Új Szó, 1974. június (27. évfolyam, 128-152. szám)

1974-06-28 / 151. szám, péntek

Felvétel a ritžoinberoki V. I. Lenin Müvek egyik üzemcsarno­kéból (Foto: Igor Grossmann) TERMELÉSFEJLESZTÉS A KGST KERETÉBEN 1974. VI. 28. A sninai „Vihorlat“ Gépgyár hazánk egyedüli üzeme, amely nagynyomású öntött gépberen­dezéseket, prés,eket gyárt, s ezeket túlnyomórészt a KGST tagállamaiba szállítja. A párt májusi plenáris ülése után ebben a gyárban is nagy igyekezettel láttak hozzá a tu­dományos-műszaki fejlesztés már folyamatban levő felada­tainak mielőbbi megvalósításá­hoz. Jelenleg az 1975-ös évre vonatkozó, valamint a követke­ző ötéves terv időszakában megvalósítandó tudományos­műszaki fejlesztés feladatainak javaslatain dolgoznak. A gyárban kedvező a helyzet a kísérleti és a műszaki fej­lesztési munkaközösség kialakí­tása terén. Már 1970-ben 122 szakember dolgozott, ebben az évben 163-un, s 1990-ben 650- en tevékenykednek majd ezen a szakaszon. A tudományos-műszaki fej­lesztéssel kapcsolatos feladatok a sninai Gépgyárban főleg a vasöntödében gyártott berende­zések fejlesztésére irányulnak. Sikerült jelentősen korszerűsí­teni a Vihorlatban gyártott nagy teljesítményű présgépeket. A szakágazat főigazgatóságától átvett 25 és 82 saját vállalati fejlesztési feladat is a gyár ter­melési programjának korszerű­sítésére* irányul. Ebben a termelési ágazatban a gépgyár fontos szerepet tölt be a KGST tagállamaival foly­tatott együttműködésben. Ezen alapszik hazánknak a Szovjet­unióval, az NDK-val megkötött szerződése és a lengyel, a ro­mán és a magyar partnerekkel rövidesen megkötendő szerző­dések aláírása is. A hatodik ötéves terv idősza­kában a tudományos-műszaki fejlesztés területén megnöveke­dett feladatokat a gépgyárban egy új fejlesztési intézmény lé­tesítése segítségével oldják meg. Ennek építése 1975-ben kezdődik. (ik) KGST-KIÁLLÍTÁS PRÁGÁBAN Az első nemzetközi szocialis­ta gazdasági szervezet az idén ünnepli megalakulásának 25. évfordulóját. Noha a sajtó meg­lehetősen gyakran számol be a KGST-országok szoros együtt­működésének gazdasági ered­ményeiről, ezúttal a prágai Szál-sziget kulturális központ­jában megrendezett kiállításon Is megismerkedhetünk közös sikereinkkel. Termelésünk és nemzeti jövedelmünk többszö­rös növekedésével az elmúlt negyed évszázad folyamán lé­nyegesen emelkedett a lakos­ság életszínvonala — főleg ezt igyekszik szemléltetni a kiállí­tás. A KGST moszkvai titkárságá­tól kölcsönkapott mintegy 600 fényképfelvétel és grafikon és más adat a tagországoknak az Ipar, a kereskedelem, a mező- gazdaság, a tudomány és a technika terén — kölcsönös együttműködésünk jóvoltából — elért előnyeit mutatja be. A meggyőző tényekből megtud­juk, hogy noha a KGST-tagor- szágokban a világ lakosságá­nak alig egy tizede él, ma még­is kb. egy harmadát termeljük a világban termelt mennyiség­nek. Az is kitűnik az adatok­ból, hogy a tagországok 5. öt­éves tervük végéig, tehát más­fél év múlva, a világ ipari ter­meléséből 35—36 százalékban veszik ki részüket. A világ nemzeti jövedelmében pedig 30 százalékban fogunk részesedni. A kiállításon a szocialista in­tegrációba bekapcsolódott Cseh­szlovákia szép eredményei is láthatók. Valamennyien tisztában va­gyunk azzal, hogy a munka- megosztás a szocialista integ­ráció keretében a termelés sza­kosításával és koncentrálásával a gazdasági problémák gyors megoldását teszi lehetővé. Ezt a lényt tükrözte a KGST leg­utóbbi, Szófiában megtartott 28. értekezlete is, melynek cél­ja az elmúlt negyedszázad er ed mén y ein ek érték e 1 ésé vel és a további feladatok kitűzésével a tagországok együttműködésé­nek elmélyítése volt. —km— Teret hódít a munkaverseny Az utóbbi időben a szocialis­ta munkaverseny a Polgári Honvédelmi Szövetség autóis­koláiban is egyre nagyobb te­ret hódít. Bizonyítja ezt az is, hogy Szlovákiában az autólsko- lák 33 kollektívája versenyez a szocialista munkabrigád cím elnyeréséért. E kollektívák képviselői nemrégen Nitrán értékelték múlt évi tevékenységüket. Há­rom közülük — a nitrai, a zvo­lení és a košicei — már el­nyerte a megtisztelő címet. Ürömmel számolhattak be arról is, hogy múlt évi feladataikat és a tíz pontban meghatározott verseny pontokat 102,7 százalék­ra teljesítették, Tavaly a sofőr­képzés során 25 millió kilomé­tert tettek meg, s 2 404 300 ko­rona megtakarítást értek el. A legeredménverebbek közé tar­tozik a bratislavai, az érsekúj­vári. n prešovi é« a Považská Bystrica-i autóiskola. A versenyző kollektíváik ígé­retükhöz híven nagy gondot fordítottak az oktatási segéd­eszközök készítésére is. Az em­lített idő alatt mintegy 80 000 korona értékű oktatási segéd­eszközt készítettek. Az oktatók és a tanítók térítésmentesen 648 000 korona értékű túlórát dolgoztak le, hogy ezzel is hoz­zájáruljanak a várakozási idő lerövidítéséhez. Összegezve: az említett kollektívák tavaly 3 300 000 korona megtakarítást értek el és a Vietnam megsegí­tésére létesített szolidaritási alapra 272 672 koronát utaltak át. Az autóiskolák kollektívái je­lenleg arra törekednek, hogy az idén is a múlt évihez hason­ló jó eredményeket érjenek el, s hogy minél több kollektíva megszerezze a megtisztelő cí­met.-n)~ Gazdag történelmi múltra te­kinthet vissza Pliešovce község. A régi krónikák sárgult lapjai már 1349-ben említést tesznek róla, 1738-ban pallosjogot ka­pott. I. Ferenc császár várossá léptette elő. Mégis, ha ma a község történelmi múltjáról tu- dakolózunk, a lakosok elsősor­ban a Szlovák Nemzeti Felkelés dicső napjait említik. A faluban 1924-ben alakult meg a pártszervezet, amely va­lóban aktív tevékenységet fej­tett ki a mintegy háromezer lakost számláló nagyközségben. Egyik alapítója, Rievaj elvtárs, a messze környéken ismert pártszervező és funkcionárius volt, fáradhatatlanul járta a környező falvakat, kulturá’is műsorok, május elsejei felvo­nulások és egyéb akciók meg­rendezését készítette elő. Ké­sőbb a burzsoá köztársaság par­lamentjében harcolt a kisem­mizettek jogaiért, mint kom­munista képviselő. A pártszervezet a fasiszta megszállás idején is folytatta tevékenységét. Štefan Rievaj elvtárs, a helyi nemzeti bizott­ság jelenlegi elnöke elmondja, hogy az illegalitásban tevé­kenykedő kommunisták valóban áldozatos munkát végeztek. Beszélgetésünkön jelen van­nak a társadalmi szervezetek képviselői, a szövetkezet veze­tői, néphadseregünk több tiszt­je és a forradalmi nemzeti bi­zottság élő tagjai — lán Krátky és Štefan jadrní elvtárs. így azután sok mindent megtudtunk az elmúlt évtizedek történőié­ből. De nemcsak megtudtunk, hanem meggyőződhettünk róla: az egykori partizán község lakói mind a mai napig követik a Szlovák Nemzeti Felkelés esz­méit, forradalmi hagyományait. A pliesovcei kommunisták, akik az illegalitásba vonult CSKP funkcionáriusai közül Tonhauser, Gottier és Tóth elv- társakkal tartottak fenn kap­csolatot, már 1939-ben munká­hoz láttak. Elsősorban soraik feltöltésére törekedtek, de rej­tekhelyét és anyagi támogatást biztosítottak a párt földalatti mozgalma vezetőinek. Termé­szetesen felvetődik a kérdés, vajon minek tulajdonítható, hogy a község lakói egy em­berként részt vettek a Szlovák Nemzeti Felkelés előkészítésé­ben? Első helyen a pártszervezet tevékenységét szükséges meg­említeni, amely az ún. „szlovák állam“ idején is szoros kapcso­latokat tartott fenn a CSKP il­legalitásba vonult járási és te­rületi szerveivel. A közelben elterülő Oremov l.az katonai ki­képző központ is megtette a maga hatását, ahová a tisztek, mint ismeretes, leginkább bün­tetésből kerültek annak idején. De nem elhanyagolható momen­tum a község földrajzi fekvése, a körülötte elterülő hegyi ta­nyák sokasága, amelyek ked­vező feltételeket teremtettek az illegális munkához. Az Oremov Laz-i katonai ala­kulat parancsnoka már 1944 márciusában összeköttetést te­remtett a község antifasiszta erőivel és bekapcsolta azokat a Szlovák Nemzeti Felkelés elő­készületeibe. Pliešovcén és környékén több fegyver- és lő­szerraktárt létesítettek. A helyi gyógyszertárban különböző or­vosságokat, kötszereket halmoz­tak fel. A falu 1944 júliusában már felkészült a felkelésre. 1944. augusztus 29-én, a Szlo­vák Nemzeti Felkelés kirobba­násának a napján az „illegális vezetés“ veszi át az ügyek irá­nyítását. Még aznap este nép- gyűlést hívnak össze, amelyen többek között Korda őrnagy, az Oremov Laz-i alakulat pa­rancsnoka is be­szédet mond. És ezzel egyidejű­leg kezdetét ve­szi a község la­kóinak felfegy­verzése. A la­kosság egy ré­sze a felkelők oldalán harcoló katonai alaku­lathoz csatlako­zik, amelynek parancsnoksága Pliesovcébe te­szi át székhe­lyéi. Mások a „Thälmann“ partizánbrigád­hoz csatlakoz­nak, amelyet a község térségé­ben képeztek ki. Hangsúlyoz­nunk szükséges, hogy ebbe a partizánbrigád­ba szép szám­ban jelentkez­tek a fiatalok, a Szlovák Nem­zeti Felkelésnek azok a hősei, akik koruknál fogva nem ölthették magukra a felkelő katonai alakulatok egyenruháját. A Thälmann-bri- gád Tomásooce—Losonc térség­ben kezdte meg tevékenységét. Nyolc pliesovcei lakos harcolt hazánk felszabadításáért a Lud­vík Svoboda vezette csehszlo­vák hadtestben a Vörös Hadse­reg oldalán. Megtekintettük a falut, a forradalmi múltat szemléltető kiállítást. Közben egyre több­ször hangzott el ján Krátky ne­nyian boldogan élünk, épí­tünk! ... A község lakossága a felkelő ve. Az említett kiállításon egy igazolványra leszünk figyelme­sek, 1937-ben állították ki, a száma 35 539 és arról tanúsko­dik, hogy Krátky elvtárs a Szovjetunió Barátai Szövetségé­nek a tagja. Ján Krátky már jóval korábban a Szlovák Nem­zeti Felkelés előtt fegyvert fo­gott a kezébe. Részt vett Oyyessza felszabadításában, sőt három társával parancsot ka­pott Danóviö alezredes letar­tóztatására, aki nemzetét elá­rulva csoportjával a fasiszták oldalán harcolt: Ogyesszában. Nem szándékunk egyetlen pliesovcei lakos példáját kira­gadni. Hiszen mint mondottuk, a község valóban egy ember­ként szállt szembe a fa­siszta túlerővel. Viszont amíg beszélgetésünk során egyre- másra elevenednek fel az em­lékek, Krátky elvtárs inkább hallgat, figyel. A forradalmi nemzeti bizottság volt alelnöke nyilván szűkszavú ember. Ha szól, nem a saját érdemeit, ha­nem bajtársai, elvtársai tetteit emeli ki. A lényeget a követ­kezőkben látja: — ... nehéz, nagyon nehéz idők voltak a háború évei, a felkelés dicső hónapjai. Sza­vakban tán el sem lehelne mindent mondani. Ami a leg­fontosabb, hogy ma mindany­Pliešovce emlékművet emeli a hősök tisztele­tére. alakulatok kiképzése idején, majd a felkelésben szintén, ter­mészetesen gondoskodott a ka­tonák, partizánok ellátásáról. Amikor a párt ismét legálisan működött első nyilvános gyűlé­sen mintegy háromszázan vet­tek részt. — Hlinka embereinek nem volt sok becsülete a faluban. Itt nem termelt számukra ba­bér, mint ahogyan másutt sem a környéken. Mi egyöntetűen a Szlovák Nemzeti Felkelés olda­lára álltunk — emlékezik visz- sza Štefan Ja duci. A forradalmi nemzeti bizott­ság „elődje“, az illegális cso­port már a negyvenes évek ele­jétől aktív tevékenységet fej­tett ki Pliešovcében. Mindenek­előtt az antifasiszta erők egy­ségfrontjának a kialakítására és megszilárdítására töreke­dett. 1944 októberében fasiszta megszállók érkeztek a faluba. Am a felkelő alakulatok nem tétlenkedtek, Javorina térségé­ből heves ellentámadásokat in­dítottak. A lakosság teljes tá­mogatására ebben az esetben is mindig számíthattak. Tény, hogy a különböző megtorlások elle­nére sem foglalták et Pliešovce térségét teljesen a betolakodók. A felszabadító harcok során több száz szovjet katona, szlo­vák felkelő, magyar és német partizán vesztette életét. A né­metek 56 házat gyújtottak fel. A mai Pliešovce virágzó köz­ség. Az elmúlt években új is­kola, óvoda, bevásárlási köz­pont, vendéglátó üzem épült. Fejlődik a szolgáltatások há­lózata is. A faluban korszerű filmszínházat létesítettek, az ut­cákon mindenütt új családi há­zak sorakoznak. A forradalmi múlt itt, ezen a ponton kapcso­lódik a harcos jelenhez. D. K. Korszerű bevásárlási központút kapott a falu. SZEMINÁRIUM az SZNF 30. évfordulója alkalmából Az SZNF 30. évfordulója al­kalmából Banská Bystricán a Közbiztonsági Testület politikai­nevelői dolgozói számára két­napos szemináriumot rendez­tek. Dr. Milan Filo kandidátus, az SZLKP KB Marxizmus—leni­nizmus Intézetének tudományos dolgozója előadásában a CSKP vezető szerepét és az, 3'7NF in­ternacionalista jellegét dombo­rította ki. Délután beszélgetést rendeztek, amelyen többek kö­zött részt vett Pavol Marcely nyugdíjas tábornok, aki részű vett az ellenállásban és az ej­tőernyős-brigád munkájában, továbbá Cyril Kuchta alezredes, a Banská Bystrica-i SZNF Pan­teon igazgató-helyettese. A be­szélgetés este tábortűz mellett folytatódott. A szeminárium második napján a résztvevők a Banská Bystrica-i SZNF Em­lékmúzeumot és a Banská Byst­rica-i SZNF Panteon kiállítá­sát tekintik meg, továbá ellá­togatnak az SZNF nemeckái és a vápenkai emlékműveihez. (gb| mu un - m lais

Next

/
Thumbnails
Contents