Új Szó, 1974. június (27. évfolyam, 128-152. szám)
1974-06-22 / 146. szám, szombat
A KGST NEGYEDSZÁZADA A szófiai ülésszakon elfogadott dokumentum a jubileumról Szófia — A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának szófiai ülésszaka határozatot fogadott el a KGST jubileumáról. A dokumentum így hangzik: A szocialista államok világ- viszonylatban első gazdasági szervezete, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa, amelyben jelenleg kilenc európai, ázsiai és latin-amerikai ország vesz részt, tevékenységének 25. évfordulójához érkezett. A KGST-országok a külkereskedelmi együttműködéssel, kölcsönös nyersanyagszállítással, élelmiszerek, gépek és berendezések szállításával, a tapasztalatok, valamint a tudományos és a műszaki vívmányok cseréjével kezdve, fokozatosan áttértek az elmélyültebb gazdasági, tudományos és műszaki egyttüműködésre, az anyagi termelés stabil kapcsolataira. A KGST a szervezetben tömörült országok sokoldalú gazdasági együttműködésének fő szervezője lett. A KGST-országok testvéri együttműködése jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy megvalósulhatott a kommunista és munkáspártok politikai célkitűzése: a KGST-országok egymáshoz való közeledése és szoros együttműködése a szocializmus és a kommunizmus építésében. A KGST jelentős sikerei nagymértékben összefüggnek azzal az állandó figyelemmel, amelyet a kommunista és munkáspártok központi bizottságai fordítottak és fordítanak a gazdasági szervezet munkájára. A gazdaságpolitikai programcélok, amelyeket a testvérpártok kongresszusain körvonalaztak, továbbá a KGST-országok vezetőinek tanácskozásai és találkozói pontosan orientálják a tanácsot, ösztönzik a tevékenységi formák és módszerek további tökéletesítésére, segítenek a hatalmas méretű feladatok megoldásában. Valamennyi KGST-országon belül új társadalmi struktúra alakult ki, teljesen megszűntek a kizsákmányoló osztályok, egyszer s mindenkorra véget vetettek a kapitalizmus olyan káros szociális örökségeinek, mint a gazdasági válságok, az infláció és a munkanélküliség. Győztek és egyre tökéletesednek a szocialista termelési viszonyok, amelyek a termelőeszközök társadalmi tulajdonán alapulnak. Lehetőség nyílt a szocializmus gazdasági törvényeinek érvényesülésére. Megvalósul a szocialista társadalom alapelve: mindenkitől képességei szerint, és mindenkinek munkája szerint. A KGST- országokban jelenleg a fejlett szocialista társadalom épül. A Szovjetunió, miután felépítette a szocializmust, most a kommunista társadalom anyagi és műszaki alapjait rakja le. A szocialista termelési módszer alapján, mind jobban kiaknázva a szocialista munka- megosztás lehetőségeit, a KGST-országok állandó és gyors ütemben fejlesztik a gazdaságot. A KGST-országok ipari termelése 25 év alatt 12-szere- sére növekedett. A KGST-országok egész gazdasági fejlődése meggyőzően tanúsítja, hogy a szocialista társadalmi termelés fő célja — a nép szüntelenül növekvő anyagi és szellemi igényeinek kielégítése — a sikeres megvalósulás útján halad. A gazdaság dinamikus fejlődése alapján gyorsan emelkedik az élet- színvonal. A testvéri államok nemzeti jövedelme nyolcszorosára növekedett. Szüntelenül növekszik a fogyasztási cikkek gyártásának volumene, javul minőségük. A KGST-országok legnagyobb társadalmi vívmányai közé tartozik az általános népoktatási rendszer létrehozása, a népi egészségvédelem és társadalmi biztosítás radikális megjavítása, valamint a lakás- probléma megoldásával kapcsolatban foganatosított számos jelentős intézkedés. A KGST-országokban szocialista életforma alakult ki, amely a társadalmon belül érvényesíti az egyenjogú, az elvtársi és a kölcsönös segítségnyújtási kapcsolatokat, a szocialista etikát te a szocialista igazságosságot. A KGST-országok dotqozói aktívan résztvesznek a társadalom és a termelés irányításában, hatékonyan valóra váltják a munkára, a pihenésre és a művelődésre való jogukat. A KGST keretében létrejött az együttműködés komplex rendszere a szocialista államok tervezési tevékenysége terén s ez lehetővé teszi, hogy eredményesen oldják meg a jelentős népgazdasági feladatokat az iparban, a közlekedésben, a mezőgazdaságban, a beruházási tevékenységben, nagyarányú beruházási terveket valósítsanak meg a nyersanyag- és energetikai tartalékok fejlesztése és a környezetvédelem terén. Hatékonyan működik a Barátság transzeurópai olajvezeték, a földgázvezeték, a Béke egyesített energetikai rendszer. Terjed az atomerőművek építése. Jelentős pénzmegtakarítással jár a közös tehervagonpark kihasználása. Fejlődik a termelés nemzetközi szakosítása és kooperációja a fémkohászatban, a gépgyártásban, a vegyiparban és más iparágakban. Létrejött a Rjad típusú elektronikus számítógépek egységes rendszere. A Nemzetközi gazdasági szervezetek, a gazdálkodó egyesülések, a tudományos koordinációs központok, a közös laboratóriumok, valamint a nemzetközi tudóskollektívák eredményesen oldanak meg számos termelési, tudományos és műszaki feladatot. Rendszeresen növekszik a KGST-országok között — a va- lutáris és pénzügyi válságoktól, a spekulatív árlebegtetésektől és egyéb negatív jelenségektől mentes — kölcsönös külkereskedelem. Tökéletesednek a va- lutáris és pénzügyi kapcsolatok, növekszik az átváltható rubel, mint kollektív valuta szerepe a KGST-országok mindinkább növekvő gazdasági kapcsolataiban. A KGST-országok gazdasági kapcsolataiban minőségileg új szakaszt nyitott meg az együttműködés további elmélyítésének és tökéletesítésének, valamint a szocialista gazdasági integráció fejlesztésének komplex programja. E program megvalósítása a fő utat jelenti a nemzetközi szocialista munkamegosztás fejlesztéséhez, hatékony eszköz ahhoz, hogy minden egyes KGST-ország intenzifikál- hassa társadalmi termelését és gyorsabban kiaknázhassa a tudományos és a műszaki forradalom vívmányait. A komplex program intézkedéseinek gyakorlati megvalósítása újabb lehetőségeket tár fel a KGST országok egymáshoz való további közeledésében és a gazdasági fejlettségi szint ki- egyenlítődésében. A KGST valamennyi európai országa ma már ipari vagy ipari-agrár állam. A Mongol Népköztársaság gyors ütemben fejleszti népgazdaságát, s nemzeti jövedelmének több mint egyharmadát már az iparból és az építőiparból nyeri. A Kubai Köztársaság, miután belépett a KGST-be, lehetőséget kapott, hogy — jobban kihasználhassa a sokoldalú gazdasági együttműködés rendszerét saját gazdaságának gyors fejlesztése érdekében. Eredményesen fejlődnek és mélyülnek a kapcsolatok a KGST és a szocialista Jugoszlávia között. A KGST-országok, híven a proletár internacionalizmus elveihez, szorgalmazzák, hogy továbbfejlesszék a gazdasági kapcsolatokat minden olyan szocialista országgal, amely nem tagja a KGST-nek. Internacionalista kötelességüknek eleget téve hatékony támogatásban részesítették a vietnami népet az imperialista agresszió elleni harcában, most pedig a népgazdaság helyreállításában és fel- lesztésében segítik a Vietnami Demokratikus Köztársaságot A KGST-országok közösségének szilárdítása nem vezet zárt gazdasági* csoportosulás kialakulásához. Külön megállapodás alapján fejlődik a sokoldalú együttműködés a KGST-országok és Finnország között különféle gazdasági, tudományos és műszaki területeken, érintkezések jönnek létre más országokkal ts. A KGST jelenleg különböző formákban több mint húsz nemzetközi, kormányközi, vagy a kormány illetékességébe nem tartozó gazdasági, tudományos és műszaki szervezettel tart kapcsolatot. A szocialista 'államok az egyenjogúság, a függetlenség, a kölcsönös előny s a belügyekbe való be nem avatkozás alapján készek bővíteni együttműködésüket minden országgal, függetlenül azok társadalmi és politikai rendszerétől. Az ülésszak megállapítja, hogy az enyhülés reális alapul szolgál a fejlett kapitalista államokkal való széleskörű és hosszabbtávú együttműködés gyakorlati megvalósításához, ami megfelel a nemzetközi gazdasági élet objektív szükségleteinek és ugyanakkor a világ népei érdekeinek is. A különféle társadalmi rendszerekhez tartozó országok közötti ilyenfajta együttműködés fejlesztéséhez további lehetőségeket nyújtana az európai biztonsági és együttműködési értekezlet sikeres befejezése. A KGST állandóan figyelmet fordít a fejlődő országokkal való gazdasági kapcsolatokra. A KGST-országok gazdaságilag és műszakilag segítik ezeket az országokat nemzeti nehéziparuk, valamint más népgazdasági ágazataik megteremtésében, illetve fejlesztésében. Bővül a fejlődő országoknak nyújtott sokoldalú támogatás, így például különleges KGST-ösztön- díjalapot létesítettek a fejlődő országoknak szükséges nemzeti szakemberek kiképzésére. A szocializmus és a nemzeti felszabadító mozgalom szövetségét támogató általános irányvonal keretében a KGST-országok a jövőben is fokozzák együttműködésüket a fejlődő országokkal, megfelelő támogatást nyújtanak nekik az imperializmus és a neokolonializ- mus elleni harchoz, ahhoz, hogy megvédelmezhessék a saját neihzeti kincsek feletti rendelkezésre, és azoknak a saját népük érdekében történő felhasználására vonatkozó elidegeníthetetlen jogukat. Az ülésszak megállapítja, hogy a KGST tevékenységét nemzetközi tekintélyének szakadatlan növekedése kíséri. A nemzetközi kapcsolatokat mind jobban befolyásolják tevékenységének alapvető elvei: a teljes egyenjogúság, a függetlenség, az önkéntesség, a szuverenitás tiszteletben tartása, a kölcsönös előny és a kölcsönös segítségnyújtás, valamint az, hogy valamennyi tagország, nagyságától és gazdasági fejlettségétől függetlenül, azonos hatékonysággal vehet részt az együttműködésben. Az ülésszak, miután megelégedéssel értékelte a tanács 25 éves működésének eredményeit, hozzájárulását a békéhez és a népek együttműködéséhez, hangsúlyozza: — A testvéri államok továbbra is szilárdítják a KGST-t, fokozzák szerepét a kommunista és munkáspártok arra irányuló politikájának megvalósításában, hogy tovább mélyüljön és tökéletesedjék az együttműködés, és fejlődjék a KGST-országok szocialista gazdasági integrációja; — a testvéri államok továbbra ts tökéletesítik a KGST és a hozzá kapcsolódó nemzetközi gazdasági együttműködési szervezetek tevékenységét a nemzetközi szocialista munkamegosztás kipróbált elvei alapfán; — a testvéri államok kijelentik, hogy tovább szilárdítják a szocialista országok egységét és összeforrottságát minden területen, törekednek arra, hogy a kölcsönösen előnyös és egyenrangú gazdasági világkapcsolatok megbízhatóan szolgálják a népek érdekeit, a tartós vllágbéke érdekeit. Az ülésszak kifejezi meggyőződését, hogy a szocialista gazdasági Integráció komplex programjának következetes és telies megvalósítása lényeges segítséget jelent minden testvérországnak a szocializmus és a kommunizmus felépítésére irányuló alkotó munkájában, előmozdítja a marxista—leninista eszmék további diadalmaskodását. A poprádi Tatrarnat nemzeti vállalat dolgozói, akik a Tatramat és a Supertatramat önműködő mosógépek egyedüli gyártói hazánkban, a Szlovák Nemzeti Felkelés 30. évfordulójának tiszteletére értékes szocialista felajánlásokat tettek. Felvételünkön: Zuzana Lackóvá és Mária Vadovská, az ifjúsági szervezet és a szocialista munkabrigád címért versenyző ifjúsági munkaközösség tagja, a programvezérlésű berendezést szerelik a Tatramat önműködő mosógépre. (Felvétel: A. Haščák — ČSTK) Korszerű lakásokat építünk A lakásépítő szövetkezetek eredményei és problémái Az első lakásépítő szövetkezetek — a Szakszervezetek Központi Tanácsának javaslatára — 15 évvel ezelőtt alakultak. Ma már tudjuk, igazuk volt azoknak, akik azt állították, az állam érdeke is, hogy a lakosság közvetlenül érdekelt legyen a lakásépítkezésben. Kevesebben várakoznak majd az állami lakásokra, amelyeknek karbantartásáról nem a lakók gondoskodnak. Ezzel szemben a szövetkezetek lakásaikat kez- deményezően építik, csinosítják s ezzel az építőiparban mutatkozó munkaerőhiány enyhítéséhez is hozzájárulnak. De a legfontosabb szempont, hogy a lakásalap közös igazgatásával, illetve a lakások rendszeres karbantartásával az egyébként tetemes károk is megelőzhetők. Ez pedig ugyanolyan érdeke az államnak, mint az, hogy a szövetkezetek pontosan visszafizessék a kapott kölcsönöket, és a lakók idővel megszokják a szocialista tulajdon védelmével kapcsolatos kötelességeiket. Ez a célja politikai nevelőmunkánknak — jelentette ki J. Valášek, a Lakásépítő Szövetkezetek Cseh Szövetségének az alelnöke. Legfontosabb a szövetkezeti tagok lakásigényeinek a kielégítése — mondotta. • E probléma megoldása szerves része az életszínvonal emelkedésének. Milyen eredményeket értek el ezen a téren? — Míg az 1968—1970 közti időszakban a CSSZK-ban mindössze 110 000 szövetkezeti lakást építettünk, az utóbbi években — a lakások mennyiségét és minőségét tekintve — elégedettebbek lehetünk. Az 1971 —72-ben felépített 233 650 lakásból 158 876 a szövetkezeteké. Az ötödik ötéves terv végéig pedig a tervezett további 328 296 lakásból 135 966-ot mondhatnak majd a magukénak a szövetkezetek. Bármilyen soknak is tűnik ez a mennyiség, korántsem elégíti ki az egyre növekvő igényeket. Köztudott, hogy tagjainknak néha évekig kell várniuk lakásra. Helyenként — például a fővárosban — nyomasztó a helyzet. Ezt a hatodik ötéves terv folyamán a párt segítségével olyan intézkedésekkel igyekszünk enyhíteni, amelyek a termelőerők fejlesztésével és a helyi tartalékok felhasználásával még több lakás felépítését teszik lehetővé. Elsősorban ott, ahol arra a legnagyobb szükség van. A további feladat a lakásépítés távlati területi tervezése és műszaki előkészítése. Ez azt jelenti, hogy a kiszemelt területeken a közművesítést előre biztosítanunk kell. Ez egyik legfőbb feltétele a zökkenőmentes, fennakadás nélküli munkánknak. A lakásalap karbantartására is nagy gondot fordítanak a szövetkezetek. Az erre a célra szánt kiadások a múlt évben meghaladták a százmillió koronát. A szövetkezetek feladatai közé tartozik a lakásegységek állapotának rendszeres ellenőrzése is. A lakások tervszerű karbantartását a szövetkezetek saját szakmunkásaikkal végzik vagy a lakáskarbantartó szövetkezetekre bízzák. • Milyen eredményeket értek el a politikai nevelőmunkával? — Politikai nevelőmunkánkkal akarjuk befolyásolni a szövetkezeti tagok gondolkodását, sőt rajtuk keresztül a közvéleményt is. Célunk ugyanis többek között a szövetkezeti demokrácia elmélyítése és tagjaink kezdeményezésének versenyekkel és társadalmi tevékenységükkel való fokozása. Különösen a tagok kötelezettségvállalásaival értünk el jó eredményeket. 1973-ban a szövetkezeti tagok által ledolgozott 8,2 millió brigádóra értékét 80 millió koronára becsültük. Az idén a SZNF, a prágai felkelés és hazánknak a Szovjetunió által való felszabadítása 30. évfordulójának alkalmából a lakásszövetkezetek az önsegéllyel felépítendő legcélszerűbb lakástervért versenyeznek egymással. Kötelezettségvállalásaik összértékét a lakásépítő szövetkezetek központi bizottságának ülésén, 1974. szeptember 25-én hozzuk nyilvánosságra. • Mi a lakásépítő szövetkezetek legközelebbi célja? — A fiatalok lakásproblémáinak gyorsabb ütemű megoldása. Ennek feltételét elsősorban a gondosabb politikai nevelőmunkánkban látjuk. Azt akarjuk, hogy ebbe a tevékenységünkbe minél több fiatal is aktívan bekapcsolódjon. Szövetségünk természetesen a szövetkezetek nőtagjai aktivitásának a növelésére Is törekszik. Míg 1970-ben a legtöbb nő csupán adminisztratív munkát vállalt a szövetkezetekben, ma körülbelül 20 százalékuk fontos tisztségeket tölt be. Szövetségünk és szövetkezeteink a bűnözés elleni harcot is feladatuknak tekintik. A közös vagyon megvédését, a biztonság fokozását, az egészség védelmét és a közlekedési balesetek megelőzését célzó számos utasítást, figyelmeztetést, és irányelvet dolgoztunk ki és hoztunk nyilvánosságra. A legfontosabb határozatunk a szövetkezeti lakások kiutalásával és a velük való gazdálkodással kapcsolatos visszaélések, korrupciók, megvesztegetések és a többi társadalomellenes cselekedet megakadályozására irányul. A szövetkezeti tagok panaszaikkal és javaslataikkal figyelmeztetik a szövetkezeteket a rendellenességekre és a hibákra, melyeknek haladéktalan orvoslása szövetségünk legfőbb érdeke. Örömmel ál- laníthatom meg, hogy ezen a téren sincs okunk elégedetlenségre. Az Indokolt panaszok száma a múlt évben — az 1972. évihez viszonyítva ~ 4 százalékkal csökkent. KARDOS MARTA
