Új Szó, 1974. május (27. évfolyam, 102-127. szám)
1974-05-27 / 123. szám, hétfő
Az SZLKP Központi Bizottsága plenáris ülésének vitája LADISLAV KOMPIŠ ELVTÁRS FELSZÓLALÁSA Csehszlovákiában 1948-ban 228 000 építőipari dolgozó munkája 8 milliárd 900 millió korona értéket hozott létre, s az egy dolgozóra eső termelékenység 30 561 korona volt. 1972-ben 522 000 dolgozó összehasonlítható árakban 60 milliárd 200 millió korona értékfí épí- (tőmunkát végzett el. Ez annyit jelent, hogy a termelés 864 százalékkal és a munka termelékenysége 381 százalékkal növekedett. Még nagyobb eredményeket értünk el Szlovákiában. A termelés az 1948. évi egymilliárd 955 millióról 1972-ben 20 milliárd 190 millióra növekedett, vagyis több mint a tízszeresére, a munka termelékenysége pedig több mint az ötszörösére. Ez az építőipari dolgozók politikai fejlettségéről, magas fokú szaktudásáról, jobb szervezettségéről, de lényegesen jobb ellátottságáról is tanúskodik. A munka társadalmi termelékenysége gyors növekedési ütemében jelentős része van az alkalmazott kutatásnak és a fejlesztésnek is, s ennek keretében a bratislavai Mélyépítő Kutatóintézetnek. Teljes mértékben egyetértek Hruš- kovič titkár elvtárs megállapításával, miszerint a kutatás hozzájárulása mindenekelőtt az építőiparban kell, hogy nagyobb legyen és nagyobb is lehet. Jelentős tartalékokat látunk magában a kutatás folyamatában. A kutatási ciklus lerövidítésének további lehetősége abban rejlik, hogy szorosan együttműködjünk és átvegyük a tapasztalatokat, ismereteket más intézetektől Csehszlovákia keretében, de külföldi intézetektől is — mindenekelőtt a KGST keretében. Az együttműködés és a tapasztalatok átvétele kereskedelmi alapon sikeresen folyik az NDK-beli Bau Akadémiával, amelynek átadjuk saját eredményeinket — például a körpálya mérésénél. Ezzel szemben megvásárolunk az NDK-ban megoldott részleges feladatokat. Ez lényegesen lerövidíti a feladatok megoldását. Ez a nemzetközi munkamegosztás a költségek szempontjából is mindkét fél számára előnyös. A moszkvai, a varsói, a lipcsei és a budapesti intézetekkel együttműködésben oldunk meg számos feladatot, mégpedig a KGST-feladatok keretében. Az intézetek közül mindegyik jóváhagyott módszertan alapján bizonyos számú kísérletet végez meghatározott geológiai feltételek között. Mi közös normajavaslatot készítünk elő. Ezáltal meggyorsul a kutatás, és a költségek lényegesen csökkennek. Jó tapasztalataink vannak romániai, bulgáriai, Jugoszláviai és más kutatóintézetekkel is. A kutató dolgozók önállóságra való nevelése hosszan tartó, költséges feladat, sokoldalú figyelmet, de ugyanakkor korszerű műszereket és mérőtechnikai berendezéseket is igényel. Ezek nélkül nehéz az előrehaladás. E technikai berendezések nagy részét tőkés- államokban vásároljuk, és az eszközök, amelyeket e célra kapunk, természetesen korlátozottak. Bizonyára célszerű volna, ha gépiparunk nagyobb mértékben foglalkozna e kérdéssel, és ha a KGST keretében, kölcsönös munkamegosztással jobban kielégítenénk szükségleteinket. Másrészt mérlegelnünk kellene egyes egyedi és különösen költséges műszerek célszerű összpontosítását, jobb kihasználásuk céljából. További tartalékaink vannak az egyének és a kollektívák kezdeményezésében, szocialista munkaversenyében. Helytelen és opportunista volt a válságos időszaknak az a tézise, miszerint a szocialista munkaversenynek nincs helye a tudományos-kutató dolgozóknál. Úgy vélem, hogy éppen a ku tatás, ahol az egyén tárgyi alkotó munkájának eredménye nehezebben mérhető le, kezdeményező, eljárást, személyes példamutatást igényel az új haladó módszerek keresésénél és megtalálásánál. Nem véletlen, hogy a szocia lista munkabrigád címért versenyző kollektívák rendszerint a legjobb eredményeket érik el. Az építőipar állami műszaki politikájáról szóló dokumentum feltételezi, hogy Szlovákiában a hatodik ötéves tervben biztosítjuk a munka társadalmi termelékenységének 37 százalékos növekedését. Ez feltételezi az építkezések munkaigényességének csökkentését, és 48 90Ü dolgozó pótlását, illetve megtakarítását. Ez rendkívül igényes feladat, de ugyanakkor felhívás mindazokhoz, akik a tudomány, a kutatás és a fejlesztés területén dolgoznak. Jelenleg Szlovákiában az építőipari kutatás és fejlesztés területén 2530 dolgozó tevékenykedik. Ez jelentős erő, amely helyes irányítással biztosíthatja a hatodik ötéves terv feladatainak teljesítéséhez szükséges feltételeket. Intézkedéseket teszünk annak érdekében, hogy az állami és a szakágazati kutatási feladatokat rövidebb határidőkön belül elvégezzék és hogy már a részleges feladatok teljesítésének eredményeit is felhasználás céljából azonnal átadják a kivitelezőknek. Az úthálózat építése során a jövőben a legszűkebb profilnak a hídépítés mutatkozik. A Bratislavából a szovjet határig vezető autópályán 722 nagyobb hidat kell majd építeni összesen 76 km hosszúságban. 1970. január 1-én a Szlovák Szocialista Köztársaság területén 8111 hídobjektum volt mintegy 75 kilométer hosszúságban. Szélességük körülbelül a fele az autópályán építendő hidaknak. Ez annyit jelent, hogy az autópálya építése során kétszer annyi négyzetméternyi hidat kell majd építeni, mint amennyi jelenleg az ösz- szes híd területe Szlovákiában. Továbbá meg akarjuk oldani az autópályán és a városokban építendő alag. utak építésének progresszív módszereit és más feladatokat, amelyek megkönnyítik az építést és lényegesen növelik a munka társadalmi termelékenységét. ŠTEFAN FERENCET ELVTÁRS FELSZÓLALÁSA Csehszlovákia Kommunista Pártja a politikai hatalom kivívása és az ipar államosítása után rendkívül nehéz feladat előtt állt, ami a mezőgazdaságot illeti, ahol a legnagyobb volt a nyomor és az elmaradottság. A munkás- osztály legközelebbi szövetségese, a kis- és középparaszt, a szocialista forradalmi folyamat aktív résztvevője a kispolgári pszichológia befolyása alatt állt. Pártunk mesterien érvényesítette a mi viszonyaink között Lenin szövetkezeti tervét. A kizsákmányolás kiküszöbölése és a termelőerők maximálisan gyors fejlődése érdekében a kooperáció valamennyi lehetőségének kihasználásával, a gépesítés fokozatos érvényesítésével, a tudományos-műszaki haladás kihasználásával először szövetkezeti szocialista kapcsolatokká kellett változtatni a magántulajdoni kapcsolatokat. E feladat megoldása több mint 10 évig tartott. A termelőerők a kollektivizálás kezdetétől gyors progresszív mozgásba lendültek, aminek eredményeképpen növekedett a termelés intenzitása, a munkatermelékenység, és ennek alapján egyre jobban tudtuk ellátni a társadalmat mezőgazdasági termékekkel. Államunk Csehszlovákia Kommunista Pártjának vezetésével az elmúlt Időszakban a tudományos-műszaki forradalmat megelőző feladatokat oldotta meg. A mezőgazdaság területén ezek a feladatok a teljes gépesítésre irányultak. Ebben a szakaszban kihasználtuk a tudományos-műszaki haladást a gépesítésben, a kémiában és a biológiában. Mezőgazdaságunk fejlődését az elmúlt 10 évben az jellemezte, hogy széles alapon kezdtük érvényesíteni a tudományos-műszaki haladás elemeit. Ebben az időszakban teljes mértékben érvényesült a gépesítés a mezőgazdasági termelés összes ágazatában, új technológiák és technikák alkalmazásának tanúi vagyunk, ezzel párhuzamosan sok automatát alkalmaznak a növénytermesztésben és az állattenyésztésben. Ezzel párhuzamosan gyorsan emelkedik az emberek műveltségi színvonala. Szocialista mezőgazdaságunk fejlődésének ebben a szakaszában jelentősen fokozódott a termelés intenzitása, növekedett a munkatermelékenység, és sok üzemben elértük a világszínvonalat. A gyakorlat tehát azt bizonyítja, hogy a tudományos-műszaki haladás elválaszthatatlan része lett a mezőgazdasági termelőerők fejlődésének is. Ezt bizonyítják a nemesített gabonafajták, az űj tyúk-, sertés- és szarvasmarhafajták. A legfontosabb tényezők közé tartoznak a szovjet búzafajták, amelyeknek felbecsülhetetlen az értékük. A kémia a mezőgazdasági termelés jelentős tényezője lett, egymás után szünteti meg a különféle, kézzel végzett munkákat. A növények rendszeres táplálása érdekében automatikus öntözőrendszereket építettünk ki, amelyek csak a mi járásunkban 25 000 hektárt öntöznek. Gyakorlatunkban tehát új technológiákat és technikákat alkalmazunk, amelyekben egyre inkább érvényesülnek a tudomány vívmányai. A gépészek, akik falvainkon a műszaki fejlődés fő képviselői lettek, tökéletesen ismerik nemcsak a munkagépeket, a különböző automatákat, de ismereteik vannak az agrotechnika, a kémia ős a biológia területéről is. örülünk, hogy szakképzettségük színvonalának emelkedésével párhuzamosan növekszik politikai öntudatuk is. A járási pártbizottság munkájában éppen ezekre a forrásokra támaszkodik, továbbra is meg akarja javítani pártalap- szervezeteink munkáját. A szocialista fejlődés rövid Időszaka alatt a munkában jelentősen megszilárdultak n szocialista elemek. Mezőgazdasági üzemeink büszkék az elért eredményekre, de ugyanakkor szerények, és még nagyobb értékeket akarnak létrehozni, a tudományos műszaki ismeretek jobb kihasználása által. Tudjuk, liogy ma tudomány nélkül nem oldhatjuk meg a munkafolyamatok szervezésének feladatait és nem szervezhetjük meg tudományos alapokon az irányítást. Tavaly járásunk mezőgazdasági üzemeinek 13 50ü dolgozója munkájának eredményeképpen 30Ü millió korona érték keletkezett. Ezt csakis a tudomány és a technika dolgozóival szorosan együttműködve érhettük el. Hálásak vagyunk a tudományos dolgozóknak, akik segítséget nyújtottak, hogy a gyakorlatban helyesen érvényesítsük a tudományos ismereteket. Befejezésül még néhány megjegyzés a tudományos eredmények alkalmazásáról. Ami a tudományos műszaki ismeretek alkalmazásának gyorsaságát illeti, tudatosítanunk keli, hogy a mezőgazdasági termelésben is lényegében öt év alatt újul fel sok állóalap. A tudományos-műszaki ismeretek, az új technológia így gyorsan érvényesül a gyakorlatban. A tapasztalatok azonban azt mutatják, amint azt a beszámoló is megállapította, ezen a területen nem sikerül minden úgy, ahogy kellene. Ezért elsősorban az irányításban — a központi irányítószervektől kezdve —• átgondoltabban kellene összekapcsolni a tudományt, és a kutatást a gyakorlattal. A szocializmus megteremtette a lehetőségeket ahhoz, hogy a gyakorlatban bevált tudományos műszaki ismereteket maximális mértékben érvényesítsük. Ha járásunk szempontjából elemezzük ezeket a kérdéseket, akárcsak a gabonaneműeknél, előtérbe kerül a tudományos-műszaki ismeretek következetes érvényesítésének a jelentősége. Ha járásunkban a hektárhozamot 60 mázsára emelnénk, további 500 000 mázsa gabonát nyernénk. Lehetőségünk van arra, hogy növeljük a hektárhoza- mokat lucernafélékből a réteken és a legelőkön, cukkorrépából, kukoricából, de a többi termékből is. Nagy tartalékaink vannak a növénytermesztés produktumainak feldolgozásában és raktározásában. Nagyok a tartalékok az állattenyésztésben is. Sok még a megoldatlan probléma a mezőgazdasági termelésben, a kutató- intézetekben és az iparban. Nagyon örülnénk, ha megoldódnának a cukorrépával, az állattenyésztés technológiájával kapcsolatos problémák és a többi kérdés Is, hogy következetesen teljesíthessük kötelességeinket a társadalommal szemben. BRANISLAV BÍROS ELVTÁRS FELSZÓLALÁSA Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága határozatában hangsúlyozza, hogy a tudományos-műszaki fejlesztés teljes megvalósítása a szocializmus feltételei között egyik döntő tényezője a szocializmus győzelmének a kapitalizmussal folyó versenyben. A kelet-szlovákiai kerületben a kerületi párt- és állami szervek szintjén több ízben foglalkoztunk a tudományos-műszaki fejlesztés területén levő feladatok, a kutatóintézetek feladatai teljesítésével, valamint a kelet-szlovákiai kerület döntő vállalataiban a kutatási és a fejlesztési alap helyzetével. Tudatában vagyunk annak, hogy ha kerületünk és fiatal ipara lépést akar tartani a tudományos-műszaki haladással, feltétlenül meg kell gyorsítani a tudományos kutatási és fejesztési alap építését, meg kell szüntetni lemaradását a szocialista köztársaságunkban levő általános helyzet mögött. 1970 óta a kutatási és a fejlesztési alap dolgozóinak száma 645-tel növekedett. Lényegesen bővül a kutatási-fejlesztési munkahelyek tevékenysége a sninai Vihorlat Vállalatban, a košicei Kelet-szlovákiai Gépgyárban, a poprádi Vagongyárban, a matejovcei Tatra- matban. Céltudatosan látnak hozzá a fejlesztési-kutatási alap építéséhez a košicei Kelet-szlovákiai Vasműben. 1973-ban a brnói Görgőscsapágy-ku- tató Intézet Košicén munkahelyet létesített Ebben az évben megkezdi tevékenységét a brnói Elektromos Forgó- gépek Kutatóintézete Košicén, amelynek 1980-ban, komplett kiépítése után, beleértve a kísérleti üzemrészleg kiépítését is, 1200 dolgozója lesz. Fokozatosan stabilizálódnak a munkaprogramok a Szlovák Tudományos Akadémia kutatóintézeteiben, valamint a kelet-szlovákiai kerületben levő főiskolai kutatómunkahelyeken. Mindenekelőtt a Szlovák Tudományos Akadémia Kísérleti Kohászati Kutatóintézetéről, a Szlovák Tudományos Akadémia Kísérleti Fizikai Kutatóintézetéről van sző. Bővül a kutatás a műszaki főiskolán, az állatorvosi főiskolán, a Pavel Jozef Šafárik Egyetem košicei orvostudományi karán. Nemcsak kerületünk, hanem az egész köztársaság tudományos-kutató és fejlesztési tevékenységében jelentős helye van a sviti Műrostkutató Intézetnek. E kutatóintézet munkája alapján számos technológiai folyamatot vezetlek be a műrostgyártásba és feldolgozásba, amelyek jó hírnevet szereznek termé- keinkek nemcsak idehaza, hanem a külföldön is. Egyre nagyobb támogatásban részesül a prešovi Fémipari Kutatóintézet, és ez pozitív eredményeket hoz az új termékek és technológiák kutatásának és fejlesztésének terén, a Kelet-szlovákiai Vasműben gyártott fémlemezek bázisán. Az intézet továbbá arra törekszik, hogy gépi robotokat vezessenek be emberi munkaerő helyett az Ismételt tevékenységek elvégzésére a nagy- sorozatú gyártásban. A kerületi párt- és állami szervek tudatosítják, hogy a hatékony tudományos-kutató tevékenység optimális feltételeket igényel, s nem lehet minden kis üzem vagy vállalat mellett kiépíteni, hanem ezt a tevékenységet megfe- ’ilelően kell összpontosítani és elhelyezni úgy, hogy jó hátországa legyen, s egyes esetekben maga hozhasson létre új hátországot, mindenekelőtt az illetékes termelési területen. Ezért a kerületben a termelési programok tisztázására viszonylag hosszú tartamú stabilitásra, a kevésbé széles választékra, a sorozatok növelésére törekszünk a szakosítás és a munkamegosztás alapján, a nemzetközi szocialista gazdasági integráció keretében. Bíroš elvtárs felszólalása további részében a kelet-szlovákiai kerület pártszerveinek és szervezeteinek munkájáról beszélt, amellyel a dolgozók széles tömegeit igyekeznek megnyerni a tudományos-műszaki haladás politikájának. , JÁN SENEŠI ELVTÁRS FELSZÓLALÁSA A Tlmači Kirov Szlovák Energetikai Gépgyár termelési programja olyan ágazatokból áll, amelyek széles tudományos kutatási alapot igényelnek olyan irányítással, hogy képes legyen a minőségi és a mennyiségi feladatok teljesítésére. Az energetikai ágazatok távlati terveinek elemzése alapján átszerveztük a vállalat tudományos-műszaki bázisát és 1974. 7. 1-től új kutatóintézetet létesítünk. Ezt megköveteli a távlati program, valamint a termelés évről évre növekvő volumenje, s elegendő technikust, dolgozót igényel, akik az eddigi metodika alapján áttérhetnek a tudományos-kutatási bázisra. Elegendő számú főiskolai képzettségű dolgozót és több mint tízéves gyakorlattal rendelkező dolgozót igényel a tudományoskutatási alap osztályaiban. Ez az eljárás összhangban áll a kutatási-fejlesztési alap fejlesztésének fő irányaival. A nagy energetikai egységek számára gyártott termékek fejlesztése szoros együttműködést igényel nemcsak a csehszlovákiai termelők és intézetek között, hanem a csehszlovák és más állambeli termelők és kutatóintézetek között is. Vállalatunk számára főként a Szovjetunióval, nevezetesen a lenln- grádi (CKTI) kutatóintézettel és a taganrogi TKZ termelővállalattal folyta* tott együttműködés jelentős. Ahhoz, hogy jól teljesítsük az atomprogramot, az 1974-es év második felében posztgraduális atomenergetikai tanfolyamot rendezünk a főiskolai képzettségű dolgozók számára. Bizonyos eszközöket fordítottunk az integrált irányítási rendszer tervére is. E terv megvalósítása mindenekelőtt feltételezi a Minszk 32. számítógép üzembe helyezését. Az utóbbi évek folyamán azonban a technológia fejlődése egyre inkább lemarad a termelés szükségletei mögött. Vállalatunk gépállománya nem megfelelő az igényes feladatok teljesítéséhez, amelyek a termelésre hárulnak. Korszerűsítése a legnagyobb mértékben sörgős. A termelés terén lényegesen meg kell javítani a termékek minőségét. A legnagyobb felelősséggel készítjük elő az atomvillanyművek komponenseinek gyártását. Már az idei év második felében megkezdjük a Szovjetunióba szállítandó szeperátumok gyártását. Ezen a területen felhasználjuk a Szovjetunióval való együttműködést. Ez a KGST keretében az aktív kooperáció fontos része lesz nemcsak a termelés területén, hanem a műszaki megoldás és később az alapfokú kutatás területén is.
