Új Szó, 1974. június (27. évfolyam, 128-152. szám)

1974-06-02 / 22. szám, Vasárnapi Új Szó

Kulturális hírek 0) FELADATOK ELŐTT A CSEMADOK jelenéről és jövőjéről ■ A vuagniru rnoszKvai es lenin- grádi balettegyüttesek, a kijevi, a ri­gai és a tbiliszi opera- és balettszín­házak művészeinek magyarországi vendégszereplése után az idén a Be­lorusz Állami Akadémiai Színház ba­lett-társulata is fellép a Szegedi Sza­badtéri Játékokon. B A perui I.osada Kiadó gondozá­sában megjelent Pablo Neruda két verseskötete: „A kérdések könyve“ és „A sárga szív“. A műveket közvetle­nül halála előtt készítette elő kiadás­ra a Nobel-díjas chilei költő. ■ A Kazah Baráti Társaságok és Kultúrkapcsolatok Szövetsége „Külföl­di barátainak Kazahsztánról“ címmel gyűjteményes kötetet jelentetett meg. • ■ A Nemet Demokratikus Köztársa­ságban 7—10 osztályban a fakultatív oktatás keretében a tanulók választ­hatnak a különböző tantárgyak kö­zött. Az elmúlt évben az érdekelt osz­tályok tanulóinak 40 százaléka vett részit fakultatív oktatásban. A leg­nagyobb érdeklődés a matematika, a fizika és az irodalom iránt volt, a legkevesebben a földrajz, a történe­lem és a biológia fakultatív órákon vettek részt. ■ Olaszországban egy közelmúlt­ban közzétett adat szerint az első osztályba beiratkozott tanulóknak csupán 40 százaléka végzi el a felső tagozatot is, anyagi gondok miatt. Az olasz alkotmány ugyan kimondja a nyolcéves kötelező, ingyenes oktatást, de ennek megvalósítására mind es; ideig nem került sor. # ■ Brazíliában nyugatnémet szak emberek közreműködésével olyan felnőtteknek szóló oktatótelevízió­programot szerveztek, amelynek rendszeres megtekintése lehetővé te­szi, hogy az írni-olvasni tudók a négyosztályos elemi iskola tananya­gát elsajátítsák és abból vizsgázza­nak. A nagy körültekintéssel össze­állított programnak feltűnően nagy a sikere, ugrásszerűen megnőtt a vizs­gán jelentkezettek és a sikeresen is vizsgázónak száma. « ■ A Szovjetunió Országos Szerzőt Jogvédő Hivatalát felvették az Írók és Zeneszerzők Társasága Nemzetkö­zi Szövetségébe. A felvétel lehetővé teszi a szorosabb kulturális kapcso­latok megteremtését a Szovjetunió és más országok között. A szovjet kor­mány azért tette meg ezt a lépést, mert rendkívül megnövekedett a nem­zetközi érdeklődés a szovjet irodalom és művészet iránt. ■ A Szovjetunióban új norma- és szabványgyűjteményt tettek közzé a szakoktatási intézmények építésére és berendezésére vonatkozóan. Az építési normák kiemelik: mind építészeti, mind oktatási-nevelési szempontból a kb. 900 tanulót befogadó ipari s a mintegy 700 tanulót befogadó mező­gazdasági iskola a legjobb. A tanter­mek nagysága 30 tanulóra számítva 54 négyzetméter, de szükséges intéz­ményenként egy nagy, 124 négyzet- méteres előadótermet is építeni. A tor­naterem mérete az új norma szerint 550—560 négyzetméter, 1400 tanuló esetén két tornatermet kell építeni. Az iskola könyvtárában tanulóként 50—60 kötetnek kell lennie. ■ A Moludaja Gvargyija kiadó A harc tanít, Lenin és a fiatal külföl­di forradalmárok címmel nagy pél­dányszámban jelentette meg legújabb könyvét, melyben helyet kaptak Le­nin és a magyar forradalmárok ta­lálkozásaival kapcsolatos dokumentu­mok. ■ Az Opera South in Mississippi keretében néger opera létesült Natio­nal Opera Ebony néven. Benjamin Matthews vezetésével. ■ A moszkvai Szatirikus Színház 100—300 férőhelyes kis termeket épít­tetett új lakótelepeken — s kiviszi produkcióit az ,,alvóvárosokra“. Csehszlovákiai magyar öntevékeny csoportjaink között előkelő helyet foglal el a dunaszerdahelyi Fókusz Irodalmi Szinpad, amely sikerrel szerepelt az idei Jókai-napokon is. » (Tóthpál Gyula felvétele) 1 E gy-egy évforduló mindig kellő al­kalom arra, hogy elgondolkodjunk az ünnepelt munkájáról. így van ez a CSEMADOK esetében is, amelynek 25. születésnapját nemrég ünnepeltük. E jubileumi évforduló kapcsán számos méltató cikk jelent meg a sajtó hasáb­jain. Az írások és más megnyilatko­zások elsősorban azt hangsúlyozták, hogy a CSEMADOK tevékenysége az el­telt huszonöt év folyamán összeforrt a szocialista népnevelés fellendülésével és azzal a tudatos törekvéssel, hogy a kultúrát a szocialista ember nevelé­sének szolgálatába állítsa. A szövetség fő célul mindenekelőtt a csehszlovákiai magyar dolgozók kulturális igényeinek kielégítését és a szocialista életstílus kialakítását tűzte ki. Vitathatatlanul szép eredményekkel büszkélkedhet szövetségünk a csehszlo­vákiai magyar dolgozók öntevékeny művészeti tevékenységének kibontakoz­tatása terén is. Magára vállalta a nép­művészeti csoportok létrehozását, azok fejlesztésének elősegítését már akkor, amikor még az állami népművelési in­tézmények szervezett hálózata nem kezdte meg tevékenységét. A CSEMA- DOK-ban gyors ütemben terebélyesedett az öntevékeny művészeti mozgalom, amely bizonyos vonatkozásokban foly­tatója volt a munkás önképzőkörök és más haladó szervezetek a polgári Cseh­szlovákiában végzett jelentős kulturális és politikai tevékenységének. A munkás színjátszó egyesületek, ének- és zene­karok haladó hagyományai szolgáltak alapul a csehszlovákiai magyar szocia­lista öntevékeny művészeti mozgalom kibontakozásához. Az öntevékeny művészeti mozgalom a CSEMADOK munkájának egyik legfon­tosabb, tömegeket mozgató munkasza­kasza volt a múltban és az a jelenben is. Az e téren elért eredményeink je­lentősen hozzájárultak a csehszlovákiai magyarság kultúrájának felvirágoztatá­sához és jelenlegi színvonalának eléré­séhez. Igazi fellendülést ezen a terü­leten is csak a többéves rendszeres munka hozott. Először meg kellett te­remteni a tömegbázist, hogy aztán erre támaszkodva meghirdethessük a har­cot a minőségi fellendülésért. A fej­lődésnek ezt a fokát lényegében akkor érte el a CSEMADOK, amikor volt már ereje ahhoz, hogy különböző művészeti ágazatban vezető művészgárdákat, illet­ve ólegyütteseket hozzon létre. A CSEMADOK egész tevékenységének területén kétségkívül a járási, kerületi és országos ünnepélyek, fesztiválok és egyéb rendezvények mozgósítják a legtöbb embert, a legnagyobb tömege­ket. A szövetség évente 32—35 járási kulturális napokat és 55—60 egyéb ren­dezvényt szervez. Ez az a forma, ahol az egész évben aktív művészeti muri­kat kifejtő népművészeti csoportjaink nagyobb nyilvánosság előtt bemutatják műsorukat, számot adnak tudásukról, felkészültségükről. Rendezvényeinket illetően a fejlődés folyamatos. Az or­szágos népművészeti fesztivál, az orszá­gos dal- és táncünnepély ma már nem­csak kulturális seregszemle, hanem ma- nifesztáció jelleget is ölt, ahol magyar nemzetiségű dolgozóink kifejezik oda­adásukat pártunk politikája iránt. A szlovákiai magyarság életében az amatőr színjátszás a legelterjedtebb s egyben a leggazdagabb hagyományok­ban bővelkedő öntevékeny kulturális tömegmozgalmak egyike. Színjátszó csoportjaink negyedszázados tevékeny­ségét az a követelmény és szándék ha­tározta meg, hogy a szocialista kultúra fejlesztésében és terjesztésében a rájuk háruló munkát erejükhöz és képessé­geikhez mérten a legmagasabb szinten végezzék. A csehszlovákiai magyar énekkari mozgalom több mint százéves múltra tekint vissza. Kulturális életünkben ma is fontos szerepet tölt be. Sajnos, huza­mosabb időn keresztül az énekkari mozgalom stagnált. Az utóbbi években sikerült felnőtt énekkari mozgalmunkat erősen aktivizálni, s ez a csehszlová­kiai magyar kórusmozgalom sikeres ki bontakozását eredményezte. Ma helyi szervezeteink keretében 38 énekkar fejt ki aktív tevékenységet. Erős kihatással volt énekkari mozgalmunk fellendítésé­re az első ízben 1969-ben megrendezésre kerülő országos énekkari fesztivál, a galántai Kodály-napok és a csehszlová­kiai magyar műkedvelő népdalénekesek „Tavaszi szél vizet áraszt“ ... című or­szágos versenyének elindítása. Nagy­mértékben hozzájárult kórusmozgal­munk kibontakozásához a CSEMADOK KB által létrehozott és támogatásával működő Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkara, amely úgy él a köztudatban, mint kulturális életünk egyik erős bázisa. Működésének tizedik évében az összetartó erő és a művészi igényesség jellemzi a kórust. A CSEMADOK megalakulása óta az öntevékeny népművészeti mozgalom te­rületén a népi táncművészet indult el­sők között és eddigi működésével je­lentős eredményeket ért el. Az ifjúság egyre szélesebb rétegei kapcsolódlak be a mozgalomba, s az együttes vezetői a szakmai nevelés mellett foglalkozni kezdtek a tagok esztétikai, erkölcsi ne­velésével is. A mozgalom az utóbbi években fellendülőben van, sajnos a hultámzást bizonyos gátló körülmények folytán nehéz kiküszöbölni. Az elért pozitív eredmények mellett az igazi sta­bilizálódást csak a fejlődést károsan befolyásoló tényezők megszüntetése eredményezheti. Nagy hatással volt a táncmozgalom fellendítésére a CSEMA­DOK KB Szőttes népművészeti cso­portja, melynek célja a közízlés neve­lése és a népi hagyományok iránti ér­deklődés felkeltése. Példát szolgáltat arra, hogy milyen legyen a felgyűjtött eredeti anyag feldolgozása, színpadra állítása, hogyan kell kialakítani népi tánccsoportjaink művészi profilját. Él­vonalbeli népi táncegyütteseink színvo­nalukban és szervezeti felépítésükén is elérték az országos színvonalat és képesek nemzetiségi kultúránk repre- zentálására más nemzetek és nemzeti­ségek fesztiváljain is. Az utóbbi években különösen nagy fi­gyelmet szentelünk a népi hagyomá­nyok megismerésének és feldolgozásá­nak. Az eredményes néprajzi gyűjtő­munkánk megvalósításának egyik leg­fontosabb és alapvető része az önkén­tes társadalmi gyűjtők és gyűjtőcso­portok széles hálózatának további bő­vítése. Az eddiginél még szélesebb tár­sadalmi alapot kell megteremteni. Ép­pen a kilerebélyesedett öntevékeny művészeti mozgalom szolgálhatná a munkatársakat, a gyűjtőket ahhoz a nagyarányú gyűjtő tevékenységhez, amely a tudomány és a társadalom ösz- szefogásával biztosíthatja a néphagyo­mány feltárását és érvényesítését. A népművészet ápolása mindig össze­kapcsolódik a nemzeti hagyományok ápolásával, ami természetes, viszont ez az a pont, ahol a néphagyománnyal való foglalkozás magában hordozhatja a na­cionalizmus veszélyét. Ezért ennek a népművészeti mozgalomra gyakorolt esetleges hatását nem szabad lekicsi­nyelnünk. Közös erővel munkálkodnunk kell a mozgalom egészséges fejlődésén, vonjuk be a dolgozók tömegeit e moz­galom által a közművelődésije, hogy mindezzel színesebbé, elevenebbé te­gyük nemzetiségi kulturális életünket. Ezekben a napokban már a jövendő kopogtat a CSEMADOK ajtaján. Szövet­ségünk előtt új feladatok állnak. A CSEMADOK munkája átütőbb, egyre ha­tékonyabb és mind nagyobb területet ölel fel. Az öntevékeny művészeti te­vékenység területén az SZSZK Művelő désügyi Minisztériuma számos távlati jellegű kérdést tisztázott, a további részletkérdések kidolgozása pedig a CSEMADOK KB val közösen folyamat­ban van. Ezen a területen jelenleg és a jövőben is legfontosabb feladat együtteseink és csoportjaink eszmei és művészi színvonalának céltudatos eme­lése. Szövetségünk legégetőbb felada­tai közé sorolható az együttesekben és színjátszó csoportokban kifejteti szak­mai és nevelői munka befolyásolása, a dramaturgiai kérdések tisztázása, új al­kotások ösztönzése, a tevékenység még szélesebb társadalmi alapokra való he­lyezése és más fontos feladatok. A jö­vőben főleg az elkötelezettséget, a mi­nőséget, a szakmaiságot és a nagyobb művészeti igényt tartjuk szem előtt. Az alkotó munka huszonöt éves ered­ménye kellő kezesség arra, hogy a CSEMADOK a forradalmi hagyomá­nyok szellemében továbbra is céltuda­tosan megvalósítja a CSKP kultúrpoli­tikáját, a kulturális értékek átadásával és gyarapításával formálja a szocialis­ta korszak emberének arculatát. Az elkötelezettség, a feladatok alko­tó teljesítése, munkánk eszmei tisztasá­ga, a szocialista öntevékeny művészeti mozgalom színvonalának állandó nö­velése valamennyiünk számára olyan érték, amit mindnyájan magunkénak vallhatunk további munkánk során is. Dr. GYÖRGY ISTVÁN. a CSEMADOK Központi Bizottsá­gának titkára

Next

/
Thumbnails
Contents