Új Szó, 1974. június (27. évfolyam, 128-152. szám)
1974-06-28 / 151. szám, péntek
Felvétel a ritžoinberoki V. I. Lenin Müvek egyik üzemcsarnokéból (Foto: Igor Grossmann) TERMELÉSFEJLESZTÉS A KGST KERETÉBEN 1974. VI. 28. A sninai „Vihorlat“ Gépgyár hazánk egyedüli üzeme, amely nagynyomású öntött gépberendezéseket, prés,eket gyárt, s ezeket túlnyomórészt a KGST tagállamaiba szállítja. A párt májusi plenáris ülése után ebben a gyárban is nagy igyekezettel láttak hozzá a tudományos-műszaki fejlesztés már folyamatban levő feladatainak mielőbbi megvalósításához. Jelenleg az 1975-ös évre vonatkozó, valamint a következő ötéves terv időszakában megvalósítandó tudományosműszaki fejlesztés feladatainak javaslatain dolgoznak. A gyárban kedvező a helyzet a kísérleti és a műszaki fejlesztési munkaközösség kialakítása terén. Már 1970-ben 122 szakember dolgozott, ebben az évben 163-un, s 1990-ben 650- en tevékenykednek majd ezen a szakaszon. A tudományos-műszaki fejlesztéssel kapcsolatos feladatok a sninai Gépgyárban főleg a vasöntödében gyártott berendezések fejlesztésére irányulnak. Sikerült jelentősen korszerűsíteni a Vihorlatban gyártott nagy teljesítményű présgépeket. A szakágazat főigazgatóságától átvett 25 és 82 saját vállalati fejlesztési feladat is a gyár termelési programjának korszerűsítésére* irányul. Ebben a termelési ágazatban a gépgyár fontos szerepet tölt be a KGST tagállamaival folytatott együttműködésben. Ezen alapszik hazánknak a Szovjetunióval, az NDK-val megkötött szerződése és a lengyel, a román és a magyar partnerekkel rövidesen megkötendő szerződések aláírása is. A hatodik ötéves terv időszakában a tudományos-műszaki fejlesztés területén megnövekedett feladatokat a gépgyárban egy új fejlesztési intézmény létesítése segítségével oldják meg. Ennek építése 1975-ben kezdődik. (ik) KGST-KIÁLLÍTÁS PRÁGÁBAN Az első nemzetközi szocialista gazdasági szervezet az idén ünnepli megalakulásának 25. évfordulóját. Noha a sajtó meglehetősen gyakran számol be a KGST-országok szoros együttműködésének gazdasági eredményeiről, ezúttal a prágai Szál-sziget kulturális központjában megrendezett kiállításon Is megismerkedhetünk közös sikereinkkel. Termelésünk és nemzeti jövedelmünk többszörös növekedésével az elmúlt negyed évszázad folyamán lényegesen emelkedett a lakosság életszínvonala — főleg ezt igyekszik szemléltetni a kiállítás. A KGST moszkvai titkárságától kölcsönkapott mintegy 600 fényképfelvétel és grafikon és más adat a tagországoknak az Ipar, a kereskedelem, a mező- gazdaság, a tudomány és a technika terén — kölcsönös együttműködésünk jóvoltából — elért előnyeit mutatja be. A meggyőző tényekből megtudjuk, hogy noha a KGST-tagor- szágokban a világ lakosságának alig egy tizede él, ma mégis kb. egy harmadát termeljük a világban termelt mennyiségnek. Az is kitűnik az adatokból, hogy a tagországok 5. ötéves tervük végéig, tehát másfél év múlva, a világ ipari termeléséből 35—36 százalékban veszik ki részüket. A világ nemzeti jövedelmében pedig 30 százalékban fogunk részesedni. A kiállításon a szocialista integrációba bekapcsolódott Csehszlovákia szép eredményei is láthatók. Valamennyien tisztában vagyunk azzal, hogy a munka- megosztás a szocialista integráció keretében a termelés szakosításával és koncentrálásával a gazdasági problémák gyors megoldását teszi lehetővé. Ezt a lényt tükrözte a KGST legutóbbi, Szófiában megtartott 28. értekezlete is, melynek célja az elmúlt negyedszázad er ed mén y ein ek érték e 1 ésé vel és a további feladatok kitűzésével a tagországok együttműködésének elmélyítése volt. —km— Teret hódít a munkaverseny Az utóbbi időben a szocialista munkaverseny a Polgári Honvédelmi Szövetség autóiskoláiban is egyre nagyobb teret hódít. Bizonyítja ezt az is, hogy Szlovákiában az autólsko- lák 33 kollektívája versenyez a szocialista munkabrigád cím elnyeréséért. E kollektívák képviselői nemrégen Nitrán értékelték múlt évi tevékenységüket. Három közülük — a nitrai, a zvolení és a košicei — már elnyerte a megtisztelő címet. Ürömmel számolhattak be arról is, hogy múlt évi feladataikat és a tíz pontban meghatározott verseny pontokat 102,7 százalékra teljesítették, Tavaly a sofőrképzés során 25 millió kilométert tettek meg, s 2 404 300 korona megtakarítást értek el. A legeredménverebbek közé tartozik a bratislavai, az érsekújvári. n prešovi é« a Považská Bystrica-i autóiskola. A versenyző kollektíváik ígéretükhöz híven nagy gondot fordítottak az oktatási segédeszközök készítésére is. Az említett idő alatt mintegy 80 000 korona értékű oktatási segédeszközt készítettek. Az oktatók és a tanítók térítésmentesen 648 000 korona értékű túlórát dolgoztak le, hogy ezzel is hozzájáruljanak a várakozási idő lerövidítéséhez. Összegezve: az említett kollektívák tavaly 3 300 000 korona megtakarítást értek el és a Vietnam megsegítésére létesített szolidaritási alapra 272 672 koronát utaltak át. Az autóiskolák kollektívái jelenleg arra törekednek, hogy az idén is a múlt évihez hasonló jó eredményeket érjenek el, s hogy minél több kollektíva megszerezze a megtisztelő címet.-n)~ Gazdag történelmi múltra tekinthet vissza Pliešovce község. A régi krónikák sárgult lapjai már 1349-ben említést tesznek róla, 1738-ban pallosjogot kapott. I. Ferenc császár várossá léptette elő. Mégis, ha ma a község történelmi múltjáról tu- dakolózunk, a lakosok elsősorban a Szlovák Nemzeti Felkelés dicső napjait említik. A faluban 1924-ben alakult meg a pártszervezet, amely valóban aktív tevékenységet fejtett ki a mintegy háromezer lakost számláló nagyközségben. Egyik alapítója, Rievaj elvtárs, a messze környéken ismert pártszervező és funkcionárius volt, fáradhatatlanul járta a környező falvakat, kulturá’is műsorok, május elsejei felvonulások és egyéb akciók megrendezését készítette elő. Később a burzsoá köztársaság parlamentjében harcolt a kisemmizettek jogaiért, mint kommunista képviselő. A pártszervezet a fasiszta megszállás idején is folytatta tevékenységét. Štefan Rievaj elvtárs, a helyi nemzeti bizottság jelenlegi elnöke elmondja, hogy az illegalitásban tevékenykedő kommunisták valóban áldozatos munkát végeztek. Beszélgetésünkön jelen vannak a társadalmi szervezetek képviselői, a szövetkezet vezetői, néphadseregünk több tisztje és a forradalmi nemzeti bizottság élő tagjai — lán Krátky és Štefan jadrní elvtárs. így azután sok mindent megtudtunk az elmúlt évtizedek történőiéből. De nemcsak megtudtunk, hanem meggyőződhettünk róla: az egykori partizán község lakói mind a mai napig követik a Szlovák Nemzeti Felkelés eszméit, forradalmi hagyományait. A pliesovcei kommunisták, akik az illegalitásba vonult CSKP funkcionáriusai közül Tonhauser, Gottier és Tóth elv- társakkal tartottak fenn kapcsolatot, már 1939-ben munkához láttak. Elsősorban soraik feltöltésére törekedtek, de rejtekhelyét és anyagi támogatást biztosítottak a párt földalatti mozgalma vezetőinek. Természetesen felvetődik a kérdés, vajon minek tulajdonítható, hogy a község lakói egy emberként részt vettek a Szlovák Nemzeti Felkelés előkészítésében? Első helyen a pártszervezet tevékenységét szükséges megemlíteni, amely az ún. „szlovák állam“ idején is szoros kapcsolatokat tartott fenn a CSKP illegalitásba vonult járási és területi szerveivel. A közelben elterülő Oremov l.az katonai kiképző központ is megtette a maga hatását, ahová a tisztek, mint ismeretes, leginkább büntetésből kerültek annak idején. De nem elhanyagolható momentum a község földrajzi fekvése, a körülötte elterülő hegyi tanyák sokasága, amelyek kedvező feltételeket teremtettek az illegális munkához. Az Oremov Laz-i katonai alakulat parancsnoka már 1944 márciusában összeköttetést teremtett a község antifasiszta erőivel és bekapcsolta azokat a Szlovák Nemzeti Felkelés előkészületeibe. Pliešovcén és környékén több fegyver- és lőszerraktárt létesítettek. A helyi gyógyszertárban különböző orvosságokat, kötszereket halmoztak fel. A falu 1944 júliusában már felkészült a felkelésre. 1944. augusztus 29-én, a Szlovák Nemzeti Felkelés kirobbanásának a napján az „illegális vezetés“ veszi át az ügyek irányítását. Még aznap este nép- gyűlést hívnak össze, amelyen többek között Korda őrnagy, az Oremov Laz-i alakulat parancsnoka is beszédet mond. És ezzel egyidejűleg kezdetét veszi a község lakóinak felfegyverzése. A lakosság egy része a felkelők oldalán harcoló katonai alakulathoz csatlakozik, amelynek parancsnoksága Pliesovcébe teszi át székhelyéi. Mások a „Thälmann“ partizánbrigádhoz csatlakoznak, amelyet a község térségében képeztek ki. Hangsúlyoznunk szükséges, hogy ebbe a partizánbrigádba szép számban jelentkeztek a fiatalok, a Szlovák Nemzeti Felkelésnek azok a hősei, akik koruknál fogva nem ölthették magukra a felkelő katonai alakulatok egyenruháját. A Thälmann-bri- gád Tomásooce—Losonc térségben kezdte meg tevékenységét. Nyolc pliesovcei lakos harcolt hazánk felszabadításáért a Ludvík Svoboda vezette csehszlovák hadtestben a Vörös Hadsereg oldalán. Megtekintettük a falut, a forradalmi múltat szemléltető kiállítást. Közben egyre többször hangzott el ján Krátky nenyian boldogan élünk, építünk! ... A község lakossága a felkelő ve. Az említett kiállításon egy igazolványra leszünk figyelmesek, 1937-ben állították ki, a száma 35 539 és arról tanúskodik, hogy Krátky elvtárs a Szovjetunió Barátai Szövetségének a tagja. Ján Krátky már jóval korábban a Szlovák Nemzeti Felkelés előtt fegyvert fogott a kezébe. Részt vett Oyyessza felszabadításában, sőt három társával parancsot kapott Danóviö alezredes letartóztatására, aki nemzetét elárulva csoportjával a fasiszták oldalán harcolt: Ogyesszában. Nem szándékunk egyetlen pliesovcei lakos példáját kiragadni. Hiszen mint mondottuk, a község valóban egy emberként szállt szembe a fasiszta túlerővel. Viszont amíg beszélgetésünk során egyre- másra elevenednek fel az emlékek, Krátky elvtárs inkább hallgat, figyel. A forradalmi nemzeti bizottság volt alelnöke nyilván szűkszavú ember. Ha szól, nem a saját érdemeit, hanem bajtársai, elvtársai tetteit emeli ki. A lényeget a következőkben látja: — ... nehéz, nagyon nehéz idők voltak a háború évei, a felkelés dicső hónapjai. Szavakban tán el sem lehelne mindent mondani. Ami a legfontosabb, hogy ma mindanyPliešovce emlékművet emeli a hősök tiszteletére. alakulatok kiképzése idején, majd a felkelésben szintén, természetesen gondoskodott a katonák, partizánok ellátásáról. Amikor a párt ismét legálisan működött első nyilvános gyűlésen mintegy háromszázan vettek részt. — Hlinka embereinek nem volt sok becsülete a faluban. Itt nem termelt számukra babér, mint ahogyan másutt sem a környéken. Mi egyöntetűen a Szlovák Nemzeti Felkelés oldalára álltunk — emlékezik visz- sza Štefan Ja duci. A forradalmi nemzeti bizottság „elődje“, az illegális csoport már a negyvenes évek elejétől aktív tevékenységet fejtett ki Pliešovcében. Mindenekelőtt az antifasiszta erők egységfrontjának a kialakítására és megszilárdítására törekedett. 1944 októberében fasiszta megszállók érkeztek a faluba. Am a felkelő alakulatok nem tétlenkedtek, Javorina térségéből heves ellentámadásokat indítottak. A lakosság teljes támogatására ebben az esetben is mindig számíthattak. Tény, hogy a különböző megtorlások ellenére sem foglalták et Pliešovce térségét teljesen a betolakodók. A felszabadító harcok során több száz szovjet katona, szlovák felkelő, magyar és német partizán vesztette életét. A németek 56 házat gyújtottak fel. A mai Pliešovce virágzó község. Az elmúlt években új iskola, óvoda, bevásárlási központ, vendéglátó üzem épült. Fejlődik a szolgáltatások hálózata is. A faluban korszerű filmszínházat létesítettek, az utcákon mindenütt új családi házak sorakoznak. A forradalmi múlt itt, ezen a ponton kapcsolódik a harcos jelenhez. D. K. Korszerű bevásárlási központút kapott a falu. SZEMINÁRIUM az SZNF 30. évfordulója alkalmából Az SZNF 30. évfordulója alkalmából Banská Bystricán a Közbiztonsági Testület politikainevelői dolgozói számára kétnapos szemináriumot rendeztek. Dr. Milan Filo kandidátus, az SZLKP KB Marxizmus—leninizmus Intézetének tudományos dolgozója előadásában a CSKP vezető szerepét és az, 3'7NF internacionalista jellegét domborította ki. Délután beszélgetést rendeztek, amelyen többek között részt vett Pavol Marcely nyugdíjas tábornok, aki részű vett az ellenállásban és az ejtőernyős-brigád munkájában, továbbá Cyril Kuchta alezredes, a Banská Bystrica-i SZNF Panteon igazgató-helyettese. A beszélgetés este tábortűz mellett folytatódott. A szeminárium második napján a résztvevők a Banská Bystrica-i SZNF Emlékmúzeumot és a Banská Bystrica-i SZNF Panteon kiállítását tekintik meg, továbá ellátogatnak az SZNF nemeckái és a vápenkai emlékműveihez. (gb| mu un - m lais
