Új Szó, 1974. június (27. évfolyam, 128-152. szám)

1974-06-13 / 138. szám, csütörtök

Munkára nevelés - sok munkával Egy iskola tapasztalatai Tudatformálás — magasabb szinten ELŐTÉRBEN AZ ATEISTA NEVELÉS I Halad a világ: jön az új és hétköznapivá alakul, majd me­gint jön, ami sose volt, és mi megint elfogadjuk. így van ez rendjén az iskola oktató és ne­velő munkájában is. Valamikor a „kézimunka“ tantárgy okta­tása során foglalkoztak a ta­nulók munkára nevelésével. Ma már önálló tantárgy a munká­ra nevelés. Sőt, a 6—9. évfo­lyamokban bizonyos megoszlás tapasztalható ezen a téren, mert egészen más jellegű a „kerti munka“, mint a „műhely- gyakorlat“ oktatása. A megosz­tás jelzi, hogy a munka neve- löhaitását bizonyos feltételek között — tehát a kertben, a műhelyben — igyekeznek érvé­nyesíteni pedagógusaink. A čičovi (csicsói) alapiskolá­ban Fördős Kálmán igazgatóval beszélgetve elsősorban azt vizs- gálgattuk, mérlegeltük, milyen feltételeket biztosítottak ezen tantárgyak eredményes oktatá­sához. Köztudott ugyanis, hogy a munka nevelő értéke nem hat „önműködően“, a munkának csak bizonyos feltételek mel­lett van pozitív nevelőhatása. AZ ISKOLÁNAK 365 tanulója van, akiket 19 pedagógus ok­tat és nevel. A 6—9. évfolya­mokban 222 tanulóval foglal­koznak, mert a szomszédos Trávnik (Füss) és Kližská Ne­má (Kolozsnóma) községekből is ebbe a központi jellegű Is­kolába járnak a tanulók. Az említett tantárgyak ered­ményes oktatásának egyik fet­tétele, hogy azok a pedagógu­sok, akik a tanulókkal foglal­koznak. megfelelő szakképzett­séggel rendelkezzenek. A csi­csói alapiskolában Kovács Fe­renc és Szlruhár Zsófia taní­tók teljes mértékben megfelel­nek ennek a követelménynek, hisz mindketten ezeknek a tan­tárgyaknak az oktatására hiva­tottak pedagógiai végzettségük szerint. Csicsón ez természetes. Hangsúlyozása felesleges. Csak azért említésre méltó, mert máshol, más Iskolákban bizony még mindig csak „mellék“- tantárgyként említik a munká­ra nevelést, és a tanév elején, amikor „elosztják“ egymás kö­zött a pedagógusok a tantár­gyakat, ilyen szemlélet alapján jelölik ki ennek a tantárgynak az oktatóját. A további feltételek közül na­gyon fontos, hogy megfelelő kert, illetve műhely álljon a ta­nulók és az oktatók rendelke­zésére. Mi a helyzet ezen a téren? A kertjük mintegy félhektá­ros. Ha azt vesszük figyelembe, hogy ezen a területen 222 ta­nulóval kell foglalkozni, bizony megállapíthatjuk: kevés a ren­delkezésükre álló földterület. Az igazgatóval együtt megnéz lük a kertet, amikor éppen pa- radicsompalánlákat ültettek a kilencedikesek. A helyszínen való tájékozódás bebizonyította, hogy bár kevés ez a földterü­let, mégis elegendő. AZ EFSZ IRODAHÁZA mö­gött, közvetlen az efsz kerté­szete mellett található a kert. Ezért sokkal többet jelent, mintha néhány árral nagyobb volna. Az efsz szakdolgozói, hogy így mondjuk: kéznél van­nak. A szomszédságban. Nem kell őket külön megkérni, hisz nagyon jó a kapcsolat az efsz vezetői és a pedagógusok kö­zött, ha valami probléma adó­dik, szívesen segítenek. Akár „közbe is szólnak“, hisz csak kilépnek az irodaházból, s ma­guk előtt látják az Iskolások kertjét. A munkafogásokat pedig ugyancsak az efsz kertészeté­nek dolgozóitól tanulhatják meg a diákok, mert kertjük keríté­sének túlsó oldalán állnak a fóliaházak, a melegágyak, és ott minden fontosat megnézhet­nek. Sokkal nagyobb probléma, hogy a műhelygyakorlati órá­kat valóban szűkös helyiségben kell megtartani. Műhelyük van — az iskolaépületben, a vala­mikori kastélyban —, de nem elég nagy. Ezt a problémát csiak az új iskola felépítése után tudják majd megoldani. Még szerencse, hogy jövőre — és ez már nemcsak kívánság, hanem terv — megkezdik 22 millió koronás költséggel az új, Itt tantermes iskola építését. MÉG EGY TÉNYEZŐ, melyei szívesen emlegetnek az iskola pedagógusai a munkára nevelés hatásának feltételei sorában: a pionírcsapat célszerű tevé­kenysége. Fehérváry Sarolta, a csapat vezetője jól értelmezi a célokat, jól alkalmazza a mód­szereket, s ezt az eredmények igazolják. Csak egyetlen ilyen eredményt idézünk: A járás leg­eredményesebb hulladékanyag gyűjtőinek bizonyultak a csi­csói alapiskola pionírjai. Ök voltak az elsők. A munka nevelőhatásának feltételeit vizsgálva, mérlegelve külön hangsúlyozták az. iskola pedagógusai: — Egyre igényesebbek va­gyunk önmagunkkal és a diá­kokkal szemben. Fel is sorolták, miben nyil­vánul meg az igényesség. Né­hányat érdemes ebből a felsoro­lásból idézni: — Gondosan ügyelünk a fizi­kai és a szellemi munka össze­kapcsolására, az elmélet és a gyakorlat egységére. — A tanulók még nem értik, koruknál fogva nem is érthetik a munka társadalmi értékét, ezért mindig személyes indíté­kaikra támaszkodunk és a ke­vésbé értékes motívumokat fo­kozatosan értékesébbekkel cse­réljük fel. — A munkafeladatokat ko­rukhoz és képességeikhez mé­retezzük. • Milyen célt követtek az idei seregszemle előkészítésekor? — A csehszlovákiai magyar dolgozók XIX. országos népmű­vészeti fesztiválja, melyet szö­vetségünk a Nyugat-szlovákiai Kerületi Nemzeti Bizottsággal, a Lévai Járási Nemzeti Bizott­sággal és a Zselízi Városi Nem­zeti Bizottsággal együtt 1974. június 15—16-án rendez meg Zeliezovcón, népművészeti együtteseink legmagasabb szin­tű seregszemléje lesz. Az ün­nepség, melyen párt- és kor­mányküldöttség vesz részt, a Szlovák Nemzeti Felkelés 30. és a CSEMADOK megalakulásának 25. évfordulója jegyében zajlik le. A seregszemle előkészítése­kor a fesztiválra készülő együt­teseket úgy irányítottuk, hogy műsoraik tükrözzék az említett évfordulók jelentőségét. Szeret­nénk, ha a csehszlovákiai ma­gyar dolgozók országos népmű­vészeti fesztiválja a csehszlo­vákiai magyar, valamint a bará­ti nemzetek és nemzetiségek minden kultúrát szerető tagjá­nak „nagy találkozójává“ fej­lődne. E cél eléréséért még sok — Következetesen értékeljük a feladatok teljesítését, ilyen elv alapján: A munka becsület dolga. AZ ÉRTÉKELÉS tehát nem se­matikus. És ez így helyes, hisz a munka — legyen az palánta- ültetés, gyűjtés, vagy fűrésze­lés — nem egyformán könnyű, nem egyformán érdekes, s a munkafeladatok teljesítésének foka sem azonos. Tanulónként változó. Ebből következik, hogy az értékelés sem egyforma. Rit­ka ugyan, hogy elégséges, vagy jó osztályzatot kap ebből a tan­tárgyból egy-egy tanuló, de elő­fordul ilyesmi is. A munkára nevelés tartalmi­lag az iskola oktató-nevelói céljainak van alávetve. Ez így helyes. Dicséretre méltó azon­ban, hogy az iskola igazgatósá­ga éppen ezért problémaként tart számon néhány kérdést: — Milyen új munkafogásokra kell megtanítani a diákokat? — Hogyan lehelne még na­gyobb mértékben szakosítani a foglalkozásokat? — Miként kellene az értéke­lés hatékonyságát ösztönzésre felhasználni? Ezek a kérdések jelzik, hogy már ilyenkor, a tanév végén készülnek az új tanévre. Rend­szerezik a szerzett tapasztalato­kat, mert keresik az új, a jobb módszereket, a tökéletesebb megoldásokat. Egyre igényeseb­bek. HAJDÚ ANDRÁS tennivalónk akad. Itt elsősorban a fesztivál megszervezésére, előkészítésére, mindenekelőtt a látogatottság biztosítására gon­dolunk. A rendezvény előkészí­tésekor nagy gondot fordítot­tunk a műsor színvonalára, az együttesek előkészítésére és a fesztivál megszervezésére. • Előreláthatólag melyek lesz­nek a fesztivál legérdeke­sebb műsor számai? — Az egyes müsorszámok si­kerét illetően nehéz lenne elő­zetes megállapítást tenni, hi­szen minden műsorszám érde­kesnek ígérkezik. Az egész fesztivál légkörére a szombat esti „Hősökre emlékezünk" cí­mű műsor lesz jellemző, amely­ben hazai magyar, szlovák, uk­rán és magyarországi együtte­sek emlékeznek a dicső múltra és demonstrálják a nemzetekés a nemzetiségek barátságát, az internacionalizmus gondolatát. • Lesznek-e valamilyen újdon­ságok az előző rendezvé­nyekkel szemben? Közel egy év telt el a párt júliusi plenáris ülése óta, mely az ifjúság szocialista nevelésé­vel foglalkozott. A híitározatok az oktató-nevelő munka szín­vonalának emelését jelölték meg a legfőbb teendőként, azon belül hangsúlyozva a tanulóif­júság tudományos világnézeti nevelését. A dunaszerdahelyi, járásban a közelmúltban ideo­lógiai konferenciát hívtak ösz- sze, hogy értékeljék az ezen a téren elért eredményeket és kitűzzék a következő időszak főbb feladatait. Az értekezlet után Teleky Miklós elvtárssal, a Járási Pedagógiai Központ vezetőjével a világnézeti neve­lés aktuális kérdéseiről és a járásban szerzett tapasztala­ta ikról beszélgettünk. — Az Ideológiai konferencia összehívását a járási pártbizott­ság ideológiai osztálya, a jnb oktatás- és művelődésügyi osz­tálya és a Járási Pedagógiai Központ közösen szorgalmazták — mondja Teleky elvtárs. — Célunk az volt, hogy felmérjük eddigi eredményeinket, s meg­állapítsuk, mi volt munkánkban helyes és hol kell javulást el­érnünk. A konferencia elősor- ban az ateista nevelés kérdé­seivel foglalkozott. A járási konferencia előtt az alapiskola kilencedik évfolyamaiban anké- lok.it rendeztünk; a válaszokból sok érdekes tanulságot vontunk le, s ezeket a jövőben a világ­nézeti nevelés elmélyítésében hasznosítjuk. Örvendetes, hogy a tanulók többsége arra u kér­désre, mi befolyásolja a leg­inkább világnézetük formálódá­sát, az iskolát említette első helyen. Az egyes tantárgyak közül a polgári nevelést, a fi­zikát és a természetrajzot em­lítették a legtöbben. Ugyanak­kor a földrajz, az anyanyelv és a szlovák nyelv oktatásában kevésbé használják ki a neve­lési lehetőségeket. A konferen­cia előtt az egyes iskolákban munkaértekezleten vitatták meg a világnézeti nevelés kérdéseit, s a járási értekezleten beszá­moltak munkájuk eredményei­ről, tapasztalatairól. A világnézeti nevelés a kom­munista nevelésnek szerves ré­sze; az ateista nevelést pedig nem lehet elválasztani a világ­nézeti neveléstől. Járásunkban az Iskolákban folyó ateista ne­veléssel elsősorban két jelentős feladatot teljesítünk: elősegít­jük a fiatalok kommunista sze­mélyiségének formálását, meg­világítjuk az emberi élet értel­mét, továbbá elméletileg és gya­— A fesztivál gazdag, több mint ezer szereplőt felvonultató műsorát a művelődési házban megrendezésre kerülő néprajzi kiállítás tarkítja majd, amely az idén az Ipoly menti falvak népi hagyományát mutatja be. Újdonságként említhetjük, hogy a fesztiválon a bratislavai Nép- művészeti Termékek Központja (Ústredie ľudovoumeleckých vý­robkov) népművészeti tárgyakat fog árusítani. Erkölcsi köteles­ségünknek érezzük népművésze­tünk állandó gazdagítását Szlo­vákia különböző tájairól szár­mazó, páratlan szépségű íolk- lóranyaggal. • Mit tettek a látogatottság biztosítása és a közönség el­látása érdekében? — Szövetségünk központi bi­zottságának titkársága a feszti­vál propagálása és az elővétel- beni jegyárusítás terén a járási bizottságainkon keresztül meg­tette a szükséges és — úgy gon­doljuk — hatásos intézkedése­ket. Sajnos, az elszállásolással kapcsolatban bizonyos nehézsé­geink vannak. A résztvevők ét­kezését illetően a zselízi városi szervek felkészültek. Ha az idő­járás is kedvez, bizonyára mind­nyájan jól érezzük majd ma­gunkat a fesztiválon. TŐZSÉR LAJOS korlattlag is előkészítjük őket a vallás tudományosan megala­pozott bírálatára. A munka mi­nőségének biztosítása szüksé­gessé teszi, hogy a pedagógu­sok megkülönböztetett figyel­met fordítsanak az ateista ne­velésre, megalapozott ismere­teik legyenek és helyes mód­szereket alkalmazzanak. Ennek megfelelően az utóbbi években tervszerűen és szervezetten fo­lyik a tanítók eszmei-politikai iskolázása. Ebben a tanévben 768 pedagógus vesz részt eze­ken az iskolázásokon. Rajtuk kívül 195-en pártoktatásra jár­nak, harmincán pedig a Mar­xizmus—Leninizmus Esti Egye­temének hallgatói. Megelége­déssel állapítottuk meg, hogy ebben a tanévben fokozódott a kommunista nevelés hatékony­sága és helyesebb az egyes tan­tárgyak nevelési céljainak az alkalmazása. A nevelőmunká­ban következetesen kihasznál­juk az évfordulókat is, mint az SZNF 30., a pionírszervezel: megalakulásának és a mezőgaz­daság szocializálásának 25. év­fordulóját. A tanulóknak felejt­hetetlen élményt nyújtanak a gondosan előkészített beszélge­tések, a versenyek, a játékok. Járásunk Iskoláiban eddig több mint kétezer rendezvényt szer­veztek: 39 beszélgetést a CSKP érdemes tagjaival, húszat a szovjet katonákkal és 69-et a/, SZNF résztvevőivel. A pedagó­gusok derekas munkát végeztek a történelmi emlékszobák és vörös sarkok kialakításában. Je­lenleg tíz iskolában van emlék­szoba és 34-ben történelmi em­léksarok. Az utóbbi években a járásban a pedagógiai propaganda és a szülök körében végzett felvilá­gosító munka eredményeként jelentősen csökkent a hitokta­tásra jelentkezett tanulók szá­ma. A konferencia ezzel a kér­déssel is behatóan foglalko­zott és kitűzte az elkövetkező időszak feladatait. — A világnézeti nevelés ha­tékonyságának egyik fokmérője a hitoktatásra jelentkezett ta­nulók százalékaránya. Ebben az iskolai évben hat százalékkal csökkent ezek száma, de ezt a kérdést továbbra sem szabad lebecsülni. Tudjuk, hogy a hit­oktatásra bejelentett tanulók százalékarányának fokozatos csökkenése az éremnek csak az egyik oldala. Célunk az, hogy csökkenjen az egyházi-vallási szertartásokon részt vevő tanu­lók száma is. Az ateista propa­gandát ebben a tanévben ma­gasabb szintre emeltük. Néhány kiválasztott iskolában kabinetet létesítettünk. Ezekben ateista nevelési könyvtárat rendeznek be, összegyűjtik az ateista ne­veléssel foglalkozó újságcikke­ket, előadások anyagát stb. Ké- sőbb ezekből kiállítást rendez­nek a tanulók és a szülők ré­szére. Az ateista nevelési ka­binetek önkéntes munkatársai fokozatosan megalakítják až ateisták klubját is. A tapaszta­latok értékelése után a követ­kező tanévben három újabb is­kolában létesítünk ateista neve­lési kabinetet. Az egységes is­kolai és családi nevelés megte­remtése érdekében a szülői ér­tekezleteken, szülői látogatások alkalmával, a szülői akadémiá­kon, a szülők meggyőzésére éá tudatának formálására törek­szünk. A világnézeti neveléssel fog­lalkozó járási konferencia, me­lyen több mint 170 pedagógus vett részt, a következő tanév feladatairól szólva hangsúlyoz­ta, hogy az iskoláknak szorosan együtt kell működniük a párt- alapszervezetekkel és a szak- szervezettel, s meg kell szilár­dítaniuk a tantestületek eszmei egységét. Továbbra is nagy gon­dot fordítanak történelmi em­lékszobák létesítésére és neve­lési célokra való felhasználásá­ra. Szükséges, hogy a pedagó­gusok a világnézeti nevelés so­rán a legújabb természet- és társadalomtudományi ismere­tekre támaszkodjanak, s až osztályfőnöki órákon is többet foglalkozzanak az ateista ne­veléssel. A szülők körében vég­zendő ateista propagandába be­vonják a kommunista szülőket is. SVINGER ISTVÁN A lányuk Nagy Szilvia kilencedikes tanuló vezetésével palántáz- zák a paradicsomot Ápoljuk népi hagyományainkat A csehszlovákiai magyar dolgozók népművészeti fesztiválja előtt Már csak rövid idő választ el bennünket a csehszlovákiai ma­gyar dolgozók XIX. országos népművészeti fesztiváljának kezdetétől. Ebből az alkalomból kértem meg dr. György Ist­vánt, a CSEMADOK KH titkárát, hogy válaszoljon néhány kér­désre.

Next

/
Thumbnails
Contents