Új Szó, 1974. június (27. évfolyam, 128-152. szám)

1974-06-20 / 144. szám, csütörtök

B e l p o l i t i Ic a b kommentár ÜN NEPVÄRÁS Az idei és a jövő évi naptárban gyakoriak a történelmi fontosságú jubileumokra figyelmeztető piros betűs bejegyzé­sek. Közülük a Szlovák Nemzeti Felkelés, a prágai felkelés és a hazánk felszabadításának 30. évfordulóját jelző dátu­mok a legfontosabbak. A harminc évvel ezelőtti dicső napok történelemformáló eseményeinek közelgő jubileumait kima­gasló ni’inka«!kerekkel köszöntik hazánk dolgozói. Köztudott, hogy a nevezetes évfordulók tiszteletére ország­szerte széles körű szocialista munkaverseny bontakozott ki. A Martini Járási Nemzeti Bizottság és a Banská Bystrica-i Városi Nemzeti Bizottság közös felhívása — mint ismere­tes — nagy visszhangra talált. A szinte néhány hét alatt országossá szélesedett mnnkaverseny részvevői minden tőlük telhetőt megtettek, hogy vállalásaikat határidő előtt telje­sítsék. Kerületenként már napjainkban is több százmillió koronás értékgyarapodást jelent az a terven felül elvégzett alkotó­munka, amelynek jelentős része a képviselőtestületekbe tör­tént legutóbbi választások idején tett célkitűzések valóra váltását szolgálja. Külön öröm számunkra, hogy a szocialista munkaversenyből egy emberként veszik ki részüket a nagy ipari központok és a mezőgazdasági üzemek dolgozói. Nem húzódnak félre azonban a kisebb közösségek tagjai és ha­zánk falvainak lakosai sem. Az öt-tíz évvel ezelőtt még leg- eldugottabbnak számító apró településeken is változott az ntcák képe, s már nem a régiek a kétkezi munkából élő emberek életkörülményei sem. Ez is egyik kézzelfogható bizonyítéka annnak, hogy 1969 áprilisában az egyedüli jár­ható utat választotta az ország sorsát irányító pártvezetőség. Már hagyománynak számít, hogy a legmegerőltetőbb fizi­kai és a legigényesebb szellemi munkát végző dnlgozók az országépítő termelőmunka élenjárói is egyben. Bányászaink, kohászaink és mérnökeink az utóbbi hónapokban számtalan­szor tettek errről tanúbizonyságot. A Prievidzai Szén- és Lignitbányák dolgozóit például már évek óta olyan embereknek ismerjük, akik a társadalmi ér­dekek védelmében a legnehezebb napok idején is mindig vállalták a harcot. A bányászok, akik már a burzsoá Cseh­szlovák Köztársaság éveiben fegyvert fogtak a munkásmoz­galom győzelméért, ma sem tétlen szemlélői szocialista országépítésünknek. Szlovákiában az elmúlt évben 15 országos bányászrekord­ról számolhattak be a tömegtájékoztatási eszközök. A bányá­szok az idei hónapokra is értékes vállalásokat fogadtak el. A Szlovák Nemzeti Felkelés 30. évfordulója tiszteletére 30 Újabb országos rekord elérésére adták szavukat. Az értékes kötelezettségvállalások jelentős részét határidő előtt telje­sítették. A Žiar nad Hronom-i járás dolgozói is munkasikerekkel készülnek a jubileumok megünneplésére. A járási pártbizott­ság és a jnb dolgozói az idén 165 695 000 Kés értékű munka­felajánlásról kaptak jelentést. Az év első öt hónapjában suk helyen ójabb kötelezettségeket vállaltak. Május végéig az 1974-es évre szóló vállalások teljesítésében főleg azok a dolgozók értek el jó eredményeket, akik annak idején az elsők között válaszoltak a martini és a Banská Bystrica-i versenyfelhívásra. Az elkötelezettség és a CSKP politikája iránti bizalom konkrét példáit hosszasan sorolhatnánk, mert nemzeti ün­nepeire munkával készül az ország népe. LALO KAROLY Lendületes munka folyik a petrolkémiai komplexum építésén A bratislavai Slovnaft nem­zeti vállalatban épülő új pet­rolkémiai komplexum első he­lyen áll a szlovákiai Ipari be. ruházások között. Az építkezés a végső határidők megtartása szempontjából döntő szakaszá­ba érkezett. A beruházás óriá­si terjedelmére jellemző, hogy a több mint egymllliárd koro­nát kitevő idei építési feladat teljesítéséhez napi átlagban há­rommillió koronás beruházási teljesítményt kell elérni. Ez a feltétele annak, hogy már a Jövő évben örömmel fogadhas­suk az új petrolkémiai komp­lexum értékes termékeit. Az építkezés kezdetén ko­moly problémákat okozott a hiányos tervdokumentáció, va­lamint az építési és szerelési munkák kivitelezőivel kapcsola­tos bizonytalanság. Azóta már sokat javult a helyzet. A há­romnegyed négyzetkilométeres területen intenzív munka fo­lyik, egyre több látható az épü­lő etilénegység, a nagynyomá­sú polietilénüzeni, az etilén- oxid- és a glikolüzem szerkeze­ti egységeiből, s az építők kö­zött is egyre bizakodóbb a hangulat. A kivitelező szervezetek vál­lalták a különleges harmono. gramban előirányzott határidők megtartását. A KSB Brno, a bratislavai Hydroatav, a Clie- mont Brno, a Potrubí Praha, a Termostav Bratislava, valamint a Slovnaft és a Chemoprojekt Brno munkakollektívái a Szlo­vák Nemzeti Felkelés és ha­zánk felszabadítása 30. évfor­dulójának tiszteletére közős szocialista kötelezettségválla­lást tettek. Ezt a közös kötele­zettségvállalást kollektív és egyéni vállalások támasztják alá, az építkezés pártbizottsága és az építkezés szakszervezeti tanácsa pedig védnökséget vál­lalt felette. • # # Legélénkebb a munka a leg­fontosabb technológiai részleg, az etilénegység építésén. Olyan ez, mint egy hangyaboly, min­denfelé szerelők nyüzsögnek, mindegyikük tudja, mi a fel­mm A petrolkémiai komplexum építésén a legtöbb helyen mór a sze­relési munkáknál tartanak H. Letková fényképe adata, mit kell tennie. A nehéz emelődaruk szorgalmasan emel­getik a szerkezeti egységeket pontos helyükre, ahol kulcsok­kal és különböző szerszámok­kal a kezükben a szerelők vár­ják azokat, hogy végleges he­lyükön lerögzítsék. Ezen a sza­kaszon a Chemont Brno szak­emberei dolgoznak, sokan közü­lük kezdettől fogva részt vettek a Slovnaft építkezésein, sokszor dolgoztak már külföldi építke­zéseken is, legutóbb pedig a vo­janyi desztilláló üzem szerelé­sét végezték. Az építkezés egész területéből méltóságtelje­sen emelkedik ki a 120 m ma­gas hatalmas kémény, ezt a bratislavai Termostav dolgozói készítették el rövid idő alatt és kiváló munkával. Az etilén- egység további látványossága a 3,5 m átmérőjű propiléndesztil­láló kolonna, amelyet a brnói Kráíovopoíské Strojárne válla­latban készítettek el, s öt rész­ben szállították az építkezésre. A kolonna 95 méter magas lesz, az első 48 métert összesen 150 tonna súlyban már az alapra helyezték. A további _ három részt különleges darukkal egyenként emelik a helyükre. Maga az etilénegység több fő­részből áll, az egyiket, a pirolí- zls kazánjait már az elmúlt év szeptembere óta építik, a nyolc kazán közül haton már elké­reteket Öltött, mint előzőleg 40 évszázad során, ötszáz év alatt — amióta Gutenberg feltalálta a könyvnyomtatást — 1950-ig összesen 30 millió mű jelent meg. Mostanában a világon 10 év alatt adnak ki ugyanennyi könyvet. Lendületesen növeke­dett a tudományos szakfolyó­iratok száma is. A XVIII. szá­zad elején alig 100, mostaná­ban viszont a világon már mintegy 100 000 tudományos fo­lyóirat jelenik meg. A tudomá­nyos információk az utóbbi időszakban általában 10 éven­ként megduplázódnak. R égen a tudomány és a technika párhuzamosan fejlődött, a tudomány alig gya­korolt hatást a technikára, sőt a tudomány fejlődését Is több tekintetben a technika vitte előre. Most a tudományqs-tech- nikal forradalom feltételei kö­zött a tudomány és a technika elszakíthatatlanul összekapcso­lódik. Az ipari forradalmat a termelés technikájában végbe­ment változás jellemezte. A tu­dományos-technikai forradal­mat a munka alkotó jellegé­nek kiteljesedése, a tudomány össztársadalmi alkalmazása jel­lemzi. Szoros kölcsönhatás alakult ki a tudomány társadalmi sze­repének megváltozása, eredmé­nyeinek az anyagi termelésben való realizálása, a társadalmi munka szervezettségének növe­kedése, valamint a korszerű ne­velési .és képzési rendszer ki­alakulása között. A műveltség terjesztésének a rendszere és szervezete hosszú ideig arra a hallgatólagos fel- tételezésre épült, hogy az em­ber élete általában két időszak­ra oszlik. Az egyikben (az első Időszakban) az ember csak ta­nul, de még nem dolgozik. A másodikban (az Iskola utáni időszakban] az ember csak dolgozik, de többé már nem tanul. A polgári didaktika sok­szor még ma is e kettőségen, a tanulás és a munka merev el­határolásán alapszik. A lénye­ge ennek az alapvetően hely­telen felfogásnak az, hogy a ta­nulás csak addig tart, illetve addig szükséges, amíg az ille­tő iskolába jár és megszerzi a képesítést. E koncepció beszé­des kifejezője az „érettségizés" és az „érettségi bizonyítvány", amelynek eredetileg az volt a tartalma, hogy aki érettségi bi­zonyítvánnyal rendelkezik, az „érett“ az életre. Az érettségi azonban önmagában nemcsak képesítést nem ad, de azt sem engedi meg, hogy az ember az élete további részében semmit se tegyen, ami értelmi és er­kölcsi fejlődéséhez, valamint szakmája tökéletesítéséhez szükséges. Régebben a főiskolát végzet­tek körében is az volt (egye­seknél, sajnos, még ma is az) az álláspont, hogy az oklevél megszerzésével lezárult a tanu­lás. Az a sablon, amely a ta­nulást elhatárolja a munkától, a munkát a tanulástól és az ember életét a képzés Idősza­kára és a munka időszakára osztja, a fejlődést tagadó, az életét mechanikusan szemlélő, túlhaladott álláspont, ami nem­csak elvi, hanem gyakorlati szempontból is tarthatatlan. A tudomány és technika olyan gyorsan fejlődik, hogy a tanulási időszaknak még a leg­lelkiismeretesebb felhasználása sem elegendő ahhoz, hogy a ké­sőbbiek folyamán már ne tanul­junk, hanem csak dolgozzunk. Egyre inkább nyilvánvalóvá vá­lik az is, hogy a legkiválóbb Iskola sem nyújthat olyan kép­zést az életben való küzdelem­re, hogy az valóban egy egész életen ót kitartson. Mivel a műveltségszerzés nem állhat meg az iskolánál, és mivel nincs egyszer s mindenkorra megszerezhető tudásanyag, már ma Is, s a jövőben azonban még jobban arra vagyunk, il­letve leszünk kényszerítve, hogy a továbbképzés egy életen át tartson. Nyugodtan állíthat­juk, hogy életünk — a régi ér­téknormát és műveltségi kate­góriákat megváltoztató szocia­lista valóságunk — már ma fo­lyamatos tanulás, rendszeres to­vábbképzés a felnőttek viszony­latában is. H elytelen az az esetenkét itt-ott hallható nézet, hogy az automatizálás tökéle tesítése és egyre nagyobb mér­tékben történő alkalmazása fe­leslegessé teszi a szakképzett­séget, és az egyre nagyobb technikai műveltséget. A pol­gári eredetű „tétel" fordítva igaz. Mint ahogy az automati­zálás nem a munkát teszi fe­leslegessé, hanem a munka új, magasabb formáját jelenti, úgy az automatizálás révén nem szükségtelenné, hanem nélkü­lözhetetlenné válik mind a szakképzettség, mind az egyre nagyobb technikai műveltség. Az a tény például, hogy van­nak gépek, amelyek már „gondolkodni" is képesek, nem azt jelenti, hogy az emberek­nek felesleges gondolkodni, ha­nem azt, hogy az ilyen gépe­ket kezelő embereknek foko­zottabb mértékben szükséges gondolkodniuk. Az emberi agy és az emberi kéz teremtette meg a mechanikus agyat és a mechanikus kezet, de a mecha­nikus kéz révén az emberi agy­nak és az emberi kéznek is fejlődnie kell. Ha az ember nem gyarapítja Ismereteit, tudása elavul, „be­rozsdásodik". Aki nem ismeri szakmája határterületeinek vál­tozásait, lemarad, és arra is képtelen, hogy az újat megért­se és alkalmazni tudja. A műveltség fogalma és jelle­ge koronként változik. Ma pél­dául a polgári értelemben vett műveltségnorma már elavult. Még nem Is olyan régen azt tartották műveltnek, aki tu­dott latinul, gyakran használt Idegen szavakat, és gyakran idézte a görög és a latin klasz- szikusokat. Ma egészen más a művelt emberről alkotott felfo­gásunk. Szocialista értelemben művelt embernek azt tartjuk, aki hordozza az emberi kultúra szintézisének fő elemeit, aki korszerű ismeretanyaggal ren­delkezik. A sokoldalúság ter­mészetesen nem csupán az is­meretek bőségét jelenti. Az, ha valaki sok ismerettel rendelke­zik, még nem jelenti szükség­szerűen azt is, hogy sokolda­lúan és korszerűen képzett. El­sősorban azért, mert ma már nemcsak a technika és a ter­mészettudomány, hanem igen sok vonatkozásban a technika és az esztétika, vagy a köz­gazdaság és a művészet is fel­tételezi és kiegészíti egymást. Ebből következik, hogy művelt és igazi szakember csak az le­het, aki alaposan ismeri a rész­területet (a szakmáját), de emellett jártas munkája rokon­területein, és általánosan kép­zett. A szocialista műveltség sokol­dalúsága tulajdonképpen azt je­lenti, hogy az egyes műveltségi területek nem egymás mellett vagy egymásnak alárendelten állnak a műveltségben, hanem egymással kölcsönhatásban, szoros összefüggésben. Hason­lóan, mint más összefüggésben a fentebb jellemzett tudomány- technika-termelés rendszer. A tudományos-műszaki fejlő­dés feladatainak a teljesítése olyan munkásokat és szövetke­zeti tagokat igényel, akik ala­posan ismerik üzemük, szö­vetkezetük problémáit, nagyobb összefüggésekben látják mun­kájukat, magabiztosan és hoz­záértően nyilvánítanak véle­ményt. A közművelődésnek igen nagy szerepe lehet abban, hogy mindezt elősegítse, és a fejlet­tebb termeléssel, valamint az egyre növekvő életszínvonallal párhuzamosan kibontakozzék az újtípusú közösségi forma, az ér­telmes, harmonikus emberi élet. A z önképzés, a permanens művelődés állandósítása a kor szükséglete. És ez egy­aránt vonatkozik minden szint­re, minden szakaszra. A köz­művelődésnek a tudományos- műszaki fejlesztés viszonylatá­ban Is központi feladata, hogy a művelődési igényt felkeltse, és messzemenően kielégítse. balAzs béla szült az acélszerkezet. Az ún. meleg részen többnyire már a berendezéseket is az alapokra helyezték. A csőtartó hidakon már elkezdődött a csövek elhe­lyezése, ezeket a prefabrikóclós műhelyben készítik elő. A „hi­deg rész“ acélszerkezeteinek és berendezéseinek szerelésére azonban csak most kerül sor. A csövek lerakását még a „hidrogénező“ részlegen sem kezdték meg, néhány technoló­giai berendezés azonban már itt is a helyén van. Fontos részleg lesz a kompresszorál­lomás; a legbonyolultabb be­rendezéseket, a pirolízises gáz és a hűtőanyagok kompresszo­rait a ČKD Praha szakemberei szerelik össze. A petrolkémiai komplexum további technológiai egységén, a nagynyomású polietiléngyártó üzemegység építésén már Jól haladnak a szerelési munkák. Az építkezés mellett már ott látható a hat darab 18 méter hosszú, alumíniumból készült tároló, amelyekbe már jövőre negyven változatban ömlik majd a kész polietilén. A jelenleg gyártott típusokat ugyanis to­vábbiakkal bővítik, ezek közé tartoznak majd a nagy szilárd­ságú, ellenálló és tartós kábel­szigetelő polietilének, valamint a kristálytiszta, a celofánhoz hasonló teljesen átlátszó fóliák gyártására alkalmas polietilé­nek. A harmadik technológiai rész­legen, az etilénoxid- és a gli- kolüzemnél a szerelési munkák még nem kezdődtek meg, az építési munkák azonban jól ha­ladnak. Itt a Hydrostav dolgo­zói nagy igyekezettel teljesí­tik a közös kötelezettségválla­lásból reájuk háruló feladato­kat. — ípk — Lehetőségek és feladatok Ax utóbbi időben Kelet-Szlovákia mezőgazdasága is sokat fejlődött. Az állandóan javuló fejlődésekhez a Košice-vidéki járás egyik legna­gyobb egyesített szövetkezete, a Buzital Májns 1. Efsz is jelentő­sen bozzájárnlt. Vajányi Lászlót, a szövetkezet elnökét iratcsomók fölé hajolva találtam az irodájá­ban. Érdeklődésemre válaszolva elmondta, hogy a Május 1 Efsz 1973. április elsején alakult öt, előzőleg önállóan gazdálkodó ki­sebb egységből, jelenleg 4255 hek­tár mezőgazdasági földterületen gazdálkodnak, melyből 38B5 hek­tár a szántó. 1973-ban, kilenchő- napos közös gazdálkodás után az alábbi eredményeket értéit el egy bektár mezőgazdasági földterület­re átszámítva: össztermelés 12 588 korona, mezőgazdasági termelés 9587 korona. Tejtermelés 708 liter, hústermelés 210 kg. Kiadások 7033 korona, tiszta haszon 1331 korona. — Mtelyek az egyesült szövetke­zet legfontosabb feladatai? — Munkaerőhiányra egyelőre nem panaszkodhatunk, ám törőd­nünk kell azzal, hogy több fiatal kerüljön a szövetkezetünkbe. Nagy teljesítményű, tökéletesebb gépso­rokra, gépekre van szükség, külö­nösen as állattenyésztésben, hogy a fiatalok Is szívesebben vállalják itt a munkát! A termelés koncent­rálása és szakosítása azonban azt Is megköveteli, hogy a szolgálta­tásokat végző vállalatok minden szempontból elégítsék ki a mező- gazdaság igényeit. A mezőgazda­sági építkezések helyzetén is ja­vítani kellene. Kevés a tervező, 8 nehéz kivitelezőket találni. A me­zőgazdasági termelés koncentrá­lása és szakosítása hosszan tartó és céltudatos folyamat. E fejlődés fő céljaként mindig szem előtt kell tartani a mezőgazdasági ter­melés dinamikus növelését, a munkatermelékenység fokozását, a költségek csökkentését, a munka­erők hatékony felhasználását. (szaszák)

Next

/
Thumbnails
Contents