Új Szó, 1974. június (27. évfolyam, 128-152. szám)

1974-06-09 / 23. szám, Vasárnapi Új Szó

Kulturális HÍREK 1974. VI. 9. 9 ■ A P. 1. Csajkovszkij nemzetközi versenyt, melyre az idén már ötöd­ször kerül sor, június 11 e és július 4-e között rendezik meg Moszkvában. A rendezők mintegy 200 fiatal mű­vész részvételével számolnak a világ minden részéből. Az idei verseny szervező bizottságának az elnöke Di- mitrij D. Sosztakovics szovjet zene­szerző, nemzeti művész. ■ A Práca Könyvkiadó ERB-klubja az idén a hatodik évfolyamába lép. Az előző öt évfolyamban 72, ma már közismert irodalmi alkotást adott ki. A harmadik évfolyamtól kezdve válo­gatott kiadványokat is megjelentet. Ezek között szépirodalom, valamint tudományos és ismeretterjesztő iroda­lom egyaránt szerepel. Az ERB-klub a hatodik évfolyamában elsősorban könyvújdonságokat ad ki. ■ Az arab képzőművészet első bl­en uáléja, melyet Bagdadban, Irak fő­városában rendezlek meg, nagy nép­szerűségnek örvend. A kiállításon 15 arab ország mintegy 320 képzőművé­szének több mint 700 alkotása szere­pel. Ezek nagy részét festmények és plasztikák alkotják. A biennálét a jövőben szeretnék egy-egy arab or­szág fővárosában rendszeresen meg­rendezni. U „A moszkvai Szovjet Irodalmi Könyvkiadó“ „A férfiasság krónikája“ címmel kiadta Ilja Ehrenburg azon írásait, melyeket az iró a Nagy Hon­védő Háború alatt a külföldi sajtó­nak írt. A könyv tartalmazza Ehren- burg korabeli levelezéseit is. 09 „NDK-beli gyermekkönyvek és csehszlovákiai gyermekek rajzai“ cím­mel a múlt héten kiállítás nyílt az NDK prágai kulturális és információs központjában. Ezen mintegy 400 könyv szemlélteti az NDK-beli gyer­mek- és ifjúsági könyvkiadók munká­ját. A könyvkiállítást a hazai gyer- mekrajzok megfelelően egészítik ki. ■ A dr. juraj Haluzický művészeti vezető és Elena Sárayová-Kováöová karmesternő vezette bratislavai gyer­mekkórus nemrég a belgiumi Neer- peltben megrendezett európai ifjúsági zenei fesztiválon vett részt. A ren­dezvényen a gyermek- és ifjúsági kó­rusok kategóriájában az első helyen végzett. ■ Spisská Nová 1/esen a járás la­kosai három hétig tekinthették meg földijük, j. Fabini festő és érdemes művész alkotásait. A kiállítást, me­lyen a művésznek a kelet-szlovákiai régészeti leletekkel kapcsolatos mun­kái szerepeltek, a košicei Kelet-szlo­vákiai Múzeum és a Spisská Nová Ves-i Honismereti Múzeum rendezte. ■ A Bratislavai Városi Múzeum a helyi nemzeti bizottsággal közösen 1966-ban az egyik régi vajnoryi ház­ban népművészeti múzeumot létesí­tett. A különböző népművészeti tár­gyak (népviseleti ruhák, csipkék, bú­torok stb.) iránt nagy az érdeklődés. A kiállítást az idén már mintegy 2500 látogató tekintette meg. ■ Angol pár nyerte a Savaria nem­zetközi táncverseny mezőnyében a latin-amerikai táncok versenyét, s így a Savaria-kupát. A látványos verseny során a hét országból Magyarország­ra érkezett pontozóbírói kar egyönte­tűen a Peter Maxwell—Lynn Harmann angol párost találta legjobbnak. A standard-táncok versenyében a győz­tes szintén az említett páros lett. Cl A szovjet pedagógusok közéleti tevékenységét és megbecsülését jól példázzák az alábbi adatok: a csak­nem 50 millió tanulót nevelő, több mint két és fél millió szovjet peda­gógus közül 82-en a Szocialista Mun­ka Hőse kitüntetettjei, 280 ezren ren­delkeznek egyéb kitüntetéssel, 25 en tagjai a Legfelsőbb Tanácsnak, 155 ezren pedig a helyi tanácsoknak. ■ Nagy sikere van Marguerite Du- ras India Song című ú) — részben önéletrajzi — regényének. ■ A Polityicseszkaja Lityeraíúra kiadónál Orosz internacionalisták az 1919-es Magyar Tanácsköztársaságért címmel dokumentumgyűjtemény je­lent meg. A kötet 176, javarészben először közzétett dokumentumot tar­talmaz, melyet magyar és szovjet párttörténelmi archívumokban őriz­nek, beleértve a korabeli sajtó anya­gait is. A kórusok és a zenekar vezetője Bodonyi András tanító elvtárs. Megle­pő, szinte hihetetlen, hogy ennyi mun­kát magára vállaljon egy fiatal tanító. Miután megismerkedtünk vele, távol­létében egy rögtönzött közvéleményku­tatást rendeztünk a tantestületi szobá­ban. Ml A VÉLEMÉNYE? Ezekről a kóru­sokról, a zenekarról, a vezetőjéről? Ezt kérdeztük. A válaszokat lejegyez­tük. Török Ferenc tanító, a népművelődé­si otthon vezetője: — Nehéz ítéletet jelentő véleményt fogalmazni, hisz az egyik kórusnak én is, a feleségem is tagja. Mit mondjak? Közhellyel vála­szolok: Dalolva szép az élet. Kiss Sándorné tanítónő: — Amikor kollégánk a nemzeti bizottság tanácsa előtt legelőször elmondta, hogy mit szándékszik megszervezni, ezt gondol­tam: Nos, merész tervek, merész el­képzelések, aligha sikerül majd meg­valósításuk. Most, nagyon örvendek, hogy mégis sikerült! Bodnnyi Andrásné, tanítónő, a fele­sége: — Nem nyilatkozhatok, mert a segítőtársa vagyok. Csak annyit mon­dok, hogy amikor lefényképezték, rá­szólhattak volna, hogy igazítsa meg a haját. Kiss Sándor igazgató: — Főleg azért dicséretes a tevékenysége, mert isko­lánkban is a legnehezebb munkasza­kasz az övé. Az úgynevezett különle­ges osztály tanítója. Tizennyolc ci­gánygyermek oktatását, nevelését, elő­készítését bíztuk rá. Tanítványai közül Kovács Tibor jövőre már a rendes har­madik évfolyamban, Kovács Dana, Ko­vács Éva pedig a rendes második év­folyamban folytathatja majd tanulmá­nyait. Egyébként a 12 tagú tantestület nem is mondhatott valamilyen „ab­szolút“ értékű véleményezést, mert ki­derült, hogy ha nem is ilyen látvá­nyos formában, de valamennyien, ki-ki a saját munkaterületén, kovácsolói a községben tapasztalható jó lendületű művelődési életnek. A FORRADALMI MÚLTAT, a község forradalmi múltját jól ismerik vala­mennyien. Kiss Sándor igazgató elv­társ, mint a község krónikása most kapott megbízatást a járási pártbizott­ság ideológiai osztályától, hogy gyűjt­se össze, dolgozza fel az erre vonatko­zó adatokat, emlékeket. Már megkezd­te a munkát, megbeszélte a helyi párt­szervezet még élő, alapító tagjaival, Villant Lajos, Takács Ferenc, Csáky István elvtársakkal, hogy milyen for­mában fogják e$t megvalósítani. Erre vonatkozólag a népdalgyűjtés során is előkerült egy munkásmozgal mi dal: ,,Megy a gőzös, ripeg-ropog a kereke...“ A tanítók, a népművelési dolgozók, a CSEMADOK helyi szerve­zetének tagjai, élükön Deák József el­nökkel, úgy szervezik, irányítják te­hát a község művelődési életét, hogy visszatekintenek, visszanyúlnak a for­radalmi múltba. Onnan vesznek erőt, ösztönzést. Figyelem a citerazenekar műsorát. Még abban is ezt lehet érezni. Nóta nóta után zeng. Biztat, lendít előre a dallam. Szinte fájó, amikor elhallgat a zene, de nicsak, befejezésként még hármat koppan a csörgősbot... Mit jelent ez? Figyelmeztetést, hogy a jövőben az újságírók, a falu és a földművesszö vetkezet vezetői törődjenek egy kicsit többet azokkal, akik hajlandók tenni, cselekedni a dicső munkásmozgalmi múltú, hajdani Kis Moszkva jövőjéért. HAJDÚ ANDRÁS Pillantás a falura az iskola erkélyéről (Tóthpál Gyula felvételei) ■ érmekkel díszített csörgősbot, 117 melynek • felső végén sörényesre faragott lófej ékeskedik, három­szor koppan. Erre a jelre megszólal­nak a hangszerek, mind az öt cltera, a köcsögduda, a járomszög, és a csör­gősbot koppanása, ritmusos dobbaná­sa, csörgése szinte ráparancsolja az ütemet erre a nótára: „Megdöglött a bíró lova ...“ Mosolyog Kázmér Béla, aki maga faragta a csörgősbotot meg az egyik citerát. Ünnepi komolysággal pengeti hangszerét Annus Gábor, az alig tizen­négy esztendős citerás. Pipáját szoron­gatva figyeli a dallamot Bodonyi And­rás tanító, a zenekar vezetője. Féltő pillantással követi minden mozdulásu­kat Kiss Sándor iskolaigazgató, pedig már cseng-bong a régi, majdnem el­felejtett nóta: „Megdöglött a bíró lo­va MAJDNEM ELFELEJTETTÉK már Se- Cianky (Szécsénke) községben ezt a nótát, de jött ez a lelkes, áldozatkész tanító, Bodonyi András, összegyűjtött vagy 150 eddig alig ismert népdalt, megszervezte a kórusokat, a zenekart. És most zeng a nóta ... Majdnem elfeledkeztünk mi is erről a faluról. Hosszú-hosszú évek óta egyetlen újságíró sem járt errefelé. Hej, pedig valamikor úgy nevezték ezt a falut messze a környéken, hogy a Kis Moszkva... Valamikor erős mun­kásmozgalmi „fészek“ volt ez a falu. Innen indultak Ipolyság felé az éhség- menetek, a tüntető felvonulások. Eb­ből a faluból sok-sok becsületes mun­kást börtönbe hurcoltak a csendőrök. Ebből a faluból kerültek ki felszabadu­lás után az olyan típusú pártmunká­sok, mint Major Sándor elvtárs, a Sza­bad Földműves volt főszerkesztője, aki elhunyt, meg a többiek, akik még él­nek, és felelős munkabeosztásokban már nem egy falu, hanem egy-egy já­rás, egy-egy országrész .vezetői. Közben az újságírók mintha elfeled­keztek volna erről a faluról. Legutóbb Kiss Sándor iskolaigazgató „Példás tanító“ kitüntetést kapott. Még talán hírül sem adta ezt a csehszlovákiai magyar sajtó. Legutóbb, a „Tavaszi szél vizet áraszt“ népdalverseny elő­döntőjében 145 pontot, néhány hét múlva, a középdöntőben már 171 pon­tot kapott a falu egyik (öt közül az egyik!) kórusa. Még egy kurta hírecs- két sem olvastunk erről. Z-akcióban, majd javítás címén a volt kastélyhoz, főleg társadalmi munkában, hozzáépí­tettek 6 tantermet. Az építés értéke több mint 600 000 korona. Más eset­ben egy-egy szombati brigádmunkáról hírt adnak a lapok munkatársai. Er­ről elfeledkeztek. Illő tehát pótolni a mulasztást. Nézzünk csak körül! SZEMBETŰNŐ az a tény, hogy a köz­ség lakóinak száma 644, ugyanakkor 5 kórus működik. Az úgynevezett kis- kórus tagjai a 2—3—4. évfolyam ta­nulói Az a kórus, melynek foglalkozá­sait főleg az 5—6—7—8. évfolyamba járó tanulók látogatják, a helyi elne­vezés szerint már: énekkar. Második éve működik. A gyermekkórusok járási fesztiválján második helyezést ért el. Legalább 10 kétszólamú számból áll a műsoruk. Most tanulnak be egy há- romszólamú feldolgozást. Érdekes, hogy hegedű kíséri énekszámaikat. A januárban alakult menyecskekórusnak 14 tagja van. Ugyanennyi tagja vau a férfikórusnak. Mindkettő a község és a környék népdalainak előadását tűzte műsorra. Néha más vidék népies stí­lusú dalait is előadják. Rendszerint ká­nonban. A legnagyobb létszámú kórus a vegyeskar, melynek 30 dalosa van. Ök inkább csak olyan „házi“ énekkar, mert a népdalverseny egyik feltétele, hogy csak 12 tagja.legyen a kórusnak. Ök tehát inkább csak a hazai és kör­nyékbeli rendezvényeken szoktak sze­repelni. Azután itt van még az előbb bemu­tatott citerazenekar, melynek 8 tagja van: 5 citerás (közülük kettő iskolás gyermek), 3 zenész ritmushangszeren, különös, sajátosan népi hangszeren, il­letve hangszerrel játszik, vagyis kö­csögdudával, csörgősbottal és járom­szöggel. Bodonyi András tanító és a zenekar legfiatalabb citerása, Annus Gábor Kiss Sándor iskolaigazgató, pé ldás tanító

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents