Új Szó, 1974. május (27. évfolyam, 102-127. szám)
1974-05-27 / 123. szám, hétfő
BELGRÁDI TUDÓSÍTÁSUNK Ma keziMdli a IKSZ X. kongresszusa a kezdi meg tanácskozási sát a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének X. kongresszusa, melynek előkészítése s a rajta megvitatandó kérdések sejteni engedik, hogy négy napon át valóban nagyon fontos és érdekes tárgyalás tanúi leszünk. A jugoszláv kommunisták a legutóbbi két évben nagy erőfeszítést tettek annak érdekében, hogy ez a kongresszus áttörést jelentsen, forradalmi marxista—leninista osztályszempon tokból elemezze az elmúlt időszakot, amelyben kétségtelenül több nagy eredményt értek el, de amelyre súlyos válságos helyzetek is rányomták bélyegüket. Nagy erőfeszítést tettek annak érdekében, hogy ez a kongresszus a szocialista társadalmi építési feladatok eredményes megoldásának megbízható bázira legyen — a jugoszláv esetben az önigazgatás mint a proletárdiktatúra helyi viszonyokra alkalmazott formája alapján. A kongresszus munkájában 1050 küldött vesz részt, s a pártelnökség azt a javaslatot terjeszti a kongresszus elé, hogy a köztársasági kongresz- szusokon, a kerületi konferenciákon és a jugoszláv néphadsereg konferenciáján megválasztott vendégek is küldötti státusban szerepeljenek. Ezek elsősorban vezető párt- és politikai aktivisták. A plénum bevezető együttes ülése után u kongresszus öt bizottságban folytatja tanácskozását. Ezekben a küldöttek részletesebben foglalkoznak bizonyos problémakörökkel — a társadalmi gazdasági kapcsolatok, a politikai rendszer, a politikai-eszmei, káder és szervezeti szempontból vizsgált pártépítés, a kultúra és nevelés, a nemzetközi kapcsolatok és külpolitika kérdésköreivel, ötéves szünet után ismét létrejön a JKSZ Központi Bizottsága. A kongresszus tulajdonképpeni konkrét előkészítése már 1972. júniusában megkezdődött, amikor az elnökség ülésén elhatározták, hogy 28 tagú bizottságot alakítanak a X. kongresszus előkészületei platformjának és programjának kidolgozására. A bizottság élén megbetegedéséig Veljko Vlaho- vics állott, majd közvetlenül Sztane Dolanc, a IKSZ Elnöksége Végrehajtó Bizottságának titkára irányította. A Jugoszláviával kapcsolatban ma emlegetett áttörés időszakának jelzéseit 1971 őszén a JKSZ elnökségének 21. ülése adta meg, .amelyen a becsületes kommuMinden várakozást felülmúl az érdeklődés — állapították meg szombat délelőtti sa jtótájékoztatójukon a vásár szervezői. Már pénteken, az immár hagyományos brnói közszükségleti vásár megnyitásának napján, 16,4 millió korona forgalmat bonyolítottak le a kiállítók. Rögtön az első napon 60 000 körül volt a látogatók száma. De szombaton csupán délelőtt már több mint százezren lépték át a kiállítás küszöbét. Szombaton és vasárnap az ország szinte minden járásából érkeztek látogatók. Alig egy hónapja zárta be kapuját az V. Nemzetközi Közszükségleti Árumintavásár, amely elsősorban összehasonlítási alapot nyújtott a látogatóknak. „Itt csak szemlélődni lehet, de szeretnénk vásárolni is ezekből a termékekből“ — mondották akkor sokan a látogatók közül. A pénteken megnyílt, kiállítással egybekötött vásár ezt az igényt hivatott kielégíteni. Az elmúlt évben több mint 400 000-en jöttek el a vásárra, és 180 millió korona érlékü árut vásároltak. A termelőüzemek több mint 4 milliárd korona értékű áru szállítására kötöttek szerződést a kereskedelmi szervezetekkel. Az idén az első három nap tapasztalatai alapján feltételezhető, hogy mind a kiskereskedelmi forgalom, mind pedig a megkötött szerződések értéke néhány millió koronával nagyobb lesz az előző évinél. A látogatók nagyobb többsége vásárolni jött. A legnagyobb érdeklődés a bútorok iránt mutatkozott. Láthattuk, hogy az ipari szövetnisták Tito elvtárstól lelkesítve határozottabban szembeszálltak a nacionalista, liberalista és jobboldali opportunista erőkkel. A JKSZ politikájában a forradalmi osztályszempontok visz- szaállftására és erősítésére erős impulzust adott Tito elvtársnak és a végrehatjó bizottsági tagoknak a párt tagjaihoz és az összes dolgozókhoz 1972 őszén intézett levele. A JKSZ- nek és elnökségének a kritikus időszakban, a IX. és a X. kongresszus közötti időben kifejtett tevékenységéről a beszámoló ezt mondja: „A JKSZ bonyolult küzdelmet vívott azon erők ellen, amelyek igyekeztek meggyengíteni és képtelenné tenni a kommunisták Szövetségét, eszmei-politikai, szervezési és akciós ráhatásában. Ezek az erők a JKSZ soraiban, sőt ve zető szervei keretében is támogatásra leltek.“ Nem könnyű és egyszerű a jugoszláv kommunisták útja, de ma, a kongresszus megkezdésekor anélkül, hogy megfeledkeznének a bíráló és önbíráló szemléletről, önelégültség nélkül elmondhatják, hogy nagy munkát végeztek a kongresz- szus előkészítésének időszakában. Tito elvtárs, a párt hetilapjának, a Komunisztnak adott nyilatkozatában kijelentette, hogy „megszilárdult a IKSZ eszmei-politikai egysége, fokozódott a tagok, a szervezetek és az irányító szervek mozgékonysága és akcióképessége. Pártunk határozott intézkedéseket foganatosított, hogy kiküszöbölje saját sorainak fogyatékosságait és megszilárdítsa forradalmi élcsapat szerepét.“ Oj momentum, a demokratikus centralizmus alapelve szükségszerű érvényesítésének a tudatosítása a pártban és a politikai munkában, ami kifejezést nyert a JKSZ szervezeti szabályzatának javasolt módosításában. Tito elnök kijelentet te, hogy ez az elv a párt szervezeti alapja, hatásosságának feltétele a forradalmi küzdelemben és a szocialista viszonyok építésében. Alapjában megváltozott a munkásosztályhoz való viszony is, éspedig nemcsak abban, bogy ma több munkást vesznek fel a pártba, hanem abban is, hogy a JKSZ maga is jobban megérti, hogy ő a munkásosztály pártja, a munkásosztály érdekének megfelelő, Jugoszlávia többi dolgozói, nemzetei és nemzetiségei érdekeinek is megfelelő politikát folytató párt. LÖRINCZ P. GYULA kezetek és a helyi gazdálkodási üzemek nemcsak hézagpótló, henam úttöröszerepet töltenek be nagyon sok területen. Olyan termékeket gyártanak, amelyek iránt valóban nagy a kereslet. Anyagi lehetőségeikhez mérten igyekeznek korszerű bútorokat készíteni. Éppen ezért termékeik nemcsak a belföldi, hanem a külföldi piacon is keresettek. A helyi gazdálkodás az idén ünnepli megalapításának 25. évfordulóját. Üzemeinek kiállítása hűen tükrözi a negyed évszázados fejlődést. Az idén a vásáron 108 helyi gazdálkodási üzem termékeiből válogathatnak a látogatók. Dominál a bútor, a divatcikkek és a közszükségleti iparcikkek. Václav Rušta, a vásár helyi gazdálkodási részlegének igazgatója elmondta: — Üzemeik elsősorban speciális küldetésüket teljesítik. Tavaly a helyi gazdálkodási üzemek egymilliárd 594 millió korona értékben kötöttek szerződést a kereskedelmi szervezetekkel. Nagy gondot fordítanak a műszaki fejlesztésre. Az elmúlt évben a helyi gazdálkodási üzemek 925 új termékkel jelentkeztek a belföldi piacon. Ezek egy részét később exportra termelték. A helyi gazdálkodás üzemei keresett termékeket gyártanak. Ezt az is bizonyítja, hogy az első három nap alatt 375 millió korona értékű áru szállítására kötöttek szerződést a kereskedelemmel. A vásáron látottak alapján ítélve megállapíthatjuk, hogy a bútoripar még néhány évig nem lesz képes maradéktalaMARTIN DZŰR hadsereglá- bornok, csehszlovák nemzetvédelmi miniszter Andrej Grecs- ko marsallnak, a Szovjetunió honvédelmi miniszterének meghívására június első felében hivatalos baráti látogatásra a Szovjetunióba utazik. DELHIBEN befejeződött az Indiai Kommunista Párt Központi Végrehajtó Bizottságának ülése, amelyen megvitatták a jelenlegi belpolitikai helyzetet és kidolgozták a párt jelenlegi fettételeknek megfelelő munkaprogramját. PERE-LACHAISE párizsi temetőben a kommünárok falá-, nál, ahol 1871 májusában tömegesen végezték ki a Párizsi Komműn harcosait, szombaton ezrek áldoztak kegyelettel a bősök emlékénél az első francia népi kormány erőszakos megdöntésének 103. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen. HAROLD WILSON brit miniszterelnök televíziós beszédében kijelentette, hogy teljes mértékben támogatja az északírországi kormányt és parlamentet, s rendszeres törvényszegéssel vádolta az ulsteri sztrájkot kezdeményező és támogató protestáns szélsőségeseket. Wilson kemény hangot ütött meg, de konkrét intézkedésekről nem tett említést. ÉSZAK-ÍRORSZÁGBAN szombatra virradó éjjel további négy emberáldozata volt a zavargásoknak. Jobboldali protestáns szélsőségesek Ballyme- ben meggyilkolták egy katolikus vendéglős két vendégét, Dungannonban pedig meg nem világított barikádot emeltek az országúton, és két fiatal autós ennek következtében szerencsétlenül járt. LUXEMBURG lakossága tegnap új egykamarás parlamentet választott. Első ízben vettek részt a választásokon 18 éves fiatalok, mivel korábban 21 év volt a választási korhatár. OT NAPIG tartó japán—amerikai közös tengeralattjáró-el- hárító gyakorlatok kezdődtek egy csendes-óceáni szigetcsoport térségében. A hadgyakorlatokon négy amerikai torpedóromboló, egy tengeralattjáró és katonai repülőgépek vesznek részt, a japán haditengerészet négy torpedórombolót, három tengeralattjárót és repülőgépeket küldött a hadgyakorlatokra. Egyes hajókat rakétaberendezéssel láttak el. nul kielégíteni a bútorok iránti keresletet. Nagy az érdeklő, dés a női nyári ruhák, a kötöttáruk, a cipő, valamint a gyermekruhák iránt. A vásárra látogatók áttekintést kapnak arról is, miként kapcsolódnak be az egyes kerületek a szocialista integrációba, miként ápolják baráti kapcsolataikat. A „kerületi napokon“ — ez a vásár egyik jellegzetessége — ízelítőt kapnak a látogatók — egy- egy kerület életéből. Szombaton — a nyugat-szlovákiai kerület napja alkalmából — a vásárra látogatott a kerület küldöttsége, Ignác Janáknak, a kerületi pártbizottság vezető titkárának vezetésével. A szombaton érkezők többsége vásárlási szándékkal jött, de nem kevés azok száma sem, akik „a kellemeset összekötötték a hasznossal“, két napra jöttek Brnóba, s nemcsak a vásárt tekintik meg, hanem a város nevezetességeit is. Vasárnap estig negyedmillió látogató tekintette meg a vásárt. —cs— Negyvenezer Zsigulit vásárolunk A moszkvai Autóexport Össz- szövetségi Társaság és a Mo- tokov csehszlovák külkereskedelmi vállalat képviselői közt aláírt szerződés alapján Csehszlovákia az idén 1250 Tatra 148-as típusú teherautót szállít a Szovjetuniónak. Ezzel szemben a Szovjetunióból 40 000 Zsiguli és más típusú személyautót hozunk be. Az áruszál- lítműnyi szerződés értéke 2 milliárd csehszlovák koronát tesz ki. ÉRDEKLŐDNEK. VÁSÁROLNAK EGY KEI A BELPOLITIKÁBAN VAN MIN ÉS VAN MIÉRT MUNKÁLKODNUNK Röviddel a CSKP Központi Bizottságának ülése után az elmúlt héten kétnapos tanácskozást tartott Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága is. A napirend lényegében azonos volt, ezúttal szlovákiai viszonylatban foglalkoztak a tudományos-műszaki fejlődés sarkalatos fontosságú kérdéseivel. Nem véletlenül alkalmazzuk a sarkalatos jelzőt, hiszen a tudományos-technikai forradalom k i b on t a k ozá sána k korában élünk, s nem túlzás, amikor azt állítjuk, hogy elsősorban az e téren elért eredményektől, sikerektől, a fejlődés dinamikájától függ szocialista rendünk gýôzelme a kapitalista rendszer fölött a legfontosabbnak tekinthető gazdasági területen. Miloslav Hruškovič elvtárs előadó beszéde a tartalmas vita, valamint a teendőket konkrétan megfogalmazó és elsősorban a kommunisták számára törvénnyé avató határozat tüzetes tanulmányozást igényel, hiszen magába foglalja mindazt, ami a tudomány és technika, következésképpen pedig egész gazdasági életünk fejlesztése szempontjából időszerű feladat. Ez az elmélyült megismerkedés a központi bizottsági ülés anyagával annál is fontosabb, hogy a holt betű, az elhangzott szó életünk minden területén, gazdaságunk, termelő munkánk minden szakaszán, de egyben a felépítményi szférában is, amelyre az adott problémakörrel kapcsolatban rendkívül igényes feladatok hárulnak, folyamatosan, követ kéz etesen és felelősségteljesen tetté érjen. Van min és miért munkálkodnunk. Hadd említsük meg ezzel kapcsolatban néhány figyelemre méltó tényt és adatot, amely elsősorban az előadói beszédben szerepelt, s amely kézzel fogható módon tanúskodik róla, hogy hazánk valóban dinamikusan fejlődő szocialista ország. Csak 0,4 százalékát tesszük ki a világ lakosságának, de majdnem 2 százalékkal részesedünk a világ termelésében. Egy főre számítva — és ez a döntő tényező, hiszen a munkatermelékenység magas szintjét dokumentálja messze túlszárnyaljuk a világ ipari termelésének átlagát, mégpedig számszerűen 4,5- szeresen. Bár Csehszlovákia a múltban is fejlett ország volt, ilyen arányokról távolról sem beszélhettünk. De menjünk tovább. Iparunk és mezőgazdaságunk általában magas színvonala mellett néhány alapvető mutató tekintetéljen Csehszlovákia a ranglétra felső fokain helyezkedik el. Hruškovič elvtárs rámutatott például arra, hogy az egy főre eső széntermelésben világviszonylatban a harmadik, az acéltermelésben az ötödik, a lakosság kalóriafogyasztásában a harmadik, sőt a gépgyártás volumen jé- ben az első helyet foglaljuk el. Mindez annak köszönhető, hogy lendületesen gyarapodik hazánk társadalmi terméke, mégpedig az 1948—1972- es időszakban ötszörösére, sőt Szlovákiában hétszeresére növekedett. További, szinte a meglepetés erejével ható tény, hogy a nem is olyan régen elmaradott Szlovákia, amelyből évente az emberek tízezrei mondottak kínos-ke serves búcsút, hogy kenyeret, megélhetést keressenek Nyugat-Európa szénbányáiban, Észak-Amerika acélműveiben, farmjain, Kanada erdőiben és ki tudja még hol, ez a Szlovákia 1972-ben any- nyl ipari gyártmányt állított elő, mint az egész köztársaság 1954-ben. Talán az ilyen és a Központi Bizottság ülés anyagában található más, ehhez hasonló adatok tudatosítása is hozzájárul ahhoz, hogy az eddiginél még komolyabban fogjuk meg a muinka nehezebbik végét. ORSZÁGOS SZEMINÁRIUM A FELKELÉSRŐL Igen gyorsan közeledik a Szlovák Nemzeti Felkelés jubiláns 30. évfordulója. Az ezzel összefüggő számos akció közül az elmúlt héten kiemelkedett a CSKP KB propaganda- és agitációs osztálya által Bratislavában megrendezett kétnapos országos szeminárium. A szemináriumon elhangzott négy előadás különböző oldalairól világította meg az SZNF problémakörét. Körvonalazta, hogy miben teljesítettük már a felkelés hagyatékát és mit kell még tennünk ennek érdekében. Eddig részletesebben csak Jozef Lenárt elvtárs főbeszá- molőjával foglalkoztunk. Szükségét érezzük azonban, hogy rávillantsuk a fényt ennek a beszámolónak egyik rendkívül érdekes olyan részére, amely nem szerepelt az Üj Szóban megjelent szőnyegben. Lenárt elv társ többek között párhuzamot vont az 1956. évi magyarországi és az 1968. évi csehszlovákiai ellenforradalmi események között. Rámutatott arra, hogy vannak azonos vonásaik, d© különbségek is, amelyeknek elemzése segítségünkre lehet annak megmagyarázásában, hogy pl. a magyar kommunisták miért voltak kénytelenek szigorú adminisztratív lépéseket tenni az ellenforradalom aktív erőivel szemben, míg mi politikai eszközökkel számolhattunk 1© velük; miért voltak a magyar elvtársak kénytelenek kétfrontos harcot folytatni, míg mi a fő veszélyt jelentő revizionizmus elleni harcra fektetjük a súlyt. Az előadó az eltérő vonásokkal foglalkozva leszögezte, hogy míg Magyarországon az ellenforradalmi erők nem titkolták céljaikat — nálunk az „emberarcú szocializmus“ jelszavának lepi© alatt cselekedtek. Ezen túlmenően Magyarországon nagyon gyorsan megindult a fékevesztett terror, míg nálunk az ellenség sokkal körmönfontabban járt el — belülről törekedett a párt megbontására, az államhatalmi szervek felbomlasz- tására. Lenárt elvtárs hangsúlyozta, hogy nálunk is bekövetkezett volna a szocialistaellenes és a szocialista erők nyílt összecsapása. Hangsúlyozni kell azonban, hogy a hazai forradalmi erők és szövetségeseink okulva a múlt tapasztalataiból, nem engedték meg a véres polgár- háború kirobbanását. Nagy szerencse az, hogy az egészséges marxi—lenini erők idejében felléptek és idejében érkezett az internacionalista segítség is, amely megakadályozta a vérfürdőt. A másik oldalon népünk nem ment át azon a drasztikus Iskolán, amelyet kijárt a magyar nép, s ezért az emberek tudatáért, megnyerésükért kellett csatát vívnunk. Ebből a szempontból továbbra is időszerű a revizionista, jobboldali erők elleni harc, s ennélfogva a revizionizmus továbbra Is a fő veszély. Ami pedig azt illeti, hogy nálunk az ellenforradalom vezetőit nem állítottuk bíróság ©lé, ez nem valamilyen liberalizmus, vagy a tőlük való félelem megnyilvánulása, hanem szövetségeseink idejében nyújtott és hatásos segítségének, Husák elvtárs vezetésével a marxi—lenini erők aktív fellépésének kö szönhetö. „Ebből a felismerésből kiindulva — hangsúlyozta Lenárt elvtárs — tudatában vagyunk annak, hogy osztály- testvéreink a szocializmust védve, a Szlovák Nemzeti Felkelés vívmányait védték, amelyekért apáink harminc esztendővel ezelőtt velünk vállvetve harcoltak Szlovákia hegyeiben, Prága utcáin, hazánk felszabadítása során“. Igály)