Új Szó, 1974. május (27. évfolyam, 102-127. szám)

1974-05-12 / 19. szám, Vasárnapi Új Szó

ÍJ 19 74 V. 12. A fenti címmel könyv jelent meg a Szovjetunió­ban, amelyből most részletet közlünk a 29 év előtti sorsdöntő eseményekre emlékezve. *1 német középső hadsereg bekerítése és Prága felszabadítása Karlshorstban, Boriin külvárosában május 8-án összejöttek a német fő­parancsnokság képviselői — Keitel tábornagy, Friedeburg tengernagy és Stumpf tábornok. A szovjet fegyve­res erők főparancsnoksága és a szö­vetséges csapatok főparancsnoksága képviselőinek jelenlétében aláírták Németország feltétel nélküli kapitu­lációját. Az okmány május 8-án 24.00 órakor lépett érvénybe. Május 9-e Né­metország teljes legyőzésének, a né­met imperializmus fölött aratott győ­zelem nagy napja volt. A német csapatok a keleti fronton már május 9 én reggeltől teljesíteni kezdték a kapitulációra vonatkozó egyezményt, tömegesen letették a fegyvert, és megadták magukat a szovjet csapatoknak. Csak a középső hadsereg egy csoportja folytatta az ellenállást. A szovjet főparancsnok­ság még május 7-én este tájékoztat- ta a front parancsnokát az előzetes jegyzőkönyv aláírásáról, és felszólí­totta őt, forduljanak nyilatkozattal a német katonákhoz, tájékoztassák őket a kapitulációról, és szólítsák fel őket a fegyverletételre. A pa­rancs azzal fejeződött be, hogy amennyiben a német fasiszta csapa­tok nem tesznek eleget ennek a fel­szólításnak, minden erővel végső csa­pást mérnek rájuk. A középső hadsereg parancsnoksá­ga nem válaszolt a felhívásra. Há­rom ukrajnai front csapatai május 9-től reggel folytatták az ellenség üldözését, mivel az nem volt haj­landó kapitulálni. Észak-Európából Prága fölé nyomultak az első ukrán front csapatai, délről a második uk­rán front, keletről pedig a negyedik ukrán front csapatai, az utóbbiban harcolt az első csehszlovák hadtest is. Meg kell jegyeznünk, hogy ebben az időben súlyosbodott Prága felkelő lakosságának a helyzete. A megszál­lók még mindig túlerőben voltak a városban. Május 8-án délután a hitle- rlsta katonai parancsnokság váratla­nul beleegyezett a csapatok lefegy­verzésébe, azzal a feltétellel, hogy le­hetővé teszik számukra, hogy Prágán keresztül szabadon Csehszlovákia nyugati területeire vonuljanak. A nem­zeti tanács a burzsoá csoportok kép­viselőinek javaslatára elfogadta ezt a provokációs javaslatot. Május 8-án 16.00 órakor megállapo- 'dást kötöttek a németekkel, akik ki­tartottak amellett, hogy a lefegyver­zést csak Prága mögött hajtsák vég­re. Hangsúlyoznunk kell,- hogy a Cseh Nemzeti Tanács vezetősége eb­ben az időben még nem tudta, hogy megkezdődött a prágai hadművelet. A Nemzeti Front košicei kormányá­val csupán Londonon keresztül tar­tottak fenn kapcsolatot. Tizennyolc órakor az egyes ellen­séges csapatok elhagyták Prágát. Ve­lük együtt menekült nyugatra K. H. Frank, a csehszlovák nemzet hóhéra. Az SS-egységek azonban folytatták a harcot a városban. A megszállt ne­gyedekben az SS-ek tömeggyllkossá- gokat hajtottak végre, öregeket, nő­ket és gyermekeket végeztek ki. A lakosság ereje fogytán volt. Prága barikádjain a fővárosnak 2000 lako­sa halt meg. Ezekben a válságos pillanatokban az első ukrán front harckocsizó had­seregei a felkelt lakosság segítségére siettek. 1945. május 9-én gyors előre­nyomulást hajtottak végre, és haj­nalban Prágába léptek. Elsőként a 10. gárda harckocsizó hadtest, a 4. gárda harckocsizó had sereg, a 63. és 62. gárda harckocsizó dandár lépett a fővárosba M. G. To- micsev és I. I. Prosin ezredes vezető- ' sével. Velük egyidöben érkezett a vá­rosba az A. 1. fefimov alezredes által vezetett 70. tüzérségi dandár. A 4. harckocsizó hadsereg dandár­jaival egyidöben léptek Prágába észak felől a harmadik gárda harckocsizó hadsereg csapatai. Négy és hat óra között észak felől a város keleti ré­szébe hatoltak az I. G. Ziberov vezér­őrnagy által vezetett csapatok. Utánuk a városba nyomult az 54. gárda harc­kocsizó dandár. Két-három órán belül a hadsereg 6. és 7. gárda harckocsizó hadtestének fő ereje már Prágában volt. Május 9-én 9.00 órakor újabb csapatok léptek a városba, és elfog­lalták a város délnyugati részét. A Prágába lépő első egységek közölt volt a 63. gárda harckocsizó dandár első zászlóalja, amelyet M. F. Koro- tyejev főhadnagy vezetett. Elöl l. G. Goncsarenko hadnagy harckocsija ha­ladt. A harckocsin géppisztolyos ejtő­ernyős katonák voltak. A Vltaván keresztül vezető híd környékén a harckocsi legénysége harcot indított a hitleristák ellen. Ebben a harcban életéi vesztette Goncsarenko hadnagy. A 10. gárda harckocsizó hadtest pa­rancsa értelmében a harckocsi le­génysége magas kitüntetést kapott. A városban több mint 6 órán ke­resztül folyjak a harcok. Tíz órára a szovjet csapatok a lakosság hatékony segítségével teljesen megtisztították a fővárost a fasiszta német megszállók tói. Május 9 én délkelet felől gyors iramban Prága felé közeledtek a 2. ukrán front csapatai is. A 22. dandár J. K. Osztapenko ezredes vezetésével rövid harc után elfoglalta Jihlavát, és gyors iramban nyomult előre. A bri­gád május 9-én 13.00 órakor Prágá­hoz érkezett, és csatlakozott az 1. uk­rán front egységeihez. Május 9-én délben M. V. Zaharov vezérezredes tájékoztatta a 6. gárda harckocsizó hadsereg parancsnokát, hogy az 1. ukrán front negyedik gár­da harckocsizó hadserege Prágába lé­pett, és rámutatott arra, hogy az el­lenség továbbra sem hajlandó kapitu­lálni. Felszólította Őt, hogy a hadse­reg csapatai az ellenség bekerítése és foglyul ejtése céljából az esti órák­ban Praha—Benešov—Kostelec öveze­tébe vonuljanak, és az 1. ukrán front csapataival együtt zárják le az ost­romgyűrűt, s ejtsék foglyul az ellen­séget. A parancs hangsúlyozta, hogy semmilyen körülmények között sem szabad megengedni, hogy az ellenség nyugat felé kitörjön. A parancs teljesítése érdekében a 6. gárda harckocsizó hadsereg csapa­tai folytatták előrenyomulásukat Prá­ga térségében. Csapataik védelmi ál­lást foglaltak a Százává folyó men­tén, hogy megakadályozzák az ellen ség visszavonulását délnyugati irány ban. Az 1. gárda lovassági gépesített csoport 7. gépesített hadteste, amely május 9-én hajnalban lépett harcba, gyorsan nyomult előre Jihlava, Bent> šov, Bystrice irányában és 19.30 óra­kor Prágába lépett, ahol csatlakozott az 1. ukrán front csapataihoz. Kelet felől sikeresen nyomultak Prága felé a 4. ukrán front csapatai is. Tíz óra negyvenöt perckor Prágába léptek a 302. lövész hadosztály moz­gó csoportjainak élcsapatai, és a né­metek gyenge ellenállásába ütköztek, akiket a lakosok segítségével a ka­tonák azonnal ártalmatlanná tettek. Tizennyolc órakor e katonai csoport fő ereje is a városba lépett, 24 óra alatt 200 kilométert téve meg, az Olomouctól északnyugatra fekvő te­rületektől Prágáig. Ugyanaznap 19.00 óráig 135 km-rel nyomult előre a 38. hadsereg mozgó csoportja is, és elérte Chotébof kör­nyékét. A fővárosba ez a csoport má­jus 10-én hajnalban érkezett. A cso­portban harcoltak az 1. különleges csehszlovák harckocsizó dandár kato­nái is, akik a szovjet katonákkal együtt tették meg a nehéz utat Zora lengyel várostól Litovlig, ahol az el­lenség szervezett ellenállást tanúsí­tott. A nehéz harcban hősi halált halt V. Sz. Gajev ezredes, a 42. gárda harckocsizó dandár parancsnoka. Amint Litovl körzetében megszűnt az ellenség ellenállása, a csehszlovák harckocsizó dandár több szovjet egy­séggel együtt folytatta az előrenyo­mulást Moravská Trebová, Cáslav és Kutná Hora irányában. Május 10-én az 1. csehszlovák harckocsizó dandár nyolc harckocsija Prágába érkezett, és május 17-én a brigád harckocsijai, amelyeket szovjet' emberek gyártottak uráli acélból, az 1. csehszlovák had­test egységeivel együtt részt vettek az ünnepélyes díszszemlén. Prága felszabadítása a szovjet csa­patok nagy győzelmét jelentette. Fő­városunk sortűzzel adta hírül az egész világnak a szovjet hadseregnek ezt a hősi tettét. A főparancsnokság parancsával az 1. ukrán front 30 egy­ségét, amelyek a legnagyobb érdeme két szerezték Prága felszabadításában, prágai egységeknek nevezték el. Hála az 1. és a 2. ukrán front csa­patai gyors hadműveleteinek, május 9 én este elzárták a visszavonulási utakat a német fasiszta csapatok előtt nyugati és délnyugati irányban is. Az ellenséges csapatok fő ereje egy óriási katlanba került. Az ostromgyű- rün kívül csupán az „Ausztria“ had seregcsoport hadosztálya maradt, me­lyet a 2. ukrán front balszárnyának csapatai semmisítettek meg. A prágai hadművelet eredményei A prágai hadművelet, amellyel be fejeződött a szovjet fegyveres erők és a csehszlovákiai hazafiak harca az ország felszabadításáért, hat napig tartott, 1945. május 6-tól 11-ig. Az 1., 2., és 4. ukrán front csapatai a hadművelet alatt sikeresen teljesí­tették feladataikat, felszabadították Csehszlovákia nyugati területeit, Prá­gával, a fővárossal együtt. Foglyul ejtették a német csapatok utolsó nagy stratégiai csoportosulását, amely el akarta kerülni a kapitulációt, és az amerikai—angol hadseregek övezeté­be akart visszavonulni. A szovjet csapatok a prágai had­művelet során 860 000 ellenséges ka­tonát és tisztet, köztük 60 táborno­kot ejtettek foglyul. Ezenkívül csak­nem 41 000 katona esett fogságba Vratisiavban. A legtöbb foglyot a 2. és az 1. ukrán front csapatai ejtettek. A 2. ukrán front május 7-től 16-ig 470 000 személyt ejtett foglyul, köz­tük 40 tábornokot. Ugyanakkor Auszt­ria területén a Dunától délre a 3. uk­rán front csapatai még további 180 ezer ellenséges katonát és tisztet ej­tettek foglyul. így tehát a „Középső“ és az „Ausztria“ hadseregcsoport egy­ségeiből csaknem 1 100 000 hitlerista katona és liszt esett fogságba. így hiúsították meg Doniig „kormányá­nak“ terveit, hogy megmentsék a né­met fegyveres erők több mint egymil­liós csoportosulását a vereség elől, és elkerüljék a kapitulációt. A prágai hadművelet során renge­teg különféle haditechnika és felsze­relés került a szovjet csapatok kezé­be. így 9500 ágyú és aknavető, 1800 harckocsi és önműködő ágyú, 1100 repülőgép, 18 400 golyószóró, több ezer puska, 76 300 gépkocsi és 500 raktár. A prágai hadművelet biztosította a csehországi májusi felkelés győzel­mét. Ezzel befejeződött a kommunista párt és a csehszlovákiai nemzetek hatéves küzdelme a szabadságért és függetlenségért. Prága felszabadítása új bizonyítéka volt annak, hogy a Szovjetunió és fegyveres erői telje­sítették szövetséges kötelezettségei­ket és nagy felszabadító küldetésü­ket. Amikor Klement Gottwald érté­kelte a szovjet hadsereg győzelmét és a prágai hadműveletet, kijelentet­te: „Május 9-e igazán nagy, a mi leg­nagyobb nemzeti ünnepünk. Ezen a napon 1945-ben űrökre befejeződött a hitleri megszállás, amely elpusztítás­sal fenyegette a cseh és a szlovák nemzetet. Ez a nap történelmi halár­kő, amikor is a cseh és a szlovák nemzet megkezdte történelmének ed­digi legjelentősebb időszakát, az igazi szabadság és függetlenség, a nép uralkodásának, a néptömegek szabad munkájának, a szocializmus építésé­nek időszakát. Melyek azok a törté­nelmi feltételek és tényezők, amelyek ezt a nagy fordulatot előidézték né­pünk sorsában? A legfontosabb és legdöntőbb feltétel, a szovjet csapa­tok hősi fegyverei, a Szovjetunió szö­vetsége és testvéri segítsége, valamint bölcs béke- és együttműködési politi­kája volt. A legfontosabb és legdöntőbb ténye­ző a Vörös Hadsereg fegyveres erői, a Szovjetunió ^szövetsége és testvéri segítsége volt" Csehszlovákia teljes felszabadulásá­val egyidöben győzelmesen befejező­dött a Nagy Honvédő Háború. Május 9-e, melyet a világ összes nemzete a német fasizmus fölött aratott győzel­me napjaként ünnepel, a csehszlovák nép nemzeti ünnepe, a felszabadulás, az új Csehszlovákia megszületésének az ünnepe. Csehszlovákia Kommunis­ta Pártja és a Nemzeti Front kormá­nya egyik nyilatkozatában leszögezte: „Nemzeteink mindig a Szovjetunió, és az emberiség megmentéséért, nemze­teink felszabadításáért harcoló, vérü­ket áldozó szovjet katonák iránti ha­tártalan szeretettel és hálával emlé­keznek meg erről a napról. Ezen a napon örök hálával és testvéri szere­tettel gondolunk a győztes szovjet hadseregre — felszabadítónkra.“ Prága 1945 májusában — a felkelő lakosság barikádokat épít. (CSTK felvétele) FELSZABADÍTÁSÁÉRT

Next

/
Thumbnails
Contents