Új Szó, 1974. május (27. évfolyam, 102-127. szám)
1974-05-28 / 124. szám, kedd
Az SZLKP Központi Bizottsága plenáris ülésének vitája Josef Kempnynek, a CSKP KB Elnöksége tagjának, a KB titkárának beszéde Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának a tudományos- műszaki fejlődés kérdéseiről megtartott ülése és Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának mai ülése jelentős lépést jelent a párt gazdasági-politikája biztosításában, ahogy ezt a politikát a XIV. kongresszus megha- tározta. A párt Központi Bizottsága ülésének előkészítésekor abból indultunk ki, hogy a párt gazdaságpolitikájának területén, a XIV. kongresszus határozataival összefüggésben, az alapvető koncepciót kidolgozta a párt Központi Bizottságának 1972 februári és áprilisi ülése, s hogy tovább kell haladni az ekkor megkezdett úton. Abból indultunk ki, hogy gazdaságpolitikánk fő célja a dolgozók életszínvonalának szüntelen emelése, és hogy ehhez tartósan meg kell teremtenünk a szükséges erőforrásokat. A Központi Bizottság ülése meghatározta annak sztratégiai irányvonalát is. hogyan lehetne ezeket a forrásokat optimális módon megteremteni. Hangsúlyozta az újratermelési folyamat hatékonyságának, intenzívebbé tételének útját, és kitűzte a taktikát is, különösen a komplex szocialista racionalizálás útján, amely jelentős formája a dolgozók részvéteiének az irányításban, és kezdeményezésük a szocialista felajánlási és versenymozgalom további kibontakoztatásának. Állandóan ebből az alapvető célból indulunk ki, ami nem más, mint: dolgozóink életszínvonalának emelése, s az ehhez szükséges feltételek megteremtése. Ezért továbbra is érvényes a gazdaságpolitika fő stratégiai irányvonala, ami nem más, mint a hatékonyság. Itt azonban már nem érhetjük be csak a népgazdaságban mutatkozó tartalékok nak a komplex szocialista racionalizálás útján történő feltárásával, hanem igénybe kell vennünk —, hogy úgymondjam — a hatékonyság további jelentős tényezőit is, amelyek egyike az adott helyzetben a tudományos-műszaki haladás a szocialista gazdasági integrációval összefüggésben. A különbség abban rejlik, hogy hatékonyabb utakat, hatékonyabb formákat keresünk, amelyeknek révén növelni lehet a hatékonyságot. Továbbá abban, hogy sokkal határozottabban és igényesebben állítjuk az egész párt és az egész társadalom elé azt, amit Gustáv Husák elvtárs fogalmazott meg a XIV. kongresszuson előterjesztett jelentésben, amikor a tudományos-műszaki haladásról úgy beszélt, mint gazdasági fejlődésünk egyik lehető alternatívájáról. Nincs szó itt tehát új feladatról, hanem sokkal nagyobb igényességről, amellyel hozzá kell látnunk az idei és a jövő évi tervfeladataink teljesítéséhez. A párt Központi Bizottságának El nöksége, amikor határozott a tudományos-műszaki haladás kérdéseivel foglalkozó központi bizottsági ülés előkészítéséről, meghatározta, hogy öt fő célra kell fordítani a figyelmet a plénum, a jelentés és az ehhez tartozó dokumentumok előkészítésével, a plénum előtti és főképp a párt Központi Bizottságának ülése utáni légkör kialakításával kapcsolatban. Az elnökség első számú célként hatá. rozta meg a feltételek kialakítását ahhoz, hogy a tudományos-műszaki fejlődés az eddiginél határozottabban gyakoroljon befolyást az 1974-es és az 1975-ös terv teljesítésére az új feltételek között, amikor gazdaságunkra, amely dinamikusan fejlődik és meghatározott módon kötött a szocialista országok gazdaságához, s főképp a Szovjetunióból származó nyersanyagok behozatalára támaszkodik, mégiscsak befolyással vannak a kapitalista rendszer válságának egyes következményei, különösen az energiahordozók területén, amely válság mindenekelőtt a közel-keleti konfliktus után nyilvánul meg intenzíven. Második célként az elnökség döntése szerint úgy kellett előkészíteni a plenáris ülést, hogy a párt Központi Bizottsága a helyes irányban vezethesse az összes illetékes szerveket a 6. ötéves tervhez szükséges alapvető dokumentumok előkészítésével kapcsolatban. Fő. képp abban az irányban, hogy a 6. ötéves terv a tudományos-műszaki fejlődés ötéves terve lesz, hogy a 6. ötéves terv a nemzetközi szocialista gazdasági integráció terve lesz. Harmadik célként az elnökség azt tűzte ki, miszerint úgy fogalmazzuk meg a plénum ülésén előterjesztendő anyagokat, hogy ezzel olyan légkört alakítsunk ki, amelyet a Szovjetunió Kommunista Pártja XXIV. kongresszusán Brezsnyev elvtárs így jellemzett; idézek: „Biztosítanunk kell, hogy az illetékes tudományos szervezetek még jobban a legfontosabb termelési feladatokra irányítsák figyelmüket, hogy olyan feltételeket teremtsünk, amelyek kényszerítenék a vállalatokat, liogy a légkorszerűbb termékfajtákat termeljék, szó szerint versenyezzenek a tudományos-műszaki újdonságokért és ne féljenek tőlük, mint ördög a szentelt víztől. A legnagyobb előnyöket azoknak a kollektíváknak kell élvezniük, amelyek valóban törekednek a technika és a technológia tökéletesítésére, a mai igényeknek megfelelő árucikkek termelésére.“ „Szakszervezeti milliárd“ volt, amely nemcsak több mint egymllliárd korona értékű anyagmegtakarítást eredményezett, hanem ezen felül igen jó feltételeket teremtett a vállalatoknál a nyers- és az alapanyagokkal, valamint az energiával való takarékoskodáshoz. Ebben az irányban kelt tovább haladnunk. Ez is szerepel azokban az intézkedésekben, amelyeket a párt Központi Kempný elvtárs beszédet mond a központi bizottsági ülésen (Felvétel — ČSTK) A negyedik cél abból indult ki, hogy olyan feltételeket alakítsunk ki a termelésben, a kutatásban és a termékfejlesztésben, az egész tudományosműszaki termelés vonalán, hogy biztosíthassuk az egész folyamat lerövidítését a kutatástól egészen a megvalósításig. Végül ötödik célként az elnökség azt tűzte ki, hogy már a plénum előtt a lehető legmegfelelőbb politikai légkört alakítsuk ki a tudományos-műszaki fejlődés eredményeinek hasznosításához úgy, hogy ez ne csak a tudományos-műszaki értelmiség ügye legyen, hanem hogy ez mindenekelőtt a munkásosztály alapvető feladata legyen. Ezzel összefüggésben kifejezésre juttattuk világos állásfoglalásunkat a még 1968 69-ből visszamaradt revizionista és opportunista elméletekkel szemben legyen az az „elitelmélet" vagy más elméletek, amelyeket az ideológiai diverzió terjeszt, mint például a konvergencia-elmélet és hasonlók. Ezek az elméletek lényegében, nem jelentenek semmi mást, mint a tudományos-műszaki haladás osztályfelfogásának az elutasítását. Ezekből az alapvető célokból indultunk ki a párt Központi Bizottsága, ülésének előkészítésekor, ilyen célokat tűztek elénk előkészítésekor. Abból indultunk ki, hogy a pártpolitika fő vonása a tudományos-műszaki haladás területén a tudományos-műszaki haladás egysége a gazdasági építés feladatainak megoldásával és a népgazdaság hatékonyságának növelése. Ezért dől. goztuk fel a tudományos-műszaki haladás területét mindenekelőtt a mostani ötéves tervidőszak utolsó két évére szóló terv biztosítására és a 6. ötéves terv előkészítésének befolyásolására irányuló akciófeladatok szempontjából. Engedjenek meg nekem ezzel kapcsolatban egy megjegyzést az idei problémákkal kapcsolatban, különösen a tudományos-műszaki fejlődés felgyorsításával összefüggésben. Számos példa bizonyítja a tudományos-műszaki haladás jelentőségét. Megemlítek egy példát a marhabőr jobb hasznosításáról. A marhabőrt még a közelmúltban évi legalább 2000 tonna mennyiségben, minőségére való tekintettel, csak enyv vagy más alárendelt jelentőségű termékek előállítására tudtuk felhasználni. A Hradec Králové-i Bőrdíszműáru Tröszt dolgozói komplex racionalizálási brigádot alakítottak, s erre bízták a feladatot, hogyan lehet jobban hasznosítani a marhabőrt. Az eredmény: új technológiát, új technikát vezettek be. Ügy hasítják a bőrt, hogy egy-egy négyzetméternyi darabot kettéhasítanak, s így csaknem kétszeres mennyiségű, kitűnő minőségű anyaghoz jutnak. Ugyanakkor kevesebb bőrt kell külföldről behozni. Ennek igen nagy a jelentősége. Nem véletlenül hoztunk határozatot intézkedések kidolgozására, amelyeknek célja elérni különösen azoknak a nyersanyagoknak a jobb hasznosítását, amelyekből behozatalra vagyunk utalva. Ezek pótlására, sokkal hatékonyabb hasznosításukra és természetesen a velük való sokkal igényesebb gazdálkodásra tavaly jelentős módszereket atka!máztunk, mint amilyen például a Bizottságának Elnöksége az idei terv biztosítására hozott, utasítva a párt ke- rüle.ti és járási bizottságait s a párt- alapszervezeteket az egész gazdasági, termelési szférában, hogy bontsák le őket. Az elnökség egyszersmind hangsúlyozta a komplex racionalizálási brigádok jelentőségét. Žabčík elvtárs, a szocialista munka hőse komplex brigádjának tapasztalataiból indult ki; amely biztosította nemcsak a rekordok túlszárnyalását a kiválasztott vágatokban, hanem a magas munkatermelékenységet és a nagy teljesítményeket is az egész év folyamán. Žabčík elvtárs és brigádja arra a következtetésre jutóit, hogy ezt csak akkor lehet biztosítani, ha a munkás megtanácskozza a dolgokat a technikussal, a munkás a mérnökkel, de ugyanígy a főiskolai tanszékek és a kutatóintézetek dolgozóival is, és így közösen megtalálják a módját, hogyan lehet biztosítani a feladatokat. Hasonló utat választott a bőrdíszműáru tröszt is, amelyről már beszéltem. Ez az az út, amelyen járnunk kell, mégpedig minden területen, ahol igényes feladatokat kell megoldani. Ez az az út, amely nemcsak sikeres megoldásokat hoz, hanem meghozza a munkások s a műszaki értelmiség közötti szorosabb együttműködés feltételeinek kialakítását is. Tipikus például žabčík elvtársnál és kollektívájánál, hogy az elvtársak tudatosították, miszerint nem érhetik be egyetlen szakmával, nem elegendő, hogy -abban az esetben, amikor zavar áll be az áramszolgáltatásban, vagy lakatosra, mechanikusra van szükségük, feltelefonálják a bánya vezetőségét, hanem hogy az egész munkát úgy keli végezniük, hogy amiben csak lehet, a saját erejükre támaszkodhassanak. Ezért kötelezettségvállalásuk egyik része arra irányul, hogy mindegyikük elsajátít egy második, sőt harmadik szakmát. Hangsúlyozni kell, hogy a képzettség és az átképzés növelése szorosan összefügg azzal, amit részletesen megvitatott a CSKP KB plenáris ülése és amiről itt is mint a tudományos-műszaki haladás megvalósításának jelentős feltételéről beszélünk. Abból kell kiindulni, hogy jelentős szerepet kell játszania a dolgozók kezdeményezése további kibontakoztatásának is, főképp annak a határozatnak szellemében, amelyet a múlt év végén a párt Központi Bizottsága, a Szakszervezetek Központi Tanácsa, a Szocialista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága és a szövetségi kormány fogadott el. Emellett különösen jelentős, hogy általánosítsuk és tovább terjesszük a szocialista versenynek azokat a formáit, amelyeket Michal Hocko, a szor cialista munka hőse fejlesztett ki „Üj technikával jobban, olcsóbban és többet“ jelszóval, jobban és olcsóbban — nem új jelszó ez. Már Zápotocký elvtárs kitűzte valamikor, hanem az az új benne, hogy — új technikával. S éppen ez a meghatározó a jelenlegi időszakban. Egyszerűen minden attól függ, hogy a tudományos-műszaki fejlődést nem foghatjuk fel úgy, mint elszigetelt jelenséget, hanem mindenekelőtt mint döntő tényezői, amely az emberekre támaszkodik, és amelyet az emberek fejlesztenek, s amellyel biztosít-' juk a CSKP XIV. kongresszusa stratégiai irányvonalának megvalósítását, ez pedig: növelni gazdaságunk hatékonyságát, ami dolgozóink életszínvonala emelkedésének alapvető feltétele. Erre irányulnak a CSKP Központi Bizottságának legutóbbi plenáris ülésén megtárgyalt dokumentumok. A jóváhagyott dokumentumokat egységükben kell látnunk. Ezek a dokumentumok az alábbiak: a tudományos-műszaki fejlődés részarányának elemzése az 1971. és 1973. évi terv teljesítése eredményeiben és a határozat. A jóváhagyott dokumentumok jelentős részét képezi a plénum eredményeinek politikai szervezési biztosítására vonatkozó .anyag. Most az a fő feladat áll előttünk, hogy az életben érvényesítsük a plénum gondolatait. A központi Bizottság a KB Elnökségének feladatává tette — és ezt nagyon fontosnak és döntőnek tartjuk —, hogy még a nyárig intézkedéseket tárgyaljon meg és határozatot fogadjon el a tudományos-műszaki haladásnak az ötéves terv teljesítésében és a hatodik ötéves terv előkészítéséten való gyorsabb érvényesítésére. A párt Központi Bizottságának Elnöksége a szövetségi kormánnyal és a két nemzeti kormánnyal együtt hagyja jóvá ezt a dokumentumot, amely nagyon konkrét lesz. A plénum határozataiból és az előkészítés során kidolgozott alapanyagokból indul ki. Ezeket az anyagokat a kommunisták és a pártszervezetek széles körű részvételével dolgoztuk ki. így például ankéttal fordultunk a kutatóintézetekhez és a döntő fontosságú vállalatokhoz, de a kerületi és a járási pártbizottságok is megtárgyalták az előkészített alapanyagokat. Az előkészületekben több mint 8000 kommunista vett részt. A tervezett intézkedések egyes szakaszai arra irányulnak, hogy a döntő fontosságú szervezetekben megoldják a műszaki fejlődés feladatait. Ezek a szervezetek a rájuk bízott területért a tudományos akadémiának, a gazdasági kutató tanácsnak, a tudományt és a technikát irányító kormánybizottságnak, a termelési minisztériumoknak, a műszaki és beruházásfejlesztési minisztériumoknak és az Állami Tervbizottságnak felelősek. Az intézkedések célja a gazdaság, a tudomány és a technika tervszerű irányítása színvonalának, a kutatási és a termelési-műszaki alap színvonalának emelése. Magukban foglalják azt a feladatot, hogy n dolgozók alkotó kezdeményezése által fejlesszük az erkölcsi ösztönzőket és hatékonyságukat. A tervezett dokumentumot egy hónapon belül vitatja meg a párt, a nemzeti és a szövetségi kormányok elnöksége. Hasonló módon kell feldolgozni a határozatokat a gazdasági irányítás valamennyi fokán. Gustáv Husák elvtárs a Központi Bizottság ülésének zárszavában hangsúlyozta, hogy most a tudományos kutatómunka és a termelés valamennyi területén a plénum határozatai szellemében kell elemezni minden munkahely és minden szakasz helyzetét, s ennek alapján intézkedéseket kell hozni. Ennek egyik módja a mostani ülés is, amelynek beszámolója konkrétan applikálja a plénum határozatait Szlovákia Kommunista Pártjának, a Szlovák Szocialista Köztársaság gazdaságának viszonyaira. Az SZSZK gazdasága a Csehszlovák Köztársaság gazdaságának elválaszthatatlan része. A problémák három területen összpontosulnak: a gépiparban, a vegyiparban és az építkezési beruházásokban. Nem akarom elemezni az egyes feladatokat, mivel azokat a beszámoló konkrétan feldolgozta. Ki szeretnénk emelni, hogy az SZSZK-ban a fejlődés és a terv üteme jelentős, nagyon igényes, s aligha biztosítható a tudomány és a technika nagyobb fokú kihasználása nélkül. A termelés növekedéséhez nagymértékben hozzájárul az új termelési programok fejlesztése. Érdekében elsősorban a gépiparban rövid idő alatt ki kell építeni a tudományos-kutatási alapot. Véleményünk szerint ehhez megteremtettük a feltételeket. Most csak azt kell elérnünk, hogy ne kerüljünk a jelentés által említett helyzetbe, mármint abba, hogy a valóság eltér a tervezettől. Meg kell teremtenünk minden feltételt ahhoz, hogy valósággá változtassuk a terveket, hogy biztosítsuk: a szlovák ipar tudományos-kutatási alapja valóban szavatolja a tudományosműszaki fejlődés érvényesítését a termelésben, elsősorban a gépiparban és a vegyészeiben. Számos kedvező példát sorolhatnánk fel. Ilyen például az RTP-16 önműködő számítógép gyártása, ami rendkívül nagy jelentőségű. Elsősorban azért, mert a döntő fontosságú területeken megteremti a feltételeket a számítógépek használatához, az automatizált irányítási rendszerek és a (Folytatás a 4. oldaíonj