Új Szó, 1974. június (27. évfolyam, 128-152. szám)

1974-06-13 / 138. szám, csütörtök

A százezresek mozgalmának kezdeményezője a Vasműben A Kelet-szlovákiai Vasmű kar­bantartó üzemében a közelmúlt­ban megrendezték az újítók és a százezresek mozgalmába be­kapcsolódott műszaki dolgozók aktívaértekezletét. Az összejöve­telen részt vett Jaromír Maršá- lek mérnök, a százezresek moz­galmának kezdeményezője is. A teremben elhelyezett jelszó „A technikusok, újítók kezde­ményezésével a tudományos­műszaki forradalom további fejlesztéséért“ utalt az üzem technikusainak, mérnökeinek egyre fokozódó kezdeményezé­sére, akik eddig csaknem hat­száz újítási javaslatot nyújtot­tak be. Például 1970-ben ezek gazdasági értéke 805 ezer koro­na, tavaly viszont már 3,3 mil­lió korona volt. A tanácskozáson felszólalt Maršálek mérnök is. Elmondta, amikor kezdeményező felhívást intézett százezer korona egy éven belüli megtakarítására, so­kan megvalósíthatatlannak mi­nősítették kezdeményezését. Egy esztendő eltelte után az a tapasztalat, hogy a százezer korona megtakarítás egyáltalán nem lehetetlen. Felhívására ed­dig több mint másfélezer tech­nikus, mérnök válaszolt a leg­különbözőbb munkahelyekről s az egész mozgalom népgazdasá­gi Jelentősége vitathatatlan. Az ülésen értékelték az üzem­ben folyó munkaversenyt, s megjutalmazták azokat, akik százezer koronán felüli megta­karítást elértek. Sok szó esett azokról a le­hetőségekről is, amelyek segít­ségével az eddiginél még na­gyobb gazdasági eredményeket érhetnek el. -ik A gyógyító víz A világhírű bardejovi fürdő Jelenleg naponta több mint 600 páciens részére biztosít teljes ellátást és gyógykezelést —, közölte az újságírókkal dr. FRANTIŠEK RADAČ igazgató­főorvos. A bardejovi bő vizű forrásokról az első feljegyzések 1247-ből származnak, amikor IV. Béla „Borkuta" néven a vá­rosnak adományozta. Bardejov akkori vezetői három aranyért évente bérbe adták, ugyanis nem nagy jelentőséget tulajdo­nítottak a forrásoknak. Például 1505-ben még csak hat kabin állt a betegek rendelkezésére. A XVIII. században már 111 szoba, 53 fürdőszoba, két tánc­terem és egy kávéház várta a vendégeket. Egyre többen ér­keztek, mert a források gyó­gyító hatása közismertté vált. Percenként 175 liter ásványvíz és szénsavas víz fakad fel a mélyből. Amikor évszázadokkal ezelőtt, a szárazság következ­tében, Bardejov környékén ki­apadtak a kutak, ezekből a for­rásokból hordták a vizet az emberek és az állatok számára. Bardejovban sokféle betegséget gyógyítanak, az emésztőszer­vek és a légzőszervek, valamint az idegrendszer betegségeit csakúgy, mint a cukorbetegsé get. A gyógykezelés célja: telje­sen kigyógyítani a beteget, vagy legalább lényegesen meg­javítani egészségi állapotát, s megtanítani a helyes, egészség­kímélő életmódra. A nagy érdeklődésre való te­kintettel bővíteni kell a fürdő befogadó képességét. Az utóbbi időben a beruházások évi ősz- szege csaknem 40 millió korona és a választási program alapján sok akciót valósítanak meg tár­sadalmi munkával. Például csaknem 300 hektáros erdőpar­kot létesítenek ilyen formában. Jelenleg egy modern vízgyó­gyászati részleget építenek, és ezt a dukiai harcok harminca­dik évfordulójának napjáig be­fejezik. Itt naponta csaknem 1350 gyógykezelési módszert al­kalmaznak. Radaö igazgató azt is elmondta, hogy az új létesít­ményben főleg egyágyas szo­bák lesznek, hogy ezáltal is biztosítsák a betegek zavarta­lan kényelmét és pihenését. (kulik) Űj feladatok előtt. ÖRVENDETES ÉRTÉKELÉS A MEZÔGAZDASÄG SZOCIALIZÁLÁSÁNAK 25. ÉVFORDULÓJA ALKALMÁBÓL A Rimavská Sobota-i (Rima- szombati) Jnb tanácstermében még egyetlen korábbi alkalom­mal sem láttam annyi ünneplő­be öltözött, kitüntetést viselő középkorú és nyugdíjas embert, mint a múlt hét végén, amikor a földművesszövetkezeti moz­galom kezdetének negyed év­százados jubileumáról emlékez­tek meg. Június hetedikén azok az emberek ültek a számozott székeken, akik a 25 évvel ez­előtti nehéz napokban fáradsá­got, bizonytalanságot és félel­met nem ismerve munkálkod­tak a falu magas színvonalú életének megteremtése érde­kében. Jelentős fejlődés Az egykori szervezők, szövet­kezeti alapítótagok és a szo­cialista földművelés mai élen­járó dolgozói — mintegy 350 ember —, hallgatta figyelme­sen a ma már történelemnek számító események részleteit elemző pártbizottsági beszámo­lót. Ján Gibala elvtárs, a rima- szombati járási pártbizottság vezető titkára ünnepi beszámo­lójában különösen nagyra érté­kelte azokat a termelési sike­reket, amelyekkel a járás egy- éges földművesszövetkezetei és állami gazdaságai már évekkel ezelőtt felsorakoztak Közép- Szlovákia legjobb mezőgazdasá­gi üzemei közé. A CSKP 1948 májusában meg­tartott IX. kongresszusának ha­tározata értelmében a rima- szombati járás kommunistái is nagy gonddal láttak hozzá a nezőgazdaság szodializálásának előkészítéséhez. A nehéz körül­mények között végzett, sokrétű szervező munka eredményeként 1949. április 24-én a Slizkói Egységes Földművesszövetkezet alakult meg elsőként a járás területén. Vrbovcén ugyanazon a napon tartották meg az ala­kuló taggyűlést. Néhány nappal később több további községben is ünneplőt öltöttek az alapító tagok. 1949. április 26-án 184 hektáros te­rületen alakult meg a Pavlov- cei Efsz, május ötödiké Sátor­ban, Likieren és Cízen jelentett külsőleg szerény ünnepet. Az év végéig még több mint 20 faluban került sor az alakuló taggyűlésre. A járás földmű­vesszövetkezeteinek száma 1952 az a tudat, hogy aktívan be lehet avatkozni a társadalom fejlődésébe és helyzetébe. Kie­melték azt a marxista tézist, miszerint a társadalom és for­radalmi megváltozása befolyá­solhatók. Továbbra is érvényes a Szov­jetunióra, mint szövetségesre irányuló orientáció. A Szovjet­uniót nem csupán mint győztes nagyhatalmat támogatjuk, ha­nem azért, mert a munkásosz­tály. az új társadalom vezető ereje, törvényszerűen a Szov­jetunióhoz, a szpcialista társa­dalmi rendszer alapvető érde­keinek biztosítója felé orientá­lódik. Ezzel a ténnyel kapcsolódik össze az internacionalizmus és a hazafiság eszméje, amelyet konkrét akciók és áldozatok erősítettek meg. AZ ŰJ SZOCIÁLIS és nemze­tiségi ALAPON FEJLŐDŐ Cseh­szlovák Köztársaságban 1945 után a Szlovák Nemzeti Felke­lés eszméi, az egész társadalmi politikai fejlődés hozzájárulásá­val, nemzeteink társadalmi tu­datának állandó részévé váltak. Társadalmunk társadalmi és történelmi tudata szerves részé­nek lényege az aktív hazafias­ság, amely a fasisztaellenes nemzeti felszabadító harc ide­jében e küzdelembe való be­kapcsolódás alakjában valósult meg, és ma megnyilvánul a szocializmus építésének elköte­lezett támogatásában. Tekintettel a hatalmi konflik­tusok állandó veszélyére, a fel­égetett falvak és a tömegsírok ma és a jövőben is arra figyel­meztetik nemzeteinket, milyen barbár erőszakot alkalmazott a fasizmus a haladó, demokrati­kus és forradalmi erők ellen. A kapitalizmus legreakciósabb erői a világ bármely részében konfliktusokat idézhetnek elő. A Szlovák Nemzeti Felkelés széles körű aktivitást váltott ki, lehetővé tette, hogy a dol­gozók széles rétegei bekapcso­lódjanak a nemzeti társadalom létkérdéseinek megoldásába. Az aktivitás keretében tetteivel és áldozataival nagy érdemeket szerzett Csehszlovákia Kommu­nista Pártja. Szlovákia Kommu­nista Pártja a Szlovák Nemzeti Felkelésben megerősítette te­kintélyét, nemcsak a munkás- osztály és általa a nemzet je­lentős része szociális és nem­zeti érdekeinek védelmével, ha­nem a csehszlovák államiság új koncepciójának kidolgozásá­val is. Ez az új koncepció szem­behelyezkedett a csehoszlova- kizmussal, a cseh sovinizmus­sal és a szlovák nacionalizmus­sal és provincionalizmussal. A szlovák és a cseh nemzet olyan partnerekként léptek az új Eu­rópába, akik készen álltak, hogy felelősséget vállaljanak az új társadalom kialakításáért. Nemzeteink tudatának kiala­kításában rendkívül fontos kül­detése van a marxista történe­lemnek. Tudjuk, hogy az újabb és legújabb kor történelme elvi­leg a társadalmi politikai ese­ményektől függ. Nemzeteink kapcsolatai egészséges fejlődé­se megbontásának időszaka, amikor leninizmus ellenes elve­ket érvényesítettek a párt épí­tésében, az irányítás területén és a nemzetiségi politikában, törvényszerűen visszatükröző­dött a Szlovák Nemzeti Felke­lés értékelésében is. Tagadták az önmegvalósítási törekvést, amely az embert és a közössé­get természetszerűen tettekre és alkotó tevékenységre ösztön­zi, tagadták a Szlovák Nemzeti Felkelés hagyományait azzal a céllal, hogy ezen a téren hamis tudatot alakítsanak ki a szlo­vák és a cseh nemzetben. Az egész felkelés céltudatosságá­nak és akcióképességének ta­gadására kifejtett törekvés, Szlovákia Kommunista Pártja szervezői, ösztönzői és vezető szerepének lebecsülése ellen­tétben áll a felkelés, a forra­dalom és a szocializmus építé­sének lenini értelmezésével, amelyben elsőrendű küldetése van a marxizmus—leninizmus alkotó és állandó fejlesztésé­nek. EGÉSZ PÁRTUNKAT ÉS TÁR­SADALMUNKAT a lenini elvek felújítására kifejtett törekvés jellemzi, és ez ahhoz vezet, hogy megszilárdul a Szlovák Nemzeti Felkelés koncepciója, kiemeljük az aktív hazafiság és az alkotó tettek értékét. Ilyen értelmezésben szerves részét képezi a cseh nemzet és mun­kásosztály tudatának, éppen úgy, mint ahogy a cseh nem­zet történelmi és forradalmi tettei a szlovák nemzet tuda­tának részét is képezik. Nem­csak a jelen és a jövő lehet közös. Közös a büszkeségünk a testvérnemzet által kialakított történelmi értékek fölött. A múlt nélküli nemzet olyan, mint az az ember, akinek nin­csenek emlékei, az életben ösz­tönzőleg ható jó tapasztalatai és figyelmeztető rossz tapaszta­latai. Nemzeteink forradalmi hagyományainak közös ápolása megsokszorozza szellemi erőin­ket. A Szlovák Nemzeti Felkelés évfordulója jó alkalom arra, hogy történelmi értékét nem­zeteink társadalmi tudatának szerves részévé változtassuk. EUDOVtT HOLOTtK ben már eggyel meghaladta a félszázat. Az említett évszám azonban másrészt is emlékeze­tes marad. A legtöbb helyen ugyanis akkor terebélyesedtek összközségivé az addig átlago­san 444 hektáron gazdálkodó efsz-ek. Sokoldalú segítség A jesenskéi (feledi), a šafa- rikovoi (tornaijai), a hnúšfai és a rimaszombati gép- és trak­torállomás dolgozóit húszegy­néhány évvel ezelőtt a gömöri vidéken nem véletlenül nevez­ték el olyan „apostoloknak“, akik minden téren rengeteg se­gítséget nyújtottak a mezőgaz­daság szocializálásban. A négy gtá szakemberei már 1949-ben 140 traktorral, 92 önkötöző ara­tógéppel és egyéb sokrétű mun­kával járultak hozzá az efsz-ek kezdeti nehézségeinek leküzdé­séhez. A hónapok és az évek múlá­sával fokozatosan megszilárdul­tak az egységes földművesszö­vetkezetek alapjai és sokat ja­vultak a gazdálkodás ered­ménymutatói. A gabonatermesz­tésen kívül elsősorban a szar­vasmarhatenyésztés fellendíté­sére fordítottak nagy figyelmet a földművesek. Növekvő hozamok 1954-ben már 12 605 állatot számláló szarvasmarha-állomá­nya volt a járás 118 egységes földművesszövetkezetónek és két állami gazdaságának. Azóta minden téren óriásit fejlődött a gömöri vidék szocialista me zőgazdasága. A legutóbbi zár­számadó taggyűlésekig a szar­vasmarha-állomány 46 449 ál­latra, a tehenek száma 4479-ről 16 818-ra növekedett, a sertés állomány csaknem háromszoro­sára, a baromfiállomány pedig tízszeresére gyarapodott 1954- lől 1973 végéig. A tehenek húsz évvel ezelőt­ti átlagosan 1635 literes tej­hozama helyett tavaly 2868 li­ter volt a járási fejési átlag. A tojástermelés évi átlaga 41-ről 209-re növekedett egy tyúkra számolva. A kocánként! malac­elválasztás száma pedig most csaknem duplája a két évtized­del ezelőttinek. Az egységes íöldművesszüvet- kezetek megalakulása után alapjaiban megváltoztak a nö­vénytermesztés agrotechnikai módszerei is. A műtrágyázás, a nagy hozamú vetőmag és ül- telőanyagok alkalmazása, va­lamint a gépesítés fokozatos bővítése egyre figyelemremél­tóbb sikereket eredményezett a járás minden részén. Az 1950- ben elért 13,2 mázsás átlagos gabonahektárhozammíü szemben a legutóbbi aratás idején 32,3 mázsás átlagos gabonatermést takarítottak be a járás nagyki­terjedésű határából. A cukorrépa terméshozamai­nak alakulása hasonlóan örven­detes különbséget mutat. Az 1950-es év 160 mázsás hektár­hozama helyett az elmúlt ősz­szel átlagosan 336,8 mázsás ter­mést takarítottak be a vetés- terület minden hektárjáról. Nagyfokú gépesítés Ma már a járás valamennyi mezőgazdasági üzemében nagy­fokú a gépesítés. Ennek alá­támasztására elég megemlíteni, hogy a gabona vetésterületének 94 százalékáról, a cukorrépa ve­tésterületének pedig 47 száza­lékáról teljesen gépesítve ta­karítják be a termést. A kuko­ricaföldeknek már csak tíz szá­zalékát jelentik azok a parcel­lák, ahol a kedvezőtlen terep- viszonyok miatt egyelőre még a hagyományos betakarítási módszert alkalmazzák. A legfontosabb mezei- és ál­lattenyésztési munkafolyamatok gépesítése a gazdálkodási eredménymutatók megnöveke­désén kívül más előnyöket is biztosít mind a dolgozók, mind a népgazdaság számára. Az 1960—1970 közti évek folya­mán a járásban összesen 3288 dolgozó szabadult fel a mező­gazdaságból, akikre nagy szük­ség volt az ipari üzemek meg­növekedett termelési feladatai­nak teljesítéséhez. Egyre több szakember Az utóbbi időben sok örven­detes változás történt egyéb téren is. A kezdeti évek négy főiskolai és 11 középiskolai végzettségű szakembere he­lyett 1973-ban már 118 mérnök, illetve állatorvos, 650 érettsé­gizett és több száz szakiskolát végzett dolgozó vette ki részét a járás szocialista földművelé­sének irányításából, munkaszer­vezéséből, valamint az igényes tervfeladatok teljesítéséből. Rö­videsen, csakúgy, mint a mező- gazdasági termelés valamennyi eredménymutatója, ez a szám­adat is tovább növekedik. Erről kezeskednek azok a kimagas­ló gazdasági eredmények, ame­lyek az ötödik ötéves tervidő­szak eddigi zárszámadási mér­legeibe kerültek. 1970 óta a ta­valyi óv utolsó napjáig ugyan­is a mezőgazdasági nyersterme­lés értéke 38,5 százalékkal, az árutermelés pedig 47,2 száza­lékkal növekedett a rimaszom­bati járásban. Az évek óta nagy léptű fej­lődéssel párhuzamos a mező- gazdasági dolgozók életszínvo­nalának emelkedése is. Az el­múlt évben 20 000 koronára nö­vekedett az az átlagos pónzösz- szeg, amelyet az ugyancsak nem kis értékű természetbeni juttatásokon kívül kerestek az egységes földművesszövetkeze- tek és állami gazdaságok dol­gozói. LALO KAROLY Új gépsor a Chemosvithen A sviti Chemosvit nemzeti vállalatban üzembe helyezték a színes puliainidrostokat gyártó üzemrészleg harmadik gépsorát. A po- liamidrostokat a textilipar használja fel szőnyeggyártásra. Sviten egy éven belül 3000 tonna poliamidrostot gyártanak. Az új üzem­részleg felépítésére és gépeire 90 millió koronát fordítottak. Fel­vételünkön: Anna Rosčenuvá munka közben. (Felvétel: A. Haščák — CSTK)

Next

/
Thumbnails
Contents