Új Szó, 1974. május (27. évfolyam, 102-127. szám)
1974-05-24 / 121. szám, péntek
AZ SZLKP KÖZPONTI BIZOTTSÁGA ELNÖKSÉGÉNEK JELENTÉSE Szlovákia népgazdasága tudományos-műszaki fejlesztése kérdéseiről |Folytatás az 5. oldalról) ellentétben állnak a tudományos műszaki haladás dinamikájával. Továbbra is állandóan emelkednek az építkezések költségvetési költségei. Az SZLKP Központi Bizottságának Elnöksége az utóbbi időben rendszeresen foglalkozott ezekkel a problémákkal és hangsúlyozta, hogy a helyzet megoldásának módja elsősorban a kormányhatározatok következetes teljesítése a beruházások terén, az állami fegyelem megtartása, és a fegyelem megsértése esetében a következtetések levonása. Továbbá tökéletesíteni kell a beruházások tervezését és irányítását, ki kell dolgozni az egyes ágazatok és termelési ágazatok fejlődésének távlati programját. Korlátozni kell az új építkezések megkezdésének terjedelmét, a már felépített kapacitások rekonstrukciójára és korszerűsítésére irányítva a figyelmei, s emelni kell a gépi beruházások részarányát az építkezési be- rubázosokkal szemben. A társadalmi szükségletek és a termelés korszerűsítésének komplex jellege szempontjából kell biztosítanunk a beruházási eszközök koncentrálását. A gépekre előirányzott, de a költségvetésbe nem foglalt eszközöket, amelyek az SZSZK-ban mintegy 10 milliárd koronát képviselnek, az eddiginél jobban kell kihasználni a korszerűsítésre. Nem szabad megengedni, hogy ezeket az eszközöket felaprózzák a munkahelyeket kibővitő kisebb akciókra, miközben a műszakok száma tovább csökken. Törekvésünket a kapacitások üzembe helyezése határidejének megtartására kell irányítanunk, mivel az idő döntő a tudományos-műszaki haladás eredményeinek hatékony kihasználásában. A beruházási folyamatban jelentős szerepe van a beruházói és a tervezési előkészítésnek, ennek határidőben kell megvalósulnia, és jelentősen meg kell javítanunk a tervezési megoldások minőségét. Ezért szükséges, bogy a kutatási és a fejlesztési alap szorosabban együttműködjön a tervezéssel és a beruházókkal úgy, hogy a tervek magukba foglalják a tudomány és a technika legújabb ismereteit. Ezért a tervezésben intézkedéseket kell hoznunk az alapegységek, a részlegek, a konstrukciós rendszerek tipizálásának jobb kihasználására, ami jelentős mértékben lerövidítheti és megjavíthatja a tervezési megoldásokat, kialakíthatja a feltételeket a csoportos árakra való átmenethez, és az építkezések költségvetési költségeinek stabilizálásához. Rendeznünk kell a főtervező pozícióját úgy, hogy tevékenysége összhangban álljon azzal a követelménnyel, hogy az építkezés előkészítése és megvalósítása folyamatában szem előtt tartsa a társadalmi érdekeket. Gazdasági és anyagi érdekeltségét az építkezések és a technológiai berendezések műszaki- gazdasági mutatóinak megtartására és megjavítására kell irányítanunk. A kommunistáknak az irányítás valamennyi fokán arra kell törekedniük, hogy a beruházási folyamatban megjavuljon az építkezési beruházások előkészítésével kapcsolatos munkák színvonala. Külön figyelmet kell szentelnünk az ágazati szakvéleményező csoportok kiépítésének és tevékenységének, valamint a beruházások előkészítésével és megvalósításával foglalkozó alakulatok kiépítésének. Az építkezési beruházásokban a kitűzött célok sikeres megvalósítása nem kis mértékben az építőipartól is függ. A CSKP XIV. kongresszusa óta folytatódik iparosítása, terjednek a haladó technológiák, jobban kihasználják az előregyártóit elemeket stb. Továbbra Is lassan halad előre a befejező munkálatok gépesítése, nem használják ki megfelelő mértékben az építészeti technikát. Sok esetben még mindig problémát okoz az építkezések rossz minősége, elsősorban a komplex lakásépítés. Az Intenzív fejlődés továbbra is azt feltételezi, hogy kihasználjuk a nem hagyományos anyagokat, elsősorban a műanyagokat, az acélprofilokat stb. Rendkívül nagy figyelmet kell szentelnünk az építőanyagípar fejlesztésének, ahol a leggyorsabb növekedést a cement, a keramika, az építőipari gépek és az előregyártott elemek gyártása érte el. jelentős növekedés várható a kőkitermelésben. Az ipari hulladékok felhasználásával fejlesztenünk kell a termékek választékát. Az építőiparban a műszaki fejlődést elsősorban a földmunkák gépesítésének fokozására, az épületek súlyának további csökkentésére, a befejező munkálatuk gépesítésére kell irányítanunk. A befejező munkálatokban még mindig nagy az élőmunka aránya, s ez negatívan befolyásolja az építkezések határidejét. Fontos feladat marad továbbra is a termékek tipizálása és unifikálása, az építészeti rendszer kialakítása, ami lehetővé teszi az elhasznált részek gyors kicserélését. Fokoznunk kell az egész építőipar iparosítását, növelnünk kell a gépek és berendezések részarányát, elsősorban a szerelőmunkák részarányát, s meg kell szüntetnünk a nehéz munkát és a nedves folyamatokat. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az építészetben még jelentős tartalékaink vannak, elsősorban a jobb munkaszervezésben, a haladó technika és technológia nagyobb mértékű kihasználásában, a dolgozóknak és a gépeknek a döntő fontosságú építkezésekre való összpontosításában, ami által jobban kielégíthetjük a népgazdaság szükségleteit, és mi éppen ezt akarjuk elérni. Az éietkömyezet javítására törekszünk A lakosság életszínvonalának emelkedése, az ipar és a mezőgazdaság fejlődése lényegesén befolyásolja az életkörnyezetet. Ezen a szakaszon előtérben áll a vizek tisztasága. Fel kell számolnunk a szennyezés fő forrásait, és az új építkezéseknél biztosítanunk kell a szennyvizek következetes tisztítását. Külön gondoskodást igényel az ivóvíz védelme. A mezőgazdasági földeket hatékonyabban meg kell óvni a vegyszerek okozta károsodástól, hogy ne romolják a mezőgazdasági termények minősége, hogy ne bomoljon meg a biológiai egyensúly a rovarok, a madarak stb. irtása következtében. El kell érni, hogy a vidék biológiájába való beavatkozás a következő nemzedékeknél se hasson negatív módon az emberi szervezetre. Arra kell törekedni, hogy az ipari potenciál növelése összhangban legyen a vidék biológiai egyensúlyával. Gondoskodnunk kell a levegő, a vizek tisztasága meghatározott normáinak megtartásáról* a zaj és föld szennyezettsége elleni védelemről, de ugyanakkor felelősségteljesen kell kitűzni a lakosság életszínvonala emelésének reális távlatait az egészséges életkörnyezet védelme és kialakítása szempontjából. Fel kell fogni az ex- halátumokat, aktívabban kell törekedni arra, hogy számos olyan anyagot, ami ina hulladéknak számít, nyersanyagként hasznosíthassunk és ismét felhasználhassunk. A tudománytól és a technikától elvárjuk, hogy sikeresen hozzálát e probléma megoldásához. Az automatizáció és a kibernetizáció korszakába lépünk, amely nemcsak a tudományos műszaki fejlődés területét érinti, hanem a bonyolult folyamatok megoldásának eszközeként kihat a gazdasági és a társadalmi élet valamennyi területére. Ez a legegyetemesebb és legjelentősebb gyártmányfejlesztés! folyamat évszázadunkban, mivel befolyásolja az egyes gépek, berendezések ésszerű kihasználását éppúgy, mint az tizeinek, a vállalatok technológiáját, sőt az egész társadalom tervszerű irányítását. Ebből kiindulva olyan állapotot kell elérnünk, amikor is a kibernetizációs folyamat és ezzel kapcsolatban a számítás-, a műszer-, a szervezési és a rendszerező-technika felhasználása a tudományos-műszaki fejlesztés valamennyi irányzatának integrált részévé válik. Tudatosítanunk kell, hogy a kiberne tika a sokoldalú fejlesztés hatalmas eszközeként lép be életünkbe, és a termelési folyamatok komplex automatizálásán keresztül megváltoztatja a munka jellegét. Alapvető változásokat idéz elő a fejlett szocialista társadalom műszaki bázisában, erőteljesen befolyásolja valamennyi tudományág fejlődését és azok visszahatását a gazdaság és a társadalom fejlődésére. Ezért természetes, hogy a szocialista államok nemzetközi együtlműküdése keretében éppen ez az egyetemes irányzat vált oly nagy érdeklődés tárgyává, hogy azt a KGST szocialista integrációja komplex programja legnagyobb tudományos-műszaki tervének nevezhetjük. Szoros együttműködésben a KGST országaival, főként a Szovjetunióval, amely e téren valóban óriási kutatási, fejlesztési és termelési bázist alakított és alakít ki, a magunk részéről sokkal erélyesebben kell síkraszállnunk ezen irányzat tudományos és műszaki ágazatainak fejlesztéséért, éppúgy, mint a beruházási elektronika, az irányító számítógépek, az adatgyűjtő és adattovábbító berendezések termelési ágazatainak fejlesztéséért. A tudomány és a technika fő feladatai közé tartozik a technológiai folyamatokat irányító számítógépek negyedik nemzedéke kutatásának, valamint a szerszámgépek automatizált irányításának és egész termelést gépsorok irányításának a kutatását biztosítani, s ugyanakkor fejleszteni az „egységes mérőrendszer" unífíkált rendszerét. Az idejében való jó tájékoztatás színvonalától függ jelentős mértékben az irányítás színvonala. Ezért az egyes központi szervek hatásköréljen gondoskodnunk kell tájékoztató és irányító rendszerek kiépítéséről, amelyek kölcsönös kapcsolatban állnak a népgazdaság valamennyi ágazatával. Ez megköveteli az egységes számítógép hálózati rendszer szakaszos kiépítését, amely belekapcsolódik az adatbankok célszerűen elhelyezett és hierarchikusan kiépített, kölcsönösen felhasználható rendszerébe. A gazdasági integráció elmélyítése A szocialista integráció megsokszorozza minden egyes tagállam erejét és lehetőségeit, mégpedig mindenekelőtt a tudományos-műszaki haladás és a nemzetközi szocialista munkamegosztás integrált közös és tervszerű felhasználása útján. Ezért a CSKP XIV. kongresszusa ts a döntő politikai-gazdasági feladatok egyikének tartja a gazdasági integráció, a tudományos és műszaki együttműködés elmélyítését. A kutatásra fordított kiadások, a káderek minőségével, a termelés és a kutatás műszaki ellátottságával szemben támasztott Igények meghaladják gazdaságunk lehetőségeit. Ezért feltétlenül szükséges, hogy olyan tudományos-műszaki potenciálra támaszkodjunk, amilyennel a Szovjetunió és az egész szocialista rendszer rendelkezik. Hisz csupán a Szovjetuniónak mintegy 4 millió dolgozója működik a kutatás és a fejlesztés területén, ami a világ legjelentősebb tudományos kutatási bázisát jelenti. A mi lehetőségeinkhez viszonyítva, amikor is a CSSZSZK a világ kutatási-fejlesztési bázisában csak valamivel több mint 3 százalékkal részesedik, joggal állapíthatjuk meg, hogy a CSSZSZK beilleszkedése a nemzetközi munkamegosztásba jövő fejlődésünk alapvető feltétele. Mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy ez a jelentős potenciál, amely a szovjet tudománynak és technikának világszerte oly sok sikert hozott, hozzájáruljon az egész szocialista rendszer fejlődéséhez és olyan bázissá váljon, amely reális segítséget nyújt társadalmunk fejlesztés éljen. Az integráció és a tudományos-műszaki együttműködés elmélyítése a KGST keretében lehetővé teszi számunkra, hogy kevésbé függjünk a tőkésországoktól, és ezáltal csökkentsük a gazdaságunkra gyakorolt negatív konjunkturális és válságbefolyásoknt, megteremtsük a feltételeket a szocialista államok gazdaságának stabilizálásához, a szilárd és hosszú tartamú kölcsönös együttműködés alapján. A Komplex Programmal összhangban az utóbbi három év alatt a CSSZSZK és a többi tagállam között konzultációk folytak több mint ezer kutatási feladatról, amelyek közül a tagállamokkal való közös megoldásra 228 feladatot választottak ki. Pozitív tény az, hogy e feladatok megoldásában az SZSZK intézetei körülbelül egyharmad részben vesznek részt. A KGST 35 koordinációs központja közül a CSSZSZK-ban 5 dolgozik, ebből kettő Szlovákiában. A feladatok megoldásában az SZSZK részéről lt kutatóintézet vesz részt, amelyek közül a fő feladatok megoldásával a Bratislavai Állami Faipari Kutatóintézet, a Hegesztési Kutatóintézet és mások foglalkoznak. Ezenkívül a Szovjetunióval való együttműködésben csaknem 40 szervezet vesz részt, főként a műfonalgyártás, az energetikai gépipar, az építő- és az útépítőgépek, a golyós- csapágyak stb. területén. Az eddigi konzultációk, valamint a műszaki dokumentációs csere kölcsönösen százmilliós megtakarításokat eredményezett. Szovjet dokumentáció alapján az SZSZK-ban megkezdtük egy poliamid- selyom-gyártó üzem építését Humen- nén, a Kelet-szlovákiai Vasmű építését Košicén, továbbá a Slovnaft n. v. számos termelési részlegét, a serecfi Nikkelkohót, a Žiar nad Hronom i SZNF Üzem építését stb. A tudományos-műszaki együttműködés területén pozitív lépést jelent a kooperációs elemek Intenzívebb érvényesítése, a tudományos kutatási és fejlesztési feladatok közös megoldása. Az ilyen értelmű együttműködéssel A KGST-országokkal folytatott együttműködésünk és integrációnk fejlesztése folyamán nagy figyelmet kell szentelni az ágazaton belüli és az ágazatok közötti együttműködésnek, a munkamegosztásnak, a nemzetközi integrált programok megvalósításában való részvételnek. Ezzel egyidejűleg intenzíven kell megkezdeni integrációs lépések kidolgozását a kutatás és a termelés területén, következetesen teljesíteni, kell a megkötött egyezményeket, és aktívan kell részt venni új egyezmények és integrációs célkitűzések kialakításában. Természetes, hogy a tudományosműszaki együttműködést mindenekelólt sikeresen megoldottunk számos ágazati jellegű tudományos és műszaki problémát, különösen a vaskohászatban, a nem vastartalmú fémeknél a gépiparban, a vegyiparban, az építőiparban, a mezőgazdaságban és más ágazatokban. Hasonlóképpen kutatóintézeteink és munkahelyeink az elmúlt években sikeresen oldottak meg új termelési technológiákat, amelyek megvalósullak * KGST-országaiban. így pl. a sviti Mű- rostkutató Intézet megoldotta a gumiabroncsgyártáshoz szükséges kordse- lyem gyártásának technológiáját, ami! a Német Demokratikus Köztársaságban és a Lengyel Népköztársaságiján alkalmaztak összesen 7500 tonna évi kapacitással, s ennek következtében a tő késállamokból történő behozatal értéké évente mintegy 80 millió devizakoronával csökkent. Tekintettel azokra az eredményekre, amelyeket a tudományos műszaki haladás gyakorlati érvényesítése terén világszerte érnek el, valamint a KGST Komplex Programja teljesítésének szempontjából is a tudományos-műszaki együttműködés eddigi eredményeivel nem lehetünk teljesen elégedettek. Mindeddig nem érvényesül a kívánatos mértékben kutatási, fejlesztési és termelési alapunk szakosítása. Ezért a legközelebbi években át kell térnünk az Intenzívebb kooperációra, a tudományos és műszaki problémák közös megoldár sára. A központi bizottság az illetékes szlovákiai állami és gazdasági szervektől megkívánja, hogy az országos szervekkel együttműködésben kezdeményezőbben oldják meg a Komplex Program tárgyi, gazdasági, szervezési és jogi kérdéseit. Ez feltételezi a terv szerepének lényeges növelését a tudományos-műszaki együttműködés fejlesztésében. Ugyancsak feltétlenül szükséges, hogy már az új feladatoknak až állami tervbe való besorolása előtt felülvizsgáljuk a többi szocialista országban elért kutatási megoldások színvonalát, főként a Szovjetunióban elért eredményeket, hogy ne kerüljön sor nálunk a már megoldott, esetleg már meg is valósított feladatok újbóli meg oldására. A jövőben mindenekelőtt síkra kell szállni nemzetközi tudományos kollektívák, Illetve nemzetközi tudományos kutató-szervező és konstrukciós termelési társulások létesítéséért. Elvárjuk, hogy a kutatóintézetek és a szakágazatok vezető posztjain dolgozó kommunisták kezdeményező javaslatokat tesznek, hogyan leltet az egyes területeken megjavítani, hatékonyabbá tenni a tudományos kutató-fejlesztési tevékenységet az egész szocialista közösség javára. Ugyancsak elvárjuk, hogy a központi szervek, a termelési-gazdasági egysé* gek és a kutatóintézetek kidolgozzák a kutató-fejlesztési tevékenység együttműködésének konkrét programjait, annak érdekében, hogy hatékonyabb segítséget nyújtsanak az anyagi termelés* nek a súlyponti termelési programok gyorsabb fejlesztése során. Habár az előző időszakban néhány jelentős egyezmény aláírására kerül sor a termelés szakosítása és a kooperáció területén, az eddigi ütem nem felel meg azoknak a lehetőségeknek, amelyeket a szocialista gazdasági rendszer nyújt. A gazdasági integráció folyamata megkívánja a döntő beruházások összhangját, amelyeket majd a népgazdaságfejlesztési terv tartalmaz, mivel az építkezési beruházás útján valósulnak meg gazdaságunk döntő strukturális átalakulásai. a szocialista közösség országaira orientáljuk, s ez az együttműködés az integráció további folyamatában el fog mélyülni. Hála a Szovjetunió és a többi szocialista ország békés erőfeszítéseinek, létrejönnek a feltételek ahhoz is, hogy bővítsük gazdasági és tudományos-műszaki együttműködésünket a tőkésállamokkal is. A békés egymás mellett élés, amelyre a tőkésállamok rákényszerültek, a szocialista országok ellen alkalmazott diszkriminációs és embargó politikájuk sikertelenségének az eredménye, s ugyanakkor kiinduló(Folytatás a 7. oldalon) A gazdasági együttműködés követelményei
