Új Szó, 1974. június (27. évfolyam, 128-152. szám)
1974-06-30 / 26. szám, Vasárnapi Új Szó
1974. VI. 30. 5 F ormabontók leszünk, statisztikával kezdjük: Szlovákia mezőgazdasági területének egyliar- pnada hegyvidéki és hegyaljai körzetben terül eL TC téren a közép-szlovákiai kerületé az elsőség, ahol az említett körzetben a mezőgazdasági földterület 68 százaléka fekszik. A hegyvidéki és hegyaljai termesztési feltételek fokozottabban próbára teszik a mezőgazdasági dolgozókat. A dombos és lejtős területeken, a rosz- szabb minőségű talajokon és a kedvezőtlenebb éghajlati feltételek közepette ugyanis nagyobb erőfeszítésbe kerül a gabonafélék, a tej, a hús és az egyéb mezőgazdasági termékek előállítása. Mindez halványozottabb mértékben jutott kifejezésre évtizedekkel ezelőtt, amikor e vidék mező- gazdasági „színvonalát“ a 8—12 mázsás hektáronkénti gabonahozamok és a 600—800 literes fejési átlag jellemezték. A felszabadulás után a Szlovák Nemzeti Felkelés harci földjén is fejlődésnek indult a mezőgazdaság. Az újat és magasabb szintet mindenekelőtt az első egységes földművesszövetkezetek megalakulása jelentette. A sajátos természeti teltételek azonban továbbra is változatlanok maradtak. A hegyes, dombos területen lassabban terjedt a sző vetkezeti gazdálkodás, s így 1960-ban a kerület mezőgazdasági földterületének csak 70 százaléka került közös művelés alá. A nagyüzemi termesztésre való áttérést a megfelelő technika hiánya is hátráltatta. A hatvanas évek első felében a közép-szlová- kiai kerület mintegy ti8ü szövetkezetének nagy része ráfizetéssel gazdálkodott. A változás a hatvanas évek végén következett be. ^870-től a földterület további 10 százalékán alakultak efsz-ek, és megkezdődött a meglévő szövetkezetek társulása. A szövetkezetek száma így a harmadára csökkent, ami lehetővé tette a hozzáértőbb vezetést, a fokozottabb gépesítést, és ezzel a magasabb hozamok elérését. 1973-ban például búzából 35,3, árpából 29,5, rozsból 32, burgonyából 170,3, többéves takarmányokból pedig 48 mázsás hozam volt hektáronként a kerületi átlag. Párt- és állami szerveink tervszerű és hathatós intézkedéseinek eredményeként a hegyaljai ős hegyvidéki gazdálkodók évről évre emelik a mezőgazdasági termelés színvonalát, növelik az előállított termékek mennyiségét, ás így hathatósan bekapcsolódnak a szocializ sous építésébe. Napjainkban a hegyvidéki és hegyalA breznói szövetkezet épUlő tehén tar inján már rése* ben elkészültek a silntnrnynk. 41 millió korona értékben itt épül a hegyvidéki és hegyaljai szövetkezetek legnagyobb és legkorszerűbb tehénfarmja. Az 1976 végére elkészülő négy istálló közül három lesz a tulajdonképpeni termelőegység, összesen 600 fejős tehénnel, a negyedik pedig az ellető istálló és borjúnevelde. Fejőház, önműködő, forgó fejőbe rendezéssel, tejház, nagy teljesítményű hűtővel, négy silótorony, amelyek egyenkénti űrtartalma 1600 köbméter, a telep szerves részel lesznek. — A farm közelében — mondta már a helyszínen az elnök — 400 hektáron takarmányt fogunk termeszteni, tartósítására, ugyancsak a farm területén, szárítót építünk. Nyáron 300 hektáros területen legeltetni fogjuk az állatokat. A telepen szociális központöt is építünk, amelyből a fürdőszobák sem fognak hiányozni. A nagyméretű beruházást két tényező teszi lehetővé. Egyrészt a szövetkezet a gyorsan fejlődő szövetkezetek közé tartozik, jelenlegi földterületük 1990-ig az új tagok földjeivel és a várható társulásokkal megkétszereződik, másrészt egyre növekszik a termelékenység. 1961-ben hektáronként 1727 Kčs nyerstermelést értek el, tavaly 5171 koronát. Az egy főre eső havi átlagkereset ugyanezen években 420, illetve 1783 Kčs volt. A növekvő eredmények a tagság igyekezetének bizonysága. Az SZNF jubileumi évfordulójának tiszteletére a tagok vállalták, hogy csaknem 2 millió koronával túllépik az eladási tervet, elsősorban a tej, hús és burgonyatermelőé szakaszán. • • • A Dobrá Niva-i és breznói szövetkezet a hegyvidéki és hegyaljai szövetkezeteknek csak egy töredéke, és róluk sem mondtunk el mindent. Hiszen az állat- tenyésztés mellett mindkét szövetkezetben jelentős szerep jut a növénytermesztésnek. Első helyen a burgonya szerepel, de a gabona, így a búza és árpa sem hiányzik a vetésforgóból. Az állattenyésztés szakaszán pedig ugyancsak jelentős a juhtenyésztés is. Ugyanakkor, amit elmondtunk, elegendő ahhoz, hogy lássuk, a hegyvidéki és hegyaljai szövetkezetek is egyre nagyobb figyelmet fordítanak arra, ami n jövőben szakosításuk tartalmát jelentheti, ami a hegyvidéki környezet adta lehetőségeknek a leginkább megfelel. Ami pedig külön pozitívum, a megvalósítás formája: korszerű, szocialista és nagyüze- raU EGRI FERENC' csatorna húzódik. Amire külön felhívták figyelmemet, az az állatok rendszeretete: a ketrecek etető részében elvétve sem akad ürülék. Csupán pár kilométert kellett még megtennünk, és a korszerű állattartás további, jövőre elkészülő fellegvárához értünk. — Itt trágyacsatornás, rácspadozatos szarvasmar- haluzlaldát építünk 800 állat számára — magyarázta Ján Ukrop. — A befektetés nyolc év alatt megtérül. Az etetést monodiétával szeretnénk megoldani, a szükséges évi 12 000 vagon silókukoricát magunk lógjuk megtermelni. A silót szemcsézett takarmánnyal is kiegészítjük. Ezt úgy is mondhatta volna: a saját szemcsézett takarmányunkkal. Ugyanis két éve meleglevegős Földművesszövetkezet Dobrá Nivától sok kilométer* re fekszik, mégis párhuzamot vonhatunk a két szövetkezet között. — Hegyvidéki szövetkezet vagyunk — magyarázta itt Ján Zachar, a szövetkezet elnöke. — 4815 tia mezőgazdasági területünk 506 méterre fekszik a tenger szintje felett, legelőink nagy része pedig 600 —800 méterre. Fő gazdasági ágazatunk a szarvasmarha-tenyésztés és a tejtermelés. Szövetkezetünk* ben 100 ha mezőgazdasági területre 53 szarvasmarha jut. A tervek szerint 1990 ben elérjük a 7Í darabot, ami eléggé nagy sűrűség. A szarvasmarha tenyésztést tervszerűen fejlesztik. A szövetkezet többek között arról nevezetes, hog/ Jai mezőgazdasági üzemek egész sora bizonyítja, hogy az itteni feltételek között is lehet korszerűen és eredményesen gazdálkodni. > • * * A kerületben a korszerű gazdálkodás egyik úttörője a társult'Dobrá Niva-i Üj Élet Egységes Föld- művesszövetkezet. A zvoleni járás második legnagyobb szövetkezete, mezőgazdasági földterülete 6400 ha, ebből 2900 ha a szántó, a többi rét és legelő. A terület átlagos tengerszint feletti magassága 355 méter. - - - • ■ ■ Ján Ukrop mérnök, szövetkezeti eliiök a tettek embere. Mielőtt elbeszélgetnénk a szövetkezet eredményeiről, terepszemlére invitál. Az újt magas dóm bök és kisebb hegyek között kanyarog, majd az egyik völgyben hirtelen új épületsorpk bukkannak 5fel. Tetejük fényesen csillog a napfényben. — Ez itt az épülő sertéshizlaldánk — mondja az elnök. Mire megérkezünk, már a lényeges adatokat Is megtudom. Ha elkészül, egyszerre 8000 hízósertés fér el benne. Egyelőre három pavilont használnak, ezekben összesen 3500 sertés hízik. Ellátásukról mindössze egy alkalmazott gondoskodik. Közben megérkeztünk a farm bejáratához. A kapun hatalmas felirat adja tudtul: „Idegeneknek belépni tilos“. Hogy ne vétsünk a szabály ellen, „helybelivé avatnak“, ami abból áll, hogy fehér köp- peuyt és ugyancsak fehér gumicipőt kapok, majd át kell mennem a fertőtlenítő szalagon. jókor jöttünk, éppen az etetés van soron, ami két gombnyomásból áll. Az elsőre a pavilonban —- ahol egyébként egész nap sötét van — kigyulladnak n neonfények, a másik gombnyomásra pedig az automatikusan vezérelt etetőberendezés a ketrecek padlózatára ereszti a száraz eledelt. Ezzel 1200 hízó megkapta egyszeri adagját. Ugyancsak automatikus a trágya eltávolítása. A ketrecek területének fele ugyanis rácspadozatos, amely alatt a trágyaszárítójuk is van, amivel egyszeriben véget vetettek a szénagyűjtés hagyományos korszakának. — Ezek valóban hatalmas beruházások. De vajon mi az, ami lehetővé és indokolttá teszi őket? — kérdeztem az elnöktől. — Elsősorban az egyesülés — felelte. — Június elején, amikor 25 éves fennállásunkat ünnepeltük, hat volt szövetkezet krónikáját kellett fellapozni. 1971 januárjában ugyanis ennyi szövetkezetből létesült az új közös gazdaság. Kezdetben sokan aggodalmaskodtak, hogy miként fog boldogulni egy ilyen hatalmas komplexum. Ma már ők is belátják, ag godalniuk felesleges volt. Az egyesítés pedig nemcsak lehetővé teszi, hanem egyenesen meg is követeli a szakosítást és összpontosítást. így a szak ágazatok szerinti irányítás is lehetővé vált. Nálunk még a gépek karbantartása és javítása, köztük a traktoroké is teljesen különálló ágazat keretében történik. ■ Az elmondottakhoz és a szövetkezet részbeni jellemzésére még mindenképpen hozzá kell tenni, hogy 18 kollektívájuk versenyez a szocialista munkabrigád címért, közülük kettő már elnyerte a megtisztelő címet. A tagok az SZNF 30. évfordulójának tiszteletére 1 940 000 Kčs értékű felajánlást tettek. A tag Ságról a szövetkezet messzemenően gondoskodik, többek között 50 saját lakása van, ami nagyban elősegíti a fiatalok és a szakképzett dolgozók meg nyerését a szövetkezetben való munkára. — Persze, azért problémáink is vannak — mond ta befejezésül az elnök. — A legnagyobb az, hogy évente 800 ha földterületet kellene meszezni, de csak kettőre jut elegendő mésztrágya. így sajnos, a talajba juttatott tápanyagok sem érvényesülnek kellő mértékben. Ugyancsak probléma, hogy télen nem tudjuk foglalkoztatni a nőket. Ezért a közeljövőben egy, csak a téli időszakban működő varró műhelyt akarunk létesíteni. A breznói Csehszlovák—Szovjet Barátság Egységes A Dobrá Niva-i Oj Elet Egységes Földmű vesszövetkezet épUlő tehénistállója. (CSTK ÉS A SZERZŐ FELVÉTELEI] A hegyvidéki és hegyaljai körzetek földműveseinek elsfl szl ovákiai napjait június 6—18-ig tartották. Felvételünk • június 15-1 Liptovsky Mikulái-í ünnepségen készült.
