Új Szó, 1974. május (27. évfolyam, 102-127. szám)
1974-05-07 / 107. szám, kedd
Javítják a Vasmű nagyolvasztóját MEGÁLLÁS NÉLKÜL... A másfél évtizedes jubileumát ünneplő Kelet-szlovákiai Vasmű krónikájába újabb nevezetes dátum került: 1974. április 26-án elkezdődött az első számú nagyolvasztó főjavítása. Az előkészületek már hónapok ótafolytak. Sok építő- és műszaki anyag érkezett ide, ugyanis ehhez a főjavításhoz nyolcezer tonna építkezési acélkonstrukciót, ötszáz tonna acélvázat és csaknem háromszáz tonna új gépi berendezést szállítottak. A hatalmas nagyolvasztó tövében szinte eltörpül az ember. Néhány pillanatig megcsodáltam a nyolcvan méter magas BK-100Ü jelzésű szovjet emelődarut, majd Jozef Vargával, a főjavítási munkálatok irányítójával, a diszpécserkocsiban folytatjuk a porkeverő északi szélben félbehagyott beszélgetést. — Bennünket nem zavarhat meg az időjárás — mondja Varga elvtárs. Hidegben, melegben, esőben, sárban, éjjelnappal, még ünnepnapokon is dolgozunk. A főjavításra szánt 102 nap alatt egyetlen percre se állhat le a munka. Érthető, minden erejükkel arra törekednek az itt dolgozó kollektívák, hogy ezt a határidőt — ha lehel — lerövidítsék, mert minden napi késés 2800 tonna nyersvassal kevesebbet jelent népgazdaságunknak. A „felbontott“ hatalmas nagyolvasztó körül felépített barakkokban találtak otthonra, több mint háromhónapos időszakra, az Ostravai Kohószerelő Vállalat, a bratislavai EZ Villamossági Vállalat, a Ter- mostav, a prágai ZPA, a CKD munkaközösségeinek tagjai és a Košicpi Kohóépítő Vállalat mesterei. A munka megkezdésének napján közel ötszázharmincan dolgoztak. Később, amikor a nagyolvasztó „gyomrába“ az új, eddiginél sokkal korszerűbb berendezéseket kezdik szerelni, egy-egy műszakban már több mint ezeregyszáz ember dolgozik majd. A diszpécserkocsiban, a „vezérkar“ székhelyén összpontosulnak a hírek a munkálatok menetéről. Innen mennek az utasítások is, méghozzá rövid- hullámú rádiókészülékeken. A Vasmű tizenötéves fennállása óta ilyen igényes javítási munkálatot még nem végeztek. Erre vonatkozólag a Vasmű karbantartó üzemének vezetője, Gaško mérnök így tájékoztat: — Általában a nagyolvasztó javítását úgy végzik, hogy előbb befejezik a főjavítást, aztán következik a korszerűsítés. Most egyszerre végezzük mind a két munkát. Ezért jelentősebb, igényesebb is ez a munka, ami közel 190 millió korona ráfordítást igényel. Megfontoltan, s a 102 napra aprólékosan kidolgozott tervek alapján folyik a munka. Számítógépek segítségével határozták meg a munkafolyamat határidejét, amin egy percet sem lehet változtatni, mert ez kihatna a következő munkafolyamatra. A diszpécserkocsiban valaki bejelenti: „Hanko elvtárs, a vállalati igazgató a munkahelyre látogatott...“ Pár perc múlva a „beavatottak“ gyűrűjében hallgatom [ozef Varga jelentését: „Eddig minden rendben van, igazgató elvtárs, ... de a szombatokon, vasárnapokon jobban kell megszervezni a munkát...“ Még rövid eszmecsere és elbúcsúzik az igazgató, s a Košicei Kohóépítő Vállalat, majd az Ostra- • vai Kohószerelő Vállalat dolgozói felé Indul. Egy sokszorosított újság 6. számából olvassuk a hírt, hogy a 80 méter magas darut két és fél nap alatt sikerült összeszerelni, ami igen szép teljesítmény. — Amíg a munka tart — tájékoztat Cyril Demeter elvtárs —, ezen az újságon keresztül értékeljük a munka menetét. Távozás előtt még egyszer feltekintek a kihűlt testű nagy- olvasztó legmagasabb pontjára. Kilenc évi üzemelés után új „köntöst“, modern berendezéseket kap. Jóformán csak a régi tartóváza marad a helyén. Férfi munkát igényel a Vasmű első számú nagyolvasztóján folyó főjavítás. Igyekezetben, lelkesedésben nincs hiány. Ez a legjobb biztosíték arra, hogy az igényes munka határidőre, vagy talán határidő előtt elkészül. (kulik) Kiváló kötöttárut készítenek vasárra készül a pletatex Üzemeink, vállalataink szívesen és egyre gyakrabban mutatják be a vásárlóknak a különböző kiállításokon, vásárokon legújabb és legjobb termékeiket, gyártmányaikat. A Nové Zámky-i (érsekújvári) Pletatex kisipari szövetkezet is vásárra készül. Mégpedig a jövő hónapban Bmó- ban megrendezésre kerülő, már hagyományosnak Is mondható kisipari szövetkezetek tavaszi vásárára. Idén 40 féle kötöttárú terméket állítanak ki — ezek már az 1975-ös gyártási kollekció tartozékai. A szövetkezet három aranyérmes termékét is kiállítja — egy kötött férfi sportmellényt, egy férfi pulóvert és egy vékony, melegebb napokra alkalmas női szlotera-pulóvert — melyek nemrég a legjobb kötöttáruk versenyén jó helyezést értek el. Mindezt Kopáč Jozef eivtárstól, a gazdasági részleg vezetőjétől és Brázdilová Ire- nától, a tervezőosztály vezetőjétől tudtuk meg. A Pletatex kisipari szövetkezet 410 dolgozót, javarészt helyben betanított szakmunkásokat, foglalkoztat; az alkalmazottak 86 százaléka nő. Kötöttáruból — férfi, női és fiú pulóverek, mellények, ingpulóNem túl gyakran hall magyar szót az ember a Košice— Prága között közlekedő gyorson. Ha mégis, rendszerint katona, diák, vagy üdülőbe igyekvő szálából. Én is ez utóbbit hittem, amikor megláttam a Zvolenban a hálókocsi Jelé igyekvő, magyarul beszélő kis csoportot. Beszédbe elegyedtünk, jóvoltukból helyhez jut- tottam a különösen zsúfolt kocsiban. Prágába utaztak. Nem kirándulni, dolgozni. Nyolc, többnyire középkoron túl levő férfi. A Rimaszombati Járási Építőipari Vállalat dolgozói: Katyl Rudolf építésvezető, Palíc Ľudovít csoportvezető, Póznán István. Pelle József, Illés Árpád, Bencs László, Szabad Sándor és a már nyugdíjas, 63 éves Nagy Béla bácsi. ÚTITÁRSAK 1973. júniusában kezdték meg a Žižkov-negyedben levő Barikád-tér házainak külső újjáépítését. Tavaly négy hónap alatt 90 000 koronával teljesítették túl a 400 000 koronás tervet. Az idén április közepén utaztak először fővárosunkba. Szívesen, kedvvel jöttek. Büszkék munkájukra. Hívtak, nézzem meg, mivé varázsolták a Barikád-tér 3-as számú, vakolatát hullató épületét. Laikus lévén, nem a munka minőségéről, „csak“ esztétikumáról mondhatok véleményt. Pasztellszín homlokzat, fehér díszítéssel. Szép. Kár, hogy a rossz minőségű ablakpárkány- festék máris könnyét hullatja a frissen festett falra. Most már a ház udvar felőli rószén dolgoznak, mégpedig nagy gonddal. Munkájukra még nem volt panasz. Szeretik Prágát. Ezt tettekkel bizonyítják. Egy vers kezdősora jut eszembe: „Műveld a csodát, ne magyarázd ...“ Ők művelik. Fényképre kívánkozó, kérges, napbarnította, mészmarta munkáskezükkel. Hétszáz kilométerre a családtól, önként föladva az otthoni kényelmet, s nem elsősorban anyagi haszonért. Ha megfelelő elszállásolásuk égető gondja megoldódik, elégedettek lesznek. Kívánom nekik minél előbb. Megérdemlik. (Cs. Gy.) verek — idén 200 000 darabot gyártanak. Alapanyagul külön* féle műszálakat használnak. A termékek így könnyen kezelhetők, formatartók és tartósak. A pulóverek a szövetkezet mintaboltjaiban pontos méretre is megrendelhetők. A kötöttárukon kívül kelim- szőnyegeket is gyártaiiak. Ebben az évben 24 000 négyzetméter szőnyeg kerül ki a fürge női kezek alól. A szövőgépek mellett is nők állnak. Szemkápráztató ügyességgel húzogatják a színes szálakat, percek alatt rajzolódnak ki a különböző modern és klasszikus szőnyegminták. Százféle mintájú szőnyeget tudnak készíteni. Szőnyegeket megrendelésre is gyártanak. Az érdeklődők maguk választhatják ki az ízlésüknek megfelelő mintát és színösszeállítást. A Pletatex-termékek skálájába tartoznak a sport,- halászati, mezőgazdasági és más célokra használható szilon- kordonettből készülő hálók is. Egy műhelyben pedig — bár a szövetkezet elnevezése erre nem utal — csupa műanyagterméket gyártanak. Például speciális tartályokat különböző savak tárolására. Műanyagdobozokat, melyekbe saját termékeiket csomagolják szállításra stb. Egyik legújabb gyártmányuk az autósok által mostanában sokat keresett figyelmeztető háromszög. F. m. m. Kedvezi mérleg A CSSZSZK mezőgazdasági üzemei eredményesen teljesítik az állattenyésztési termékek felvásárlási tervmutatóit. A vágóállatok, valamint a tej, a baromfi és a tojás felvásárlási mérlege nagyon kedvező. A tervmutatókat az év első négy hónapja alatt 2,4—9,2 százalékkal túlteljesítették. Az elmúlt év azonos időszakához viszonyítva a felvásárlási többlet 26 958 tonna vágóállat, 75,6 millió liter tej, 2746 tonna baromfi és 79 millió tojás. ÉVSZÁZADUNKAT, de különösen annak második felét világszerte a nagyfokú iparosodás jellemzi. A nagy ipari üzemek létesítésének törvényszerű velejárója az újabb és újabb lakótelepek építése, ahol egyre több ember talál otthonra, fokozva a városiasodás szinte megállíthatatlan folyamatát. Míg 150 esztendővel ezelőtt a világ lakosságának csupán 3 %-a lakott városokban, a jelenlegi világátlag 30 °/o-ot tesz ki. Az iparilag legfejlettebb országokban azonban ma már a lakosság 80 %-a él városokban. Ha az előrejelzések megvalósulnak, akkor 2000-ben 90 %-os lesz a világátlag, ami a jelenleginek háromszorosát jelenti. Az urbanizálódás egyre növekvő üteme lehetővé teszi a tudomány és a technika legújabb vívmányainak alkalmazását az élet csaknem valameny- nyi területén. Ezzel egyidejűleg mind többen és többen részesülhetnek a kultúra javaiban is. A tények azonban azt mutatják, hogy az iparosodásnak és városiasodásnak nemcsak pozitív, de számos negatív hatásával is számolni kell. Ide tartozik elsősorban az életkörnyezet jelentős romlása, amit főleg az ipartelepek, nagyvárosok levegőjének szennyeződése idéz elő. Ez a szennyeződés közvetve, vagy közvetlenül károsan hat a lakosság egészségére. AZ ott élő emberek igyekeznek tehát minden lehető alkalmat megragadni, hogy egészségesebb környezetbe kerüljenek, ahol testileg-szellemileg felfrissülve új erőt gyűjthetnek további munkájukhoz. Az ehhez szükséges feltételeket elsősorban a fás környezetben, parkokban, zöldövezetekben találják meg. Ismereteink mai állása mellett jogosan tartjuk a fás kultúrákat, zöldövezeteket a modern világ megelőző egészség- védelme egyik legfontosabb és leghatásosabb eszközének. Az A ZÖLDÖVEZET A CIVILIZÁCIÓ TÜDEJE ott végzett sétálás, pihenés, sportolás, játszás stb. a szabadidő kihasználásának egyik legésszerűbb formája, s legjobban biztosítja a munkaképesség gyors regenerálódását. A modern ember szervezetének egyre fokozódó megterhelése egyenesen megköveteli a fás környezetben való tartózkodást, amelyhez nyugalom, szép és tiszta környezet, egészséges, .jó levegő kapcsolódik. A FÁS KULTÚRÁK, zöldövezetek gyakorlati jelentősége elsősorban a helyi éghajlatra (az úgynevezett mikroklímára) kifejtett kedvező hatásában nyilvánul meg. Ez a kedvező hatás főleg abban jelentkezik, hogy a fás kultúrákban, zöldövezetekben mérsékeltebb az éghajlat, mint a nyílt területeken. Erős nyári felmelegedés idején a levegő hőmérséklete 3—4 C fokkal hűvösebb, relatív pára- tartalma pedig gyakran 12 %- kai magasabb a nyílt területekéhez képest. Ez gyakorlatilag annyit jelent, mintha nyáron több száz méterre] magasabb tengerszint feletti magasságban lennénk. Ezen túlmenően a lomblevelek, fenyőágak a napsugarak 80—90 % át is felfogják, s így védenek a napsugarak közvetlen káros hatása ellen. Ez a tény nyári hőség idején a szív- és vérnyomásbeli betegségekkel küzdő emberre nézve jelentős. A helyi éghajlatra kifejtett közvetlen hatáson kívül jelentős szerepük van a fás kultúráknak, zöldövezeteknek a légszennyeződés elleni biológiai harcban is, amely azok szürő- hatásában nyilvánul meg. A levegőszennyezettség napjainkban különösen iparvidékeken, nagyvárosokban számottevő és sok esetben különböző megbetegedéseknek okozója lehet. A levegő szennyezettsége csökkenti ugyanis a napfény gyógyító és baktériumölő hatását, valamint a D vitamin természetes képződését az emberi szervezetben. A levegő- szennyezettség következtében jelentősen növekszik az ipartelepek, nagyvárosok környékén a ködös napok száma is, ami ugyancsak káros hatással van az emberi szervezetre. A zöldövezeteket, s általában a fás kultúrákat nem minden ok nélkül tartják gyakran zöld tüdőnek, melyek a levegőt az ipar, közlekedés és a háztartások termelte mérges gázoktól megtisztítják. A mérges gázok közül legnagyobb jelentőséggel a kéndioxid és a széndioxid bírnak. Sajnos, a legtöbb fafaj, elsősorban pedig a fenyőfélék rendkívül érzékenyek a kéndioxiddal szemben. A kiilö nősen érzékeny fafajok közé tartozik a lúcfenyő, a vörösfenyő és duglászfenyő, a kisleve lű hárs és a fürtösjuhar. Ezzé) szemben gyakorlatilag ellenállóknak tekinthetők a tölgyek, a nemes nyárak, továbbá az akác, az ezüstfa, gledícsia és a szoföra. Kísérletileg bebizonyított tény, hogy a talaj jó tápanyagellátottsága növeli a fák ellenálló képességét a gázok okozta károsításokkal szemben. A levegőt szennyező másik jelentékeny gáz a széndioxid. Mind ismeretes, az asszimiláció során a növények a levegőből széndioxidot vesznek fel, a szenet megkötik belőle és a levegőbe oxigént lélegeznek ki. így tehát a fás kultúrák nagy mértékben megtisztítják a levegőt az ember számára rendkívül káros széndioxidtól. Természetesen, a fáknak ezt a levegőtisztító szerepéi nem szabad túlbecsülnünk, és a levegőtisztítás feladatát kizárólag a fákra bíznunk. Mai ismereteink mellett nem jelent különösebb problémát olyan füstszűrő berendezések építése, melyek a levegőbe kerülő gázok jelentékeny részét visszatartják. Csupán arról van szó, hogy üzemeink éljenek is ezzel a lehetőséggel, s így hozzájáruljanak a légszennyeződés csökkentéséhez. RENDKÍVÜL KEDVEZŐ hatással vannak a fás kultúrák, zöldövezetek a zaj ellei küzdelemben is, amely elsősorban szintén az ipartelepek, nagyvárosok körzetében növekszik. A 70 decibel feletti zaj, amelyet lármának nevezünk, már károsan hat az emberi szervezetre, elsősorban az idegrendszerre. A zaj mindezek következtében csökkenti a munka hatásfokát, ami rendszerint a termelés minőségének csökkenéséhez vezet. A fás növényzet úgy véd a zaj ellen, hogy a hanghullámok a fás kultúrába ütközve megtorpannak, visszaverődnek, vagy abszorbeálód- nak. Megállapítást nyert, hogy a fenyőfáknak intenzívebb a hangelnyelő hatása, mint például a lomblevelüeknek, s hogy ez a hatás fokozható megfelelő, rendszerint bokrokból és cserjékből álló, sűrű alsószint kialakításával. A mérések eredményei azt mutatják, hogy a csupán egy sor fából és egy sor cserjéből álló fásítás is jelentős zajcsökkentő hatással rendelkezik, ami pld. tehergépkocsi esetében 21, motorkerékpár esetében pedig 30 decibelre tehető. Mindezekből kitűnik, hogy a fás környezet a csend és nyugalom otthona, s mint ilyen kitűnő hely a pihenést, nyugalmat s a további munkához felfrissülést, új erőt keresők számára. A városok körüli zöldövezetek, parkok, fasorok azonban nemcsak megszűrik a levegőt, tompítják a zajt, de egyben valósággal sterilizálják is a levegőt. A fák és cserjék levelei hatalmas felületet képezve olyan anyagokat, úgynevezett fitoncídeket választanak ki, melyek a környezetükben levő, gyakran nagyon veszélyes mikroorganizmusokat megölik. Az egyes fák és cserjék fitoncíd hatása különböző. Erősen fitoncíd hatásúak például a tűlevelűek közül az erdeifenyö és a lucfenyő, továbbá a tiszafa és a boróka, a lomblevelűek közül pedig a tölgy, a gyertyán, a nyár, a vadcseresznye, a zel- nyicemeggy és a mogyoró. A zöldövezetek, ipar- és lakótelepi fásítások kivitelezésénél ezt a tényt is figyelembe kell venni, s olyan fákat, cserjéket és bokrokat kell alkalmazni, amelyek egyéb kedvező tulajdonságaik mellett intenzív fitoncíd hatással is rendelkeznek. AZ ELMONDOTTAKBÓL következik, hogy az ipartelepek, nagyvárosok környékén levő zöldövezetek szerepe és jelentősége környezet- és egészség- védelmi szempontból szinte felbecsülhetetlen. Ebből az elvből kiindulva vlágszerte igyekeznek, sokszor igen nagy erőfeszítések árán is minél nagyobb terjedelmű zöldövezeteket létesíteni az Ipari nagyvárosok körül. Ennek a törekvésnek szép példáját láthatjuk a Kelet-Szlovákiai Vasmű övezetében, ahol megfelelő tulajdonságokkal rendelkező fafajok alkalmazásával sikerült több száz hektáron egészséges, jól fejlődő növényzetet kialakítani. Eddigi megfigyeléseink szerint az egyes fák jól ellenállnak a különböző mérges gázoknak, mivel mostanáig semmi jelét nem észleltük rajtuk a füstgáz-károsításnak. KOHÁN ISTVÁN
