Új Szó, 1974. május (27. évfolyam, 102-127. szám)

1974-05-08 / 108. szám, szerda

Belpolitikai kommentár Népek összefogása az űrben A csehszlovák televízió nézői az idei moszkvai május elsejei felvonulást rendkívül tiszta, közvetlen adásban nézhették végig. Ugyanis egy nappal Má­jus 1. előtt helyezték üzembe hazánk területén a távközlési műholdakkal összeköttetést tar­tó földi közvetítöállomást. Ez­zel űj szakasz kezdődött a csehszlovák televízió történeté­ben, hiszen, mint ismeretes, a távközlési műholdak segítségé­vel meg lehet teremteni az összeköttetést Földünk legtávo­labbi pontjaival is. A csehszlovákiai földi közve­títő állomást a Szovjetunió se­gítségével építettük fel. Amint ismeretes, 1965-ben, a szocia­lista országok Interkozimosz el­nevezésű szervezetében kezdő­dött el a világűr békés fel- használását célzó sokoldalú együttműködés. E szervezet megteremtette a gyümölcsöző együttműködés feltételeit az űrfizika, a meteorológia, a táv­közlés, a biológia és az orvos- tudomány terén is. /Jl szervezet kozmikus távösszekötletési munkacsoportja kidolgozta a Nemzetközi Űrtávközlési Szer­vezet, az interszputnyik létre­hozásának feltételeit, amelynek munkájában, más szocialista országok mellett, tevékenyen kiveszik részüket csehszlovák tudósok, szakemberek is. 1971. november 15-én Moszk­vában a bolgár, a magyar, a mongol, az NDK-, a lengyel, a kubai, a román, a szovjet és a csehszlovák kormány megbí­zottai kormányközi egyezményt írtak alá az Interszputnyik- szervezet létrehozására. Az egyezmény kellő alapot líytój- íott az űrtávközlés terén való együttműködéshez. A tagorszá­gok rész tvesznek a kísérleti és elméleti munkákban, az űrtáv­közlési rendszer tervezésében és kiépítésében. Mindez a tag­országok szuverenitásának tisz­teletben tartásával, a kölcsö­nös segítség és előnyösség elvének betartásával történik. A szervezet munkaprogramot hagyott jóvá, amelynek alapján a tagországokban megkezdik az űrtávközlés műszaki bázisát Képező földi állomások építé­sét. A csehszlovákiai állomás lel­épi lésében nagy segítségei kap­tunk a Szovjetuniótól, nemcsak az állomás felszerelésének szál­lítása, hanem az annak működ­tetéséhez szükséges kezelő- személyzet kiképzése formájá­ban is. A szövetségi távközlési minisztérium és a munkálatok­ban résztvevő további hazai intézmények, vállalatok maxi­mális igyekezetei fejtettek ki az állomás felépítésének meg­gyorsítására. Ebben sokat segí­tettek azok a szovjet szakem­berek és munkások, akik az értékes berendezéseket felsze­relték, pontosan beállították. Az állomásnak a tervek szerint ez év decemberére kellett vol­na elkészülnie, de az építkezé­sen dolgozók a történelmi év­fordulók tiszteletére tett fel­ajánlásukban vállalták, hogy az üzem beh ely ezéshez szűk séges feladatokat még a Munka ün­nepe előtt teljesítik. Szavukat betartották, úgyhogy Május 1. előestéjén dr. Ľubomír Strou- gal szövetségi miniszterelnök — a kormány több tagja, az állomás építői és a szovjet n a gyk övets ég k ép v isel ő jén ek jelenlétében — egy gombnyo­mással üzembe helyezhette az űrtávközlés első csehszlovákiai földi állomását. A Szovjetunió, Mongólia, Ku­ba és Csehszlovákia után -az Iinterszputnyik további tagál­lamaiban is hamarosan elké­szülnek az űrtávközlés földi ál­lomásai. A cikkhez közölt felvételen látható, az épület tetején elhe­lyezett tányérszerű, ún. para­bolikus antenna, szembenéz az űrben mozgó műholddal, pon­tosan követi őt. Az előírt milli- mélernyi pontosságot a korsze­rű számítástechnika igénybevé­telével érték el. A sokezer km- nyi magasságban levő műhold a hozzá „fellőtt“ jelet a küldő állomástól akár 6000—10 000 km földi távolságra levő másik ál­lomásra továbbítja, anél-* kttl, hogy bármilyen akadályt kellene áthidalni. így válha­tunk a tőlünk többezer km re fekvő szovjet városok, vagy Mongólia és Kuba városaiban lezajló események egyidejű né­zőivé. A közvetítő földi állo­más fekete-fehér és színes adásra egyaránt alkalmas. Az állomás segítségével a közel­jövőben szemtanúi lehetünk a Kubában sorra kerülő ökölvívó viliágba jnokság eseményeinek. A csehszlovákiai földi állo­más más országok tévé nézői számára is hasznos lesz. Pél­dául egy moszkvai tévé műsort a műhold közvetítésével a mi földi állomásunk felfogja, s a hazai földi közvetítő láncon keresztül eljuttatja a szomszé­dos országokba. Az állomás to­vábbfejlesztésével lehetővé vá­lik, hogy a csehszlovák televí­zió műsorai is eljussanak a tő­lünk távol eső országokba, to­vábbá hogy egyidejűleg több- száz nemzetközi telefon beszél­getés valósulhasson meg. Az űrtávközlés műszaki bá­zisát képző első csehszlovák földi állomás felépítése, üzem­behelyezése a Szovjetunió és Csehszlovákia népei közti ba­rátság, a szocialista közösség országai közti testvéri együtt­működés eredménye. Még kö­zelebb hozza egymáshoz nem­zeteinket, s a gazdasági integ­ráció mellett hozzájárul a szo­cialista országok népei kultú­rájának, életének megismerésé­hez, s ezen keresztül a szocia­lizmust építő népek egységé­nek megszilárdításához. SOMOGYI MÁTYÁS Felvétel az űrtávközlés csehszlovákiai földi állomásáról Ügyeljünk az arányokra Építeni, építeni — ez a legfőbb gondunk már három évtizede. Aki járja az országot, látja milyen korszerű, minden igényt kielégítő családi házak épültek és épül­nek a falvakon. Nem egy kisvárosunknak teljesen meg­változtatta a jellegét az új lakótelep, s a nagyvárosokban, Bratislavában, Brnóban, Ostraván, Prágában olyan új vá­rosrészek épültek, mint egy-egy járási székhely. Ugyan­akkor azt is látjuk, egész háztömbök, utcasorok tűnnek el a városfejlesztési tervek megvalósítása során. Szaná­lunk, építünk, s mindezt egy meghatározott cél, a lakás­kérdés megoldása érdekében tesszük. S mégis gyakorta halljuk a panaszt: nincsen megfelelő lakásunk. Szövetke­zeti lakásra a nagyvárosokban 5—10 évet kell várni. Ha a lehetőségeinket vesszük alapul akkor sok, ha az igé­nyeinket, akkor még mindig kévé" teUást átütünk. Vagy talán sokat szanálunk? A lakásépítési program megvalósítana közben elfeled­ték alaposabban megvizsgálni az építés és a szanálás ará­nyának alakulását. Készültek a városfejlesztési tervek, mindenütt formálták, alakították a városközpontot, vagy­is a lakások százait szanálták, hogy helyükbe újakat épít­hessenek. Az öreg, egészségtelen lakások eltűnésével lé­nyegében javult a lakásállomány összetétele, ugyanakkor ez a folyamot lassította a lakáskérdés megoldását. A ter­vekben nem számoltak a lakásalap ilyen gyors ütemű csökkenésével. Feltételezték, hogy 1961—70-ben évente átlag 0,72 százalékkal csökken a lakások száma, ami üsz- szesen 276 000 lakást jelent. A CSSZK-ban a lakásállo­mány 0,74, az SZSZK-ban 0,67 százalékos évi csökkenését tervezték. Az említett időszakban a lakásállomány csök­kenésének megítélését a központi szervek, a nemzeti bi­zottságok jelentésére alapozták. Az 1970-es népszámlálás eredményei nem egyeztek az említett jelentésekkel. Szlo­vákiában 200 százalékot, a cseh országrészekben 92,6 szá­zalékot tévedtek a jelentések készítői. Ez azt jelenti, hogy az említett évtizedben a felépített új lakások 50 százalé­kába azokat a családokat kellett beköltöztetni, akiknek szanálták a lakását. Mivel a feltételezettnél gyorsabb ütemben csökkent a lakásállomány, nem tudták teljesíte­ni a lakáskérdés megoldására irányuló határozatot. Szlo­vákiában 100 háztartásra 1961-ben 63,1 1970-ben pedig 65,5 lakás jutott. A terv erre az időszakra már 93,8 lakással számolt. E számok világosan bizonyítják, nem sikerült megvalósítani az elgondolásokat, viszont elértük a lakás­állomány összetételének lényeges javulását. A három és ettől több szobás lakások aránya 11,8 százalékról 32,2 százalékra növekedett. Az egy lakusra eső lakóterület pe­dig 7,9 négyzetméterről 10,1 négyzetméterre bővült. Az elmúlt években a lakásépítési terv teljesítésére kon­centráltak a központi szervek, ugyanakkor leszűrték a tanulságot a pontatlan nyilvántartásból, intézkedéseket foganatosítottak reális, pontos nyilvántartás vezetésére. A hatodik ötéves terv, valamint a távlati tervek készíté­séhez pontos adatok szükségesek, csak ennek alapján mérhető fel, milyen ütemben csökken, használódik el a lakásalap. Szlovákia minden járásában felmérést végez­tek, így pontos kép alakult ki a jelenlegi helyzetről. 1970-től évente átlag 15 579 lakással csökkent a lakásál­lomány. Az előző évtizedben a csökkenés átlaga 16 800 lakás volt. A lakásállomány ilyen gyorsUtemű elhasználó­dása kedvezőtlenül befolyásolta a lakáskérdés megoldá­sát. Az SZNT bizottságai a közelmúltban foglalkoztak a kérdéssel, s feladatul adták az illetékes minisztereknek: biztosítsák, hogy a lakásállomány évi csökkenése ne le­gyen több mint egy százalék. Az elmúlt három év átlaga 1,35 százalék volt. Az ötéves terv elmúlt három évében sikeresen teljesí­tettük a lakásépítési tervet, így évente a dolgozók ezrei költözhetnek új lakásba. Nem engedhető meg, hogy he­lyenként felelőtlen szanálással, valamint a lakásállomány nem megfelelő javításával és gondozásával lassítsák a la­káskérdés megoldását. CSETÖ JÁNOS D olgozóink hazánk felsza­badulása 30. évfordulójá­nak tiszteletére ország­szerte értékes szocialista köte­lezettségvállalások teljesítésé­vel, illetve túlteljesítésével igyekeznek kifejezni hálájukat azok iránt, akik meghozták számunkra a szabadságot. Huszonkilenc évvel ezelőtt hazáink minden becsületes dol­gozója örökre szívébe zárta an­nak az országnak a népeit, amelynek hős fiai, több mint 80 ezren, életükkel fizettek a szabadságunkért. A Szovjetunió Kommunista Pártja által irá­nyított szovjet nép az azóta el­telt időszak folyamán már nem­egyszer bebizonyította, hogy népünk legjobb barátja. Dolgo­zóink a Csehszlovák—Szovjet Baráti Szövetség alapszerveze­teibe tömörülve elmélyítik, ápolják a csehszlovák és a szovjet nép e megbonthatatlan barátságát. Ezt a tényt leszö­gezte a szövetség nemrég meg­tartott komárnói (komáromi) járási konferenciája is, amely a 169 alapszervezetbe tömörült, több mint 12 ezres tagságának kétévi gazdag tevékenységét értékelte, s egyben kitűzte a következő időszak legfontosabb feladatait. A járási konferencia magas színvonalú volt. Többek között jelen volt az SZSZK kormánya képviseletében dr. Pavel Király igazságügy-miniszter és ott volt az SZLKP JB vezető titká­ra és a jnb elnöke. A CSSZBSZ-t Tóth Zsuzsanna, a szövetség országos elnökségének tagja képviselte. A konferenciát a küldöttek nagy aktivitása jellemezte. Kü­szélni, hiszen ha csupán e fel­szólalót és a felszólalás tartal­mát értékelném, már az is jó eredményről tanúskodna, ami arra utal, hogy nagyszerű ifjú­ságunk van ..." Az utóbbi két évben a járási szövetség és az alapszerveze>- tek vezetőinek jó irányító mun­kája nyomán jelentős előreha­ladást értek el az alapszerve­zeteik a szovjet nép iránti ba­rátság elmélyítésében. A járási szövetség által szervezett ren­dezvényeknek nagyszerű ha­gyományai vannak. Többek kö­zött 9317 részvevője volt annak a 310 előadásnak, amely a Szovjetunióval volt kapcsola­tos. Ezenkívül szervezett még a szövetség sikeres beszélgeté­seket, filmelőadásokat, vetélke­dőket a Szovjetunióról. Főleg az ifjúság körében népszerűek a barátság jegyében rendezett sportversenyek, a „Puskin-eim- lékvôrsenyek“, és a „Barátság dallamai“. Az elért eredmények érdeké­ben hosszú évek során odaadó és áldozatkész munkát fejtet­tek ki a járási szövetség ve­zetői, Horanský Vojtech és Gá- lik Pavel elvtársak, akik ezen a konferencián — átadták a szövetség irányítását a fiata­labb generáció képviselőinek, Balázs Sándor és funcsó Són dór elvtársnak. Az új vezetők a konferencia után azonnal munkához láttak. Felkerestem Jánosé Sándor elvtársat, a CSSZBSZ járási bi­zottságának új titkárát, aki a következő időszak feladatairól tájékoztatott. Elmondotta, hogy örömmel vállalkozott e meg­tisztelő tisztség betöltésére. „Barátkozni és barátságra taní­tani a népet“ — mondotta —, „népszerűsíteni és elmélyíteni a baráti kapcsolatokat az olyan hősi nép iránt, mint a szovjet nép, számomra a legmegtiszte­lőbb és legnemesebb feladat. Minden tőlem telhetőt megte­szek annak érdekében, hogy a munkámat siker koronázza. A járási konferencia határozata igényes feladatokat irányoz elő, de bízom a 47 tagú járási vezetőségben, amely nagyobb­részt olyan fiatalokból áll, akik már az elmúlt évek fo­lyamán is sokat tettek a szö­vetség sikeres munkája és a barátság elmélyítése érdeké­ben. A CSKP KB és az SZLKP KB 1973 júliusi plenáris üléseinek az ifjúság körében végzett munkáról szóló határozatai ko­moly feladatokat irányoztak elő szocialista társadalmunk minden társadalmi szervezete, így természetesen a Csehszlo­vák-—Szovjet Baráti Szövetség számára is. A CSSZBSZ komá­romi járási bizottságának veze­tősége ennek tudatában az if­júságnak a proletár nemzetkö­ziség szellemében való nevelé­sét tűzte ki egyik fő felada­tain. Céljuk a szovjet nép irán­ti barátság és a kölcsönös ba­ráti kapcsolatok elmélyítése, továbbá megismertetni az ifjú­sággal Lenin életét, művelt. A járási titkár szerint e felada­tok teljesítésében nagy segít­séget nyújthatnak a járásszék­helyének középiskoláiban jól működő Lenin-klubok tagjai és a további középiskolák tanulói, akiket a CSSZBSZ iskolai alapszervezetéi nevelnek. Ezek a fiatalok hozhatják egyre kö­zelebb egymáshoz u leendő ér­telmiséget a leendő munkás­osztállyal olyan módon, hogy kezdeményezést vállalnak kü­lönböző kultúrműsorok, vetél­kedők, szovjet emberekkel és veterán kommunistákkal való beszélgetések megszervezésé­ben. Jancső elvtárs joggal bí­zik a Lenin-klubok tagjainak a képességeiben, hiszen e klu­bok tagjai az 1968-as év után figyelemre méltó eredményeket értők el a csehszlovák—szov­jet barátság elmélyítésében, el­sősorban a két helyi gimná­ziumban. A .szövetség komáromi járá­si szervezeteinek fő feladatai közé tartozik a szovjet embe­rekkel való találkozások meg­szervezése. Ebből szinte magá­tól adódik a következő fontos feladat: az orosz nyelvtanfolya­mok további kibővítése. E fel­adat nagyon fontos, hiszen a komáromi járásban a szovjet emberekkel való beszélgetések megszervezésére nagv lehetősé­gek vannak. A következő kétéves időszak­ban a CSSZBSZ komárnói járá­si bizottságának új vezetőség® tovább kívánja népszerűsíteni az olyan hagyományos rendez­vényeket, mint a „Puskin-em- lékverseny“, vagy a „Szovjet dalok fesztiválja“ és azokat az akciókat, amelyek már az ed­digiek során is vonzóak voltak, főleg az ifjúság számára. A tagsági alapot 1975-ig 15 ezer­re akarják növelni. Arra a kérdésre, elsősorban miben kell javulni a járási szö­vetség munkájának, Jancső elvtárs elmondotta, hogy á kö­zeljövő elsőrendű követelmé­nye a tervszerűség. Ebben a já­rás területén működő alapszer­vezetek munkájában némi fo­gyatékosságok mutatkoznak. A komárnói járásban a cseh­szlovák—szovjet barátság ápo­lása, a kapcsolatok kiszélesíté­se a Szlovák Nemzeti Felkelés és a felszabadulás jubileumi évében még nagyobb méreteket ölt majd, ami nemcsak a la­kosok szocialista kötelezettség­vállalásainak a teljesítésében, hanem a Csehszlovák—Szovjet Baráti Szövetség alapszerveze- teinek a kiváló munkájában is megnyilvánul majd. KOLOZS1 ERNŐ Bővítik a baráti kapcsolatokat lönösen örvendetes volt, hogy a szép számban résztvevő fia­tal küldöttek gazdag tevékeny­ségéről számoltak be. A fiatalok jó munkáját értékelte felszóla­lásában dr. Pavel Király igaz­ságügy-miniszter is, aki a ko­máromi járásban működő egyik Lenin-klub elnöke után kért szót: „Nagyon jóleső érzés ilyen tartalmas felszólalás után be-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents