Új Szó, 1974. június (27. évfolyam, 128-152. szám)

1974-06-20 / 144. szám, csütörtök

Az utolsókból elsők

Nagy utat tettek meg a felszabadulás óta • Dubová, a martini járás kisközsége állja a versenyt • Következetesen teljesítik a választási programot • Kitűnő eredmények a „Z“-akcióban és a szövetkezet fejlesztésében

A felszabadulás előtt Dubová, ez a 866 lakosú falu szegénységéről, az Itt élők nyomorúságáról volt „nevezetes“. Sokan a bizonytalanság elől az ’ftceánon-túlra menekültek. A legkitartőbbak azonban maradtak. Bizakodtak, hogy egyszer majd Jobbra fordul a soruk.

S amikor kitört a Szlovák Nemzeti Felkelés, a községben 230 ember ragadott fegyvert, hogy az elnyomók ellen harcoljon. Ez a harc nem volt hiábavaló, azt bizonyítja Dubová fejlődése is. A martini járásban elismeréssel szólnak a faluról. A nemzeti bizottságok járási versenyében kétszer végeztek a második helyen, szövetkezetüket pedig Munkaérdemrenddel tüntették ki.

— Bizony ml még gyalog, mezítláb jártunk az iskolába — emlékszik vissza Slavo Letrich, a helyi nemzeti bizottság elnöke. — Ma már senkinek sem akaródzik a hat kilométeres utat Turčianske Teplicére gyalog megtenni.

Korszerű, minden igényt kielégítő emeletes művelődési otthonban beszélgetünk. Az elnök és Pavel Hulla titkár elmondják, az épület a „2“- akció keretében épült. Amikor az átadásra készültek, összegezték, ki hogyan vette ki részét a munkából. Kiderült, hogy csupán négy család maradt távol a brigádmunkáktfil. Az avató ünnepségen — amelyen részt vettek a más községekben élő egykori dubovál lakosok is — ezeket megnevezték. Nem lett belőle harag. Másnap eljöttek a hnb Irodájába, s munkát kértek. Azóta nincs a községben probléma, bárhová is kelljen brigádmunkás.

A képviselők átlagos életkora 36 év körül van. A múlt megbízatási időszakban, de jelenleg is arra törekednek, hogy a képviselők önállóan tevékenykedjenek. Hogy mit jelent ez „aprópénzre“ átváltva? A feladatokat közösen megbeszélik, szétosztják, aztán a képviselők kezükbe veszik a füzetjeiket, s járják a választókörzetüket, szervezik a brigádmunkát.

— A martini járás és a Banská Bystrica-i Városi Nemzeti Bizottság felhívását örömmel fogadtuk — mondja a titkár. — Nem akarom elismételni, ki milyen kötelezettségvállalást tett, inkább azt újságolom el, hogy lényegében már teljesítettük a választási programunkat. Amit az idén végzünk el, az mind ráadás, ajándék, amellyel az SZNF 30. évfordulóját köszöntjük.

Jóleső érzés hallani ezeket a szavakat. Hogy ne kételkedjek benne, a falu vezetői terepszemlére Invitálnak meg. Útközben mutogatják, hogy itt átépítéssel hentes-, ott tej- és kenyér-, amott pedig zöldség- üzletet létesítettek. Az iskolások részére egy lakás átépítésével napközit létesítettek, az óvodában lehetővé tették az egész napos ellátást. A faluban csörgedező hegyi patak szabályozását egy szakaszon már elvégezték, a másik részen Jelenleg dolgoznak. Már csaknem egészen elkészült az üj híd is. „Z“-akciőban épül a sportpálya is, mintegy 1 500 000 korona értékben. Az utakat por- talanították és portalanítják. Az

iskola és a temető körülkerítése is napirenden van stb. A falu lakosai tavaly 45 500 órát dolgoztak azért, hogy községük arculata szépüljön, csino- sodjon.

Dicséretre méltó teljesítmény ez, már csak azért is, mert a községben igen sokan építenek családi házat. A régi Dubován ugyanis egy udvarban három család is lakott. Ma a község közepén egyre több az átépítés, s a falu szélén pedig korszerű lakóházak tömege húzódik meg.

Egy község életéről, lakosainak munkájáról átfogó képet adni nehéz feladat. Dubován azonban van miről beszélni, írni. Pl. hírneves a színjátszócsoportjuk, amelyik a „B“ kategóriában szlovákiai viszonylatban kétszer végzett az első helyen. Maga a hnb e^öke Is szerepel, úgyszintén a titkár felesége.

— Mint a brigádmunkásokkal, a szereplőkkel sincs soha semmi problémánk — mondja az elnök. — Valahogy úgy van az nálunk, hogy az, aki életében legalább egyszer nem lép a színpadra, annak kisebbségi érzete van. A környék falvaiban, s magában a járási székhelyen is felléptünk. Igen sokat köszönhetünk Vodička elvtársnak, az SZNF Színház rendezőiének.

Sikeres munkájukról vagy háromtucat elismerő oklevél és a gondosan vezetett krónika beszél a legjobban. Két év óta a fúvószenekar is tevékenykedik. Hogy kulturális téren ilyen jó erdeményt érnek el, ebben nagy érdeme van a többi között Ivan Letrich mérnöknek, Jozef DuriS közgazdásznak, Mária Beňáková tanítónőnek, s természetesen a helyi nemzeti bizottságnak, illetve a képviselőknek.

A falu lakosainak túlnyomó többsége a szövetkezetben dolgozik. Az egyesített 1780 ha-on gazdálkodó, Munkaérdemrenddel kitüntetett „Turiec“ szövetkezet arról híres a járásban, hogy szezonmunkák idején sem szorulnak idegen segítségre. Eredményeik is figyelemreméltók. Tavaly búzából hektáronként csaknem 40 mázsás hozamot értek el, burgonyából pedig 234,17-et. jó a fejési átlag, az egy hektárra eső termelési eredmény, illetve a bevétel. Egyszóval a szövet- kezetesek kitüntetésükhöz méltóan dolgoznak.

Dubová tehát valóban a járás egyik legjelentősebb, legeredményesebb községe. A már említett tények is bizonyítják, hogy jó itt a tömegpolitikai munka, hogy az itt élő emberek valóban magukénak tekintik a községet. Nem érdektelen számukra, hogy milyen körülmények között élnek. Az elnök, a titkár, a képviselők személyes példával szolgálnak, s így a lakosság sem sajnálja kétkezi munkáját adni a közösségért.

A martini járás és a Banská Bystrica-i Városi Nemzeti Bizottság „Mindenki szocialista módon“ felhívása a választási program mielőbbi teljesítésére, ebben a községben termőtalajra talált. Teljesítették a felhívásra adott válaszukban foglal- • takat, sőt az egész választási programot. A Szlovák Nemzeti Felkelés 30. évfordulóját községük arculatának szebbé tételével, terven felüli akciók megvalósításával köszöntik. Nemcsak azért igyekszenek, hogy öregbítsék hírnevüket, hanem azért is, mert tudják, hogy a nagy esemény alkalmából az egykori dubovál Ínkosok hazalátogatnak. S hadd lássa ország-világ, ha van igyekezet, összefogás — az utolsókból is lehetnek elsők.

NÉMETH JÁNOS

A duklai harcok 30. évfordulójának alkalmából újjáépítik a 49 méter magas duklai kilátótornyot. Az ifjúsági szervezetek tagjai és a tényleges szolgálatukat teljesítő katonák, akik ifjúsági építkezéssé nyilvánították a kilátótorony újjáépítését, jelenleg a szerelési és a kisegítő építkezési munkálatok gyors befejezésén dolgoznak. A kilátótorony azon a helyen áll, ahol a duklai harcok idején Ludvík Svoboda tábornoknak, a Szovjetunióban megalakult L csehszlovák hadtest parancsnokának a harcálláspontja volt.

(Felv.: A. Haščák — ČSTK)

Sokan felteszik a kérdést: miért alakulnak ki zivatarok a nyári fülledt meleg napokon? Erre a kérdésre igen egyszerű a válasz. Azért, mert nyáron a legkedvezőbbek az időjárási feltételek kialakulásukhoz. De nézzük meg a kérdést kissé tüzetesebben.

Tapasztalatból tudjuk, hogy nem minden zivatar egyforma. A meteorológia megkülönböztet helyi és frontális zivatarokat. A Föld felszíne úgy melegszik fel, hogy elnyeli a napsugárzás által kapott meleget, de nem egyformán. Például a déli fekvésű hegyoldalak hamarabb felmelegszenek, mint az északiak, vagy a szomszédos síkságok. De ugyanúgy a síkságon is megfigyelhetjük, hogy különböző mértékben melegszik fel pl. a szántóföld, a rét stb. Mivel a légkör túlnyomórészt a Föld felszínétől melegszik fel, hőmérsékleti különbségek mutatkoznak a Föld felületét borító légtömegek hőmérséklete között is.

Tudjuk, hogy a meleg levegő könnyebb, s ezért felszáll, miközben csökken a nyomása, lehűl, minek következtében relatív nedvessége növekszik, úgyhogy bizonyos magasságban az addig láthatatlan vízpára apró vízcseppekké alakul, s ezekből felhő keletkezik. Amikor a pára vízcseppekké alakul át, nagy mennyiségű hő szabadul fel, a lehűlt légtömeg ismét magasabbra emelkedik. Egyre több vízcsepp keletkezik, megnövekszik a felhőzet, s ez később zivatarfelhővé változik. Ez a jelenség mindaddig folytatódik, amíg a felfelé emelkedő légtömeg hőmérséklete nem lesz azonos a környező légtömegek hőmérsékletével.

A zivatarfelhők nagy hegyekhez hasonlítanak. A felhő alsó széle általában 1200 méter magasságban alakul ki, s teljes magassága elérheti a 8—12 km-t. Ebben a magasságban a levegő hőmérséklete a legmelegebb napokon Is mélyen a fagypont alatt van. Ezért a felhő felső része jég- és hó- kristályokból áll. Középső részét jég- és hókr.stáiyok, valamint lehűlt vízcseppek képezik, alsó rétegei csak különböző nagyságú vízcseppekböl állnak.

A felhő belsejében lefelé irányuló mozgás következik be: a Föld irányába hullanak a hókristályok, a légképződmények és a vízcseppek. Előbbiek a felhőtömeg alacsonyabb rétegeibe kerülve rendszerint elolvadnak, s ezért a Föld felszínére csak vízcseppek hullanak, legtöbbször memvdörgéstől é" villámlástól kísért zivatar formájában.

A helyi zivat *rokat meleg zivataroknak is híviuk, mert keletkezésükhöz a Föld felszínének és a fölötte levő légrétegnek erősebb felmelegedése szükséges. Kialakulásukban fontos szerepe van a légnedvességnek, a felfelé szálló légtömegek lehűlésének, valamint az aránylag alacsony és arányosan el- oszló légnyomásnak.

A helyi zivataroktól megkülönböztetjük az ún. frontális zivatarokat. Ezek keletkezése a frontátvonulással kapcsolatos, vagyis azzal a jelenséggel, amikor hidegebb tengeri eredetű légtömegek melegebb légtömegekkel ütköznek össze. Az előrenyomuló hideg légtömeg ebben az esetben „aláfolyik“ az előre visszavonuló meleg légtömegnek, s ezt hirtelen a magasba emeli. A hirtelen magasba emelkedő meleg légtömegen belül ugyanolyan jelenségek játszódnak le, mint amilyeneket a helyi zivatarokkal kapcsolatban leírtunk. A frontális zivatarok több száz, sőt néha több ezer kilométeres fronton is keletkezhetnek, mégpedig a hideg légtömegek mozgásával azonos irányban haladva. Ezek a zivatarok már nem függenek annyira a nappali felmelegedéstől és olykor az évszaktól sem. Elvétve télen is előfordulhatnak, leggyakoribbak azonban nyáron. A frontális zivatarok után az Időjárás is megváltozik, rendszerint tartósan lehűl a levegő.

Dr. PETER FORGAC

A KOR SZÜKSÉGLETE

A TUDOMÁNYOS-MŰSZAKI FEJLŐDÉS KÖZMŰVELŐDÉSI VONATKOZÁSAI

„A tudomány és a technika jelentősen hozzájárul az ember alkotótevékenysége növeléséhez és üj igényeket támaszt a képesítés, a műveltség tránt. A kommunistáknak a kezdeményezés minden formáját fejlesztő folyamat élén kell állniuk ..

(A CSKP KB legutóbbi plénumán elfogadott határozatból)

A nyugat-szlovákiai áramszolgáltató vállalat nyitrat üzeme szintén nagy gondot fordít az építőipari gépek karbantartására és favítására. Felvételünkön: Anton Sebök és Peter Dermek egy *Belorusz B—1514“-es mintájú árokdsógép javítása közben.

(felvétel: Pavel MatisJ

E

gy pillanatig sem lehet vitás, hogy a tudományosműszaki fejlesztés érdekében igen sokat tehet és tesz Is a népművelés, a közművelődés. Annál Is inkább, mert ma már egyre többen úgy tekintenek a közművelődésre (a régebbi szóhasználattal: népművelésre),

hogy az a párt ideológiai tevékenységének szerves és sajátos tartalmú része, a hivatásos népművelő pedig speciális feladatkörű pártmunkás. A tudományos-műszaki fejlesztést, amint az a CSKP KB és az SZLKP KB legutóbbi plénumán elfogadott határozatból is látható, a párt tette magáévá, és tartja a jövő egyik legfontosabb feladatának. Nyilvánvaló, hogy az elvégzendő teendőkből a népművelők, a párt speciális feladatkörű munkásai is kiveszik részüket.

Sokféle munkaforma kínálkozik. A legfontosabb, hogy a maga sajátos eszközeivel a közművelődés is maximálisan hozzájáruljon a széles látókörű, nagy szakképzettségű, művelt emberek neveléséhez. Régen, amikor a fejlődés csigalassúsággal haladt az életben történő helytálláshoz elégnek bizonyult, amit az iskola nyújtott. Ma azonban, mikor a fejlődés minden vonalon rohamos ütemű, aki nem akar lemaradni, annak örökösen tanulnia, művelődnie kell, bármilyen képzettséggel rendelkezik is. A felnőttek állandó tanulását a tudomány és a technika gyors fejlődése mellett a társadalmi élet változásai, az egyre differenciáltabbá válő gondolkodásmód, nem utolsósorban a természetes felejtés is szükségessé teszi.

Az ismeretek, a tudás és az ezáltal meghatározott magatartás- mód fejlődése és általános elterjedése a tudományos-műszaki fejlődésnek is egyik legfontosabb alapfeltétele.

A tudományos-műszaki forradalmat sokféleképpen értelmezik és magyarázzák. Ám a modern tudományos-műszaki forradalom lényege a termelőerők gyökeres minőségi átalakulása. Tulajdonképpen az a társadalmi-gazdasági folyamat, amelynek kiteljesedése során létrejön a kommunista társadalom anyagi-műszaki bázisa.

A tudományos-technikai forradalom nemcsak a tudományra és a technikára terjed ki, hanem a termelésre is. Tulajdonképpen a „tudomány-technikatermelés“ állandóan fejlődő rendszerét is jelenti, illetve alkotja. E rendszer összetevőinek mindegyike viszonylagos önállósággal, saját törvényszerűségekkel, belső fejlődési logikával rendelkezik, speciális szerepet játszik. Főleg abban az értelemben, hogy a tudomány: az eszmék generátora. A technika: az eszmék anyagi-tárgyi megtestesülése. A termelés viszont az a terület, ahol a technika szerepe érvényre jut, ahol a tudományos-műszaki eredményeket az emberek a nekik szükséges anyagi javak megszerzésére felhasználják.

A

z anyagi termelés fejlődése, valamint a munka termelékenységének a növekedése lehetővé teszi, hogy a társadalom nagyobb anyagi, pénzügyi és emberi tartalékokat fordítson szellemi termelésre, amely viszont ismét — egyre növekvő mértékben és egyre több irányban — „táplálja“ új tudományos és technikai eszmék- kel-eredményekke*, az anyagi termelést. Az összefüggés és a kölcsönhatás nyilvánvaló.

A közművelődés területén is hasonló folyamat játszódik le. A művelődés teljes rendszere iskola előtti, iskolai és iskola utáni képzésből áll. S ebben — bár a tartalom és a forma eltérő — azonos mind a polgári, mind a szocialista művelődés. Az Iskolai és az iskolán kívüli képzés külön kategória ugyan, de mégis szoros kapcsolatban áll egymással. Minél magasabb az iskola színvonala, annál nagyobb a lakosság iskolán kívüli művelődésének az igénye. És minél Jobban szervezettek az iskolán kívüli képzés intézményei, annál inkább szükségesek a művelődési anyag felhasználásának módszerei, kellenek a jól felszerelt iskolák. Az iskolai és az Iskolán kívüli képzés között egyenes a viszony. A három „sejt“ (az iskola előtti, az iskolai, és az iskola utáni képzés) kiegészíti egymást: egyik a másiknak az előkészítője, és — a társadalmi rendszernek megfelelően — együtt jelentik a képzés, a művelődés megvalósulását.

A „tudomány-techntka-terme- lés“ rendszerében a vezető szerep a tudományé, amely egyre gyorsabban fejlődik. Jól látható az egyebek között abból, hogy az időszámításunk kezdetén az emberiség rendelkezésére álló tudományos Ismeretek terjedelmüket tekintve csak 1750-re kétszereződtek meg. A második megkettőződéshez viszont már csak 150 év (1900), a harmadikhoz 50 év (1956), a negyedikhez pedig csupán 10 év kellett. Az emberiség életében élt tudósoknak kilenctizedé napjainkban él. A fejlődés az utóbbi 40 évben nagyobb mé*

Miért vart ayüi rtarfi