Új Szó, 1974. június (27. évfolyam, 128-152. szám)
1974-06-13 / 138. szám, csütörtök
Mindent egy fedél alatt Beszélgetés a košicei Prior áruház igazgatójával Kelet-Szlovákia mett ropolisá- Iiak, Koši cének jelenleg több mint 160 000 lakosa van, s néhány évvel ezelőtt sem volt ennél sokkal kevesebb. Ha ehhez azt is hozzátesszük, hogy immár 15 éve a Hernád-völgyében egy nagy vasmű is felépült s a dolgozók ezreit foglalkoztatja, magunktól is rájövünk, hogy helyesen tették, amikor annak idején szóba hozták, hogy a városban fel kellene építeni egy korszerű, minden igényt kielégítő nagy áruházat. Ezekre az évekre Korpa Imre, a košicei Prior igazgatója — aki már három évtizede kereskedelmi dolgozó— így emlékezik vissza. — Minden kezdet nehéz. Egy köznonti nagyáruház felépítéséről már 1956-ban beszélgettünk. Pozitív haladást akkor értünk el, amikor áruházaink irányítását a prágai székhellyel működő Textil Vállalatok Közössége vette át. A košicei bevásárló központ felépítésével ez a szerv kezdett konkrétan foglalkozni. A Belkereskedelmi Minisztériummal és a központi szervekkel folytatott tárgyalások után 1963-ban elfogadták a mai Prior áruház tervdokumentációját. A 6728 négyzetméter el árusítóterülettel rendelkező létesítménynek 28 millió korona beruházással kellett felépülnie. — Mikor kezdték meg a terű kivitelezését és az építés folyamán merültek e fel komolyabb problémák? — A munkálatokat 1966-ban kezdtük meg. Gondok, problémák természetesen adódtak. A telekrendezéskor 18 épületet le kellett bontanunk és 76 családnak új otthont kellett biztosítanunk. Az eredeti tervek szerint a bevásárlóközpont helyiségeinek a felében a szolgáltatások házának is teret kellett volna biztosítanunk, de a felettes szervek figyelembe vették a város fejlődését, a lakosság nagyarányú növekedését s ezért úgy döntöttek, hogy Košicén a kornak megfelelő nagy áruházát kell építeni. Áruházunk építését a Hutné stavby dolgozói kezdték meg. Nekik köszönhető, hogy 12 hónappal a tervezett határidő ©lőtt, tehát már 1968-ban megnyithattuk a kapuit. A Prior áruház összterülete 18 967, a beépített terület pedig 15 637 négyzetméter. Ebből 6728 négy* zetméter az elárusítói, 1820 négyzetméter a rakterűiét. — A kapunyitás napját sohasem felejtem el — folytatja a beszélgetést Korpa Imre. Az etmljerek százai tolongtak az ajtók előtt. Több mint tíz napig a közbiztonsági szervek tagjainak kellett irányítaniuk a vásárlókat. Annak ellenére, hogy előre kidolgoztuk áruházunk szervezési alap- szabályzatát, már az első nap komoly problémák merültek fel. Csak egy példát említek: aki el tudja képzelni, mit jelent a napi ötmillió koronás forgalom, azt is tudja, mennyi probléma kapcsolódik ehhez, kezdve az eladástól, a pénz elszámolásáig, illetve a bankba szállításig. Az első hónapokban az áru úgy fogyott, bogy alig győztük pótolni. Alkalmazottaink késő á j sza ka, fáradtan jártak haza. Az áruk nagy kelendőségéből eredően később gondjaink adódtak az áruellátással is. Az áruház technikai berendezései nek üzemeltetéséljen is problémák merültek fel. November volt s még nem tudtunk fűteni. Ha mindezekhez azt is hozzáteszem, hogy éppen ekkor jött még a karácsonyi vásár, nem tévedek, amikor azt mondom, senki sem akadt, aki irigyelte volna a helyzetünket. Hazánk kereskedelmi dolgozói akkor még nem rendelkeztek az ilyen nagy áruházak vezetéséhez szükséges tapasztalatokkal. A košicei Prioron kívül két hasonló áruház épült abban az időben. Az egyik Plzeňben, a másik Bratislavában. Kereskedelmi dolgozóink rátermettségének köszönhető, hogy ezek az áruházak elnyerték a vásárlók tetszését. — Igazgató elvtárs, megkérem, néhány számadattal mutassa be az áruházat. — A tervek szerint 240 millió koronás évi forgalmat kell lebonyolítanunk, azaz öt éven belül 1 milliárd 200 millió korona értékű árut kell eladnunk. Elégedetten számolhatok be arról, hogy 1969-töl 1973. október 31-ig 23 millió 357 ezer vásárló kiszolgálásával 1 milliárd 442 millió koronás forgalmat értünk el. Áruházunkban a tervezett 27 000 ember helyeit naponta 38—45 000 vevő vásárol. A fogyasztóknak az egyes áruk iránti érdeklődését az alábbi számadatokkal érzé keltetem: öt év alatt megköze lítőleg 2 millió 450 ezer méter textilárut, 1 millió 350 ezer méter pamutot, 405 ezer darab kötött árut, 2 millió 975 ezer darabárul, 1 millió 590 pár harisnyát és zoknit, 1 millió 270 ezer darab fehérneműt, 1 millió 245 ezer pár cipőt, 8800 darab hűtőszekrényt, 5570 mosó gépet, 13 800 rádiót és 960 televíziós készüléket adtunk el. Ha az úgynevezett „apróbb", a nem minden nap használatos árutermékeinket is megemlíteném, úgy vélem, hogy egy kis üzem — amely csak az áruházunk számára termelne — nem győzné kielégíteni az igényeket. Áruházunkban jelenleg több mint 49 500 fajta áru van. Eb ben az évben 44 mi 11 jó 900 ezer koronás forgalmat várunk egy négyzetméter elárusítói területről. — Milyen főbb feladataik vannak az ötödik ötéves tervidőszakban, s az eddigi eredményeik alapján hogy látják, vajon eleget tudnak e tenni a követelményeknek? — Pártgyűléseinken többször is foglalkoztunk az említett időszak tervfeladatainak a teljesítésével. A jelek arra mutatnak, hogy tervünketi90 millió koronával túlszárnyaljuk, tehát 3 milliárd 171 millió koronás forgalmat bonyolítunk le, ami azt jeJenti, hogy a tervet 126,6 százalékra teljesítjük. Az átlagos béreket 1975-ig 14 koronával emeljük, s ezáltal 2014 koronás átlagot érünk el. A teljesítmények 155,6 százalékkal emelkednek, a nyereséget 1 millió 583 ezer koronával teljesítjük túl. Dolgozóink készségesek, szakképzettek és valamennyien arra törekszenek, hogy a CSKP XIV. pártkongresszusának ránk vonatkozó feladatait maradéktalanul teljesítsük. SZASZÁK GYÖRGY NOVE ZAMKY-I VÁROSKÉP Procházka I. felvétető JÓ MUNKÁT VÉGEZTEK A közép-szlovákiai kerület építőipari üzemeinek dolgozói igazi jó munkát végeztek az idei év első öt hónapjában. A május 31-ig meghatározott tervfeladatokat 100,3 százalékra teljesítették. A tavalyi év hasonló időszakához viszonyítva az építők szorgalma nyomán nyolc százalékkal növekedett Közép-Szlovákia építőipari termelése. A legjobb eredményeiket ezúttal is a Mezőgazdasági Építővállalat zvoleni üzemegysége és a žilinai Váhostav érte él.-lyKevesebb a munkabaleset Tavaly 86 halálos kimenetelű munkabaleset történt a közép-szlovákiai kerület Ipari- és mezőgazdasági üzemedben. Az 1972-es évhez viszonyítva tizenkilenccel volt több a munka- biztonsági előírások durva megsértéséből eredő, illetve a gondatlanság okozta tragédiák száma. Tavaly elsősorban a közlekedési munkabalesetek voltak különösen gyakoriak. A közelmúltban hozott konkrét intézkedések eredményeként az idei év első öt hónapjában némi javulás történt ezen a téren. A közép-szlovákiai munkahelyeken azonban még így is 24 emberéletet követelő baleset miatt kellett kihívni a mentőket. —1— / Fontos az óvatosság A közép-szlovákiai kerület gabonaföldjein tavaly nyáron 19 esetben pusztítottak a lángok, amelyek több mint 300 000 korona kárt okoztak a betakarításra váró termésben. A legtöbb tűzesetet az elektromos huzal vezetékek meghibásodása okozta. A legutóbbi aratás idején ilyen tűzkár érte a Trstenái Egységes Földművesszövetkezet (Dolný Kubíni-I járás) határát is, ahol rövid idő alatt több mint 200 000 korona értékű termés vált a lángok martalékává. Bár az idei gabonabetakarítás még közel egv hónap múlva kezdődik, mégis fontos a fokozott óvatosság. —y— Ä Szlovák Nemzeti Felkelés és nemzeteink mai Miének kialakítása MINDEN NEMZET TUDATAT történelmi fejlődése, a sorsfontosságú események, földrajzi feltételei, gazdasági élete, Marx szavai szerint a termelési viszonyok határozzák meg. A nemzet tudatát kialakító feltételeket még további tényezőkkel bővíthetnénk ki. Ezért, amikor a Szlovák Nemzeti Felkelésről a tudattal kapcsolatban beszélünk, szükségszerűen olyan kérdésekhez jutunk, amelyek aktív hatásuk ellenére, magukon viselik a múlt hatását. A Szlovák Nemzeti Felkelésnek közvetlen okai voltak, de ezek nem magyarázhatják meg és nem világíthatják meg teljes mértékben a Szlovák Nemzeti Felkelés jellegét és értelmét a szlovák és csehszlovák történelem folytonosságában, és nem adhatnak kielégítő választ a jelentőségére és értelmére vonatkozó kérdésekre. Szlovákiában a második világháború alatt a fasizmus elleni harc a Szlovák Nemzeti Felkelésben csúcsosodott ki. A Szlovák Nemzeti Felkelés a fasizmus elleni fegyveres felkeléssel együtt nemzeti demokratikus forradalom volt, amely teljes mértékben beleillett a háború utáni fejlődés távlataiba, amelyek a Szovjetunió vezetésével a szocialista változások felé irányultak. E folyamat másik szemszöge az a tény volt, hogy a szlovák nép nemcsak a német fasizmus ellen, hanem a ludák szeparatizmus, a klero- fasiszta állam ellen, az új, igazságos szociális és nemzetiségi alapon épülő Csehszlovákia felújításáért is fegyvert ragadott A Szlovák Nemzeti Felkelés elvetette a burzsoá cseho- szlovakizmust, kiemelve a felújított Csehszlovák Köztársaságban a szlovák nemzet ön- rendelkezését. A Szlovák Nemzeti Felkelésben egyértelműen két testvéri nemzet kapcsolataként határozták meg a csehek és a szlovákok viszonyát. Most azért szentelünk figyelmet a csehek és szlovákok kapcsolatának, mert a felkelés nem tudta kitörölni a tudatból a csehoszlovakizmus eszméjét, amellyel csakis a szlovák antifasiszta erők, elsősorban a kommunisták nyílt állásfoglalását állíthatta szembe. A kommunistáknak a marxizmus—leninizmus nagy segítséget nyújtott a nemzetiségi kérdés megoldásában. A SZLOVÁK NEMZETI FELKELÉS felvetette a csehek és szlovákok közti viszony új megoldásának koncepcióját. A nemzetiségi probléma nemzeteink jövőjének konkrét kérdése volt. A csehek és a szlovákok nemzeti tudatának kialakításában a történelmi feltételek megértése feltételezte a burzsoá és a szocialista csehszlovák államiság közti különbség megértését. A burzsoá és a szocialista csehszlovák államiság különböző gazdasági és szociális körűimén/ek között, a csehszlovák viszonyok sajátosságai által meghatározott bonyolult folyamatban alakultak ki. A csehszlovák kölcsönösség, amely Szlovákiában a 20. század elején került a figyelem előterébe, a szlovák társadalom védelmi ideológiájaként tűnt fel a magyarosítással szemben, reális és pozitív volt addig. amíg nem az etnikai csehoszlo- vakizmust fogadta el a válságos helyzet kiindulópontjaként. Meg kell állapítanunk, hogy az etnikai csehoszlovákizmus, amely gnozeológiailag hamis és téves volt, erősebb volt a cseh oldalon, mivel Szlovákiában ezt az eszmét csak az értelmiség kis csoportja támogatta, míg Csehországban széles rétegek álltak befolyása alatt. Az egységes csehszlovák nemzet ideológiájának érvényesítésére kifejtett hatalmilag mozgósított utilitarista törekvés megnyilvánult Szlovákia egész történelmi fejlődése során. Célja a szlovák önrendelkezés és a nemzeti önmegvalósítás iránti vágy teljes megszüntetése volt. Egyúttal — és ez érdekli elsősorban a marxista történészeket — a csehoszlovakizmus eszméi Iránti pozitív viszony kialakításával akarták megbénítani a munkásosztály, az uralkodó osztályok elsőrendű ós legtekintélyesebb ellenfelének, ösztönös és öntudatos forradalmi megnyilvánulásait. Az ország mezőgazdasági jellege befolyásolta a társadalmi és történelmi tudatot, lehetővé tette, hogy az elégedetlenséget különböző módon vezessék le, akár a nemzeti érzelmek defor- málásával is. A ludák burzsoázia által képviselt reakciós irányzatok visszaéltek a nemzett érzelmekkel, konzervativizmusukkal, klerikalizmusukkal befolyásolták az önrealizálásra kifejtett jogos szlovák törekvést. Ilyen politikai és ideológiai helyzetben rendkívül jelentős volt a nemzetiségi kérdés marxista—leninista értelmezése, tekintet nélkül arra, hogy a burzsoá rendszer alatt ellenzékbe szorult és nem volt reális remény arra, hogy akcióprogrammá válhasson. A LEGÁLTALÁNOSABB JELLEMVONÁSOKAT illetően a München előtti burzsoá köztársaságban a szlovák kérdés megoldásának három alapvető koncepciója alakult ki: a cseho- szlovakízmus, a szélsőséges nacionalista és a kommunista párt által képviselt marxista koncepció. A szlovák kérdés marxista értelmezése kiemelte a kérdés osztályjellegö magyarázatát, s ezáltal elhatárolta magát a másik két koncepciótól. A társadalom forradalmi és haladó erőit arra ösztönözte, hogy elvessék a nemzet egységére vonatkozó Illúziókat, a cseh vagy a szlovák burzsoanacionalista értelmezést. A kommunisták felfigyeltek a szlovák és az egész csehszlcpvák társadalom hibáira, belpolitikai és külpolitikai helyzetének fogyatékosságaira és rámutattak az elvi forradalmi változások szükségszerűségére. Ezáltal új tudatot alakítottak ki, hogy a kellő pillanatban e tudat és a konkrét forradalmi változások segítségével megváltoztassák a társadalmi rendszer alapjait, beleszámítva a csehek és a szlovákok viszonyát is. A Szlovák Nemzeti Felkelés a cseh—szlovák kapcsolatok értelmezésével megszüntette a nemzetek önrendelkezési jogának addigi deformálását és kitűzte a csehszlovák államiság új eszméjének koncepciójút. Meg kell jegyeznünk, hogy a cseh—szlovák kapcsolatok ilyen értelmezése összhangban állt Csehszlovákia Kommunista Pártja nemzetiségi politikája elméleti kiindulópontjaival. A Szlovák Nemzeti Felkelés idején ezeket a kiindulópontokat először fogalmazták meg mint akcióprogramot. A Szlovák Nemzett Felkelés ezzel felülmúlta a szlovák társadalom progresszív erőinek minden addigi történelmi fellépését. A Szlovák Nemzeti Felkelés eszméivel és tetteivel tartós érvényű értékeket alakított ki, amelyek szocialista jelenünkben is állandóan befolyásolják nemzeteink társadalmi tudatát. A forradalmi aktivitás fő hordozója a forradalmi proletariátus és a kommunis'ta párt volt. Kiemelték a társadalmi jelenségek osztályszempontú értelmezésének szükségességét, még abban az esetben is, ha ezek a jelenségek látszólag nemzeti, osztályok feletti és apolitlkus jelleggel bírtak. A Szlovák Nbmzeti Felkeléssel tartósan összekapcsolódik 1974. VI. 13.
