Új Szó, 1974. június (27. évfolyam, 128-152. szám)
1974-06-30 / 26. szám, Vasárnapi Új Szó
lünk egészében véve kielégítő. Kétszobás vagy nagyobb lakásban 1970-ben az egy- vagy többgyermekes családok 85—90 százaléka lakott. Különböző felmérések mutatják, hogy az új lakások nagy részét fiatal házasok vagy gyermekes családok kapják, tehát fokozatosan azoknak a lakásviszonyai ls rendeződnek, akik néhány éve még kedvezőtlen körülmények között éltek. Ismeretes azonban, hogy e téren nagyon eltérőek a viszonyok az ország egyes részein, s legkedvezőtlenebb a helyzet Prágában és Bratlslavában. Az érvényes előírások, főleg a lakásgazdálkodási törvény értelmében az állami lakások kiutalásánál már a többgyermekes és a kis Jövedelmű családok részesülnek előnyben. A népesedésügyi kormánybizottság Javaslatára a nemzeti bizottságok közelebbi utasításokat kaptak arra vonatkozóan, hogy a helyi feltételek keretein belül és a törvény megtartásával hogyan, milyen sorrendben részesítsék előnyben a több- gyermekes lakásigénylőket. A Cseh és a Szlovák Lakásszövetkezetek Szövetségének alapszabályzata egyaránt kötelezi a lakásépítő szövetkezeteket az igénylők sorrendjének összeállításánál a gyermekes családok és a fiatal házasok igényeinek figyelembevételére. Jelenleg felülvizsgálják, hogy ezeket az előírásokat a gyakorlatban hogyan érvényesítik. Az új szociális intézkedések és a kedvező társadalmi légkör hatására az utóbbi é ekben állandóan csökken a saját kérelemre történő művi terhességmegszakítások száma. Annak ellenére, hogy a müvt vetélések viszonylagos száma (az élveszületések számához viszonyítva) számos fejlett országban a miénknél nagyobb, a terhességmegszakítások hazánkban még mindig jelentős társadalmi veszteségeket okoznak. .A művi terhességmegszakításokat engedélyező bizottságok gyakorlati tevékenysége egységesítésének érdekében, s hogy azok hathatósabban járuljanak hozzá a művi vetélések számának csökkentéséhez, 1973. Július 1-én felújították az erre vonatkozó megfelelő előírásokat. Ezek értelmében a nemzeti bizottságok rendszeresen figyelemmel kísérhetik a bizottságok munkáját, s főleg intézkedéseket hozhatnak a kérvényekben feltüntetett okok orvoslására. A szaporulat fejlődése az utóbbi években Az utóbbi években, különösen 1971 óta, az élve született gyermekek száma hazánkban évről évre nő. 1972-ben kb. 14 000-rel több gyermek született, mint 1971-ben, 1973-ban pedig 23 OÓO-rel több, mint 1972-ben A szaporulat mindkét köztársaságban majdnem egyformán növekszik. A CSSZK-ban valamivel később kezdett emelkedni, de a növekedés viszonylag gyorsabb. Az 1000 lakosra eső élve született gyermekek száma az 1968-as 13,9-ről 1973-ban 18,3-ra emelkedett. Az SZSZK-ban ez a mutató az 1908-as 17-ről 1973-ban 20-ra emelkedett. 'Míg 1908-ban Csehszlovákia a szaporulat relatív szintjét tekintve Európában az utolsó országok között szerepelt, ma az elsők közé került. zánkban a 15—30 éves nők száma, s ez a csökkenő* főképp az 1975—80-as években Igen számottevő lesz. Az 50-es, illetve a 60-as évek feléből származó, számbelileg gyengébb évfolyamokról lesz szó. 1970 1971 1972 1973 1974 1975 »»»• a 15—30 éves nők száma ezresekben 17SG 1771 1805 1801 1799 1796 1709 százalékban 100 100,8 102,8 102,6 102,4 102,3 97,1 A következő időszakban tehát az eddiginél jóval nehezebb lesz a szaporulat kedvező szintiét megtartani. Ezért továbbra ts folytatnunk kell céltudatos•, megfontolt népesedéspolitikánkat, melynek továbbra is erősen befolyásolnia kell a szaporulat fejlődését. Legközelebbi szükséges intézkedések A szaporulat fejlődése új helyzetet és új problémákat teremt. A legközelebbi időben tehát új intézkedés seket kell hoznunk, melyek kielégítik az új szükr ségleteket. Mindenekelőtt és legsürgősebben biztost• tanunk kell a bölcsődék és az óvodák be fogadóképességének megfelelő arányú növelését. A Szövetségi Statisztikai Hivatal adatai szerint a gyerekek számának emelkedése a következő 9 évben a következő lesz (ezresekben): A gyerekek kora 1970 1975 1980 0—2 (bölcsőde) «48 786 747 3—5 (óvoda) 852 708 765 6—9 (AKI) aau 861 1003 összesen 2180 2.155 2513 Ebből következik, hogy a gyerekek száma 1980-ig 1970-hez viszonyítva minden felsorolt csoportban kb. 100 ezerrel emelkedik. 1972-ben összesen 79 000 férőhelyünk volt a bölcsődékben és a hasonló létesítményekben Ez a három éven aluli gyerekek 12 százalékának befogadására volt elegendő. Még mindig maradt azonban 19 000 elintézetlen kérvény, ugyanannyi, mint az előző évben. A bölcsődék befogadóképességének bővítésére számítunk ugyan a következő években, de az eredeti tervben a szaporulat kisebb emelkedése szerepeL A legközelebbi években tehát a bölcsődék befogadó- képességének jelentős bővítésére van szükség. A probléma azonban az, hogy a bölcsődék építésének eddig jóváhagyott tervét se teljesítjük kielégítően. Nagyobb méretű a gyerekek óvodába való elhelyezése is. 1973-ban az óvodákban 414 000 gyermek, tehát a 3—-6 évesek 57 százaléka kapott helyet. De itt S gyermekes családok érdekében hozott számos szociális intézkedés és n kü lönféle kedvezmények ellenére a né- . pesedés fejlődése hazánkban, kisebb kilengések kivételével, az 50-es évek felétől egészen 1968 lg kedvezőtlen volt. Aktív gazdaság- és szociálpolitikánk hatására a szaporulat görbéje az utóbbi években, de főleg a XIV. pártkongresszus óta jelentősen változik. Évről évre szaporodik a gyerekek száma. 1973- ban már több mint 274 000 gyermek született, tehát az utóbbi húsz év alatt a legtöbb. A XIV. pártkongresszus határozatai alapján népesedéspolitikánkban a komplex hozzáállásból indultunk ki, mely szerint több alapirányzatban rendszeres előrehaladásra és gyakorlati Intézkedésekre van szükség. Már az ötödik ötéves terv első három évében széles körű szociális intézkedések foganatosítására került sor a gyermekes családok és a fiatal házasok megsegítésére. Ezek az intézkedések főleg a gyermek születése vagy a családalapítás utáni közvetlen Időszak kedvező feltételeinek kialakítására irányultak. A leghatáso- sabl intézkedésnek a gyermekgondozási segély bevezetése és folyósításának a gyermek 2. életévéig váló meghosszabbítása bizonyult, melyet ma az erre jogosult nők 90 százaléka (1972-ben 170 000, 1973-ban több mint 200 000 nő) igénybe ts vesz. Nagy jelentősége volt a szülést segély kétszeresére való emelésének is. Kedvezően fogadták az 1973. április 1-től folyósított ifjú házasok kölcsönét ls, melyet az év végéig kb. 160 000 fiatal házaspár vett igénybe. Nagy társadalmi jelentőségű a családi pótlék emelése, melyet 1973. január 1-én vezettek be. Az új családi pótlékok majdnem teljesen fedezik, vagy túl is szárnyalják a család második, harmadik és negyedik, öt éven aluli gyerekekre fordított kiadásait. Ezáltal 1,3 millió háztartásban, azaz az ellátatlan gyerekeket nevelő családok 60 százalékában növekedett a bevétel. Az új szociális intézkedésekre évente 3,5 milliárd koronát fordítunk. A gyermekes családoknak különböző formában — anyagi támogatás, olcsóbb vagy Ingyenes szolgáltatások, különböző kedvezmények stb. — nyújtott társadalmi segély összköltsége 1973-ban 25 milliárd korona volt. Ez havonta átlag 520 koronát je lent minden ellátatlan gyerekre. A gyerekes családoknak nyújtott társadalmi támogatás tekintetében Csehszlovákia a világ első államai közé tartozik. Nemzetközi méretben ts magas nálunk a családi pótlék összege. Míg Csehszlovákiában a osa ládt pótlékot igénylő kétgyermekes családokban a családi pótlék összege az ipari dolgozók átlagos havi Jövedelmének 18, addig Ausztriában csak 8, Svédországban kb. 6, Olaszországban pedig 10 százalékával egyenlő. A Szocialista Gondoskodás Nemzetközi Szervezetének megállapítása alapján 1973-ban a három gyerekre járó családi pótlék relatív összegét és egy szakképzetlen munkás átlagfizetését összehasonlítva, világviszonylatban a második helyen voltunk. A fizetett szülési szabadság Időtartamát tekintve, ha figyelembe vesszük az egyedülálló nőknek biztosított további szabadságot is, világméretben is elsők vagyunk. Gyermekgondozási vagy időnkénti segélyeket csak néhány országban fizetnek. A gyermekes családok segítését szolgáló társadalmi támogatás régebbi rendszere az 1971—73-ban bevezetett új módosításokkal jelentősen kiegészült és bővült, s a családok számára kedvező gazdasági és szociális feltételeket biztosít. Az 1000 lakosra eső szaporulat fejlődése néhány európai országban 1968—72-ben a következő képet mutatja: 1968 1969 1970 1971 197Z Szocialista államok Csehszlovákia 14,9 15,5 15,9 16,5 17.» Bulgária 16,9 17,0 16,3 18,0 15,9 Magyarország 15,1 15,0 14,7 14,6 14.? Lengyelország 18,2 16,3 16,6 17,2 17.« Szovjetunió 17,2 17,0 17.4 17,8 17,f Kapitalista Államok Franciaország 16,7 16,7 16,7 17,2 18,• Olaszország 17,8 17,5 18,8 16,8 18,1 NSZK 18,3 15,0 13,3 12,8 11,s Ansztrla 17,2 16,5 15,2 14,6 13,1 Nagy Britannia 17,1 18,8 16,2 16,2 14,* Svédország 14.3 13,5 13,7 14.1 13,« Ismeretes, hogy az utóbbi években növekszik nálunk a legtermékenyebb korban levő fiatal nők száma. Fel kell tennünk tehát a kérdést, az utóbbi években menynyire befolyásolta a szaporulat kedvező fejlődését a nők korösszetételének ez a változása. Szemlélet os feleletet ad erre az 1960—73 közti Időszakban a 15— 30 éves nők száma alakulásának és az élve született gyermekek számának összehasonlítása (lásd a grafikont!). Ebből látható, hogy döntő volt az utóbbi években folytatott politikánk, lemérhetjük a szociálpolitikai intézkedéseink eredményességét. Ezáltal a la* kosság szaporodása az 1969. évi 56,7 ezerről 1973-ban 108,5 ezerre növekedett, azaz 1000 lakosra számítva 4,3-ról 7,3-ra. A szaporulat fejlődésében az utóbbi években elért eredmények külföldön ls érdeklődést váltottak kL Ezt bizonyítják azok a külföldi delegációk, melyek a gyermekes családoknak nyújtott társadalmi támogatás rendszere és a népesedést problematika megoldása iránt érdeklődnek nálunk. Az elkövetkező években népesedéspolitikánkban fi gyelembe kell vennünk néhány új feltételt és a la* kosság korösszetétell fejlődésének tendenciáját, amelyek máris mutatkoznak. Már 1972-től csökken haa 15—30 Eves nők és az élve született gyermekek SZÁMARÁNYA (1980—1973; EZRESEKBEN) Népesedéspolitikánk jelentős részének tekintjük a Lakosságnak, főleg a fiatal nemzedéknek a gyermek- nevelésre és a gyerekek iránti helyes viszonyra való rendszeres és meggyőző nevelését. Hogy nem másodrendű kérdésről van szó. azt bizonyítják több fejlett országból, pl. Svédországból, de a hatvanas évek második feléből származó hazai tapasztalataink ls. Ezek mutatják, hogy önmagukban gyakran sem az életszínvonal emelkedése, sem a kedvező szociális intézkedések nem befolyásolják pozitívan a szaporulatot. Ellenkezőleg, a kedvező gazdasági feltételek, az életszínvonal emelkedése, a növekvő személyi szükségletek a rendszeres nevelés hiányában a fogyasztói életstílus elterjedéséhez és a szaporulat csökkenéséhez vezetnek. Elmondhatjuk, hogy az utóbbi években e téren is sokat tettünk. Erről tanúskodnak az e témával foglalkozó tv- és rádióadások, újságcikkek, filmek, szépirodalmi művek és a társadalmi szervezetek, főleg a nőmozgalom tevékenysége. Az új lakások építésével fokozatosan Javulnak a gyermekes családok lakásviszonyai ts. Már az 1970- es népszámlálás eredményei megmutatták, hogy a gyermekes családok lakásviszonyainak színvonala ná1974. VL 30. € Igor Grossmann felvétele
