Új Szó, 1974. június (27. évfolyam, 128-152. szám)
1974-06-05 / 131. szám, szerda
Egy találkozó elé (Felhívás a „Halál a fasizmusra" partizánegység volt harcosaihoz) 1972 tavaszán Szűcs László rendezővel a Magyar Televízió számára egy portré- filmet készítettünk Söjtör Jánosról, a kanizsai járási pártbizottság első titkáráról. Söjtört már régen ismertem, de azt csak a forgatás előkészületei során tudtam meg róla, hogy az utolsó háborús télen Volkov szovjet parancsnok és Jozef Papala (szlovák) parancs- nokhelyeltes alatt a „Halói a fasizmusra“ nevű partizánegységben szolgált. Világos, hogy egy ilyen „kalandos“ életszakaszt nem hagyhattunk ki a filmből. A kérdés csak az volt: vannak-e a partizánkodásnak írott vagy eleven dokumentumai? Szerencsére Söjtör János mind a kettővel tudott szolgálni, még pedig mindjárt helyben, Nagykanizsán. Kiderült, hogy a város főállatorvosa: dr. Ehberling Dezső együtt szolgált Söjtör- rel, és a partizánkodását bizonyító papírost is megőrizte családi okmányai között. Nosza: a bizonyító papírral együtt össze is ültettük az első titkárt és a főállatorvost, hogy mondják mikrofonba a felvevögép előtt: hogyan is lett partizán az egykori határvadász zászlóaljtörzsparancsnok és az egykori szakaszvezető zász- lóaljkovács? Ehberling, mint parancsnok, tudta, hogy a környéken, az Alacsony Tátra tövében, partizánok tevékenykednek. Ennek ellenére — mert parancsot kapott rá — elindította a zászlóaljtörzset Podkonyica község felé. Ahogy ott mentek-mende- géltek a térdig érő hóban, egyszer csak két magyar egyenruhás lovas termett az élen haladó Ehberling előtt. Sapkájukon keresztben piros szalag. Megálljt intettek, majd arra figyelmeztetve Ehberlinget, hogy körös-körül gépfegyverek állnak tüzelésre készen, felszólították: adja át a fegyverét és kövesse ókét. Ehberling engedelmeskedett a felszólításnak, és a lovasokkal beballagott a község iskolájába. Itt maga a parancsnok: Volkov őrnagy fogadta Jozef Papala és a parancsnokság más beosztottjai társaságában. Öt is kihallgatta, az embereit is, majd feltette a kérdést: fogságba megy-e, vagy vállalja a fasiszták ellen a harcot? Ehberling a kérdést tovább adta felsorakoztatott embereinek. Válaszuk — köztük Söjlör Jánosé is — így hangzott: „Ha a zászlós úr átáll, mi is vállaljuk a harcot.“ Ezt a — mondhatnánk — botcsinálta partizánná válást hamarosan tűzkeresztség, inajd a vóres bevetések egész sora követte, végül egy kitörés, amelyet a partizánegység a 4. Ukrán Front összekötőinek segítségével az SS-csapatok gyűrűjén át hajtott végre. Portréľilmunket — a fenti epizód ennek csak kb. tíz perces része volt — 1972. május 12-én mutatta be a Magyar Televízió. A filmnek szép közönségvisszhangja volt, és a sok levél közül egy Bratislavából érkezett. Olyan valakitől, aki — mint menekült — a kitörésben maga is részt vett és a kitörésről fényképeket is készített. A fényképek birtokában az az ötletünk támadt, hogy össze kellene hoznunk az egykori, még élő harcostársakat — elsősorban Söjtöréket és Jozef Papalát — egy találkozóra, amikor is — rajtuk a kamera, előttük a mikrofon — békés körülmények közt ismételnénk meg velük ugyanazt a kitörést, amelyet annak idején fegyverrel a kezükben hajtottak végre. Az ötletből terv lett, és a terv — őszi forgatással — már a megvalósulás előtt áll. A siker érdekében nagyon szeretnénk, ha az Üj Szó szerkesztőségén keresztül, levelüket ide címezve, jelentkeznének Jozef Papala és a mi magyarjaink egykori harcostársai, hogy az érintkezést velük is felvehessük. Annak a gondolatnak a jegyében, hogy a múlt kötelez, és hogy a harcban született barátság tüzének nem szabad kialudnia. URBÁN ERNŐ 1975-ről, mint A nők nemzetközi évéről tulajdonképpen már 1972. vége óta beszél a világ. Akkor fogadta el az ENSZ azt a határozatot, melyben kihirdette A nők nemzetközi évét, s melyben a világ minden országának kormányát felhívta, hogy a nők helyzetének és jogainak vizsgálatára országukban sokoldalú figyelmet fordítsanak. A múlt év májusában az öt világrész asszonyainak — a Nemzetközi Demokratikus Nő- szövetség képviselőinek — kubai találkozóján szó volt a nők békéért és haladásért folytatott harcáról, s azon országok asszonyainak nyújtott állandó támogatásáról, akik jogaikat — félénken, vagy kitartóan és öntudatosadban — még csak követelik. Ezen a találkozón is szó volt már A nők nemzetközi évére való előkészületekről. Fanny Edelman, a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség főtitkára beszélt a haladó szellemű nők 1975-re való előkészületeiről, amikor a nők több szóhoz jutnak, mint máskor, és a világ minden országában a figyelem középpontjába kerülnek. Fanny Edelman Prágában, a Csehszlovákiai Nőszövetség országos kongresszusán is, elmondta többek közt, hogy a haladó szellemű nők, akik megértésre, együttműködésre és békére vágynak, közelüllnak egymáshoz, közös cél fűzi őket egybe — nyugodtan, békében élni és nevelni gyermekeiket. Megköszönte a csehszlovák nőknek azt a jelentős támogatást, melyet az egyenjogúságukért, a háború, az éhség, munkanélküliség és elnyomás ellen küzdő nőknek nyújtanak. „A csehszlovák nők helyzete, a nők szocialista társadalombeli helyzetének szép példája a nők nemzetközi évében nagy jelentőségű lesz, mert szemléletes és meggyőző mondotta Fanny Edelman. Ilyen példákkal akarja a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség növelni azon országok asszonyainak öntudatát, ahol erre még nagy szükség van.44 A nöic nemzetközi évében a nőmozgalom hatalmas manifesztációja lesz a nők világkongresszusa, a nők és anyák tüntetése a népek békés Á haladás és a béke harcosai egymás mellett éléséért. Az anyák pedig hatalmas erőt képviselnek. Olyan erőt, mellyel számolniuk kell az agresszív politikát folytató, a gyarmatok népeit kizsákmányoló és az anyákat fasiszta garázdálkodásaikkal sanyargató kormányoknak is. A nők nemzetközi évére való előkészületekkel egy hónappal a csehszlovák nők kongresszusa után, május 20—23 án, a Nemzetközi Demokratikus Nöszövetség tanácsának ülésén ismét találkoztunk. Kilencvenhét ország haladó nőszervezeteinek képviselői a Lengyel Népköztársaság fővárosában, Varsóban aprólékosan tárgyalták e jelentős év programját. A Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség Tanácsa értékelte az ENSZ kezdeményezését és minden nemzeti szervezetet felhívott, hogy teljes erővel igyekezzen bekapcsolni a nőket minden akcióba, mellyel jogaikért, gyermekeik boldogságáért, nemzeti függetlenségükért, a békéért harcolhatnak; azokba az akciókba, melyek követelik, hogy minden kormány teljesítse a gyermekek jogairól szóló deklarációt; a nők életével és munkájával kapcsolatos tapasztalatcserébe, valamint a függetlenségükért harcoló országok nőivel való szolidaritási mozgalomba. A Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség Tanácsa varsói ülésén elfogadta azt a javaslatot, mely indítványozza, hogy a nők világ- kongresszusának színhelye 1975 októberében az NDK fővárosa, Berlin legyen. Ez a kongresszus a világ asszonymillióinak ad hitet és erőt a békéért, szabadságukért, jogaikért vívott harcukhoz. 1975 tehát a világ nőmozgalmának jelentős éve lesz. Jelentőségét több kiemelkedő évforduló is növeli — a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség megalakulásának 30, és a nemzetközi nőnap ünneplésének 65. évfordulója. Hazánkban pedig mindehhez hozzájárul még felszabadulásunk 30. és a nőszövetség megalakulásának 30. évfordulója is. A Csehszlovák Nőszövetség tagjai aktívan részt vesznek e jelentős évfordulók alkalmából rendezett akciókon. Nőszövetségünk megismerteti tagjait a baráti szocialista országok asszonyainak életével és munkájával, és azokkal az országokkal, ahol A nők nemzetközi éve a nőknek segítőkezet és útmutatást jelent. A csehszlovák nőknek lesz mivel büszkélkedniük A nők nemzetközi éve alkalmából. Ezt tudatosítják is, és fő feladatul éppen ezért a még termékenyebb munkát, sokoldalúbb aktivitást tűzték ki. MARGITA PLIŠTILOVÄ Hasznos, sokrétű munka A JÁRÁS MINDEN KILENCEDIK LAKOSA TAGJA A CSVK-SZERVE- ZETNEK # NÖVEKSZIK A VÉRADÓK SZAMA £ SZEM ELŐTT TARTJÁK A PÁRT KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK HATÁROZATÁT 9 A KÖRNYEZETSZÉPÍTÉSÍ MUNKÁKBÓL IS KIVESZIK A RÉSZÜKET © KÉSZÜLNEK A JUBILEUMOK MEGÜNNEPLÉSÉRE. A Csehszlovák Vöröskereszt munkája igen sokrétű. Igyekszik megtanítani az embereket az első segélynyújtás alapismeretéire, véradókat, önkéntes nővéreket toboroz, egészségügyi felvilágosító munkát fejt ki. A polgári védelem keretében elősegíti a lakosság előkészítését stb. Hogy a galántai járásban az egyes munkaszakaszokon milyen eredményt érnek el, efelől érdeklődtünk Vilma Vaculová elvtársnőnél, a járási bizottság vezető titkáránál. (Tóthpál Gyula felvétele^ 0 A járás lakosai hogyan veszik ki részüket a vöröskereszt munkájából? — A lehető legjobban. 1969- ben 8530 tagot tartottunk nyilván, de az elmúlt év végén már 14 598-at. Ez azt jelenti, hogy járásunk minden kilencedik lakosa tagja a Csehszlovák Vöröskeresztnek. Számomra igen örvendetes, hogy a tagság túlnyomó többsége aktív munkát végez, szervezeti életet él. A tagság soraiban a fiatalokat éppúgy megtaláljuk, mint az idősebbeket. A tagság túlnyomó többsége — 9000 nő. — Az ailap- szervezetek elnökeinek egy része 5—15 éve látja el funkcióját, mint pl. Pék Ilona, Polák Mária, Šillová Františka, Hurin Géza, Medik lán. Szekeres Júlia stb. # Ha a Vöröskeresztről be szélünk, a legtöbb embernek a véradás jut az eszébe. Milyen eredményeket érnek el e téren? — Néhány évvel ezelőtt még nem a legjobb eredménnyel dicsekedhettünk. Ma már más a helyzet. Ezt bizonyítja az is, hogy míg 1969-ben járásunkban 882 térítésmentes véradás történt, addig tavaly már 2496. Az „Életet ment meg, aki vért ad“ jelszót az alapszervezetek teljes egészében a magukévá tették. A legtöbb községből mint pl. Kajal, Hurbanová Ves, Šin- tava, Šoporŕia, Pata. Dolné Saliby stb. testületileg keresik fel a vérátöinlesztő-állomást. Ez az esemény ünnepnek számít. Ebben nagy érdemük van a nemzeti bizottságoknak, a gazdasági vezetőknek és a Nemzeti Front tömegszervezeteinek. A galántai járásban már heten mondhatják magukénak a Jan- ský Emlékérem ezüst-, (húsz- szori véradásért) 120-an pedig a bronz. (tízszeri véradásért) fokozatát. Több mint 320-an az „Érdemes véradó“ és 1244-en a „Példás véradó“ jelvényt viselik. Jól kezdtük ezt a évet is. Május 7-ig 1042-en adtak járásunkban térítésmentesen vért. Problémát csupán az okoz, hogy a vérátömlesztő- áilomás kapacitása nem megfelelő. Változásra, javulásra azonban csak 1980 bán számíthatunk. § A honvédelmi nevelésből hogyan veszik ki részüket? — Olt kezdeném, hogy az ifjúság részére minden évben megrendezzük a járást egészségügyi versenyt. Természetesen ezt megfelelő előkészítés előzi meg. Tavaly a páti iskolások a szlovákiai versenyben az első helyen végeztek. A magyar tannyelvű gimnáziumban önkéntes nővéreket, a szlovákban pedig egészségügyi csapatot készítünk fel. Az egészségügyi csapatok, kisebb-na- gyobb eredménnyel járásszerte működnek. Gondot okoz, hogy ezeknek a csapatoknak az ösz- szetétele objektív okok miatt állandóan változik. Részükre a járási versenyt a június 25— 27-e közötti időszakban bonyolítjuk le. A sorkötelesek előkészítéséből, a lakosság polgári védelmi előkészítéséből is kivesszük részünket úgy, ahogy azt az illetékes szervek számunkra meghatározzák. A falvakban az egészségügyi csapatok tagjai és az önkéntes nővérek a szezonmunkák idején szolgálatot tartanak, illetve elsősegélyben részesítik a rászorulókat. 0 Nem feledkeznek meg az ideológiai munkáról? — E téren még javítani kell. Az ideológiai nevelést irányító bizottságunk tavaly háromszor ülésezett és aprólékosan szétdolgozta a feladatokat. A politikai nevelőmunkát segíti a járási bizottság által kiadott „Híradó“, amely tavaly hat esetben jelent meg. Járásunkba 573 „Zdravie“ és 1135 „Nép- egészség“ folyóirat jár, amely a szakmai ismereteken kívül politikai áttekintést is nyújt. A Szlovák Nemzeti Felkelés, valamint hazánk felszabadítása 30. évfordulójának alkalmából az alapszervezetekben több előadást tartanak. O Milyen kötelezettségvállalással köszöntik az évfordulókat? — A Vöröskereszt tagjai tavaly 44 035 óra munkával segítették a Nemzeti Front választási programjának teljesítését. A két jubileum tiszteletére — az idén és jövőre — alapszervezeteink tagjai 32 100 brigádórát dolgoznak, ebből 1974-ben 16 350 órát. Örömmel újságolhatom, hogy eddig 1500 órával túlszárnyaltuk ígéretünket. Kötelezettségvállalásunk között szerepel még 86 előadás megtartása, társasutazások szervezése a felkelés színhelyére, a taglétszám, az önkéntes véradók és az előfizetők táborának növelése. Mindent megteszünk, hogy a lehető legjobban hozzájáruljunk a két jelentős évforduló megünnepléséhez. N. J.
