratislavai GSIP legfontosabb feladata az ipari vállalatok integrált információs rendszerének kidolgozása az 1971—1975-ös években jelölt a vállalatokat, üzemeket s egyáltalán a termelés különböző szakaszait irányító vezetők bármilyen döntést hoznának, először alaposan áttanulmányozzák az adott problémával összefüggő kérdéseket. A megfelelő és célszerű döntéshez információkra van szüksé" gük, s az is természetes, hogy minél pontosabb és részletesebb az információ, tehát minél jobb a vezető érte- isültsége, annál helyesebb lesz a döntés. A gazdasági és termelési döntésekhez szükséges információkat általában a különböző kartotékrendszerek segítségével végzett analitikai nyilvántartás tartalmazza. A termelési folyamatokban, különösen a technológiai folyamatok irányításánál azonban olyan adatokra is szükség van, amelyek nem találhatók meg a könyvelési nyilvántartás adatai között. Ezért a gondos ve- zetők rendszerint saját jegyzetfüzetüket, különböző nagyságú noteszeket is vezetnek, ahová feljegyzik a feladatkörükhöz, döntési területükhöz tartozó legfontosabb adatokat, s alkalomadtán fellapozzák a megfelelő oldalt, s mielőtt az adott kérdésben állást foglalnának, áttekintik feljegyzéseiket, a számok és az adatok halmazát. A termelés azonl>an rohamosan fejlődik, növekszik a koncentráció, a technológiai folyamatok egyre összetettebbek, s az információszerzés említett formái egyre kevésbe nyújtanak kielégítő alapot a hibátlan, optimális irányításhoz. Ezen még az adatok mennyiségének a növelése sem segít, mert egyre nehezebbé válik azok kikeresése, összegyűjtése, egyeztetése és felhasználása. A fejlődés során azonban minden új probléma a megoldás csíráit is magában hordozza,, csupán fel kell tárni, ki kell fejleszteni, és ésszerűen ki kell használni azokat. Az információszolgáltatás területén ilyen megoldásnak bizonyultak az elektronikus számítógépek. Mint ismeretes, ezek a számítógépek nem csupán számtani műveleteket hajtanak végre, hanem a „betáplált“ adatokat különböző módon, lemeztárolókon, mágnesszalagokon vagy egyéb módon őrzik, amelyek így különböző kapacitású „adatbankoRat“ képeznek, s a periférikus berendezések segítségével, például automatikusan vezérelt írógépekkel vagy televíziós képernyőn képesek ezeket a tárolt adatokat bármikor és azonnal közölni. Amíg például egy bizonyos döntési feladathoz szükséges adatok összegyűjtése a hagyományos módszerekkel harminc órát vett igénybe, a számítógép ugvanezt a feladatot egy óra, esetleg rö- videbb idő alatt is elvégzi. A számítógépek segítségével tehát az információszerzés gyorsasága harmincszorosára vagy ennél is többszörösére növekszik, s ha tekintetbe vesszük, hogy a korszerű nagyüzemek gazdálkodásának és termelésének irányításához jól alátámasztott döntések végtelen sorozatára van szükség, amelyek a termelési és pénzügyi tervek kidolgozásától kezdve egészen az értékesítésig a vállalati tevékenység va- mennyi szakaszára, a készlet- és az állóeszközgazdálkodásra, a karbantartás irányítására, a pénz- és a munkaerő-gazdálkodásra is kiterjednek, könnyen felfoghatjuk a számítógépek ipari alkalmazásának hatalmas népgazdasági jelentőségét. Tudomány és technika az irányításban A számítógépek alkalmazása a tudományostechnikai forradalom egyik konkrét megnyilvánulása, amely a jövő fejlődés szempontjából korlátlan lehetőségeket rejt magában éppen a legfontosabb területen, a munka termelékenységének, a termelés intenzitásának és hatékonyságámítógépek gazdaságos kihasználásának legfőbb előfeltétele azonban a hozzáértő kezelőszemélyzet biztosítása, a számítógépek nyelvéi értő programátorok munkája. Az üzemi adatokat ugyanis először le kell fordítani a számítógépek „nyelvére“, s csak így lehet azokat betáplálni az adatbankba. E feltételről a vállalatok önmagukban nem tudnak gondoskodni, ez már országos iskolaügyi feladat. De éppúgy országos feladat az anyagi-technikai feltételek megteremtése, a célnak legjobban megfelelő számítógépek kifejlesztése, gyártása, illetve beszerezése és elosztása, hiszen a számítógépek alkalmazásából származó előnyök egyaránt érintik az egyes vál lalatokat és az egész népgazdaságot. Az Ipari Információrendszerek Intézete A számítógépes információrendszerek bevezetését tehát központilag kell irányítani és koordinálni. Ezt a népgazdaság és a közigazgatás egyes ágazatai saját területükön önállóan szervezik, hiszen más számítási rendszerre van szükségük például a statisztikusoknak, másra a kereskedelmítás technika szintén különböző, a bratislavai és a sviti központban például az ESZR—3030-as, Považská Bystricán, 'írónőmben és Zvoienban a Tesla 270 es, a žilinai önálló munkahelyen pe- dig — a technológiai folyamatok irányításánál alkalmazott automatikus rendszerek kifejlesztéséhez — az RPP 16-os számítógépet használják. Az utóbbival az Incheba ’74 nemzetközi vegyipari vásár látogatói is megismerkedhettek a Szlovák Tudományos Akadémia kiállítási részlegén. Az. elmondottakból is látható, hogy a bratislavai Ipari Információrendszerek Intézete az eddigi tapasztalt ögybuzgalom és az elért eredmények ellenére is csupán az alapozásnál tart, hiszen az SZSZK Iparügyi Minisztériuma is csak 1973 április 24-én hagyta jóvá az integrált információs rendszer és az alkalmazott számítástechnika 1980- ig szóló fejlesztési koncepcióját. A koncepció a továbbiakban, különösen a 6. ötéves terv éveiben :> szocialista államok egységes számítógéprendszeréhez tartozó berendezések, például az ESZR 1050 es számítógép alkalmazásával számol. A cél tehát világos, s a feltételek is adva vannak hoíi- zá, hogy Szlovákia ipara a számítástechnika segítségével sikeresen vállalhassa az intenzív fejlesztés feladatait. MAKRAI MIKLÓS nak növelésében, amely a további fejlődésnek csaknem kizárólagos forrása. Az első elektronikus számítógépek megjelenése egy két évtizeddel ezelőtt azonnal nagy feltűnést keltett. A „kibernetika“ szinte misztikus fogalommá vált, olyan elképzelések születtek, hogy a számítógépek majd „helyettesíthetik“ az embert, lehetővé teszik az Irányító és szervező dolgozók számának csökkentését, s gazdasági szerepük elsősorban ilyen értelemben, a munkaerő és a munka megtakarításában érvényesül. Ma már a számítógépek szerepére és jelentőségére is sokkal jó- zanabbul tekintünk, nem azt várjuk tőlük, hogy helyettesítsék az embert, hanem azt, hogy minél hasznosabb szolgáltatásokat nyújtsanak az egyre bonyolultabbá váló folyamatokat irányító szakembereknek, hogy azok idejét ne vegye igénybe az információszerzés hosszadalmas folyamata, s hogy a számítógépek gyorsan és rugalmasan közvetített adatai alapján növekvő pontossággal és hatékonysággal tudják végezni irányító és szervező munkájukat. A számítógépek ipari termelésbe való bevezetése és alkalmazása azonban nem egyszerű feladat. Elsősorban azt kell figyelembe venni, hogy a korszerű számítógépek meglehetősen drága beruházások, s alkalmazásuk csak akkor lehet gazdaságos, ha teljesítményüket, képességeiket a vállalatok teljes mértékben kihasználják. Először tehát az előfeltételeket kell megteremteni a számítógépek munkájához. A legfontosabb szempont az, hogy a vállalat vagy a termelési-gazdasági egység a számítási és az adattárolási feladatok terjedelméhez viszonyítva milyen kapacitású és rendszerű számítógépet igényelhet, hogy azt a továbbiakban valóban célszerűen és gazdaságosan tudja kihasználni. Megfelelő helyet is kell biztosítani a számítógépek beszereléséhez, ami rendszerint további beruházási költséggel jár. A számi-, és ugyancsak másra a termelő vállalatoknak. Külön területet képez továbbá a mezőgazdaság számítástechnikai rendszere. Mindez nem zárja ki azonban a kölcsönös együttműködés és tapasztalatcsere lehetőségeit és szükségességét. Az SZSZK Iparügyi Minisztériumához tartozó vállalatokban például az 1969 szeptemberében létesített ÜSIP (Üstav systémového inžinierstva priemyslu), vagyis az Ipari Információrendszerek Intézete végzi. Ez az intézet az említett minisztériumhoz 1 tartozó állami gazdasági szervezet, melynek fő feladata az ipari vállalatok integrált információs rendszerének kidolgozása az 1971-1975-ös években, valamint az automatizált irányítási rendszerek építése a jelenlegi időszakban. továbbá az 1975—.1980-as években. Az utóbbit az ASR rövidítéssel jelölik {Automatizované systémy riadenia), ennek keretében fejlesztik a vállalatok automatizált Irányítási rendszerét, ezt viszont az ASRP (Automatizované systémy riadenia podnikov) rövidítés fejezi ki. A bratislavai Ipari Információrendszerek Intézete tulajdonképpen a minisztériumhoz tartozó nagyobb vállalatokban működő számítástechnikai szakosztályok egybekapcsolásával jött létre. Ez a körülmény két szempontból is fontos. Az egyik, hogy az új intézet már tapasztalatokkal rendelkező szakemberekre támaszkodhatott, s a munkát nem kellett teljesen élőiről kezdeni. Ennek köszönhető, hogy az eltelt rövid időszak alatt az intézet jelentős eredményeket ért el az előirányzott feladatok megoldásában. A másik szempont talán az előbbinél is fontosabb, éspedig az, hogy a vállalatoknál korábban kiépített számítástechnikai osztályok ma az intézet koordinációs központjaiként működnek, s a kutatási eredményeket közvetlenül érvényesíthetik a gyakorlatban. Ilyen koordinációs központok működnek Bratislavában, Považská Bystricán, Prievidzán, Svitben, Trenőín- ben és Zvoienban, továbbá egy önálló munkahely is van ŽiJinán. Már a városok neve is elárulja, hogy az egyes koordinációs központok különböző termelési szakágazatokban működnek, a sviti például a vegyipari vállalat termelésének Irányí.ásával, a zvolení a faipari, a trenßini a ruhaipari vállalat termelésének irányításával foglalkozik. Annak ellenére, hogy a bányaipar és a gépipar ma már nem tartozik az SZSZK Iparügyi Minisztériumához, az intézet továbbra is koordinálja a számítástechnika fejlesztését ezekben az ágazatokban, éspedig a jjrievidzai és a Považská Bystrica-i központokban. ' Az említett koordinációs központok tevékenységét különböző alrendszerek szerint is szakosították, Považská Bystricán például a munkaerő- gazdálkodás és a bérezés, a sviti Chemosvitben az állóeszköz-gazdálkodás, Trenčínben pedig a termékértékesítés irányítási alrendszerének fejlesztésével foglalkoznak. A koordinációs központokban alkalmazott száIliiéi ľf/tr iiimaiB ľ. > m Az OSIP koordinációs központjaiban legelterjedtebbek a Tesla 270-es számítógépek
