Új Szó, 1974. június (27. évfolyam, 128-152. szám)

1974-06-21 / 145. szám, péntek

A že!iezovcei XIX. országos népművészeti fesztiválról a kosztümök a csoportvezetők és a szülők gondoskodásáról, áldozatos munkájáról tanús­kodtak. Külön említést érde­mel, hogy néhány együttes fel­lépését éneklőcsoport kísérte. „A fesztivál nagydíjának“ első fokozatát a jelened (gímesi), második fokozatát a gabčíko- vói Ibősi), harmadik fokozatát pedig a jesenskéi j feledi j alapiskola tánccsoportja nyer­te el. Itt említjük meg, hogy a demandicei fdeniéndi) folklór­csoportot a népi hagyományok ápolása terén kifejtett tevé­kenységéért a CSEMADOK KB magas fokú elismerésben része­sítette. Több mint ezer szereplő- népdalénekesek, éneklőcsopor- tok, népi zenekarok és népi tánccsoportok részvételével zajlott le a múlt hét végén Želiezovcén (Zselízen) a cseh­szlovákiai magyarok XIX. or­szágos népművészeti fesztivál­ja. A kétnapos ünnepséget, melyen párt- és kormánykül­döttség vett részt, a Szlovák Nemzeti Felkelés 30. és a CSE­MADOK megalakulásának 25. évfordulója jegyében rendezték meg, s ez a tény visszatükrö­ződött a műsor tartalmában, terjedelmében és színvonalá­ban is. A rendezvény koncepcióját elsősorban az ünnepi nagygyű­lés, a hősök emlékművének megkoszorúzása és a népmű­vészeti csoportok ünnepi fel­vonulása szabta meg, azonban a haladó és a népi hagyomá­nyok ápolása, a hazánkban élő nemzetek és nemzetiségek in­ternacionalista együttélése ki­fejezésre jutott a jó dramatur­giai érzékkel összeállított mű­sor további részeiben is. A fesztivál „Népszokások az Ipoly mentén“ című részében a Veľký Krtíš-i (nagykürtösi 1 járás Ipoly menti falvainak a íolklórcsoportjai mutatták be vidékük népi hagyományait. A 11 faluból összesereglett cite- razenekarok, éneklő- és más folklórcsoportok előadásain eredeti magyar népdalokat és népi muzsikát hallhattunk, il­letve 'népszokásokat és népvi­seleti ruhákat láthattunk, me­lyek regionális jellegükből eredően több vonatkozásban hasonlították egymáshoz. Itt elsősorban a palóc nyelvjárás­ra és a népviseleti ruhák dí­szítésére gondolunk, de említ­hetnénk egyéb példákat is. A szereplők közül elsősorban a nagyon szépen éneklő ipoly- varbói Gyüre Jánosnét, a cso­portok közül valamennyit di csérét illeti, hiszen fellépése­ikkel eredeti népi kultúránk egy-egy töredékét vítlék szín padra. A „Hősökre emlékezve“ című műsor első részében forradalmi és hazafias dalokat, szavalatot, valamint a nemzetek legjobb­jainak a kizsákmányolás elle­ni harcát a történelem tükré­ben jelképező tánckompozíciót láthattunk, illetve hallhattunk a berencsi és a zsérei egyesí­tett énekkar, továbbá a „SZŐTTES“ előadásában, utá­nuk pedig az ukrán „KAR- PATYANIN“, a „SZŐTTES“, a szlovák „TRENČAN“ és a ma­gyarországi Csepeli Művek táncegyüttese lénett fel. Mű­soraik sokszínűek, változatosak és színvonalasak voltak, nép­dalaik és stilizált táncaik — különösen a Karpatyanin férfi­szólója és a csepeliek utolsó két tánca — nagy sikert arat­tak. Előadásaikat a nemzeti sajátságok jellemezték, ugyan­akkor az egész műsorrész a jelenért vívott harcot, valamint nemzeteink és nemzetiségeink mai boldog életét tükrözte. A fesztivál műsorának „Búj, búj, zöldág“, című részében gyermek-, ifjúsági és folklór­együtteseink léptek fel. A tán­cokban á játékosság dominált. vonal jellemezte, a táncok ki­dolgozottak és változatosak voltak. A táncosok kosztümjei a táncokkal stílus szempontja ból egységet alkottak, s bát­ran mondhatjuk, bármelyik hi vatásos együttes elfogadhatná őket. Örömmel töltött el ben­nünket az is, hogy a táncosok között a műsor előző részében és ebben is több új arcot fe­deztünk fel, ami az együttesek rendszeres tevékenységét és fejlődését bizonyltja. A Csopor tok közül „A fesztivál nagydí­jának“ megosztott első fokoza­tát a seííui „ROZMARING“ és a Sikeres évadzárás A Porgy és Bess a Szlovák Nemzeti Színház műsorán A Nové Zámky i /érsekújvári) Napsugár Táncegyüttes kéméndi táncokat adott éld. Nové Zámky li (érsekújvári) „N APSUGÁR“, megosztott má sodík fokozatát pedig a koši sei „ÜJ NEMZEDÉK“ és a Ri­mavská Sobota-i (rimaszomba­ti) „PALÓC“ nyerte el. Végezetül dicsérettel kell szólnunk a rendező szervekről, mindenekelőtt \ CSEMADOK KB-ról és mindazokról, akik A CSEM ADOK KB SZŐTTES népművészeti csoportja, mint már oly sokszor, most is nagy sikert aratott. (Tóthpál Gyula felvételei) A műsor további részében él- tánccsoportjaink fellépésére került sor, majd a „SZŐTTES“ színvonalas előadását láthattuk. Éltáncegyütteseink műsorai a vezetők és a szereplők jó fel- készültségéről tanúskodtak. A koreográfiákat a javuló szín­hozzájárultak a seregszemle előkészítéséhez. Az ő munká­juknak köszönhető, hogy népi hagyományaink ápolásában és terjesztésében az idén újból jelentős lépéssel jutottunk előbbre. TŐZSÉR LAJOS A Szlovák Nemzeti Színház operaelőadásainak dramatur­giai felfedező készsége és di­namizmusa, amely a most le­zárult évadot annyira jelle­mezte, George Gershwin Porgy és Bess című operájának elő­adásában csúcsosodott ki. Az opera ősbemutatóját 1935 ben tartották Bostonban; ettől fog­va népszerűsége a zenét ked­velő közönség körében egyre jobban nő. A néger opera most szerepelt először a Szlovák Nemzeti Színház operaszínpa­dán. George Gershwin (1898— 1937) a zenét kedvelő -közön­ség szélesebb rétegei körében is jól ismert zeneszerző. A hír­nevet elsősorban a „Kék rap­szódia“ és az „Amerikai Pá­rizsban“ című szerzeményeivel biztosította magának. Mindkét szerzemény és George Gersh­win további müvei azt a hatást mutatják, amelyet korának tánc- és üzsessz-zenéje az ak­kori amerikai és európai zene­szerzőkre kifejtett. George Gershwin utolsó és legérdeke­sebb műve, a Porgy és Bess cí­mű opera, a néger folklór, a broadwayi zenés vígjátékok, valamint az európai zenei ve­rizmus, impresszionizmus és expresszionizmus hatásainak szintézise. A Heyward azonos Című novellájára épülő opera cselekménye Charleston dél- karolínai város négereinek hétköznapi életét ábrázolja. Ez lehetővé tette, hogy a szerző a gazdag néger folklórból me­rítsen. Ezért az erre épülő je-- lenetek (például munkadalok, spirituálék stb.) a mű legvon­zóbb részei. A Porgy és Bess mély benyomást keltő cselek­ménnyel és különleges stílus­sal rendelkező igazi zenei drá­ma, amely a mai operavilág repertoárjának egyik kincsévé vált. A Porgy és Bess című opera színrevitele a bratislavai Szlo­vák Nemzeti Színház és a Lip­csei Operaház, elsősorban Giinler Lohse rendező, Bemard Schröter díszlettervező és Christa Hahn jelmeztervező együttműködésének köszönhe­tő, akik Tibor Freso, karmes terrel,' Boris Slovák koreográ­fussal, valamint a Szlovák Nemzeti Színház szólistáival, énekkarával, zenekarával és balettegyüttesével karöltve jól sikerült előadást hoztak létre. Günther Lohse felhasználta a mű 1972-es lipcsei színrevi- teJének tapasztalatait, és rea­lisztikus eszközeivel a mű cse­lekményének megfelelő, vonzó színházi előadást kreált. A ren­dezésben semmilyen erőltetett- séget sem tapasztalhattunk, a cselekmény a maga természe­tes medrében bonyolódott le A rendező kiemelte a nége­reknek az emberi boldogság, szeretet, igazságosság iránti örök vágyát. A rendező Char­leston város halászokból álló lakossága nehéz életének meg felelő megjelenítésénél kitűnő munkatársakra lelt Boris Slo­vák koreográfus és Tibor Fre­so karmester személyében. Bo­ris Slovák jól gyümölcsöztettc az amerikai muzikalok szín- revitelében az Üj Színpadon szerzett tapasztalatait. Tibor Frešo pedig bebizonyította, hogy „otthon van“ George Gershwin temperamentumos ritmusában és a zenekart is en­nek megfelelően precízen ve­zényelte. Ha a szólisták teljesítményét akarjuk értékelni, hangsúlyoz­nunk kell, hogy a legnehezebb feladattal éppen ők néztek szembe: ismeretlen stílus szín­vonalára kellett emelkedniük. Ez nem mindig sikerült nekik; sok szereplő esetében ugyanis mélyebb hangokra volt szükség, vagyis azokra az árnyalatokra, amelyekkel a néger énekesek rendelkeznek. Mindezen kifogá­sok ellenére az énekesek tel­jesítménye jó volt. Az apró hiányosságok nem változtathat­nak ezen a megállapításunkon. Első helyen Juraj Hrubant tel­jesítményét kell kiemelnünk, aki a saját és az egész néger nép jobb, igazságosabb életére vágyó béna koldus szerepét játszotta kitűnően. A Lipcsei Operabáz vendégeként is ő játsz- sza Porgy szerepét. Ottani, va­lamint mostani teljesítményé­vel megérdemelt elismerést szerzett magának. Marta Ni- tranová Bess szerepében kitű­nő színészi teljesítményt nyúj tott, jól jelenítette meg Bess jellemének labilitását. Crown szerepében Juraj Martvohl lát­hattuk és hallottuk, aki ezút­tal újra bebizonyította, hogy színészi szempontból mennyire Intelligens és a jellemábrázo­lás tekintetében mekkora adottságokkal rendelkezik. Kellemes meglepetést okozott Pavol Gábor fellépése a Spor­ting Life vígan játszadozó és éneklő aranyifjának szerepé­ben. A további szereplők közül említést érdemel Anna Martvo- fiová (Serena), Oľga Hanáková (Mária), Nina Hazuchová (Li- ly), Jarmila Smiöková (Clura), dr. Gustáv Papp (Péter), Šte­fan Hudec (Jaké) és Milan Sto­pôčka, (Robbins). Elismerés illeti még a többi szereplőt, az énekkart, valamint a balett- együttest is. A Porgy és Bess bemutatója olyan mű megtekintését tette lehetővé a bratislavai színpa­don, amelyet eddig csak más forrásból hallhattunk (hangle­mez, rádió vagy televízió út­ján). A példás dramaturgiai bátorságáért elismerés illeti meg a színház vezetőségét és mindazokat, akik a sikeres előadás részesei. ALFRÉD GABAUER KULTURÁLIS HÍREK ■ Szlovákia ma címmel a Szlovák Nemzeti Felkelés 30. évfordulója tiszteletére a na­pokban fényképkiállítást ren­deztek Prágában, a Fotochema Jungmann téri épületében. ■ Szenzációs felfedezésnek minősíti a lengyel sajtó El Gre- co egyik alkotásának a meg­találását. A mű eredetiségét kétséget kizáróan megállapí­tották, viszont arra nem de­rült fény, hogy hogyan került a festmény Lengyelországba. ■ A múlt hét szombatján volt 20 éve annak, hogy el­hunyt Martin Anderson Nexö világhírű dán író, a Dán Kom­munista Párt egyik alapító tag­ja, a Szovjetunió híve, aki je­lentős szerepet töltött be a há­ború utáni békeharcban. A Csehszlovák Rádió ebből az al­kalomból 12 részben sugározza ez írónak „Ditta, az embeír lá­nya" című halhatatlan művét. Társadalmunkban szüntelenül fokozódik a szocialista kultúra jelentősége, éppen ezért szükség van rendszeres kutatására és vizsgálatára. A kultúra szociológiai vizsgálatával a bratislavai Kultúra és Közvéleménykutató Intézet foglalkozik. A hazai nem­zetiségi kultúrák szocialista fejlődése kutatásának keretében nagy figyelmet fordít a magyar nemzetiségű állampolgárok kul­túrájával, és szociális fejlődésével összefüggő problémákra. Ezzel kapcsolatban tettünk fel néhány kérdést dr. Milan Kašjaknak, a problémakör egyik beavatott ismerőjének. ségben rögzítjük mindazokat a közös fontos elemeket, ame­lyek a két kultúra életében elő­fordulnak. Tehát nem az cxlpnzív ku­tatás a cél, hanem figyelmün­ket arra kell összpontosítani, ami a szocialista társadalom kulturális fejlődésében a lé­Sokrétű tudományos felmérés kezdődik gárok szocialista öntudatának, internacionalizmusának és csehszlovák hazafiasságának a megerősödéséhez. Vagyis fel­mérjük a magyar nemzetiségű lakossá'g kulturális színvonalé, nak helyzetét, eszmei tartal­mát, a magyar nemzetiségű kul­túra fejlődésének objektív fel­tételeit. Természetesen meg kell állapítani, hogy a fentiek keretében hogyan érvényesítik a CSKP közös kultúrpolitikai célkitűzéseit. A kutatás célja tehát -a Szlovákia nemzetiségileg ve­gyes területén élő magyar nem­zetiségű állampolgárok kultú­rájának és kulturális életének az elemzése. Mivel a magyar nemzetiségi kultúra az egysé­ges csehszlovák szocialista kultúra szerves része, ezért nem vizsgáljuk elszigetelten, hanem a vizsgált terület egész kulturális életével szoros egy­nyeges, mint például könyvek és folyóiratok olvasása, a szín­házak és filmszínházak látoga­tottsága, a művészeti szakkö­ri tevékenység, rádióhallgatás és a televíziónézés, műveltség és szakképzettség stb. 0 Milyen technikát alkal­maznak a kutatásban? — Kiválasztottuk a legelő­nyösebbet, a leghatékonyabbat és a legmegbízhatóbbat. Első­sorban ilyen a lakossággal folytatott beszélgetés kb. 1500 személy bevonásával, amit az egész déli országrészben vég­rehajtunk. ilyen továbbá a nemzeti bizottságok, a CSE­MADOK, a SZISZ, valamint a népművelési intézmények funk­cionáriusaival folytatott be­szélgetés. 0 Elegendő erővel rendel­keznek e nagy feladatok tel­jesítéséhez? — Nem. Éppen ezért mi csak a kutatás olyan főbb szakaszait tartottuk meg magunknak, mint a terv előkészítése, az ered­mények interpretációja és a kö­vetkeztetések kidolgozása. A terepen végzett munkára, te­hát az állampolgárokkal foly­tatott beszélgetésre a nyári szü­net időszakában kerül sor és e feladatot a nitrai Pedagógiai Főiskola hallgatói segítenek teljesíteni. Természetesen szá­mítunk az illetékes járásokban a funkcionáriusok és a lakos­ság segítőkészségére is. 0 Mivel szeretné az elmon­dottakat kiegészíteni? — Talán csak azzal, minden erőnkkel arra törekszünk, hogy a kutatás eredménye ne csupán öncélú kísérlet legyen, a reá­lis élettől elszakított elmélet, vagy pedig élettelen statisztikai dokumentum. A kutatás ered­ményei hivatottak arra, hogv a nemzetiségileg vegyes terüle­teken a kultúrpolitika irányító tényezőjévé váljanak, hogy elő­segítsék kultúrpolitikai cél­jaink elérését és hozzájárul iá­nak a szocializmust építő ál­lampolgárok olyan szilárd szö­vetségének a kialakításához, amely az államunkban élő vala­mennyi nemzet és nemzetiség egymás iránt tanúsított kölcsö­nös tiszteletére, a nemzetek és nemzetiségek együttműködésé­re, egyenjogúságára és testvé­riségére épül. VIKTÓRIA AMANOVÁ 0 Tudomásunk szerint rövi­desen befejeződnek a csehszlo­vákiai magyar lakosság köré­ben végzendő tudományos fel­mérés előkészületei. — Ezekben a napokban fe­jezzük be a munkatervei, amely a megfelelő véleményezés után a kutatás alapvető irányelve lesz. Megkezdtük az olyan szervezési intézkedések végre­hajtását is, mint a közvéle­ménykutatók megszervezése, a válaszminták kidolgozása, kap­csolatokat létesítettünk az il­letékes szervekkel és intézmé­nyekkel, most készítjük elő a kérdőívet az állampolgárok és a funkcionáriusok számára. Természetesen ehhez szükség volt a szakirodalom tanulmá­nyozására és a szakemberekkel való tanácskozásra. • Mi a kutatás fő célja? — Megállapítani, hogy szo­cialista társadalmi rendszerünk hazánkban hogyan befolyásolja és alakítja a magyar nemzeti­ségi kultúrát és hogy e kultú­ra fejlődése miképpen járul hozzá a Csehszlovákiában élő magyar nemzetiségű állampol-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents