Új Szó, 1974. június (27. évfolyam, 128-152. szám)

1974-06-20 / 144. szám, csütörtök

IZRAELI LÉGITÁMADÁSOK DÉL-LIBANONI TERÜLETEK ELLEN Arafat elutasítja Nixon felhívását A SZOVJET VÁLASZTÁSOK VÉGEREDMÉNYE Tel Aviv, Bejrut, Kairó — A Nixon látogatás befejeztével a közel-keleti események homlok­terébe a dél-libanoni területek ellen intézett izraeli légitáma­dások kerültek. A keddi két akiiét követően szerdán haj­nal. ,m izraeli vadászbombázók újabb negyedórás támadást haj­tottak végre a palesztinok lak­ta körzetek ellen. A keddi tá­madások nyomán — a libano­ni hatóságok jelentése szerint — egy személy életét vesztette és öten megsebesültek. Iszmail Fahmi egyiptomi kül­ügyminiszter a kairói rádiónak kedden este adott nyilatkoza­tában Izraelt tette felelőssé az akció minden következményé­ért, beleértve a közel-keleti bé­kés rendezés esetleges meg­hiúsulását. Megismételte kormá­nyának az ENSZ-ben és azon kívül többször hangoztatott ál­láspontját, amelynek értelmé­ben Egyiptom nem nézi karba- telt kézzel a Libanon, vagy más arab állam szuverenitását veszélyeztető izraeli terrorak­ciókat. Mint mondotta, az ENSZ Biztonsági Tanácsának haladék­talanul meg kell tennie a szük­séges lépéseket a barbár tá­madások megfékezésére. A Biztonsági Tanács soros ■iá úri tán iái elnöke kedden le­velet kapott Izrael ENSZ-kül- döttségétől. Ebben a Tel Aviv-i kormány képviselői kijelentik, hogy „minden szükségesnek tartott eszközzel védekezni kí­vánnak a libanoni területről ki­induló gerillaakciók ellen“. Li­banon a keddi támadásokat követően rámutatott, hogy Iz­rael a saját területéről kiindu­ló palesztin akciókat használ­ja fel ürügyként Libanon elle ni katonái lépéseihez. Kairó — fasszar Arafat, a Palesztinai Felszabadítási Szer­vezet elnöke az arab országok beliigyeibe való beavatkozásnak minősítette Nixon felhívását a palesztinai gerillatevékenység beállítására. Az arab államok­hoz intézett felhívás mutatott rá — ellentétben van az ame­rikai elnök által hangoztatott elvekkel. Arafat ugyancsak elvetette Kissinger külügyminiszter Je­ruzsálemben kifejtett elgondo­lását, miszerint a palesztinai probléma megoldását a jordá- riiai—izraeli tárgyalások kere­tében, az Egyesült Államok közreműködésével kellene meg valósítani. A palesztinai képvi­selet effajta bevonása a béke- tárgyalásokba tartalmában és formájában egyaránt elfogad­hatatlan — hangoztatta Arafat. A palesztinai vezető egyipto­mi látogatása során megbeszé­léseket folytatott Szadat elnök­kel, Fahmi külügyminiszterrel és Ahmed Iszmail hadügymi­niszterrel. Tárgyalásairól rövi­desen tájékoztatja az ellenállá­si mozgalom vezetőségét. Szerdán egyiptomi küldöttség utazott Washingtonba a Nixon kairói látogatása során elha­tározott egyiptomi-amerikai nukleáris együttműködés alá­írása végett. Az Egyesült Álla­mok, mint Ismeretes, a megál­lapodás keretében atomreakto­rokat és hasadóanyagokat szál­lít Egyiptomnak. Egyiptomi részről Ahmed Szultán energia­ügyi miniszter írja alá a szer­ződést. Kairó — Az Al Ahram című félhivatalos kairói lap szerdai számában arról ír, hogy hala­déktalanul össze . kell hívni a Közel-Kelettel foglalkozó gen­fi értekezletet, s ezáltal a vál­ság lényegét „azon melegében“ megragadják. Előtle azonban az arab vezetőknek egymás kö­zött kell meghatározniuk az Iz­raellel szemben képviselt kö zös álláspontot — hangoztat­ja a lap. Damaszkusz — Az ENSZ- inegfigyelő erők szerdán 230 kilométer hosszú szakaszt ad­tak át a szíriai egységeknek a volt izraeli—szíriai fronton. A területet a csapatszétválasztási megállapodás értelmében június 9—14 között ürítették ki. A mintegy hetven kilométer át­lagos szélességű sáv fennmara­dó részébe jövő hétfőn vonul­nak be a szíriai csapatok. Kedvezőtlen fogadtatás Moszkva — Mint a Szovjet­unió központi választási bizott­sága bejelentette, a legfelső tanácsi választásokon mind az 1517 képviselőjelölt megkapta a szavazatok abszolút többségét. A megválasztott képviselők kö­zött van Leonyid Brezsnyev, Alekszej Koszigin, Nyikolaj Podyornij, valamint az SZKP és a szovjet állam sok más veze­tője. A központi választási bizott­ság bejegyezte mind az 1517 választási körzet küldöttét: a Szövetségi Tanács 767 és a Nemzetiségi Tanács 750 képvi­selőjét. A Szövetségi Tanács küldött- jelöltjeire 161 355 959 választó­polgár adta szavazatát, a vá­lasztásra jogosultak 99,79 szá­zaléka. Az ellenszavazatok szá­ma 332 664. Érvénytelennek nyilvánítottak 84 szavazatot. A Nemzetiségi Tanács válasz­tási eredményei: a jelöltekre a 15 szövetségi köztársaságban 161 443 605 választó szavazott, a választásra jogosultak 99,85 s zaléka. Az ellenszavazatok száma 245 730. FRANCIA—AMERIKAI KOMPROMISSZUM Ottawa — A NATO jubileumi miniszteri tanácsának első nap­ján Ottawában francia—ameri­kai kompromisszummal megol­dották az évforduló alkalmából kiadandó elvi nyilatkozat leg­nehezebb kérdését, s a minisz­terek a szerdai zárónapon pa­rafáiul fogják a nyilatkozatot, amit Brüsszelben majd az ál­lam- és kormányfők szentesíte­nek aláírásukkal. Az elvi nyilatkozat legkénye­sebb ponjta, amely főleg a nyi­latkozatot kezdeményező Egye­sült Államokat és Franciaor­szágot állította szembe egy­mással, a tagállamok közötti politikai konzultációt érinti. A kompromisszum végül Kissinger és francia kollégája, Sauvag­nargues külön tanácskozásán sziiietett meg. Eszerint Francia- ország végüiis elfogadta a NATO „megnövekedett státu­szát“, az Egyesült Államok vi­szont belenyugodott abba, hogy a konzultáció inkább politikai, semmint jogi vagy szerződéses kötelessége lesz a tagállamok nak. Kissinger ezzel lényegében elismerte a nyugat európai tag­államok tavaly még erősen vi­tatott jogát arra, hogy önálló kezdeményezést tegyenek az arab országok irányába, egye­bek között olajellátásuk bizto­sítása érdekében. Kiszivárgott értesülések szerint az amerikai külügyminiszter a keddi .ülé­sen igyekezett megnyugtatni az európai partnereket, hogy Wa­shington nem törekszik kizáró lagos szerepre a Közel-Keleten, sőt üdvözli az európaiak meg­felelő fellépését. Kissinger egyebekben katonai erejük fenntartására buzdította a tag­államokat, és azt hangoztatta, hogy a kelet—nyugati tárgyalá­sok folyamata minden eddigi­nél bonyolultabb feladatok elé állítja a katonai tömböt. Ottawa — A NATO ottawai miniszteri tanácsülésén részlve- vő Mario Soares, portugál kül­ügyminiszter kedden sajtóérte­kezletet tartott a kanadai fő városban. A portugál diplomácia vezető­je hangsúlyozta, hogy hazája most demokratikus ország, amelynek koalíciós kormányá­ban részt vesznek szocialisták, kommunisták és liberális politi­kusok, „egészen természetes te­hát, hogy egyesek bizonyos kér­désekben jobb vagy baloldali nézeteket vallanak“ — mon­dotta Murio Soares. Egy azon­ban biztos: a koalíciós kormány „közös programját egyaránt tiszteletben tartják a kormány tagjai, a fegyveres erők és Spinola elnök“. ÚJ NYOMOZÓIRODA SANTIAGÚBAN ház ezt követő szavazásán túl­nyomó többséggel vetette el a megállapodások jóváhagyására vonatkozó javaslatot. A törvé­nyek értelmében azonban a szerződések életbe léptetéséhez Nixonnak nincs szüksége sem a kongresszus, sem a szenátus jóváhagyására. A törvényhozás két házának közös atomener­giabizottsága azonban kötelez­heti arra, hogy szolgáltasson részleteket a megállapodásról. Kommentárunk A mikor tavaly az Afrikai Egységszervezet jubileu­mi 10. ülésszakán egyértelműen megállapították, hogy „egyet­len nép sem lehet Afrikában szabad mindaddig, amíg az egész földrész el nem nyeri függetlenségét", aligha remél­ték, hogy a szervezet idei 11. csúcsértekezlete megváltozott helyzetben fog ülésezni, amikor a portugál gyarmatok függet­lensége elnyerésének már a konkrét módjáról lesz szó, s amikor a salazari—caetanoi fa­siszta diktatúra helyett egy új, liberalizálódó, demokráciát kí­vánó Portugália tárgyal a nem­zett felszabadító mozgalmak képviselőivel. A 350 millió lakosú 42 tagál­lamot tömörítő szervezet kül­ügyminiszterei, majd állam és kormányfői 43 pontos program alapján vitatták meg a teendő­ket, hogy előbbre jussanak a fekete földrész problémáinak megoldásában. Első helyen, per­sze, a felszabaduló portugál gyarmatok kérdése szerepelt. Nagyon természetes, liogy e kérdésben is határozott állás- foglalás született, s az AESZ csúcsértekezlete felszólította Portugáliát: feltétlenül és mi­előbb adja meq gyarmatainak a függetlenséget. Mario Soares portugál külügyminiszternek a felszabadító mozgalmak képvi­selőivel folytatott megbeszélé­sei jó mederben haladnak, s mint az események mutatják, vannak még különféle akadá­Santiago—Washington — Ro- lando Calderon, az Allende-kor- mány volt földművelésügyi mi­nisztere és Luis Figueroa, a Né­pi Egység egykori munkaügyi minisztere kedden elhagyta Svédország santiagói nagykö­vetségét és Stockholmba uta­zott. A hírt a santiagói svéd nagykövetség szóvivője közölte a sajtó képviselőivel. A chilei katonai junta ked­den új nyomozóirodát állított fel, amelynek egyetlen felada­ta, hogy a felforgatónak minő­sített politikai tevékenységet ellenőrizze. A chilei junta szisztematiku­san felszámolja az ország fel­sőoktatási rendszerét — jelen­tette ki R. Feigen, a stanfordi egyetem politikai tanszékének tanára, aki a közelmúltban tért vissza chilei látogatásáról az Egyesült Államokba. A junta katonatiszteket he­lyezett a felsőoktatási intéz­mények élére, olyan személye­ket, akiknek semmiféle kapcso­latuk nincs az oktatással és a tudománnyal. Ugyanakkor bör­tönben tartanak egyetemi veze­tőket, kiemelkedő tudású pro­fesszorokat. lyok, de elháríthatok, mert mindkét részről megvan a jó­akarat a békés megegyezésre, a volt anyaország és egykori gyarmatai viszonyának igazsá­gos rendezésére. Portugál rész­VÁLTOZÓ HELYZETBEN ről is több ízben hangoztatták, ma még ugyan bizonytalan, hogy konföderáció, föderáció, egyszerű társulás vagy teljesen különálló, független államok kölcsönös kapcsolatai formájú­ban alakul-e ki a demokratikus Portugália és a független afri­kai államok viszonya, az azon­ban bizonyos, hogy elnyerik po­litikai függetlenségüket. Ezzel kapcsolatban figyelem­reméltó tény, hogy az afrikai népek képviselői a portugál gyarmatok sorsának rendeződé­sével kapcsolatban kiemelték és hálával méltatták a Szovjet­unió és más szocialista orszá­gok szerepét, a felszabaduló mozgalmaknak nyújtott segítsé- yét. A mogadishui AESZ-csúcsér- tekezlet dokumentumban rögzí­tette, hogy Afrika minden né­pének el kell nyernie a függet­lenséget. Mivel a kolonialista, fasiszta portugál rendszer bukása után magára maradt dél-afrikai és rhodesiai rendszer nem hajlan­dó feladni az apartheid-rend­szert és továbbra is rabsorsban akarja tartani a lakosság afri­kai többségét, a mogadishui csúcs egyetért azzal, hogy a dél-afrikai nép felszabadulásá­nak egyetlen módja a fegyveres harc. így magáévá tette a SWAPO, a pretoriai kormány ál­tal bitorolt • Délnyugat Afrika felszabadítási csúcsszervezete, a Namibiai Népi Szervezet állás pontját. Fontos volt az afrikai csúcs közel keleti helyzettel kapcso­latos állásfoglalása is, amellyel a szocialista országok megoldá­si javaslatait is támogatta. Ál­talában a mogadishui értekezlet jelentős vonása volt, hogy a tagállamok nem zárkóznak va­lamilyen afrikai elszigeteltség­be, hanem szolidárisak a világ­szerte szabadságukért küzdő né­pekkel, így az arabokkal, a vietnamiakkal stb. Mint mondottuk, győzelmi helyzetben, a bomladozó gyar­matbirodalmak romjain kibonta­kozó új valóság jellemezte helyzetben ülésezett az afrikai csúcs. A szolidaritás jegyében végezte munkáját, erre vall a Szahel Bénin övezet tartósan aszály sújtotta országainak megsegítésére indult akció, va­lamint a tagállamok közti vitás kérdések elsimítására tett újabb kezdeményezés, mint ami­lyen a szomáliai—etiópiai ha­tárviszály rendezéséről tavaly elkezdődött tárgyalások folyta­tása is volt. L. L. BORISZ PONOMARJOVNAK, az SZKP Politikai Bizottsága póttagjának, a KB titkárának vezetésével szovjet pártdelegá­ció utazott tegnap Franciaor­szágba. A küldöttséget a Fran­cia Kommunista Párt Központi Bizottsága hívta meg. SZÍRIÁI és szovjet szakértők nagy vállalkozás megvalósítá­sához fogtak; Al Hasaka olaj- bán gazdag területéit a szük­séges villamos árammal az Eufráteszen lévő duzzasztómű­ből kívánják ellátni egy 220 kilovoltos távvezeték kiépítésé­vel. JAN HAVELKA, hazánk moszk­vai nagykövete néhánynapos látogatásra a Ttirkmén SZSZK- ba utazott. Látogatása során ta­lálkozik a köztársaság vezető képviselőivel és néhány ipari üzembe is ellátogat. PÁRIZSBAN a japán nagykö­vetség képviselője átadta a ja­pán kormány tiltakozását a francia csendes-óceáni nukleá. ris kísérletek miatt. LENGYELORSZÁG és Perzsia 1474 ben, vagyis 500 esztendeje lépett diplomáciai viszonyra. A ritka évforduló alkalmából üzenetváltásra került sor Hen- ryk Jablonski lengyel államéi/ nők és Mohammad Reza Pahla- vi iráni sah között. ENDELKACSEV MAKONNEN etióp miniszterelnök bejelentet­te, hogy az alkotmánymódosítá- si előkészületek június végére befejeződnek és az új alkot­mányt, minden valószínűség szerint, november másodikált teszik közzé. A SVÁJCI kormány nem adott engedélyt Dolores Ibarrurinak, a Spanyol Kommunista Párt el­nökének és Santiago Carilló- nak, a párt KB főtitkárának arra, hogy vasárnap Genfben felszólaljon a svájci Munka­párt által szervezendő nagy/ gyűlésen. A svájci Munkapárt erélyesen tiltakozott a berni kormánynak a gyülekezési sza­badságot sértő rendelkezése miatt. BELGIUM, Kanada, az NSZK, Hollandia, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok szárazföl­di és légierejének részvételével háromnapos NATO-hadgyakorlat kezdődött Nyugat-Németország- bán. Sajtóközpont Moszkvában Moszkva — Nixon elnök kö­zelgő szovjetunióbeli látogatása alkalmából Moszkvában sajtó- központot létesítenek, ezúttal is — akárcsak két évvel ez­előtti csúcstalálkozó idején —* a városközpontban, a Gorkij ut­cában levő 1 ntur is zt -hot elbán. Ide érkezik a szovjet—amerikai tárgyalásokról beszámoló leg­fontosabb híranyag, itt tartják a sajtókonferenciákat, a nem­zetközi sajtó képviselői pedig találkozhatnak szovjet állami és közéleti személyiségekkel. Az Inturisztban elhelyezett te­lexgépek a nemzetközi telefon- vonalak segítségével az újság/ írók állandó kapcsolatot te­remthetnek a világ valamennyi országával a nap bármely órá­jában. A moszkvai nemzetközi sajtó/ központban várhatóan több száz szovjet és külföldi tudósí­tót akkreditálnak, köztük a ba­ráti szocialista országok sajtó­képviselőit. Saigon területrabló akciói Hanoi — Az Amerika-barát Thieu-rezsim hadserege mind­össze négy nap leforgása alatt 431 terülelrábló akciót hajtott végre Dél-Vietnamban. Tüzérsé­ge június 11. és 15. között 275- ször nyitott tüzet a dél-vietna­mi ideiglenes forradalmi kor­mány ellenőrzése alatt álló te­rületekre. A DIFK külügyminisztériumán nak hivatalos jelentése szerint a saigoni hadsereg légierej* 184 ízben sértette meg a felsza­badított területek légterét, fah vakot és tanyákat bombázott*

Next

/
Thumbnails
Contents