Új Szó, 1974. május (27. évfolyam, 102-127. szám)

1974-05-28 / 124. szám, kedd

Jelentés a köztársasági elnök egészségi állapotáról (ČSTK) — Az Állami Szanató­rium vezetősége és az orvosi konzílium közli, hogy az elmúlt napokban kissé javult Ludvík Svoboda hadseregtábornok, köztársasági elnök egészségi ál­lapota. A komplex és intenzív gyógykezelés bizonyos mérté­KÖZÉLET — MOltAMMED AGBAR KHANT, a Pakisztáni Iszlám Köztársaság csehszlovákiai 'rendkívüli ás meghatalmazott nagykövetét, aki véglegesen távozik csehszlovákiai állomáshelyéről, tegnap búcsúlá­togatáson fogadta Alois India, a CSKP KB Elnökségének tagja, a Szövetségi Gyűlés elnöke. — JOZEF GAJDOŠÍK, a Szlovák Nemzeti Tanács alelnöke tegnap Bratislavában fogadta Amin Mag- zotib Abdount, a Szudáni De­mokratikus Köztársaság rendűi­kig megszüntette a korábbi lég­zési és vérkeringési zavarokat. Az elnök egészségi állapota azonban továbbra is nagyon sú­lyos. A jelentést aláírta dr. Pavel Pudlák docens, az Állami Sza­natórium igazgatója. vuli és meghatalmazott nagykö­vetét, aki csehszlovákiai állomás­helyének elfoglalása után hiva­talos látogatást tesz Szlovákiá­ban. Az új szudáni nagykövetet ngyancsak fogadta Václav Vačok miniszterelnök helyettes, továbbá dr. Emil Matejíček egészségügyi miniszter és Rácz Olivér tnííve lődésiigyi miniszterhelyettes. — NAAMA JUSZUF NAAMÁT, az Iraki Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott csehszlovákiai nagykövetét tegnap bemutatkozó látogatáson fogadta Václav Dávid, a Szövetségi Gyűlés alelnöke, a Népi Kamara elnöke. BARÁTI FOGADTATÁS (Folytatás az 1. oldalrólj díszebédet adott Vlagyimir Vla- gyimirovics Mackevlcs, a Szov­jetunió rendkívüli és meghatal­mazott csehszlovákiai nagykö­vete tiszteletére, aki hivatalos látogatásra Bra tisla vába, az SZSZK fővárosába, és a nyugat­szlovákiai kerületbe látogatott. A díszebéden jelen volt Jozef Lenért, a CSKP KB Elnökségé­nek tagja, az SZLKP KB első titkára, Ondrej Klokoč, az SZLKP KB Elnökségének tagja, az SZNT elnöke, Ján Janik, Ele­na Litvajová, az SZLKP KB El­nökségének tagjai. * * * A Szovjetunió nagykövete a délutáni órákban Nitrára uta­zott, ahol találkozott a város és a járás funkcionáriusaival, Meghalt Kolár Marcell elvtárs Mély fájdalommal közöljük, hogy Kolár Marcell elvtárs nyugdíjas, az Új Szó szerkesz­tőségének volt dolgozója liosz- szas betegség után május 25-én 65 éves korában meghalt. Te­metése május 29-én 16 órakor lesz Bratislavában, a régi ká- rolyfalusi úti temetőben. Em­lékét kegyelettel megőrizzük. AZ ÚJ SZŐ SZERKESZTŐSÉGE ellátogatott a Mezőgazdasági Főiskolára és n Hosťovcei CSSZBSZ Egységes Földműves- szövetkezetbe. Röviden ★ A Szlovákiai Tervbizotlság Karol Martinka szlovák mlnisz terelnök-helyettesnek, a Szlová kiai Tervbizottság elnökének vezetésével tegnap megtárgyalta a Szlovák Szocialista Köztársaság 1975. évi népgazdaságfejlesztési állami tervjavaslatának kidolgo zásához szolgáló irányelvek ja­vaslatát. ★ Ián Janik, az SZLKP KB El­nökségének tagja, a KB titkára és Rudolf Vaneo, az SZLKP KB osztályvezetője tegnap emlékér­meket adott át az SZLKP KB ap­parátusa érdemes dolgozóinak a szocialista mezőgazdaság meg­szervezése 25. évfordulójának al kalmából. ★ Prágába érkezett tegnap jordan Mladenov, a Bolgár Nép köztársaság elektronikái és elekt­rotechnikai Iparának minisztere. A Ruzynéi repülőtéren fogadása ra megjelent josef Simon szövet­ségi kohó- és nehézgépipari mi­niszter. ★ Tegnap kezdődött Bratisla vában a szocialista országok pe­dagógiai szakembereinek első nemzetközi tanácskozása az együttműködésről és a kommu­nista nevelés elméleti ős gyakor­lati problémáinak egybehangolt kutatásáról. Beiktatták az új francia köztársasági elnököt Párizs — Valery Giscard d’Estaing-t hivatalosan beiktat­ták a Francia Köztársaság el­nöki tisztségébe. A politikus a Francia Köztársaság 20. elnö­ke. Giscard d’Estaing ezt köve­tően fogadta Pierre Messmer miniszterelnököt, aki benyújtot­ta lemondását. A beiktatási ünnepségem mon­dott rövid nyilatkozatában Va­lery Giscard d’Estaing kijelen­tette, feladatának tartja, hogy végrehajtsa „a franciák által kívánt változást.“ Az Elysée-palotában tartott beiktatási ünnepségen több mint 400-an vettek részt. Alain Poher, a Francia Köztársaság ideiglenes elnöke átnyújtotta Giscard d’Estaingnak a Becsü­letrend Nagykeresztjét, a leg­magasabb francia kitüntetést. D’Estaing francia elnök a beiktatás után Jacques Chirac eddigi belügyminisztert nevezte ki új miniszterelnökké. Chirac ma jelenti be új kormányának összetételét. Párizsi jól értesült körök szerint nem keltett meglepetést Chirac kormányfővé történt ki­nevezése. Chirac „mértékletes gaulleista“ hírében áll és a választási kampány első fordu­lójában egyike volt azon gaul­leista parlamenti képviselők­nek, akik Jacques Ilaban-Del- mas gaulleista elnökjelöltségét ellenezték. Chaban tehát már az elnökválasztás első forduló­jában Giscard d’Estaing elnök­sége mellett szállt síkra. ANDREJ GRECSKO marsall, a szovjet honvédelmi miniszter Hunri Bumediennek, az Algé­riai Forradalmi Tanács elnöké­nek, a Minisztertanács elnöké­nek meghívására Algírba érke­zett. BORISZ PONOMARJOVNAK, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Nemzetiségi Tanácsa külügyi bizottsága elnökének vezetésé­vel a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának küldöttsége befe­jezte az USA nyugati partvidé­kén tett látogatását és vissza­érkezett New Yorkba. HANS-DIETRICH GENSCIÍER, az NSZK külügyminisztere kije­lentette, hogy az új nyugatné­met kormány a Brandt által megkezdett külpolitikai irány­vonalat kívánja folytatni a Szovjetunióval és a többi szo­cialista országgal szemben. LONDONBAN befejeződött a szovjet—angol műszaki tudo­mányos és kereskedelmi együtt­működési kormányközi állandó bizottság harmadik ülése. VILIAM ROZIKNAK, a Szak- szervezetek Központi Tanácsa titkárának vezetésével a KNDK- ban tartózkodó csehszlovák szakszervezeti küldöttség Phon Jang jelentős ipari üzemeit lá­togatta meg. PÁRIZSBAN megkezdődött a Béke-világtanács Elnökségének ülése, melyet a békevédők moz­galmának 25. évfordulója alkal­mából tartanak. TOKIÓBAN június 13—15. kö­zött kerül sor a japán külügy­minisztériumban a Kelet-Euró- pában működő japán nagyköve­tek évi értekezletére. A tanács­kozásnak különös jelentőséget ad, hogy kölcsönös közeledés tapasztalható Japán és a kelet­európai országok között. LAOSZBÓL kivonták a thai­földi csapatok utolsó egységeit is. Ismeretes, a vietnami hábo­rú időszakában az USA bevon­ta az agresszióba ázsiai szü- vetsógeseit is, így 22 000 thai­földi katona állomásozott La- oszban és vett részt a harcok­ban. DIPLOMÁCIAI AKTIVITÁS A KÖZEL-KELETEM Gromiko Damaszkuszban Damaszkusz — Asszad szíriai államfő ismét fogadta Kissin­ger amerikai külügyminisztert és négyszemközti tanácskozást folytatott a csapatszétválasz­tással összefüggő problémákról. A szíriai fővárosban hivatalos közleményt . adtak ki, amely hangsúlyozza, hogy továbbra is számos lényeges probléma vár meqoldásra a csapat szétválasz­tási tárgyalások keretében, kö­zöttük oiyan kérdések, ame­lyekről Szíria nem is hajlandó tárgyalni. A nyilatkozat ide so­rolja a palesztin kommandók kérdését, amelyet csak a pa­lesztin vezetőkkel lehet meg­vitatni. Kissinger Damaszkuszból Iz­raelbe repült, majd ma tér vissza az Egyesült Államokba. Az Al Ahram szerint Hermán Eilts, az USA kairói nagykö­vete átadta Fahmi egyiptomi külügyminiszternek a szíriai — izrael i cs a pa tszét vá 1 ászt á si megállapodás „végső változa­tát“, amelyet a továbbiékbait még kiegészítenek. A „kiegé­szítő lépések“ képeznék a gen­fi tanácskozások témakörét. Moszkva — A szovjet fővá­rosban hivatalos közleményben jelentették be, hogy Andrej Gromiko szovjet külügyminisz­ter a Szíriai Arab Köztársaság vezetőinek meghívására Da­maszkuszba érkezett. Tárgyalások a portugál gyarmatok jövőjéről London — Folytatódlak a megbeszélések a portugál kor­mány megbízottai és az afrikai gyarmatokon harcoló felszaba- dítási mozgalom képviselői kö­zött. A tárgyalásokhoz csatla­kozott portugál részről Antonin de Almeida Santos, a terület­közi koordinációs ügyek minisz­tere is. Mario Soares portugál külügyminiszter kijelentette, te­kintettel arra, hogy egyelőre nem sikerült megegyezésre jut­ni a tűzszünet ügyében, a tár­gyalásokat ma ismét folytatják. A felszabadító mozgalmak még a tüzszüneti megállapodás megkötése előtt el akarják érni a politikai függetlenség biztosí­tását országaik számára. Köve­telésük szerint Portugáliának önálló államként kell elismer­nie Bissau-Guineát és elvi be­leegyezését kell adnia ahhoz, hogy egy későbbi időpontban függetlenséget ad Angolának és Moznmbiknak. Az afrikai kül­döttség egyik tagja bizakodóan nyilatkozott a tanácskozásról, szerinte a tárgyalásokat „szívé­lyes légkör és teljes megértés“ jellemzi. Soares portugál külügymi­niszter Londonban találkozott james Callaghan brit külügymi­niszterrel. Callaghan felajánlot­ta a brit munkáspárti kormány jószolgálatait a portugál kor­mánynak új afrikai politikájá­nak érvényre juttatásához. Soa­res leszögezte, hogy „a portu­gál diplomáciának gyökeresen meg kell változnia. Mindez csak úgy lehetséges, ha teljes mér­tékben megváltoztatjuk az afri­kai népekkel szemben követett politikánkat és elismerjük, bogy a portugál gyarmatosítás kora lejárt, valamint megadjuk min­den afrikai népnek az önren­delkezéshez és a függetlenség­hez való jogát. New York — A NATO-bán részt vevő Portugália új kormá­nyát rövidesen kizárják azok­nak a NATO-tagországoknak a sorából, amelyek részesülhetnek az atomfegyverekkel kapcsola­tos tájékoztatásban — jelen­tette a Newsweek amerikai ma­gazin legújabb száma. A lap szerint várható intézkedés oka az, hogy a portugál kabinetnek két kommunista minisztere is van. Megerősödött, ideológiailag és politikailag egységesebb és aktívabb lett a JKSZ Brit katonai alakulatok beavatkozása Észak-írországban London — Az angol katonai erőket kivezényelték az észak­írországi üzemanyagkészletek megvédésére és a benzin, az olaj szabad útjának biztosításá­ra. 17 000 angol katona a pro­testáns jobboldal által terrorral kikényszerített általános sztrájk tizenharmadik napján avatko­zott az eseményekbe. Katonai alakulatok szállták meg — kez­dő lépésként — Belfast és Lon- dondernj nagy üzemanyaglera- katalt és tartományszerte több tucat benzinkutat. Bejelentették, hogy a hadse­reg egyelőre nem hatolt be az erőművek területére. Az úgy­nevezett „ulsteri munkástanács“ parancsára a telepek naponta csak 3—12 órára elegendő elektromos áramot adnak a tar­tomány másfélmillió lakosának. Az üzemanyagellátás a legége­tőbb szükségletek kielégítésére szorítkozik. Több katolikus miniszter le­mondással fenyegetőzött arra az esetre, ha a hadsereg to­vábbra is tétlenül szemléli a tartomány kínlódását. Az angol katonaság mozdula­taira egyelőre nem következett be heves protestáns ellenállás. A kelet-belfasti protestáns ne­gyedekben azonban rögtön ki­sebb barikád épült és az „el­lenőrzőpontokon“ megjelentek az UDA nevű fegyveres szerve­zet harisnyaálarcot' viselő ter­roristák. Harry West, az Unionista Párt vezére kijelentette, hogy „meg­ütközéssel fogadja az angol kormány újabb eltévelyedését“. A sztrájk mindaddig folytató­dik — mondotta —, amíg a brit kabinet nem tárgyal a sztráj­kol ók követeléseiről. (Folytatás az 1. oldalrólj tás minden ellenségével. A párt kijelölte a további felada­tokul a gazdasági és társadal­mi változásokat illetően. Rend­kívül fontos esemény volt az új alkotmány elfogadása. Jugoszlávia külpolitikájáról szólva Tito hangsúlyozta, hogy annak alapja az el nem köte­lezettség. Ez nem választható el a békéért folytatott küzde­lemtől és a szocialista társa­dalmi haladástól. „A JKSZ a szocialista internacionalizmus elve alapján sokoldalúan együttműködik a kommunista, a munkás-, a szocialista pár­tokkal, más haladó erőkkel és mozgalmakkal“ — mondotta többek között. Tito ezután az egység és az akcióegység fontosságáról be­szélt, majd a nemzeti kisebb­ségek szerepével foglalkozva megállapította: „A nemzeti ki­sebbségek joga, hogy ápolják, fejlesszék nemzeti sajátossá­gaikat, nyelvüket, kultúrájukat, szokásaikat. Annak következ­tében, hogy a történelmi fej­lődés eredményeként a kisebb­ségek népük többségétől elvá­lasztva élnek, semmiképpen sem jelentheti nemzeti, etnikai hovatartozásuk, nyelvük, kultú­rájuk figyelmen kívül hagyá­sát és nem jelentheti asszimi- lálásukat azokba a nemzetek­be, amelyek államához most tartoznak. Az a véleményünk, hogy a nemzeti kisebbségek hidat alkotnak, amelyek köze­lebb hozzák a népeket“. Az ország előtt álló legfon­tosabb feladatokat taglalva a JKSZ elnöke hangsúlyozta: „Ezen a kongresszuson nagy figyelmet kell szentelnünk a to­vábbi fejlődésnek, valamint az időszerű társadalmi és gazda­sági kérdéseknek. Szükség van arra, hogy világosan és felelős­ségteljesen határozzuk meg teendőinket, feltárva hibáinkat és tévedéseinket is. E tekintet­ben fontos szerepe és nagy fe­lelőssége van a tudatos szocia­lista erőknek, mindenekelőtt a kommunisták szövetségének. Az elkövetkező időszak egyik leg­fontosabb feladata a termelés és a termelékenység növelése lesz, fontos teendőnk, hogy le- küzdjük a gyorsütemű inflációt, az indokolatlan áremelkedést és a megélhetési költségek nö­vekedését“. Tito ezután elmon­dotta, hogy kidolgozzák az 1985-ig szóló tervet és hogy a jelzett Időpontig Jugoszlávia nemzeti Jövedelme a jelenlegi kétszeresére emelkedik. A JKSZ elnöke ezt követően a párt feladataival foglalkozott az oktatás, a kultúra és a tu­domány területén. „Ellensé­geink — mondotta — vitatják a tudomány, a nevelés és a kultúra osztályjellegét. Azt mondják, hogy ezek a területek ideológiai és osztályszempont­ból semlegesek és hogy ezeken a területeken a KSZ-nek nincs semmi keresnivalója. A párt egyes funkcionáriu­sainak felkészületlensége és ingatagsága miatt nem tudta érvényesíteni elvi álláspontját. Ennek következménye a tőlünk idegen eszmék előretörése volt, amelyekkel a KSZ nem tudott hatásosan szembeszállni. Ilyen jellegű tapasztalatok voltak egyes egyetemeken is, ahol antimarxista nézeteket hirdet­tek, sőt a kultúra, a tudomány és az önigazgatás ellenségei­nek kezébe kerültek. „Tito ez­zel összefüggésben kijelentette, hogy „a marxista gondolatot és a kritikát erős ideológiai fegy­verré kell kovácsolni a társa­dalmi és kulturális élet minden területén". A JKSZ elnöke a továbbiak­ban hangsúlyozta a munkásosz­tály társadalmi vezető szerepé­nek Jelentőségét és a pártnak mint a munkásosztály élgárdá- . jának hivatását. Kiemelte, hogy a JKSZ elnökségének emlékeze­tes 21. ülése után számottevően javult a párt szociális összeté­tele. A pártban jelentkezett frak­ciókban és az ellenük folyta­tott harccal összefüggésben Ti­to kijelentette: „A JKSZ-ben je­lentkezett frakciós tevékenysé­get a bírálat fegyverével, alkot­mányunk módosításával, a párt- szervezetekhez intézett „levél­lel“, a X. kongresszusra kidol­gozott irányelvekkel, a KSZ osztálybázisának növelésével, soraik egységének és a KSZ- szervezetek, valamint vezetősé­geink összehangolt tevékenysé­gével számoltuk fel“. Beszéde végén Tito élesen bírálta a nyugati sajtót: „A leghatározottabban vissza kell utasítanunk az egyes nyugati lapokban a jugoszláv fejlődést illetően közölt különböző spe­kulációkat, amelyek reakciós alapból kiindulva ferde és ha­zug képet festenek rólunk és politikánkról. A külföldi reak­ciós körök állandóan „aggódj nak“ értünk, „nagy gondjuk“ Jugoszlávia sorsa. Tisztában va­gyunk a nagy „aggodalom“ hátterével. Az egésznek nincs más célja, mint hogy beavat­kozzanak a belügyeinkbe. Kí­sérlet arra, hogy csökkentsék tekintélyünket a világban, és lebecsüljék a szocialista építés terén elért eredményeinket“. A beszámoló elhangzása után megkezdődött a vita, amelynek alapjául a JKSZ elnökének be­számolója és a JKSZ Elnöksé­gének a IX. és X. kongresszusa közötti időszakról előzetesen közzétett jelentése szolgál. A kongresszus tegnapi plená­ris ülését követöeu kedden és szerdán bizottságokban folytat­ta munkáját. Szerdán ismét plenáris ülés következik, ame­lyen jóváhagyják a X. kong­resszus határozatait és a mó­dosításokat a JKSZ szervezeti szabályzatában. A kongresszus befejezése előtt csütörtökön megválasztják a JKSZ új vezető szerveit.

Next

/
Thumbnails
Contents