Új Szó, 1974. június (27. évfolyam, 128-152. szám)
1974-06-21 / 145. szám, péntek
események margójára? AZ AMERIKAI KÉPVISELÍÍHÄZ NEM HELYESLI AZ EGYIPTOMMAL KÖTÖTT NUKLEÁRIS EGYEZMÉNYT KISSINGER ELÉGEDETT Washington — Hírügynökségi jelentések szerint az amerikai képviselőházban kedvezőtlen fogadtatásra talált az a két megállapodás, amelyet Nixon elnök Kairóban, illetve Tel Avivban kötött békés célokra felhasználható nukleáris anyagok és reaktorok szállításáról. A felszólaló képviselők legfőképp azt vizsgálták, mi a biztosíték arra, hogy a nukleáris energia birtokába jutó közel- keleti országok — egy esetleges kormányváltozás után — nem fordítják-e katonai célokra a rendelkezésükre álló hasadóanyagokat. A képviselő- ház ezt követő szavazásán túlnyomó többséggel vetette el a megállapodások jóváhagyására vonatkozó javaslatot. A törvények értelmében azonban a szerződések életbe léptetéséhez Nixonnak nincs szüksége sem a képviselőház, sem a szenátus jóváhagyására. A törvény- hozás két házának közös atomenergia-bizottsága azonban kötelezheti arra, hogy szolgáltasson részleteket a megállapodásról. Kairói jelentés szerint egyiptomi küldöttség utazott Washingtonba a Nixon kairói látogatása során elhatározott egyiptomi—amerikai nukleáris együttműködés aláírása végett. Kairó — Iszmail Fahmi egyiptomi külügyminiszter Kairóban az Arab Szocialista Unió vezetőt előtt mondott beszédében bejelentette, hogy a közeljövőben a Szovjetunióba utazik. A tervek szerint Moszkvában szovjet kollégájával Gro- raikóval folytat megbeszéléseket. A találkozó időpontját később hozzák nyilvánosságra. Csütörtökön Alexandriában találkozott Szadat egyiptomi és Asszad szíriai államfő, hogy közösen megvonja Nixon amerikai elnök közel-keleti tárgya- lókörútjának arab mérlegét. Egyiptomi kormánykörök szerint az egyiptomi—szíriai csúcstalálkozó napirendjén ezen kívül szerepelnek a térség problémáinak megoldására tervezett közös lépések, az egyiptomi-izraeli, illetve a szíriai— izraeli csapatszétválasztás utáni helyzet, valamint a dél-libanoni területek ellen intézett ismételt izraeli légitámadások ügye is. Kairó, Bejrut, Tel Aviv — Izraeli harci repülőgépek csütörtökön háromnegyed órás támadást intéztek három, dél-libanoni területen lévő palesztin menekülttábor ellen. Az első jelentések 25 sebesült áldozatról számolnak be. Mint a nyugati hírügynökségek rámutatnak, egy hónap óta ez volt a legsúlyosabb akció, amelyre Izrael— a Libanonból kiinduló állítólagos gerillatevékenység- re való hivatkozással — indított arab szomszédja ellen. Az Al Ahram című félhivatalos kairól lap csütörtöki számában figyelmezteti Izraelt, hogy Egyiptom visszavág a Libanon elleni terrortámodásokért „megfelelő mértékű elrettentő akcióval“. Ottawa — A NATO ottawai miniszteri tanácsának befejezése után Kissinger amerikai, Sauvagnargues francia külügyminiszter elégedetten nyilatkozott az eredményekről. Kissinger hangoztatta, hogy a katonai szervezet jövő heti brüsszeli csúcstalálkozóját nem annyira az új atlanti nyilatkozat ünnepélyes aláírása miatt tartják, mint azért, hogy a Moszkvába utazó Nixon elnök tájékoztassa az európai szövetségesek vezetőit a csúcstalálkozó tervezett témáiról, és az Egyesült Államok hosszútávú politikai céljairól. Kissinger mindvégig bizonygatta, hogy az Egyesült Államok lelkiismeretesen be fogja tartani a konzultáció elvét, egy kérdésre válaszolva viszont félreérthetetlenül jelezte, hogy a súlyosabbnak ítélt válság- helyzetekben Washington a jövőben is folyamodhat olyan váratlan egyoldalú döntésekhez, mint a legutóbbi közel-keleti válság során az amerikai haderő világméretű riadóztatása. Kissinger ezúttal is megpendítette az amerikai kormánynak azt a gondolatát, hogy valamilyen módon Japánt is be kell vonni a NATO-ba. Sauvagnargues francia külügyminiszter pozitívnak és hasznosnak minősítette a NATO miniszteri tanácsának ülését. Ügy vélekedett, hogy sikerült eloszlatni bizonyos félreértéseket és Franciaország elgondolásainak megfelelően tisztázni az elvi nyilatkozat főbb nehézségeit. Hozzátette, hogy szó sem lehet Franciaország visz- szatéréséről a NATO integrált katonai szervezetébe. Amerikai ígéret Lisszabonnak A SZOVJET—AMERIKAI CSÚCS JEGYÉBEN Washington — Nixon amerikai elnök, aki szerdán este érkezett haza közel-keleti tár- gyalókörútjáról, a csütörtöki nap egy részét az amerikai kongresszus vezetőinek, a kormány tagjainak és a nemzetbiztonsági tanács képviselőinek tájékoztatására fordította. A közel-keleti összefoglalóért „cserébe“ az elnök jelentést hallgatott meg az ország gazdasági helyzetéről és más belpolitikai kérdések alakulásáról. A nap második része már a szovjet—amerikai csúcstalálkozó előkészítésének jegyében telt el. Nixon „hosszú hétvégére“ a Camp David-beli elnöki rezidenciába vonul vissza, hogy felkészüljön moszkvai utazására. Mint ismeretes, kedden indul útnak Európába. Először Brüsszelben részt vesz a NATO-csúcstalálkozón és a Kommentárunk nyugat-európai vezetőkkel együtt aláírja az észak-atlanti tömb új elvi deklarációját, majd folytatja útját a szovjet fővárosba. Lisszabon — Spinola tábornok portugál köztársasági elnök, aki az Azórl-szigetekhez tartozó Terceira szigetén megbeszélést folytatott Nixon amerikai elnökkel, hazatért Lisz- szabonba. Az április 25.-I katonai fordulat óta ez volt a tábornok első találkozója külföldi államfővel. Spinola elégedetten nyilatkozott a megbeszélésekről, amelyek „szívélyes légkörben“ zajlottak le. Carneiro tárcanélküli miniszter, aki ugyancsak elkísérte a tábornokot, úgy nyilatkozott, hogy a megbeszélések „felülmúltak minden várakozást“. Bár a Nixon—Spinola találkozó részletei nem ismertek, valószínűnek tartják, hogy a portugál belpolitikai fejleményekről, a tengeren túli területek kérdéséről, a NATO-tagságról és Lajes amerikai támaszpont Tiltakozik a Tanaka-kormány Tokió — A Tanaka-kormány tiltakozását fejezte ki amiatt, hogy a szöuli rezsim tokiói nagykövetségén Japánban élő koreaiakat hallgattak ki a Dél. Koreában folyó terrorper kapcsán. Tokióban köztudott, hogy az utóbbi időben lényegesen megerősítették a koreai központi hírszerző ügynökség (KCIA) Japánban tevékenykedő csoportjait. Hírek szerint három új csoportot létesítettek. Ezek feladata, hogy egyrészt ellenőrizzék Japánban azoknak a koreai származású személyeknek a tevékenységét, akik Észak-Koreát tekintik hazájuknak, másrészt tájékoztassák a szöuli hírszerzést a dél-koreai ellenzék tokiói működéséről. Japán politikai körökben fokozódó felháborodással figyelik a dél-koreai hírszerzés gyakorlatilag korlátlan tokiói tevékenységét és követelik, hogy a Tanaka-kormány vessen véget ennek az ország szuverenitását sértő gyakorlatnak. jövőjéről volt szó. Nixon biztosította Spinolát, hogy az Egyesült Államok továbbra is „jó barátja és hű szövetségese“ marad Lisszabonnak. Feltételezik, hogy Washington gazdasági segélynyújtásra is ígéretet tett Portugáliának. Nixon elnök a megbeszélés után írásos sajtónyilatkozatban beszámolt arról, hogy a találkozón nagyon konstruktív eszmecserét folytattak a két országot érintő problémákról. „Biztosítottam Spinola elnököt arról, hogy nemcsak megértésre számíthat az Egyesült Államok kormánya részéről, hanem tőlünk telhető támogatásunkra is“ — hangzik a nyilatkozat. Nyilatkozatában végül arról szólt, hogy a közel-keleti problémák után Washington most isimét a világ másik két fontos területére, Nyugat-Európára és a Szovjetunióra összpontosítja figyelmét. Ottawa — Mario Soares portugál külügyminiszter a NATO miniszteri tanácsülése ülésszakának keretében szerdán megbeszéléseket folytatott Kissinger amerikai, és Cállaghan brit külügyminiszterrel. Kissinger elmondta, „jó tárgyalásokat“ tartott új kollégájával. Hasonló témaköre volt a Soares—Callaghan találkozónak is, amely közel két óráig tartott. Hivatalos közlés szerint a brit külügyminiszter lisszaboni látogatásra szóló meghívást fogadott el, az időpontot később diplomáciai úton rögzítik. L ezajlottak a parlamenti választások a Szovjetunióban, s a választási eredmények minden kétséget kizáróan igazolták annak a politikának a helyességét, melyet a szovjet állam az SZKP vezetésével maga elé tűzött. A jelöltek megválasztása mellett a leadott szavazatok — már számarányukat tekintve is — meggyőzően bizonyították a szovjet társadalom osztályainak és társadalmi csoportjainak, a Szovjetuniót alkotó nemzeteknek és nemzetiségeknek szilárd egységét, testvért összeforrottságát. A Legfelsőbb Tanácsba történt választások Szovjetunió- szerte ünnepélyes körülmények között, a szocialista demokrácia szellemében folytak le. A választópolgárok azzal, hogy egy emberként sorakoztak fel a kommunisták és pártonkívüliek tömbjének jelöltjei mellett kinyilvánították egyben azt is, mélységesen helyeslik és teljes mértékben magukénak vallják azt a programot, melyet az SZKP XXIV. kongresszusa fogadott el. A lényeget határozta meg az SZKP Központi Bizottságának választási felhívása, amikor leszögezte: „A kommunisták és pártonkívüliek tömbjének jelöltjeire szavazva a nép életszínvonalának további emelésére, minden egyes család, minden egyes szovjet ember jólétének növelésére szavazol“. A leadott voxok azt tanúsítják, a szovjet választópolgárok nemcsak az SZKP békeproramjá- ban, s rendkívül hatásos külpolitikájában látják az elmúlt évek mélyreható változásait, melyek a világon végbementek, hanem rendkívül fontos az a „népjóléti politika“ is, melyet az SZKP XXIV. kongresszusa tűzött ki. A fellendülésről, az átalakítások arányairól mondta Leonyid Brezsnyev, hogy Egységben „hasonlót még a történelem nem ismer“. A nyilvánvaló külpolitikai sikerek, a béke és biztonság kilátásai erősödése s az enyhülés térhódítása mellett nagy lépésekkel halad előre a szovjet gazdaság. Az energiaválsággal küszködő világgazdaságban a Szovjetunió szilárd pont, s jellemző — és ez a tervgazdálkodás dicsérete is — erőműveinek kapacitása ma meghaladja a 200 millió kilowattot. Gyorsított ütemben fejlődik a tüzelőanyagipar, s így az olajtermelés 1974-ben meghaladja a 450 millió tonnát, a földgázé pedig a 256 milliárd köbmétert. A Szovjetunió az olaj- és földgáztermelésben ma már az Egyesült Államok mögött a második helyen áll a világon. Acél- termelése, gyakorlatilag elérte az Egyesült Államokét. „Gazdaságunk fellendülőben van — jelentette ki választói előtt Nyikolaj Podgorníj, a Legfelsőbb Tanács elnöke. — Magabiztos előrehaladása lehetővé teszi, hogy olyan feladatokat tűzzünk ki. amilyenekre tegnapmem is gondolhattunk“. S e feladatok között hadd említsük meg a Távol- Keleten épülő új ipari komplexumokat, a bajkál-amúri vasútvonalat, mely bekapcsolja a népgazdaság vérkeringésébe a vasércben, szénben, földgázban, rézben, ónban, ólomban és fában rendkívül gazdag Szibériát és a Távol-Keletet. A fejlődés arányaira jellemző, hogy a négy évenként esedékes parlamenti választások során az idén elsőízben került a választási körzetek listájára többek között Anoszovszkij, az Amúr folyó vidékén és a vízi erőmű révén született Kovcsigaj város Kazahsztánban. Néhány évvel ezelőtt még erdő és mocsár volt azon a területen is, ahol most a Bajkál—Amúr vasútvonal építői adták le szavazatukat. A fejlődés jellemzésére említsük meg azt is, csupán a fogyasztási cikkek termelésének bővítésére a könnyű- és élelmiszeriparban három év alatt több mint 600 új nagyüzem épült. 1974-ben a szovjet dolgozók kétszer annyi fogyasztási cikket állítottak elő, mint 1965- ben. Nem mellékes az sem, hogy a szovjet mezőgazdaság is nagy lépést tett előre. Az SZKP XXIV. kongresszusán kidolgozott széles körű program alapján csak az elmúlt három esztendőben 72 milliárd rubelt költöttek a mezőgazdaságra. Ez csaknem 60 százalékkal több, mint amit az előző ötéves terv megfelelő időszaka alatt befektettek. A fejlődés méreteire jellemző többek között az is, hogy LUXEMBURGBAN IS MAS SZELEK FÚJNAK A több mint két és fél ezer ** négyzetkilométer területű és 330 ezer lakosú Luxemburg nagyhercegségben nemrégen parlamenti választásokat tartottak. A választások változások jegyében zajlottak le: első ízben történt, hogy már a 18 éves fiatalok is választhattak (eddig 21 év volt a korhatár), s a képviselőházi mandátumok számát 56-ról 59-re növelték. A választási küzdelemben az ellenzéki erők hangadója volt a Luxemburgi Kommunista Párt, melynek vezetésével az előző kormány NATO-elkötelezettsé- gét és az ország sorsának a Közös Piachoz kötését támadták. Luxemburgban ugyanis — akár általában a nyugati világban — a legutóbbi 1969-es választások óta Inflációs jelenségek ütötték fel a fejüket, ár- és adóemelkedés befolyásolta negatívan a dolgozók életszínvonalát, ami a nyugati tömbpolitika közvetlen következménye. A választások eredményei megmutatták, hogy e kis ország lakossága is megértette: változásokra van szükség. így történt, hogy a kormányzó klerikális Keresztényszociális Párt, amely teljes ölven évig monopolhelyzetben volt, most olyan választási veszteséget szenvedett, hogy képtelen volt egyedül kormányt alakítani. A választásokat követően kis in- terregnum következett, majd Jean nagyherceg a liberális demokrata Gaston Thornt bízta meg kormányalakítással. Thorn, a Hazafias Demokrata Párt elnöke, aki a szocialista országokhoz való közeledés híve és nemegyszer volt baráti látogatáson a Szovjetunióban, a szocialistákkal alakított koalíciós kormányt. A két pártnak összesen 31 mandátuma van az 59 tagú parlamentben, a nyolctagú kormányban négy-négy minisztere, ezenkívül van két szocialista és egy demokrata párti államtitkár. Nem kétséges, hogy Thorn, az előző kormány külügyminisztere, akt a jelenlegi kormány* bán is megtartotta a külügyi tárcát, bel- és gazdaságpolitikai téren változásokra fog törekedni, hogy a Közös Piactól és a NATO-tól való függőség kevésbé éreztesse hatását Luxemburg gazdasági életében és szociális viszonyaiban. (L) csak ebben az esztendőben 104 milliárd rubelt tesznek ki a népgazdasági beruházások. Ez tizenhatszorosa az 1940-es beruházásoknak. A kiváló munkaeredményeket az életszínvonal emelkedése is bizonyítja. A nemzeti jövedelem növekedésében a munkatermelékenységből származó emelkedés 40 milliárd rubelt tesz ki. A lakosság pénzbevétele 1973-ban majdnem 40 milliárd rubellal volt több, mint 1970-ben, az áruforgalom pedig 20 százalékkal növekedett. Az ötéves terv négy éve alatt csupán az életszínvonal emelésére másfélszer többet fordítottak, mint az előző ötéves tervben. Ezek az eredmények, a termelőerők sokoldalú fejlesztése, a műszaki-tudományos haladás eredményeinek érvényesítése s gazdasági hatékonysága ékes bizonyítéka annak a politikának, mely az emberről való gondoskodásban, így az élet- színvonal emelésében látja a teendők legfontosabbját. Ezért joggal mondhatta Alekszej Koszigin szovjet miniszterelnök választói előtt: „Derűlátóan tekintünk a jövőbe. Ez az optimizmus azon alapszik, hogy józanul mérlegeljük reális lehetőségeinket.“ Ehhez az optimizmushoz ^ adott sziklaszilárd alapot a mostani választás. A képviseltekre adott szavazatok, a 99,85 százalék mögött ott van a szovjet emberek bizalma, ragaszkodása és tenniakarása, s ez mindennél értékesebb tőke.,. F. Z. Ülést tartott az MSZMP Központi Bizottsága Budapest — A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága június 20-án ülést tartott. A központi bizottság megvitatta és elfogadta a politikai bizottság tájékoztatóját Időszerű nemzetközi, valamint gazdasági kérdésekről és döntött hatáskörébe tartozó szervezeti és személyi kérdésekben. Az ülésről közlemény jelenik meg. Kohl átadta megbízólevelét Bonn — Dr. Michael Kohl, az NDK állandó bonni képviseletének vezetője csütörtökön, délelőtt átadta megbízólevelét Gustáv Heinemann szövetségi elnöknek. Kohl — az NDK rendkívüli és meghatalmazott nagykövete — megbízólevelének átadásakor tolmácsolta Willl Stoph- nak, az NDK Államtanácsa elnökének Gustav Heinemannhoz intézett üdvözletét. Ezután Kohl és Heinemann elnök félórás beszélgetést folytatott. Kohl kifejezte óhaját, hogy az NDK állandó képviseletének megnyitása révén normális jószomszédi kapcsolatok alakuljanak ki a két német állam között. Heinemann elnök válaszában megköszönte az NDK vezetőinek jókívánságait és szintén reményét fejezte ki, hogy gyümölcsöző kapcsolatok alakulnak ki az NDK és az NSZK között.
