Új Szó, 1974. június (27. évfolyam, 128-152. szám)

1974-06-22 / 146. szám, szombat

A KGST 28. ülésszakának jegyzőkönyve A NYUGATNÉMET JOBBOLDAL ERŐLKÖDÉSE (Folytatás az 1. oldalrólj Népi Forradalmi Párt Központi Bizottsága Politikai Bizottságá­nak tagja, a Mongol Népköz- társaság Minisztertanácsának elnöke, Horst Sindermann, az NSZEP Központi Bizottsága Po­litikai Bizottságának tagja, az NDK Minisztertanácsának elnö­ke, Manuel Manescu, az RKP Központi Bizottsága Végrehajtó Bizottságának tagja, a Román 'Szocialista Köztársaság Minisz­tertanácsának elnöke és Alek­szej Koszigin, az SZKP Közpon­ti Bizottsága Politikai Bizottsá­gának tagja, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának elnöke. A KGST és a Jugoszláv Szo­cialista Szövetségi Köztársaság kormányának megállapodásával összhangban az ülésszakon részt vett a Jugoszláv Szocia­lista Szövetségi Köztársaság küldöttsége, melyet Dzsemül Bijedics, a szövetségi végrehaj­tó tanács elnöke vezetett. Az ülésszakon részt vett még Nyikolaj Faggyejev, a KGST titkára. Jelen voltak a KGST- tagállamok nemzetközi szerve­zetei munkásszerveinek vezetői is. Az ülésszakon jelen voltak még a KGST-tagállamok és Ju­goszlávia Bulgáriában akkredi­tált nagykövetei. Megfigyelő­ként részt vett Din Thie Ngoe Tao, a VDK rendkívüli megha­talmazott bulgáriai nagykövete és Ri Zon Hvan, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság rend­kívüli meghatalmazott bulgáriai nagykövete. Az ülésszakon Sztanko Todo- bov, a Bolgár Népköztársaság küldöttségének vezetője, a Bol­gár Népköztársaság Miniszterta­nácsának elnöke elnökölt. Todor Zsivkov, a BKP Köz­ponti Bizottságának első titká­ra, a Bolgár Népköztársaság Ál­lamtanácsának elnöke üdvözöl­te az ünnepi ülésszak résztve­vőit. A résztvevők lelkesedéssel fogadták a KGST fennállásának 25. évfordulója alkalmából a kommunista és munkáspártok központi bizottságainak főtitká­rai és ejső titkárai részéről a KGST 28. ülésszakához intézett üdvözlő üzeneteket. Az ünnepi ülésszakon felszó­laltak a KGST-tagállamok és Jugoszlávia küldöttségeinek ve­zetői. Az ülésszak résztvevői annak a meggyőződésüknek adtuk ki­fejezést, hogy az a nagy elis­merés, amellyel a kommunista és munkáspártok vezetői a KGST-nek a szocialista közös­ség fejlődéséhez és szilárduló­jához való hozzájárulását illet­ték, ösztönzés lesz a KGST-tag­államok együttműködésének és szocialista gazdasági integráció­ja fejlesztésének további elmé­lyítésére és tökéletesítésére. Nyikolaj Faggyejev, a KGST titkára jelentést terjesztett elő a KGST tevékenységének 25 évéről. Az ülésszak terjedelmes hatá­rozatot fogadott el, amely ösz- szefoglalja a KGST 25 évi mun­kájának fő eredményeit és ki­jelöli a komplex program to­vábbi megvalósításának felada­tait. Az ülésszak megvitatta a Vég­rehajtó Bizottságnak a KGST 27. és 28. ülésszaka közötti te­vékenységéről előterjesztett je­lentését, amelyet Tano Colov, a Végrehajtó Bizottság elnöke, a Bolgár Népköztársaság Minisz­tertanácsa elnökének első he­lyettese terjesztett elő. Az ülés­szak úgyszintén megvitatta a KGST tervezési együttműködési bizottságának jelentését a KGST-tagállamok 1976—1980. évi lervegyeztetési gazdasági együttműködési problémái fel­dolgozásának előzetes eredmé­nyeiről. A jelentést Iván lliev, a KGST tervezési együttműkö­dési bizottságának elnöke, a Bolgár Népköztársaság Minisz­tertanácsának alelnöke terjesz­tette elő. Nagy megelégedéssel állapí­tották meg, hogy a kommunis­ta és munkáspártok vezetői 1973. évi krími találkozójának határozata alapján aktivizáló­dott a komplex program telje­sítése és sokrétűbb, szorosabb a tagállamok sokoldalú gazda­sági és egyéb téren folytatott együttműködése. Eredményesen teljesítik az 1971—1975. évi űrucserebővítési megállapodáso­kat. A KGST tagállamok köl­csönös áruforgalma a hosszá érvényű kereskedelmi egyezmé­nyekkel szemben gyorsabban nő. 1971—1973-ban 34 százalék­kal bővült, emellett a gépek és berendezések cseréje másfél- szerte nagyobbodott. A KGST tagállamok népgaz­dasági kölcsönös együtthatásá­nak bővülése segített az ötéves társadalmi-gazdasági fejlesztési tervek teljesítésében. A KGST- tagállamok nemzeti jövedelmé­nek volumene 1973-ban több mint 8 százalékkal nőtt az 1972- ben elért öt százalékkal szem­ben, az ipari termelés növeke­dése 8 százalékos, a mezőgaz­dasági termelésé 11 százalékos volt és határozottun emefkedett a lakosság életszínvonala. Folytatódott a tervezési együttműködés. Befejeződött a KGST-tagállamok 1976—1980. évi népgazdasági terveinek egy­behangolásán végzett munka első szakasza. A KGST tevé­kenységében első ízben kezdő­dött meg a sokoldalú integrá­ciós intézkedések egybehangoit ötéves terveinek előkészítése, ami a közös tervezés terén folytatott együttműködés minő­ségileg új felsőbb formája. Bő­vülni fog az az együttműködés, amelynek keretében az érde­kelt országok, a termelés, a tu­domány és a technika legfon­tosabb területein nagy közös terveket fognak megvalósítani. A tagállamok évi és ötéves ter­veikben konkrétabban és céltu­datosabban fogják előirányozni a szükséges eszközöket, a közös integrációs intézkedésekre. Sok országban első ízben iktatták a népgazdasági tervekbe a szocia­lista gazdasági integrációra vo­natkozó külön fejezeteket. Az ülésszak folyamán a. Bol­gár Népköztársaság, a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Ma­gyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Román Szocialista Köztársaság és a Szovjetunió kormányfői ál­talános egyezményt írtak alá az orenburgi gázlelőhely kiter­melésében, valamint Orenburg körzetéből a Szovjetunió nyu­gati határáig húzódó gázveze­ték felépítésében kifejtendő együttműködésükről. Az egyez­mény meghatározza az érdekeit országok kötelezettségeit a 2750 kilométer hosszú gázvezeték építésének szakaszán. Ezek az országok a gázvezetéken ke­resztül évente 15 és fél mil­liárd köbméter földgázt kapnak a Szovjetuniótól. Ennek az in­tézkedésnek a megvalósítása fontos lépés lesz a KGST-tag­államok fűtőanyag-energia problémájának közös megoldá sára. A KGST 27. ülésszaka óta el­telt időszakban megállapodás jött létre további nagy terme­lési és tudományos-műszaki együttműködési tervekről. Meg­állapodások jöttek létre 750 ki­lovolt feszültségű nemzetközi villamos vezeték közös építésé­ről Vinica (Szovjetunió) és Albertirsa (MNK) városok kö­zött, tovább a vasgyártáshoz és egyes vasöntvény-fajták gyár tásához szükséges nyersanya­gok termelésének fejlesztésében való együttműködésről a Szov­jetunió területén, ami a KGST tagállamok számára lehetővé teszi e termékek saját szükség­letének fedezését, továbbá meg­állapodás jött létre szintetikus festékanyagok és egyes fél- készáruk gyártásához szüksé­ges kapacitások építéséről. Ti­zenegy sokoldalú termelési sza kosítási és kooperációs egyez­ményt írtak alá a gépipar, az élelmiszeripar, a mezőgazdaság és az atomenergia békés fel- használása területén. Nemzet­közi gazdasági társulások ala­kultak meg: az „Interatomener- gou, az „Intertextilmas“, vala­mint az „Inlerelektro“ nemzet­közi gazdasági szervezet. A 28. ülésszak folyamán a BNK, a CSSZSZK, az MNK, az NDK. az LNK, az RSZK, a Szov­jetunió miniszterelnök-helyette- sei és a JSZSZK Szövetségi Végrehajtó Tanácsának tagja egyezményt írt alá az „Inter- himvolokno* új nemzetközi gaz­dasági társulás megalapításáról a műrostgyártás gyorsabb fej­lesztése érdekében. Az ülésszak megbízta a KGST szerveit, hogy foglalják össze a KGST-tagállamok nemzetközi gazdasági és tudományos-mű­szaki szervezeteinek a tapaszta­latait, és tegyenek javaslato­kat hatékonyságuk növelése, valamint a KGST szervekkel való szorosabb együttműködé­sük érdekelten. A KGST-tagállamok szélesebb körű közös intézkedéseket tesz­nek Mongólia és Kuba gazdasá­gi fejlődésének támogatására. A KGST-tagállamok sokoldalú integrációs intézkedéseiben részt vesz a Jugoszláv Szocia­lista Szövetségi Köztársaság ts. A KGST nemzetközi kapcsola­tainak fejlődésében jelentős ha­tárkő volt az "együttműködés felvétele a KGST és Finnország között. Sokoldalú együttműkö­dés bontakozik ki u gazdaság, a tudomány és a technika kö­zös érdeklődésre számot tartó különféle területein. Egyre több ország és nemzetközi szervezet nyilvánít érdeklődést a KGST- vel való kapcsolatok felvételé­re. Az ülésszak jóváhagyta a KGST anyagi műszaki ellátási együttműködési bizottságának megalakításáról hozott határo­zatot. E bizottság fő feladata a sokoldalú együttműködés meg­szervezése lesz az anyagi-mű­szaki ellátás szakaszán, az együttműködés elmélyítése az anyagforrások jobb és tervsze­rűbb kihasználása, az anyagfo­gyasztás csökkentése és vala­mennyi KGST-ország társadalmi termelése hatékonyságának nö­velése érdekében. Az ülésszak jóváhagyta a KGST végrehajtó bizottsága, va­lamint a tervezési együttműkö­dési bizottság tevékenységét a komplex program megvalósítása és a KGST-tagállamok 1976— 1980-as évekre szóló népgazda­sági tervei egybehangolása so­rán. Jóváhagyták a KGST érdekelt tagállamai egységes energeti­kai rendszere kialakításának előkészítő munkálataira irányu­ló javaslatot a KGST európai tagállamai egybekapcsolt ener­getikai rendszere és a Szovjet­unió egységes energetikai rend­szere alapján. Ennek az együtt­működésnek a megerősítése biztosítja a nélkülözhetetlen előfeltételeket ahhoz, hogy a KGST érdekelt tagállamai közö­sen tervezhessék az áramterme­lést és fogyasztást, és hogy a kooperáció alapján biztosíthas­sák a KGST-tagállamok tüzelő­anyag és energiaforrásainak ha­tékonyabb felhasználását vala­mennyi résztvevő ország érde­kében. A KGST-szervek előké­szítik az 1990-ig terjedő idő­szakra a KGST érdekelt tagál­lamai energetikai rendszerei közötti villamos vezeték fej­lesztésének fő vázlati terveze­tét. Kidolgozzák továbbá a KGST-tagállamok távlati együtt­működési programjait a fő tü­zelőanyag fajták és energiater­melés fejlesztése terén az 1990-ig terjedő időszakra. Tekintettel arra, hogy feltét­lenül tovább kell fejleszteni az együttműködést a kohászat terén, elvi megállapodás jött létre, amely szerint az^erdekelt országok Kuba területén közös erővel nikkel gyártáshoz szük­séges termelőhelyeket építenek. A legközelebbi időben befe­jezik számos új gépipari, rá­diótechnikai és elektrotechnikai termék termelésének szakosítá­sáról és kooperációjáról szóló egyezmény-tervezetek koordi­nálását. Az ülésszakon rendelkezése­ket hagytak jóvá a KGST-szab- ványokról és konvenciót a KGST-szabványok alkalmazásá­ról, amelyet az ülésszak folya­mán a BNK, a CSSZSZK, Kuba, az MNK, a Mongol Népköztár­saság, az NDK, az LNK és a Szovjetunió miniszterelnök-he­lyettesei írtak alá. A közös szabványok bevezetése a megál­lapodást aláíró KGST-tagálla­mok között a szabványosítás teljesen új szakaszát jelenti ezekben az országokban. Előse­gíti a termelés szakosításának és kooperációjának elmélyíté­sét és a termékek általános mű­szaki színvonalának és minősé­gének növelését. A KGST 28. ülésszaka jegyző­könyvet hagyott jóvá a KGST alapokmánya, valamint a KGST jogképességéről, kiváltságairól és mentességeiről szóló konven­ció módosításáról, ami a komp­lex programból és a tanács ülésszakain már előzőleg elfo­gadott határozatokból követke­zik. A 28. ülésszak a barátság, az elvtársi együttműködés és a tel­jes nézetazonosság légkörében folyt le. Bonn — A bonni CDU/CSU ellenzéki pártok kihasználtak a bonni parlament felsőházában meglévő többségüket és a szö­vetségi tanács tegnapi ülésén 21 szavazattal 20 ellenében el­vetették a csehszlovák—nyu­gatnémet kapcsolatok rendezé­séről aláírt szerződés jóváha­gyását. A szövetségi tanács határo­zata azonban a nyugatnémet Berlin — Az ADN híriigynök- ség kommentárban foglalkozik az NDK és az NSZK kapcsola­tainak alapjairól szóló szerző­dés, az alapszerződés életbelé­pésének első évfordulójával. A konmmentár megállapítja, hogy a szerződés pozitív hatással volt és van az európai enyhü­lésre. Az elmúlt egy év alatt újabb haladás történt az NDK és az NSZK viszonyának normalizálá­sában, s ezt nem utolsó sorban számos úgynevezett következ­mény-szerződés megkötése is jellemzi — állapítja meg a kommentár, majd idézi Erích Honeckernek, az NSZEP KB el­ső titkárának és Helmut Schmidtnek, az NSZK kancel­lárjának arról szóló kijelenté­Párizs — Csütörtökön este francia—portugál szolidaritási nagygyűlést rendeztek Párizs­ban a Francia Kommunista Párt és a Portugál Kommunista Párt vezető képviselőinek rész­vételével. G. Marchais, az FKP főtitká­ra a nagygyűlésen mondott be­szédében kiemelte a portugál nép győzelmének nagy nemzet­közi jelentőségét és hangsú lyozta: ez a győzelem megerő­sítette a nyugat-európai kom­munista pártok brüsszeli kon­ferenciájának azt a megállapí­tását, hogy egyre nagyobb le­hetőségek tárulnak jel Nyugat- Európában mélyreható demok­ratikus átalakítások megvalósí­tására. Jósé Viioriano, a Portugál Kommunista Párt Központi Bi­zottsága Végrehajtó Bizottságá­nak tagja beszédében hangsú­lyozta: „A portugál kommunis­táknak a kormányban való részvétele mutatja, milyen mélyreható politikai változás ment végbe az országban. Már az elmúlt két hónap tapaszta­latai is megmutatták, hogy e részvétel a demokratikus erők egységének fontos tényezője. Ezután Vitoriano rámutatott arra, hogy a jelenlegi ideigle­nes kormány még nem valósít hat meg mélyreható reformo­kat, hiszen feladata csak a szabad választások előkészíté­Rónta — Kompromisszummal végződött az olasz kormány­pártok kétnapos „csúcsértekez­lete“, s így elsimult az a vál­ság, amely Rumor miniszterel­nök múlt heti lemondásával robbant ki Rómában. Mint is­meretes, Leone köztársasági el­nök nem fogadta el a lemon­dást, s megegyezésre szólítot­ta fel a pártokat a gazdaság- politika kérdéseiben. Mivel azonban a lemondást már be­jelentették a parlament mind­két házában, a tör-vény hozás­nak újra bizalmat kell szavaz­nia a kormánynak. A létrejött megállapodás rész­letei egyelőre ismeretlenek, Ru­mor nyilatkozata azonban sej­tetni engedi, hogy a közösen elfogadott gazdaságpolitikai in­tézkedések „összehangolt, hi­telekkel és adóemelésekkel kapcsolatos tennivalókat* irá­nyoz elő. alkotmány értelmében csak elodázhatja, de nem akadályoz­hatja meg a szerződés törvény­be iktatását és így ismét a szövetségi gyűlés napirendjére kerül, ahol már az abszolút többség is elég lesz a jóváha­gyáshoz. Mint ismeretes, itt a kormányzó szocialista—sza­bad-demokrata párti képviselők vannak többségben. seit, hogy tovább kell javítani a két állam viszonyát. A hírügynökség kommentár* ja megállapítja, hogy a bonni kormánynak az az igyekezete, hogy az NSZK környezetvédel­mi szövetségi hivatalát Nyugat- Berlinben akarja felállítani, az NDK belügyeibe való beavatko­zásnak minősítendő. Továbbá figyelembe kell venni azt a tényt is, hogy az NSZK-ban más erők is működnek, sőt fokozzák erőfeszítéseiket, hogy a politikát ismét a revansiz-f mus régi vágányaira vezessék. Az NDK a jövőben is mindent meglesz annak megakadályozd■> sára, hogy Európában vissza­hozzák a hidegháború légkö­rét, — fejeződik be az ÁDtf hírügynökség nyilatkozata. se és megtartása. Csak e vá­lasztás eredményeként megala­kuló s a népi erőkre támasz­kodó kormány lesz képes arra, hogy megvalósítsa az ország átalakításához szükséges politi­kai és társadalmi reformokat* Alvaro Cunhal, a Portugál Kommunista Párt főtitkára az AFP francia hírügynökségnek adott nyilatkozatában többek: között kijelentette, hogy Portu­gáliában fennáll még a fasiz mus veszélye, de a helyzet kíi- lönbözik a szeptemberi pucs- csőt megelőző chilei helyzet­től. Hangoztatta, hogy a por* tugál fegyveres erők nem ha* sonlíthatók össze a chilei tá* homokok hadseregével. Kétség­telen azonban, hogy a šantia.* goi események tapasztalatait portugál reakció igyekszik fel*, használni. Rámutatott arra, hogy a ba­los csoportok tevékenységének igazi veszélye abban rejlik0 hogy a reakció malmára hajt­ják a vizet. A Le Monde című párizsi lapnak adott nyilatkozatában Soares portugál külügyminisz­ter egy másik témáról, Portu­gália és a NATO viszonyáról nyilatkozott. Véleménye szerint Washington elégedett a lissza­boni fordulattal, mert már „terhes volt számára a gyar­mati háborúkat vívó portugál diktatúra szövetsége.“ Várható, hogy a szakszerve­zetek támadni fogják a komp­romisszum árán kialakított gaz­daságpolitikai irányt, mivel ez nélkülöz minden utalást a kö­vetelt és elengedhetetlenül szük­ségesnek ítélt szerkezeti refor­mokra. Ugyanezért nem tartja kielégítőnek a létrejött meg­egyezést az Olasz Kommunista Párt sem. Olaszországban egyébként az utóbiii évek egyik legsúlyosaik) politikai botrányának körvona­lai rajzolódnak ki. Valameny- nyi lap szenzációs tálalásban közölte, hogy az olasz hadse­reg kémszolgálata és a bizton­sági szervek olyan fasiszta sze­mélyeket szerveztek be kötelé­kükbe, akik révén külföldi tit­kos szolgálatokkal, mindenek­előtt nyugatnémet kémszervőzö­tökkel összejátszva politikát gyilkosságokat követtek <4 Olaszországban. Haladás a két német állam kapcsolataiban Egy éve írták alá az alapszerződést Francia—portugál szolidaritási nagygyűlés Párizsban Cunhal a fasizmus veszélyéről Kompromisszum jött létre az olasz kormánypártok között Súlyos politikai botrány robbant ki

Next

/
Thumbnails
Contents