Új Szó, 1974. május (27. évfolyam, 102-127. szám)

1974-05-12 / 19. szám, Vasárnapi Új Szó

A HET KEPEKBEN —a 1974. május 12. A NAP kel — Nyugat- Szlovákia: 4.15, nyug­szik: 19.23; Közép-Szlovákia: 4.03, nyugszik: 19.11; Kelet-Szlovákia: 3.58, nyugszik: 19.06 órakor. A HOLD kel: —> nyug­szik: 9.15 4Mtor. névnapikon SZERETETTEL KÜSZÖNTJÜK PONGRÁC aevfi kedves olvasóinkat O 1364 ben alapította Káz- mér lengyel király a Krak­kói Egyetemet. 0 1859 ben halt meg SZERGEJ TYIMO- jPEJOVlCS AKSZAKOV orosz fró, a legkültőibb hangú orosz memoárirók egyike (szül.: 1791). • 1864-ben született PIKLER ]. GYULA statisztikus, or­vos, közgazdasági fró, a kettős és többes halálokok világviszonylatban is jelen tős kutatója (+1952). t 1884-ben halt meg BEDftICH SMETANA kiváló cseh ze neszerző, a romantika szel­lemének megtestesítője, a cseh zene legnagyobb kez­deményezője (szül.: 1824) # 1924-ben nyflt meg Moszkvában a Szovjetunió Forradalmi Múzeuma. A következő tartalmából: A kommunista párt tevékenysége a Szlovák Nemzeti Felkelés alatt Zdenka Holotíková cikke Aki falat emel — ••• ff» f fi jovot epit Péterfi Gyula riportja Hogy a lakosság elégedett legyen Kolozsi Ernő riportja A művészet hitelessége Dübörög a föld Részlet Peter Jilemnický regényéből Toronyház és nyomornegyed Angliai lakásviszonyok I BELPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK E heti karikatúránk 1974. V. 12. Felelősség a jövőért Nem véletlen, hogy mostanában fokozottabb figyelmet szentelünk a társadalom további fejlődésével kapcsolatos kérdéseknek. Aggodalommal gondolunk a sokat emlegetett energiaválságra, a hagyományos nyersanyagok csökkenő készleteire, az emberiség élelmezésének növekvő problémái­ra, életkörnyezetünk, különösen a víz és a levegő szennye­ződésére, s közben abban bízunk, hogy az emberi alkotóké­pesség a tudományos és technikai haladás legújabb vívmá­nyaival megoldja majd a legközelebbi és a távoli jövő min­den fenyegető problémáját. A küszöbönálló tudományos-technikai forradalom, amely csak a szocialista társadalmi rend feltételei között lesz ké­pes teljes egészében kibontakozni, egy egészen új korszak kezdetét jelenti az emberiség történelmében. A tudomány — a technika vívmányainak segítségével, az egyre tökéletesebb műszerek felhasználásával — olyan korszakalkotó ismere­tekhez jutott, amelyek a termelőerők további fejlődésére is forradalmasítóan hatnak. Maga a tudomány is hatékony ter­melőerővé vált. Ez a fejlődés alapvetően megváltoztatja az ember szerepét a termelési folyamatokban. Amíg az ipari forradalom korszakában, a kapitalizmus virágkorában az ember csupán másodlagos, kiszolgáló szerepet töltött be a gépek mellett, addig a tudományos technikai forradalom, az automatizálás korszakában a dolgozó ember a termelés leg­fontosabb, alkotó és fejlesztő tényezőjévé válik. Az sem véletlen, hogy a szocialista országokban éppen mostanában kerülnek napirendre a tudományos-technikai for­radalom kérdései, hiszen az eddigi időszakban az extenzív fejlesztés lehetőségeit kihasználva először a szocialista ipa­rosítást kellett megvalósítani, ami különösen a gazdaságilag elmaradottabb és a háborútól jelentősebb mértékben sújtott országokban volt sürgős, és egyúttal igen nehéz feladat. Ez a fejlődési szakasz — bár az egyes országok szerint eltérő mértékben — ma már gyakorlatilag befejeződött. Az ipari­lag fejlett szocialista országokra most egy újabb történelmi jelentőségű feladat vár, éspedig a tudomány maximális be­kapcsolása a termelési, a gazdasági és a társadalmi folya­matokba. Ennek az előttünk álló korszaknak — melynek előszeleit már lépten-nyomon érezhetjük — számtalan sok új és érde­kes oldala van, ami nem is csoda, hiszen alapvetően meg­változtatja az embernek a termeléshez, a fogyasztáshoz, az élethez és a társadalomhoz fűződő kapcsolatait. Elsősorban arról van szó, hogy a termelés állandóan növekvő műszaki színvonala egyre igényesebb lesz a dolgozók műveltségére, szakképzettségére, megköveteli az állandó tanulást, fejlődést. Ehhez a növekvő színvonalú termelés a szükséges feltétele­ket is megteremti, éspedig a munkatermelékenység növeke­dése által, a csökkentett munkaidő formájában. A növekvő szabadidőt a dolgozók elsősorban a művelődésre, az önkép­zésre fogják felhasználni, azzal a céllal, hogy a munkafolya­matba visszatérve, egyre magasabb szinten láthassák el ter­melési feladataikat. Az ilyen ígéretes fejlődés feltételeit valóban csak a tervgazdálkodást folytató és az emberiség jövőjéért felelősséget vállaló szocializmus teremtheti meg. Társadalmunk előtt tehát újabb perspektívák nyílnak s nem kétséges, hogy a tanulás, a művelődés és az alko<tás igényé­nek tudatos fejlesztésével ezt a folyamatot lényegesen meg­gyorsíthatjuk. MAKRAI MIKLÓS KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK Népszavazás és terrorakciók Minél jobban közeleg május 12-e, az olaszországi referen­dum napja, annál feszültebbé válik a légkör, folytatódnak a provokációk, terrorista merényletek országszerte. A válás­ellenes népszavazást megelőzően a politikai pártok valósá­gos választási hadjáratot folytattak annak minden velejáró­jával: a heves hangulatú nagygyűlések, cikkek, nyilatkoza­tok, a plakátok és röpcédulák özönével. A válás problémája körül kavart vihar a középkort idézi fel a modern Olaszországban. Számos példa tanúskodik ar­ról, hogy a jelenlegi válási törvény Európában a legszigo­rúbbak közé tartozik, megfelelő rendelkezéseket tartalmaz a család védelmére, és csak kirívó esetekben teszi lehetővé a házasság felbontását. Hogyan lehetséges mégis, hogy nép­szavazásra bocsátanak egy érvényes törvényt, s most vasár­nap 38 millió választó szavazhat igen nel vagy neni-mel arra a kérdésre: „Egyetért-e a házasságfelbontás eseteit szabá­lyozó 1970 decemberi törvény eltörlésével?“ Hosszú politikai harc előzte meg a népszavazás kiírását. Az Olasz Kommunista Párt kezdettől fogva következetesen ellenezte a népszavazást, mert „megosztja a dolgozókat, szembeállítja őket egy másodlagos kérdés körüli vitában, holott a szakszervezeti harcok, a küszöbönálló nagy orszá­gos megpróbáltatások szoros egységet igényelnek.“ A ke­reszténydemokratákon és az újfasisztákon kívül a többi párt is inkább el akarta kerülni a vallási megosztáson alapuló szokatlan referendumot. A kereszténydemokrata párt azon­ban minden kompromisszumot megakadályozott e kérdés­ben, leleplezve azt, hogy e népszavazáson nem is annyira a válási törvény a tét, hanem a legutóbbi választásokon meg­gyengült tömegbefolyásának visszaszerzésére törekszik — vallási érvek bevetésével. Ugyanakkor a népszavazás körüli korteshadjárattal igyekszik elterelni a figyelmet az élet- színvonal rohamos hanyatlása miatti tiltakozásokról. A drá­gulás, az infláció, az energiaválság, a déli vidék elmaradott­sága — mind olyan égető probléma, ami sürgős megoldásra vár. Ezt bizonyítja a három legnagyobb olasz szakszervezeti szövetség legutóbbi közös felhívása is, amelyben a Rumor- kormánytól követelik: 1. haladéktalanul kezdjenek beruházá­sokat az ország déli részében; 2. fékezzék meg az árak rohamos emelkedését; 3. biztosítsák a megfelelő béreket, különösen a kiskeresetű dolgozórétegek számára; 4. valósít­sák meg a régóta ígért reformokat. A kereszténydemokrata jobboldal, a klérussal és az újfa­siszta párttal szövetkezve, most a válás kérdésének itrügyén a baloldal, a hivök és nem hivők, kialakulóban levő összefo­gásának szétzúzására törekszik. Az 1948-as hidegháborús, an- tikommunista légkör felidézésére törekedve, reakciós, anti­demokratikus fordulatot szeretne előkészíteni az országban. A bombamerényietek, a bűnös terrorakciók felháborodást és tiltakozást váltanak ki a baloldali közvéleményben. Elíté­li azokat a köröket, amelyek, mint a múltban már annyi­szor, ismét a feszültségszítás taktikájához folyamodtak, ki­használva a népszavazási kampányt arra, hogy megzavarják a demokratikus rendet, és reakciós fordulatot készítsenek elő. A kommunista párt és a szocialista párt felszólította tagságát, hogy egységes és felelősségteljes magatartással adjon választ a jobboldali provokációkra. PROT1CS JOLÁN A csehszlovák-szovjet határon Uzsgorodnál má/us 4én az internacionalista testvéri barátság hagyományos találkozóját tartották a kelet-szlovákiai és Kárpátokon túli terület dolgo­zói. hazánk felszabadulása 29. évfordulója és a csehszlovák— szovjet barátsági szerződés aláírásának 4. évfordulója alkal­mából. (Telefoto: CSTK) Lisszabon utcáin a fiatal tüntetők a fasiszta gonosztevők bíróság elé állítását követelik. (ČSTK felvétele) A francia elnökválasztás első fordulójának eredménye alapján Francois Mitterrand, a baloldal közös jelöltje (ké­pünkön a május 5-i választáson) Giscard d'Estaingel, a reak■* ciós jobboldal jelöltjével kerül szembe. ­(Tolefoto: ČSTK — UPI) A közös piaci minisztertanácsi ülések réme — az infláció. (Welt der Arbeit)

Next

/
Thumbnails
Contents