Új Szó, 1974. június (27. évfolyam, 128-152. szám)

1974-06-25 / 148. szám, kedd

'ok fejlődése, dadatai ínyaga :mus és következet- a párt- és az állami unlsta funkcionáriu- módon viszonyultak Snyokhoz, ami a re- a hajtotta a vizet, ínsége súlyos követ- a társadalomtudo- t kádereket illetően, nem nevelték rend- udományos dolgozó- yvereztek volna a mussal és akik hűek hoz. k a pártszervezetek ársadalomtudományi kádermunkáért és a nevelésért. A párt­szervezetek életét már a hatvanas évek elején a passzivitás és a formalizmus jellemezte. Ezeket a szervezeteket gyengítették a liberális és a revizionis­ta nézetek, nem harcoltak következe­tesen a párt politikájáért és nem egy esetben nyíltan szembeszegültek a pártszervek határozataival. Funkcioná­riusaik és tagjaik közül többen jiártel- lenes és szocialístaellenes pozíciókra helyezkedtek. Ez többek között az elv­telen, helytelen irányítás, valamint az olyan politika következménye volt, amely megengedte, hogy ezen a terü­leten olyan emberek legyenek a párt­ban, akik nem voltak meggyőződéses kommunisták. A pártosság érvényesítése ián a párt vezetősé- izás, valamint a po- ági konszolidálás si- a feltételeket, hogy djuk a helyzetet a yokban is. ami szervek több Ín­yeképpen felszámol- 3 Ideológiai elméleti ársadalomtudományi gtisztítottuk a revi- ozóitól. Lelepleztük t és hatásuk jelen- Csehszlovák Tudo­rán több munkahe- ík vagy átszervez- több újat létesítet- m megszüntettük a mus tanszékeit és >an megalakítottuk a mus Intézeteit. Szer- k és megtisztítottuk pedagógiai intézmé­i társadalomtudomá- t pozitív eredményt tozott az egész po- idik az alkotó elmé­leti munka. Olyan kollektívák alakul­tak ki, amelyek az új munkahelyeken érvényesítik a párt politikáját. A vál­ság előtti és a válságos Időszak kriti­kus értékelésére kifejtett törekvésen kívül a mai problémákkal foglalkozó tanulmányok és művek is megjelentek. Az elért részeredmények ellenére társadalomtudományunk ágazatainak többsége lemarad a társadalom gyorsan növekvő igényei mögött. Ez különösen azokban a tudományos ágazatokban nyilvánul meg, amelyek közvetlenül összekapcsolódnak a társadalom Irányí­tásával és a párt vezető szerepének érvényesítésével. A párt ma azért küzd, hogy a tudományos munkában követ­kezetesen érvényesüljön a pártosság el­ve, az osztályszempont, és leküzdjük annak a koncepciónak a maradványait, amely a megismerés alapvető szub­jektumának az olyan egyént tartotta, aki csak önmagának felelős és semmi sem köti a társadalomhoz. A felelős­ségteljes pártos hozzáállásnak a tár­sadalomtudományi munkahelyek min­dennapi életében is érvényesülnie kell. fcftásának törvényszerűségei stb. Hason­lóan nem oldják meg kellő rugalmas­sággal az alapvető és az alkalmazott kutatás közti arányokat az olyan ága­zatokban, mint a szociológia, a jog stb. A tudományos dolgozóknak és a tudo­mányos kapacitásoknak csak kis része irányul a szocialista társadalom fejlő­dése törvényszerűségeinek tanulmányo­zására. Ebből a szempontból kell hoz­zálátni a társadalomtudományok távlati fejlődése komplex tervének kidolgozá­sához. Az utóbbi években a társadalomtudo­mányokban jelentős előrehaladást je­lent a terv érvényesítése a tudományos munkában. Ma a társadalomtudomá­nyok többsége az 1.971—1975. évi álla­mi kutatási program szerint dolgozik. (A szocialista társadalom a tudomá­nyos-műszaki forradalom- időszakában és az osztályokra osztott világ viszo­nyai között.) A program keretében két kulcsfontosságú feladatot és 71 fő feladatot oldanak meg. Ebben legna­gyobb része a Csehszlovák Tudományos Akadémiának és a Szlovák Tudományos Akadémiának van; a feladatok csak­nem kétharmadát oldják meg. A főis­kolák biztosítják a feladatok egyötö­dét. A párt társadalomtudományi in­tézményei saját tudományos kutatóter­vük szerint dolgoznak, amelyeket a ve­zető pártszervek hagytak jóvá. A tudományos munkahelyek az utób­bi években a munka tervszerű Irányítá­sának köszönhetően több gyakorlati szempontból hasznos alapanyagot dol­goztak ki. A tudományos munka tervezésének mai állapota az első szakaszt jelenti a társadaíomtudomáhyr rendszer és a társadalom élete közti valóban tervsze­rű kapcsolat kialakításában. Egyes ter­vek nem elég célszerűek, nem alakul ki köztük következetes kapcsolat a ra­cionális munkamegosztás alapján, ami kettősséget és a hatékonyság hiányát okozza, valamint hézagokat a társada­lomtudományi kutatásban. Egyes mun­kahelyek szűk érdekeiket védelmezve akadályozzák, hogy a jó képességű dolgozókat az alapvető, társadalmi szempontból fontos feladatok megoldá­sára összpontosítsák. Olyan esetekkel Is találkozhatunk, hogy a társadalmilag fontos állami tervfeladatokat a megol­dók önkényesen módosítják. A tervezés egyelőre nagymértékben formális, a terv kialakításának rendszere nem áll összhangban a tartalmi oldallal, az op- ponentúrák nem elég igényesek és az ezzel kapcsolatos adminisztrálás na­gyon összetett és nehézkes. A tudományos káderek előkészítésé­ben fokozott gondot kell fordítani az aspiránsok kiválasztására és nevelésé­re. Fokozott Igényeket kell támaszta nunk elsősorban politikai-ideológiai szempontból előkészítésükkel szemben, ügyelnünk kell arra, hogy kandidátusi munkáik összhangban álljanak a társa­dalmi szükségletekkel és az egyes tu- dományágazatok fejlődésének szükség­leteivel. Meg kell szilárdítanunk a tu­dományos felkészülés egész folyamatá­nak ellenőrzési rendszerét, beleszámít­va a vizsgáztató bizottságok munkáját is. A tudományos káderek nevelésében minden szakaszban jelentős szerepet kell betölteniük a pártszervezeteknek. Egységes eljárás az ideológiai területen rt vezető szerepének pótolhatatlansága [yakorlő negatív ele- az öncélúság, a tér­tek lebecsülése, az ikat és a szervezői i, az egészségtelen elmélet hatása, az ialakítása és a köz­ellenségeskedés. A tudományos dolgo- pozitív eredményei : gyakran az olyan fejlődése megtor­lás okokból nem kő- ársadalomtudományí n tudnak bekapcso- ideológlai és politi- problémák tanulmá- dalmi, a tudományos tőinek elvtelen llbe- j ezekkel az embe- egnehezíti e munka­felújítását. inak érvényesítése a yokban nem kam- öveteli, hogy jélen- a társadalomtudomá- Jlőgial, politikai és sét és tökéletesítsük erét. ományok Irányításá- ipük van a pártszer­et, amely a Szovjet- ikrétan fel kell dol- XV. kongresszusig) jón a társadalomtu­sának pártos, elvhű, , rugalmas, egységes lsősorban a tartalmi nt arra helyezi a fő apcsolata legyen a lista társadalom to- fő feladataival és a fával. Ez a követel- itheti a kormány-, az skolal szervek fele­zott társadalomtudo- sk Irányításáért és lományl alap minő­ik folyamatában je­lentős szerepük van a párt tudomá­nyos-kutatói és pedagógiai munkahe­lyeinek. A CSKP KB Marxista—Leninis­ta Intézetének, az SZLKP KB Marxista —Leninista Intézetének, a CSKP KB Politikai Főiskolájának és bratislavai karának fel kell dolgoznia a párt ve­zető szervei számára a kulcsfontosságú elméleti feladatokat és alapanyagokat. A tudományos feladatok pártos kivá­lasztásával és megoldásával, a marxiz­mus—leninizmus elvhű védelmével és alkotó fejlesztésével, az égető problé­mák elméleti feldolgozásával, az idő­szerű elméleti és módszertani kérdé­sekről rendezett vitákkal példát kell mutatniuk a többi társadalomtudományi munkahelyeknek, s ezáltal hatékonyab­ban kell befolyásolniuk az akadémiai és a főiskolai intézmények tudomá­nyos-kutatói terveit. Rendkívül nagy felelősség hárul a párt pedagógiai és tudományos intéz­ményeire, elsősorban a CSKP KB Poli­tikai Főiskolájára abban, hogy előké­szítsék az új tudományos dolgozókat a pártszervek és -intézmények, az aka­démiai társadalomtudományi intézetei, valamint a főiskolák marxista—leninis­ta Intézetei számára. Küldetésük, hogy a társadalomtudományok területén hoz­zájáruljanak a párt káderpolitikájának érvényesítéséhez, valamint ahhoz, hogy a tudományos dolgozók új nemzedéke ne csak elsajátítsa, hanem a társada­lom fejlődése bonyolult problémáinak megoldásában alkotóan érvényesítse a marxista—leninista elméletet, magas színvonalú ideológiai, politikai és szak­mai Ismereteket sajátítson el és ren­delkezzen a szociális tudományos dol­gozó etikai és erkölcsi tulajdonságai­val. E feladatok teljesítése érdekében meg kell gyorsítanunk a párt elméleti és pedagógiai intézményeinek káder­kiépítését, meg kell javítanunk munká­jukat, s meg kell őket erősítenünk élenjáró, politikailag fejlett, szakmai­lag felkészült káderekkel. Országunkban a társadalomtudomá­nyok fejlődésének jelentős tényezője a szocialista országokkal, elsősorban a Szovjetunióval folytatott együttműkö­dés. A szocialista országok társadalom- tudományi intézetei munkájának egybe­hangolása (pl. az akadémiai intézetek Igazgatóinak, a szocialista országok fo­lyóiratai főszerkesztőinek rendszeres találkozói) már meghozta az első ered­ményeket. A társadalomtudományok te­rületén a szocialista integráció további fejlődése megköveteli, hogy nagyobb mértékben vegyünk részt a szocialista világrendszer fő elméleti problémáinak közös megoldásában, elmélyítsük a munkamegosztást, pontosan meghatá­rozzuk részvételünket a munkamegosz­tásban, ami hozzájárul erőink hatéko­nyabb kihasználásához. Egyes esetek­ben ez megköveteli, hogy korlátozzuk vagy pedig beszüntessük saját kutatá­sunkat. Amint a CSKP KB Elnökségé­nek az 1973. évi moszkvai tanácskozás eredményeivel kapcsolatos határozatai feladatul adták, a következő években számolnunk kell nemzetközi tudomá­nyos munkahelyek, folyóiratok, infor­mációs rendszer kialakításával, mégpe­dig a KGST keretében. Az utóbbi években társadalomtudo­mányunkban kialakultak a feltételek, hogy offenzíven küzdjünk a mai bur­zsoá és revizionista ideológia ellen. A burzsoá és revizionista elméletek bí­rálata az Időszerű feladatok pozitív fejlesztésének és megoldásának szerves részévé válik. A burzsoá ideológia elle­ni harcban intenzíven részt vesznek a tudományos munkahelyek, a Csehszlo­vák Tudományos Akadémia és a Szlo­vák Tudományos Akadémia egyes in­tézetei és a főiskolák marxista—leni- nísta intézeteinek egyes dolgozói. Ezt a törekvést ki kell terjeszteni az ösz- szes munkahelyre, jobban be kell vonni a főiskolák társadalomtudományi ka­rait és a feladatokat úgy kell eloszta­ni, hogy ebben a harcban mindegyik munkahelyre bizonyos felelősség há­ruljon. A CSKP KB Marxista—Leninista Intézete és a CSKP KB Politikai Főis­kolája nemzetközi elméleti értekezle­tek, a mai revizionizmus elleni harc kérdéseinek csoportos kutatása formá­jában már bizonyos. eredményeket ért el. Elsősorban a Szovjetunióval, de a többi szocialista ország testvérpártjai­nak munkahelyeivel együtt elméleti ta­nulmányokat dolgoztunk ki. A szocia­lista országok tudományos akadémiái sokoldalú tudományos együttműködésé­nek problémabizottsága az ideológiai harc kérdéseivel összefüggésben aktí­van részt vesz a bírálatban. A bizott­ság munkáját a Csehszlovák Tudomá­nyos Akadémia, valamint a burzsoá ideológia bírálatával és kutatásával foglalkozó bizottság irányítja. A marxista—leninista elmélet alkotó fejlesztése mányos tevékenység tervszerű fejlesztése jmányok további fej- l a társadalomtudo- Jtos átépítését, hogy ügyeljünk az lmazott kutatás köz- i a különböző tudó­iban nemkívánatos nnek oka a tudomá- ésének ösztönössége e. Sok olyan alkal­mazott kutatási munkahely van, amely nem teljesíti feladatait, nem látja el a gazdasági gyakorlatot a szükséges ta­nulmányokkal, ajánlásokkal, ugyanak­kor az alapvető kutatási munkahelyek nem reagálnak kellőképpen az olyan jelentős kérdések elméleti feldolgozá­sával kapcsolatban, mint a tervezés, a népgazdaság fejlesztése, a fejlett szo­cialista társadalom gazdaságos klala­A társadalomtudományok és az ideo­lógia területén fontos feladata van a kiadói politikának. A CSKP KB 1972 ok­tóberi ideológiai ülésén a Csehszlovák Tudományos Akadémia, az Oktatásügyi Minisztérium és a Művelődésügyi Mi­nisztérium illetékes szervei feladatul kapták, hogy gondosan készítsék elő a kiadói terveket és ügyeljenek arra, hogy a társadalom szükségleteinek megfelelő művek jelenjenek meg. A társadalomtudományok területén a ki­adói politika ma! helyzete még nem felel meg teljes mértékben a feladatok­nak és szükségleteknek. A CSKP KB ülése által meghatározott feladatokat nem teljesítik, s a kiadói gyakorlatban még sok a véletlenszerűség. A kiadói javaslatokat a kivételektől eltekintve az egyes szerzők vagy kollektívák szubjektív lehetőségeik szerint és nem átgondolt tervek alapján terjesztik elő. Következetesen teljesítenünk kell a CSKP KB Elnökségének a társadalom­tudományi irodalom kiadására vonatko­zó határozatait, és biztosítani kell, hogy az egész kiadói hálózat egységes program alapján dolgozzon. A társadalomtudományokban, úgy mint a tudományban általában, a ku­tatás nem nélkülözheti az alkotó tudo­mányos vitákat, véleménycseréket. Er­re az eddiginél jobban kellene kihasz­nálni az elméleti folyóiratokat, első­sorban a Nová myslt. Amennyiben ezek a viták a marxizmus—leninizmus álta­lános érvényű elvei alapján folynak és nem lépik túl a tudományok keretét, a tudományos haladás és az ideológiai nevelés jelentős eszközei. A társada­lomtudományokban az irányítás fontos feladata a problémák tárgyilagos meg­oldásán alapuló alkotó, munkajellegű elvtársi légkör kialakítása és megszi­lárdítása. A CSKP XIV. kongresszusa a társada­lomtudományokat sok fontos ideoló­giai-elméleti probléma megoldására Irá­nyította. Ezeket a problémákat a szo­cializmus építésében elért sikerek fej­lesztése állítja szocialista társadalmunk elé. A CSKP KB 1972 októberi ülése ér­tékelte a konszolidálás eredményeit a társadalomtudományok területén, és konkretizálta az elméleti front számára a CSKP XIV. kongresszusának felada­tait. Elsősorban kiemelte, hogy társa­dalmi életünk valamennyi területén fel kell dolgozni a tanulságokat, ami a szocializmus pozitív fejlesztése vala­mennyi problémája megoldásának el­választhatatlan része és feltétele. A CSKP Központi Bizottságának ülése a társadalomtudományokban a mai és a távlati fejlődést az alábbi problémák­ra irányította: © a tudományos kutatómunkában el­sősorban szocialista társadalmunk fej­lődése törvényszerűségeinek mélyebb megismerésével kapcsolatos kérdéseket tanulmányozzuk, tekintettel a CSKP vezető szerepének megszilárdítására és elmélyítésére; • hazánkban a szocializmus fejlődé­sét az egész nemzetközi fejlődés figye­lembevételével tanulmányozzuk, szen­teljünk figyelmet a szocializmus fejlő­dése azon problémáinak, amelyek ösz- szekapcsolódnak a nemzetközi szocia­lista integrációval; • tanulmányozzuk a termelőerők és a termelési viszonyok fejlődésének dia­lektikáját a szocializmusban, elsősor­ban a párt gazdaságpolitikájának elmé­leti alapjait és a csehszlovák gazdaság fejlődésének alapvető jellemvonásait; © dolgozzuk fel a szocialista ember kialakításának, a szocialista öntudat és a szocialista életmód kialakításának kérdéseit; © rendszeresen harcoljunk a revi­zionizmus, a jobboldali opportunizmus, a burzsoá ideológia ellen, s mutassunk rá az ideológiai diverzió bomlasztó te­vékenységére. A következő években a tudományos munka előterébe a szocialista társada­lomnak a különböző társadalmi rend­szerű országok békés egymás meHott élése és a két ellentétes társadalmi rendszer osztályharca feltételei közti fejlődése kérdéseinek komplexuma ke­rül. Ezen a téren a társadalomtudo­mányi kutatás nemzetközi szocialtea integrációjának maximális kihasználá­sával kell koncentrálnunk az erőket. A társadalomtudományok dolgozóinak e feladatok megoldásában kell bebizo­nyítaniuk ideológiai és elméleti felké­szül tsétg tikét. Elsősorban a nagyobb, több ágazat­hoz tartozó témák megoldásáról van szó, amihez a társadalomtudományok minden ágazatának hozzá kell járulnia. Ezért az eddiginél sokkal több figyel­met kell szentelni a társadalomtudo­mányi kutatás keretében folytatott bel­ső együttműködésnek. A társadalomtudományok feladatait annak a feltételnek a figyelembevéte­lével kell meghatározni, hogy a mun­kamenet kapacitása a legfontosabb fel­adatokra összpontosuljon, miközben más területeken a tudományos ismere­tek szükségletét nemzetközi források­ból és a szocialista országok társada­lomtudományi kutatásának eredményei­ből fedezzük. E feladatok megoldása megköveteli az anyagi-, a műszaki és a szervezési feltételek egész komplexu­mának a megoldását A társadalomtudományi front erői­nek koncentrálásánál fontos lépést je­lentenek a kiválasztott feladatok, ame­lyekre a CSKP XV. kongresszusának előkészítésével kapcsolatban fordítják figyelmüket. A CSKP XV. kongresszusáig ezek a feladatok elsődlegesek a társadalom- kutatási munkák számára, ezek szerint kell elosztani a kapacitásokat és tar­talmilag konkretizálni az eddigi kuta­tási terveket. A kongresszus előkészí­tésének tervével összhangban a kutatói feladatokat a pártszervek által megha­tározott csoportok oldják meg. A mun­katerv konkretizálásának a társada­lomtudományi front reális lehetőségei­ből (a párt-, az akadémiai, a főiskolai és más munkahelyek), valamint az ágazatközi és intézményközi csoportok kialakításából kell kiindulnia. Elsősor­ban az alábbi feladatokat kell megol­dani: 1. A szocializmus építésének mai sza­kasza, tekintettel a fejlett szocialista társadalom további fejlődésére a szo­cialista integráció keretében. 2. A párt belső fejlődésének és funk­cióinak elméleti kérdései. 3. A termelőerők és a termelési vi­szonyok fejlődése a CSSZSZK-ban, el­sősorban a párt gazdaságpolitikájának elméleti alapjai és a csehszlovák gaz­daság szocialista integrációban való fejlődésének alapvető vonásai. i 4. A szocialista módon gondolkodó és cselekvő ember szempontjából kulcsfontosságú problémák elméleti feldolgozása. A burzsoá és a kispol­gári ideológia legfontosabb irányzatai­nak, valamint a dolgozóink tudatára gyakorolt hatásuk elemzése és bírá­lata. A társadalomtudományok mai helyze­tének elemzése és feladatainak meg­határozása, amelyet a CSKP KB Elnök­sége 1974. május 3-án megtárgyalt és jóváhagyott, meghatározza az elmélet további fejlődésének marxista—leninis­ta Irányzatát és koncepcióját a fejlett szocialista társadalom építése gyakor­latának szükségleteivel összhangban. (Megjelent a Rudé právo-ban)

Next

/
Thumbnails
Contents