Új Szó, 1974. június (27. évfolyam, 128-152. szám)

1974-06-25 / 148. szám, kedd

KIRCHSCHLÄGER LETT AUSZTRIA ELNÖKE NYUGAT-EURÓPAI KOMMUNISTA TALÁLKOZÓ Bécs — Vasárnap este — mi­után bejelentették, hogy dr. Ru­dolf Kirchschlüger külügymi­nisztert választották Ausztria szövetségi elnökévé — ismertté váltak a szavazás részeredmé­nyei is. Ezek alapján megálla­pítható, hogy a Szocialista Párt jelöltje a fővárosban — ahol a Szocialista Párt mindig nagy győzelmet aratott a Néppárt fö­lött — biztosította megválasztá­sát. Még nem végleges adatok szerint Kirchschlüger Bécs­ben 618 560 Szavazatot kapott, míg Luggerre 351 708-an szavaz­tak. A fővárosban szerzett előny elegendő volt ahhoz, liogy a külügyminiszter több tartományban elszenvedett ve­resége ellenére 150 ezret meg­haladó szavazatkülönbséggel szerezte meg a végső győzel­met. Kirchschlüger Burgenlandijait 52,9, Felső-Ausztriában 50,4, Stájerországban 51,3, Karintiá- ban pedig 56,1 százalékot ért el. Lugger innsbrucki polgár­mester szűkebb hazájában, Ti­rolban elsöprő győzelmet szer­zett: a szavazatok 70,1 száza­lékát kapta meg. Vorarlbergben 86,4, Salzburgban 52, Alsó- Ausztriában pedig 50,2 százalék jutott Luggerre. A megválasztott új elnöknek elsőként Rösch belügyminisz­ter, a választási bizottság el­nöke gratulált, majd a „legyő­zött“ Lugger kívánt neki jó munkát. Kreiskg kancellár, az SPÜ elnöke a televízióban elé­gedetten nyilatkozott az ered­ményről, Kirchschlüger pedig ígéretet tett arra, hogy a szocia­lista párti elnök-elődjei szelle­mében szolgálja a semleges Ausztria ügyét. Dr. Rudolf Kirchschlüger 1915. március 20-án született a felső- ausztriai Obermöhlben. Korán elvesztene szüleit és árvaság­ban, nehéz körülmények között nőtt fel. Iskolái elvégzése után Becsben jogot tanult, de jogászi hivatásának gyakorlását csak a háború után kezdhette meg. Előbb ügyész, majd kerületi bí­ró volt, később a bécsi tör­vényszék bírája lett. 1954-től diplomáciai pályára lépett. Eleinte az osztrák külügymi­nisztérium jogi főosztályának vezetője lett. 1962-ben kinevez­ték a külügyminisztérium főtit­kár-helyettesévé, 1963-tól pedig a kabinet főnökének tisztét töl­tötte be. 1967 és 1970 között Prágában képviselte hazáját, 1970 óta pedig a szocialista kor­mány külügyminisztere volt. 1940-ben kötött házasságot, két gyermeke van. Pártonkívüli. A világ békéjéért London — Londonban folyta­tódik annak a nemzetközi mun­kabizottságnak az ülése, ame-‘ lyet a békeszerető erők moszk­vai világkongresszusán hoztak létre az ott elfogadott határo­zatok gyakorlati végrehajtásá­nak koordinálására. Az ülés résztvevői megvitat­ták a nemzetközi közvélemény hozzájárulását az európai biz­tonsági és együttműködési ér­tekezlet sikeres l>efejezéséhez. A felszólalók megelégedettsé­güket fejezték ki az értekezlet első és második szakaszában végzett munkája fölött, ugyan­akkor rámutattak, hogy Nyuga­ton a polgári sajtó számos or­gánuma, elhallgatja a genfi ér­tekezleten elért sikereket, igyekszik borúlátó hangulatot kelteni az összeurópai tanács­kozás kimenetelét illetően, de- Zinformálja a világközvéle­ményt. /. Cyrankyieivicz, a békés egymás mellett éléssel, és a nemzetközi biztonsággal foglal­kozó bizottság elnöke beszá­molt arról, hogy a bizottság kidolgozta a békés egymás mel­lett élés chartájának terveze­tét. Ruymond Gugot, a BVT el­nökségének tagja az indokínai helyzettel foglalkozó tájékozta­tásában felhívta a figyelmet arra, hogy a saigoni adminiszt­ráció rendszeresen megsérti a párizsi megállapodást. A közel-keleti és az indokí­nai bizottság beszámolóját kö­vető vita részvevői állást fog­laltak a közel-keleti probléma igazságos politikai megoldása melleit. A chilei helyzetet Al­varo Bunster, a Népi Egység kormányának volt londoni nagykövete ismertette felszólít­va az ülés résztvevőit, hogy bontakoztassanak ki széles kö­rű szolidaritási akciót a chilei nép harcának támogatására. Anglia atamrobbantásra készül London, Washington — A Guardian című angol napilap értesülése szerint a brit nukleá­ris földalatti robbantást, ame­lyet eredeti tervek szerint a Nevadai-sivatagban hétfőn vagy kedden hajtottak volna végre, „a kedélyek lecsillapítása vé­gett“ két héttel elhalasztották. A lap washingtoni tudósítójá­nak közlése szerint a felrob­bantandó nukleáris szerkezet ŽD—200 kilotonna hatóerejű. Mint az amerikai Atomener­gia Bizottság szóvivője bejelen­tette, brit atomtudósok az el­múlt napokban többször is lá- togalást tettek a nevadai kísér­leti telepen. A brit robbantás terve ko­moly aggodalmat keltett az an­gol Munkáspárt balszárnyának soraiban. A brit hadügyminisz­térium illetékesei mind ez ideig nem erősítették meg, de nem is cáfolták, hogy valóban létezik-e ilyen terv. Felsült a rágalmazó Washington — Az amerikai külügyminisztérium megcáfolta Jackson szenátornak azt az ál­lítását, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok állítólag titko's megállapodást írt alá a hadászati fegyverrendszerek ama szintjének módosításáról, amelyet a hadászati támadó­fegyverek korlátozásával kap­csolatos egyes intézkedésekről szóló szovjet—amerikai ideigle­nes megállapodás rögzít. Az amerikai külügyminiszté­rium szóvivője kijelentette: a Szovjetunió és az Egyesült Ál­lamok között nincs semmiféle titkos megállapodás és minden ezzel kapcsolatos állítás telje­sen alaptalan. Nagy-Britannia eddig három nukleáris robbantást hajtott végre a Nevadai-sivatagban, a legutóbbi kísérletre 1965-ben került sor. Kommentárunk Wasárnap megválasztották » Ausztria új szövetségi elnökét dr. Rudolf Kirchschlü­ger külügyminiszter személyé­ben. Az 1965 májusi elnökválasztá­son az osztrák szocialisták Franz fonás bécsi polgármester személyében munkás származá­sú és az egész osztrák közvéle­mény számára elfogadható je­löltet állíthattak. A néppártiak akkor vezetőjüket, Gorbachot jelölték, de a választók nagyon jól felfogták, hogy Gorbach az osztrák reakció képviselője. Franz Jonas megválasztása te­hát pozitív esemény volt. A kö­vetkező elnökválasztáson a szo­cialisták ismét Jónást jelölték s bebizonyosodott, hogy a nép­pártiak képtelenek vele szem­ben megfelelő, tekintélyes sze­mélyiséget ellenjelölni. A Jonas halála után sorra került elnök- választásra jellemző volt, hogy egyik pártnak sem volt olyan jelöltje, amelyet a nagyközön­ség, főként annak haladó része elfogadhatott volna. A szocialis­ta párt Kirchschlüger külügymi­nisztert, a néppárt dr. Lugger innsbrucki polgármestert jelöl­te. Az Osztrák Kommunista Fárt konferenciája május első felé­ben vitatta meg, milyen állás­pontra helyezkedjék a választá­sokkal kapcsolatban. Az érte­kezlet egyöntetűen úgy határo­Párizs — Az európai kapita­lista országok kommunista párt­jainak képviselői — a brüssze­li konferencián elhatározott kö­zös kezdeményezésük alapján — június 22-én és 23-án ülést tartottuk Párizsban. Az ülésen — mint az Huma­nite közli — elhatározták, hogy november 8-a és 10 e között ér­tekezletet tartanak a követke­ző napirenddel: „A nők hely­zete az európai kapitalista or­szágokban, részvételük a társa­dalmi és politikai életben és harcokban, a kommunista pár­tok hozzájárulása a nők egysé­gének és közös akcióinak kifej­lesztéséhez jogaik, a társadalmi haladás, a demokrácia és a bé­ke érdekében”. E konferencia előkészítésére szeptember 28-án és 29-én újabb ülést tartanak. A konferencia célja — hang­súlyozza a tanácskozásról ki­adott közlemény — az európai kapitalista országok kommunis­ta pártjai közös akcióinak meg­erősítése. A DEMOKRATIKUS EGYSÉG JEGYÉBEN Cunhal megfontoltságra szólít fel Lisszabon — A Portugál Kom­munista Párt szombaton az esti órákban az észak-portugáliai Porto ipari és kikötővárosban nagyszabású tömeggyűlést ren­dezett az ország demokratikus erőinek egysége jegyéljen. A nagygyűlés jelszava az volt, hogy a fasizmussal való szem­benállásról át kell térni a sza­badságra és a demokráciára. A nagygyűlésen Alvaro Cun­hal, a Portugál KP főtitkára ar­ra szólította fel hallgatóságát, hogy szilárdítsák a demokrati­kus erük egységét, őrizzék meg a dolgozók és a fegyveres erők szövetségét, tegyék visszavon­hatatlanná a társadalmi és a politikai élet demokratizálódá­sának folyamatát. A szónok fel­hívta a dolgozókat, hogy he­lyezkedjenek szembe a reakció ipinden manőverezésével. Alvaro Cunhal arra szólítot­ta fel a dolgozókat, hogy ne fogadjanak el nagy béremelése­ket a munkáltatóktól, mert ezek elkerülhetetlenül áremel­kedést és inflációt vonnak ma­guk után. Helytelenítette, „ká­rosnak és haszontalannak" mi­nősítette a postai és távközlési dolgozók legutóbbi sztrájkját. Vé­gül felhívta a dolgozókat, hogy megmozdulásaikban elsősorban az állam érdekeit tartsák szem előtt. Vasárnap délelőtt visszaérke­zett Lisszabonba Mario Soares portugál külügyminiszter. Soa­res Ottawában részt vett a NA­TO miniszteri tanácsának ülés­szakán, majd hazautazása előtt szombaton New Yorkban talál­kozott Kurt Waldheim ENSZ-fő- titkárral. A Reuter tudósítása szerint Soares megérkezésekor a lissza­boni repülőtéren arról tájékoz­tatta az újságírókat, hogy ha­marosan Portugáliába látogat Kurt Waldheim, az ENSZ főtit­kára, továbbá James Callaghan brit, valamint Aldo Moro olasz külügyminiszter. A portugál kormány vasár­nap állami ellenőrzés alá vett négy portugál tartályhajót, mi­vel legénységük — szakmai szö­vetségük felhívására — nem volt hajlandó Portugáliába szál­lítani az Arab-öbölből 340 ezer tonna kőolajat, míg nem teljesí­tik béremelési követelésüket. A kormány parancsot adott az Inago, a Jeci, a Marao és a Montemuro kapitányának, azon­nal induljon haza az Arab-öböl­ből kőolajszállítmányával. Lisszaboni politikai megfigye­lők rámutatnak: az ideiglenes kormány először hozott ilyen határozott intézkedést, amióta megígérte, hogy kódexben sza­bályozza a munkabeszüntetéssel kapcsolatos jogokat. Mint az utóbbi időkben többször előfor­dult már, a hajók legénysége túlzott követelésekkel lépett fel. Azt akarta, hogy átlagbérét 2700 escudóról (116 dollár), 6400 escudóra (275 dollár) emeljék fel. Párizs — Samora Muchel, a Mozambiki Felszabadítási Front (FRELIMO) elnöke a L’Express című francia hetilapnak adott interjújában kijelentette, hogy a FRELIMO teljes függetlensé­get követel Mozambik számára, és csak erről hajlandó tárgyal­ni Portugáliával. Tito Bonnban Bonn — foszip Broz Tito ju­goszláv államfő és felesége teg­nap négynapos hivatalos láto­gatásra Bonnba érkezett. Az el­nököt Milos Minics külügymi- nisztériuml államtitkár Emil Ludviger külkereskedelmi mi­nisztériumi államtitkár és Szer- gej Krajger, a Szlovén Szocia­lista Köztársaság Végrehajtó Tanácsának elnöke kíséri. A bonni repülőtéren Gustau Heinemann szövetségi elnök, Helmut Schmidt kancellár és Hans-Dietrich Genscher külügy­miniszter fogadta a jugoszláv vendégeket. zott, hogy a kommunisták nem állítanak saját jelöltet. A kon­ferencia egyidejűleg felszólítot­ta a kommunistákat és az ösz- szes választókat, egyik jelöltre se szavazzanak, mert a szocia­lista és a néppárt is antidemok­AZ OSZTRÁK ELNÖKVÁLASZTÁS ratikus politikát folytat és fele­lős a jelenlegi gazdasági hely­zetért és Ausztria társadalmi vi­szonyaiért. Ugyanakkor a kom­munisták hangsúlyozták, hogy ez korántsem jelenti azt, hogy nem vesznek részt a választási kampányban. Ellenkezőleg, el­határozták, hogy fokozzák akti­vitásukat s a kampányt politi­kájuk megvilágítására, a két nagy párt politikájának bírála­tára használják fel. A további fejlemények na­gyon hamar megmutatták, mi­lyen helyes volt a kommunisták elhatározása, hogy sem Kirch- schlügert, sem Luggert nem tá­mogatják. Az osztrák sajtó ugyanis nyomban bizonyítékok­kal szolgált arra vonatkozóan, hogy mindkét jelölt „barnain- ges“, szélsőjobboldali múltú. Kirchschlüger tagja volt az ausztrofasiszta Hazafias Front­nak (Vaterlündische Front), amely a harmincas évek­ben célként tűzte ki a de­mokrácia felszámolását Auszt­riában. Kirchschlüger egy sajtóértekezleten elismerte tagságát az említett reakciós szervezetben, de azt a benyo­mást igyekezett kelteni, mintha a Hazafias Front antidemokra- tizmusa ellenére ártalmatlan szervezet lett volna. Lugger, a néppárti jelölt pedig a fasiszta Heimwehr tagja volt, ez a szer­vezet pedig Dollfuss és Schusch- nigg fasiszta diktatúrájának egyik pillérét alkotta. A kom­munisták rámutattak arra, hogy múltja miatt egyik jelöltnek sincs joga arra, hogy elfogadja a legmagasabb állami méltósá­got és a külföldön képviselje Ausztriát. A Volksstlmme, az Osztrák Kommunista Párt központi napi­lapja arra mutatott rá, hogy Lugger nemcsak a harmincas években, hanem most is a jobb­oldalon áll. Habsburg Ottóval paktál s Innsbrucki polgármes­terként közbelépett annak érde­kében, hogy ne oszlassák fel a Tirolban tevékenykedő Alpesi Szövetséget. 1961-ben SS-talál- kozón vett részt volt táborno­kok oldalán. Ilyen helyzetben nehéz lelki­ismerettel szavaztak az osztrák választók a vasárnapi elnökvá­lasztáson. JAN BLANSKÝ NYIKOLAJ PODGORNIJ, az SZKP Politikai Bizottságának tagja, a Legfelsőbb Tanács El­nökségének elnöke a Kreml­ben fogadta Cedenbalt, a Mon­gol Népköztársaság Nagy Népi Hurálja Elnökségének elnökét. Cedenbal Moszkvából folytatta útját Budapestre. SZÖF1ABAN megkezdődött a KGST tudományos-műszaki együttműködési bizottságának 8. ülése. Az illetékes miniszte­rek az ülésen értékelik a tag országok 25 éves együttműkö­désének eredményeit. RÜLAND LEROYNAK, a Fran­cia Kommunista Párt Politikai Bizottsága tagjának, a KB tit­kárának vezetésével 13 napos kubai látogatásának befejezté­vel elutazott Havannából az FKP küldöttsége. A küldöttsé­get a látogatás során fogadta Fidel Castro, a Kubai Kommu­nista Párt KB első titkára, kubai kormányfő is. CONCEPCIONBAN egy chilei hadbíróság két évtől 25 évig terjedő börtönbüntetésre ítélte különböző baloldali szerveze­tek 28 tíigját. BOLÍVIÁBAN magas rangú katonatisztek nyilatkozatot tet­tek közzé, melyben nemzetel­lenes politikával vádolták Hu­gó Banzer tábornok kormá­nyát. A dokumentum haladó rendszer bevezetését, a de­mokratikus szabadságjogok felújítását és a politikai fog­lyok szabadonbocsátását köve­teli. TOKIÓBAN megkezdődött Ja­pán, Malaysia, a Fülöp-szigetek és további délkelet-ázsiai or­szág gazdasági képviselőinek tanácskozása. A megbeszélés napirendjén „az ázsiai orszá­gok feladata a világgazdaság­ban“ téma megvitatása szere­pel. AZ EOKA-2 ciprusi terror­szervezetnek a rendőrség által lefoglalt dokumentumaiból ki­derült, hogy a terroristák az idén januárban meg akarták gyilkolni Makariosz kormányá­nak több tagját. Kiderült az is, hogy a terrorcsoport jelen­tős anyagi eszközökkel rendel­kezik. TÖRÖKORSZÁGBAN Török Szocialista Párt néven új po­litikai párt alakult. Ahmed Kacmaz, az új párt elnöke ki­jelentette, hogy a párt az ide­gen érdekeltségek államosítá­sáért, az imperializmus ellen, a demokrácia megerősítéséért fog küzdeni. SAN FRANCISCO többszáz lakosa felvonulással tiltakozott az ellen, hogy az Esmeralda chilei hajó befutott az ame­rikai haditengerészet Alameda mellett levő bázisára. A tünte­tők követelték, hogy azonnal távolítsák el a fasiszta junta hajóját a támaszpontról. SANTIAGŰBAN törvényszéki forrásokból közölték, hogy jú­lius közepén hozzák nyilvános­ságra a hadbíróság ítéletét a chilei légierő 57 volt tagja és tíz polgári személy ellen. Az államügyész „hazaárulás“ cí­mén 6 vádlottra halálos ítéle­tet kért. IBRAHIM AL HAMDI ezredes, a Jemeni Arab Köztársaságban nemrég hatalomra jutott For­radalmi Tanács vezetője alez­redessé fokozta le önmagát. A Jövőben az alezredesi rang lesz a legmagasabb katonai fo­kozat az országban. DAR ES SALAAMBAN, a ha­todik pánafrikai kongresszus az általános vita befejeztével a politikai, gazdasági, tudomá­nyos-műszaki és kulturális bi­zottságokban folytatja munká­ját. SZUDÁNBAN életfogytiglani börtönre ítélték annak a pa­lesztin fegyveres csoportnak a 8 tagját, akik 1973. márciusá­ban Khartúmban Szaúd-Arábia nagykövetségen agyonlőtték az amerikai nagykövetet. SVÁJCBAN, a Jura-vidék többségükben franciául beszé­lő lakosai népszavazáson úgy döntöttek, hogy területükön önálló kantont hoznak létre. A Jura-vidék eddig Bern kanton­hoz tartozott.

Next

/
Thumbnails
Contents