Új Szó, 1974. június (27. évfolyam, 128-152. szám)

1974-06-30 / 26. szám, Vasárnapi Új Szó

/•Lile háromnegyed évvel a „mű miák“ véres hatalom átvétele után a modern rabszolgaság jelképe lett. Tömeges kivégzések, vérbírósá­gok, zsúfolt börtönök, a legelemibb szabadságjogok eltiprása — ez jel­lemzi a szélsőjobboldali fasiszta tá­bornokok és ezredesek rémuralmát, amely tavaly szeptember 11-én knz- dődölt el, amikor a Cl A, az ITT tár­saság és a különféle washingtoni ügy­nökök közreműködésével, a hazai reakciótól támogatóit reakciós junta fegyverrel megdöntötte a Népi Egy­ség törvényes kormányát és Salvador Allende szocialista köztársasági el­nököt is megölte. A junta valójában nem érte el céljait. A törvényes rendet sikerült felborítania, sikerült letörnie a köz­vetlen fegyveres ellenállást is, kon­centrációs táborokba, börtönökbe zá­ratta a nép legjobb fiait, azokat, akik véletlenül nem kerüllek a kivégzőosz­tagok elé, de műve zűrzavarhoz veze­tett. A nagy káosz félelmetes óriás­ként nőttön nő és polipkarjait nyúj­togatja előidézői — Pinochet tábor­nok juntája felé. Jelenleg az ország munkaképes lakosságának tíz száza­léka munkanélküli, s várható, bogy az év végéig további százezerrel nő a munkanélküliek serege. A gazdasági káosz egyik súlyos következménye, az infláció, már most meghaladja a száz százalékot, s ennek természetes következménye a többszörös áreme­lés, az elképesztő méreteket öltő hi­vatalos és feketekereskedelmi árdrá­gulás, amely következményeivel azt jelenti, hogy a lakosság nagy része a legelemibb fogyasztási cikkekhez sem tud hozzájutni. Ezt a helyzetet még a legelmaradottabb rétegek is össze tudják hasonlítani az Allende- kormány különféle szociális akciói­val, például az iskolásoknak juttatott ingyentej-akcióval, s akkor világos a társadalmi következtetés. Kersin szovjet karikaturista rajza a dawsoni haláltáhorról Közben a junta folytatja az ország népgazdaságának kiárusítását. Foko­zatosan adja vissza a Népi Egység kormánya idején államosított nagyvál­lalatokat egykori tuljdonosaiknak. Legutóbb 150 vállalat sorsáról dön­tött úgy, hogy magántulajdonba ke­rülnek. A junta szinte odaédesgeti a külföldi beruházókat. Olyan vállalato­kat terveznek, amelyek tőkéjének 60 százaléka hazai, 40 százaléka pedig külföldi részvényesek tulajdonában lenne. A junta a féktelen terror fokozásá­val kívánja biztosítani, hogy „hábo­rítatlanul“ folytathassa a nagybirto­kosok és a nagyiparosok érdekeinek megfelelő osztálypolitikáját, amely azonban nélkülöz minden koncepciót. Talán ezzel magyarázható, hogy még azok a polgári középrétegek is kiáb­rándultak az új rendszerből, amelyek helyeselték az Allende-kormány meg­buktatását, és segítséget adtak hozzá. Vonatkozik az egyaránt a klérusra és Frei exelnök kereszténydemokra­ta köreire, valamint azokra a kisvál­lalkozói rétegekre, amelyek időn­ként sztrájkokkal és egyéb akciókkal próbálták zavarni a Népi Egység or- szágépítési terveinek megvalósítását. A juntának csak egy eszköze van: a féktelen terror, amely az egész orszá­got egy nagy börtönné változtatta. Amit Mogalhaes nem láthatott előre Dawson-sziget fogalom lett nem­csak Chilében, hanem már szinte az egész világon. Egyben szimbólum is: egyenértékű jelkép Mauthausennal és Auschwítzcal, meg a második világ­háború többi hírhedt náci koncentrá­ciós haláltáborával. Nem erőltetett összehasonlítás ez: azoktól ered, akiknek szinte csodálatos módon si­került megmenekülniük a halál tor­kából, s így beszámolhattak a tapasz­talt borzalmakról. Csak egy tanút szólaltatunk meg, Enrique Duran Suarez húszéves diá­kot, a Fuenta Arenas-i egyetem volt hallgatóját, akit az alma materből Hurcolt el a junta szoldaleszkája. Suarezt többedmagáva) a Magalhaes- tengerszorosban fekvő Dawson sziget­re deportálták. A sziget nem valamilyen nagy te rtilet, autóval 20—25 perc alatt bejár­ható. Ma egy hatalmas fegyenctelep. A junta ugyan csak 800 főnyi rab je­lenlétét ismeri be, a valóságban azon­ban ennél sokkal többen vannak. Persze számuk állandóan ingadozik, mert újabb szállítmányok érkeznek, az előzőekből pedig sok személy nyomtalanul eltűnik. nappal furcsa tüzek égtek. Az itt élő ona indiánok ősei babonás félelem­mel tisztelték e lángnyelveket, ame­lyekben földöntúli lények titokzatos megjelenését látták. Az ember csak később jött rá, hogy e vidék földgáz­ban és olajban rendkívül gazdag, s a lángnyeivek a kiszivárgó földgáz ere­detére vallottak. Meghiúsult tervek Magalbaes nem tudhatta e láng­nyelvek titkát, de a Népi Egység kor­mánya erejétől telhetően mindent A chilei ellenzék a junta haláltáboraiban • A termé­szetre bízzák a bakók munkáját • A tömegek szabad­ságvágyát megölni nem lehet A szigettábor több, egymástól szi­gorúan elkülönített szektorra oszlik. Suarez is ide került, hogy vaslapok­ból barakkokat tákoljon össze. A ka­tonai csónak szadista kapitánya még útközben több foglyot a jéghideg ten­gerbe lökött, azzal a gúnyos meg­jegyzéssel, hogy „ússzanak Moszkvá­ba vagy Havannába“. Suarez tábor­élete azzal kezdődött, hogy a kato­nák elrettentésül négy fogolytársát agyonlőtték. Suarez akkor szökött meg, amikor a szigetről máshová szállították a kínvallatások folytatá­sára. ,,A rémkezeléses“ kihallgatástól a legválogatottabb kínzásokig minden brutális módszert alkalmaznak a jun­ta emberei a foglyokkal szemben. Az egyik kapitánynak az volt a kedvtelé­se, hogy vasárnajxmként helikopter­ről a jeges vízbe dobálta szeren­csétlen áldozatait. A sziget és a környező területek felfedezése Magalhaes portugál ten­gerész és utazó nevéhez fűződik. 1520-ban pillantotta meg o szigetet és a mai Chile déli részét, amelyet később Tűzföldnek neveztek el. A krónika szerint Magalhaes a tájat megpillantva így kiáltott fel: „Hisz ez a valóságos pokoli Minden oka megvolt erre a kifaka- dásra. Hajója az örökké viharos ten­geren, amely a Déli-sarktól választja el a kontinenst, többször is katasztró­fába került, a fennsíkon pedig éjjel­A chilei haláltáborok geográfiája me gmozgatott, hogy kiaknázhassák Chile kietlen részének feltáratlan, roppant mennyiségű természeti kin­cseit. (1200 olajkutat fúrtak.} Ez azonban csak vágy maradt, a junta el­lenforradalmi puccsa megakadályozta a terv megvalósításának folytatását. Ezért hiába várják az ona és mapu- cse indiánok sorsuk javulását. A Népi Egység kormányának az ő helyzetü­ket is javító intézkedéseit azonban nem felejtették el. A Magalhaest, majd a többi felfede­zőt követő gyarmatosítók egyre dé­lebbre, a kietlen, zord, egészségtelen vidékre szorították a Chile földjén élő indián törzseket. A történelem folyamán sok indián törzs teljesen ki­halt, s az onák, ezek a gyennekiesen primitív fejlődési fokon álló indiá­nok az élő bizonyságai annak, mit műveltek a fehér gyarmatosítók. Kihalásra ítélték Amerika őslakóit, s ezt a sorsot szánta a junta is po­litikai ellenfeleinek, az ország de­mokratikus és haladó erői deportált vezetőinek. A Déli-sarkhoz közeli ,Dawson el­lenpontja az északon fekvő Atacama sivatag. A világ egyik legmostohább sivatagi tájának tartják. A junta re­pülőgépeken ide is szállítja foglyait, akiket hevenyészett táborokban he­lyeznek el. Dawsonnal szemben itt egy csepp eső sem esik, és állandóan trópusi hőség van. A sivatag közepén van Chasabaco település, az az egy­kori település, amelyet a „salétrom­láz“ idején bányászok népesítetlek be, később aztán teljesen elnéptelenedett. A chilei kormány amolyan emlékfa­lut, múzeumot akart itt létesíteni a harmincas évek emlékére. Most újra benépesült a település — politikai foglyokkal. Dawson és Atacama — a két „pó­lus“ között a koncentrációs táborok hosszú láncolata helyezkedik el. Itt van például Pisagua haláltábor, amelynek 3X2,5 méteres celláiba 15 embert is összezsúfolnak ... Egy új Chiléért harcolnak Bármennyire is Dawson sziget és Afa- cama-sivatag, meg a köztük húzódó börtönrendszer jelképezi a táborno­kok Chiléjét, a tömegek nem tették le a fegyvert, titokban szervezked­nek. Tavaly ősszel megalakult a* Ellenállás Összehangoló Bizottsága, hogy a demokratikus és hazafias, a tábornokok rendszerével szemben ál­ló erőket összefogva előkészítse a diktatúra elleni harcot. Természetesei» konspirációs alapon, a biztonsági, óvatossági szabályok szigorú betartá- sával működik. Harcának szerves ré­sze a külföld tájékoztatása a junta rémuralma következtében kialakuló viszonyokról. S természetesen él és illegalitásban küzd a Népi Egység is, amely legutóbb Rómában kiadott nyilatkozatában fő feladatként hatá­rozta meg, hogy a múlt hibáiból okul­va, a torzulásokat elkerülve, egysé­ges antifasiszta frontot teremtsenek s harcoljanak a junta diktatúrája el* len, a demokrácia és az emberi sza­badságjogok kivívásáért. Ez a vágy és lelkesedés olyan erős, hogy ai chilei tömegek Dawson és Atacama borzalmaival is dacolva képesek to­vábbi harcra felsorakozni a Népi Egy­ség mutatta úton. L. L. 1974. VI. 30. 8 Jellegzetes tfizföldi tájkép Pihenő halász a Tűzföldön.

Next

/
Thumbnails
Contents