Új Szó, 1974. május (27. évfolyam, 102-127. szám)
1974-05-24 / 121. szám, péntek
AZ SZLKP KÖZPONTI BIZOTTSÁGA ELNÖKSÉGÉNEK JELENTÉSE Szlovákia népgazdasága tudományos-műszaki fejlesztése kérdéseiről (Folytatás a 4. oldalról) lékenység növekedéséhez és a termelés gazdaságosságának fokozódásához vezet. Kezdeményezőbben kell hozzálátnunk a kohászati félkész árukat gyártó szakosított üzemek építéséhez, s határozottabban el kell mélyítenünk a termékek szakosítását nemcsak uz országon belül, hanem nemzetközi viszonylatban is. Ez az út vezet a gépipar magas fokú hatékonyságához. Elvi jelentőségű számunkra a Tatra tehergépkocsik gyártásának szakosítása a KGST keretében. A Bánovce nad Beb- ravou-i és a čadcai üzemben, valamint n beruházások kivitelezőinek intézkedéseket kell hozniuk annak érdekében, hogy ez a nagy beruházás és a tervezett termelési kapacitás a kitűzött határidőn belül valósuljon meg. Gépiparunk számára nagy távlatokat biztosít a Szovjetunióval a szinkron- motorok, valamint a villanyerőművek, elsősorban az atomerőművek berendezéseinek gyártásában folytatott együtt- mií Ködösünk. Az eddiginél határozottabban kell hozzálátnunk a szakosításhoz az elektronikában, a számítástechnikában, az útépítő és uz építészeti, a textilipari gépek és a vegyipari berendezések termelésében. El kell mélyítenünk a szakosítást a tengerjáró és a folyami hajók, a megmunkálógépek, a hűtőberendezések, az automata mosógépek, a színes televíziókészülékek stb. gyártásában. A gépiparban már a hatodik ötéves terv előkészítésével összefüggésben is következetesen fel kell dolgoznunk a szakosítás és a kooperáció fejlesztésének konkrét lehetőségeit. A gépipar fejlesztésének igényes programja nagy feladatokat állít a kutatói és a fejlesztési alap munkahelyei elé. Ez elsősorban azokra az ágazatokra vonatkozik, amelyek közvetlenül a tudomány és technika eredményein alapulnak.- Ilyen pl. a mikroelektronika, a számítástechnika, az üzemszabá- lyozó technika, az egészségügyi technika, a telekommunikációs rendszerek és más termelési ágazatok. Már a hatodik ‘ ötéves tervben meg kell változtatni az eddigi helyzetet úgy, hogy a kutatói és fejlesztési alap dolgo zóinak száma a gépipari dolgozók mintegy 8 százalékát képviselje. Saj- nos, meg kell állapítanunk, hogy a gépipari termelési gazdasági egységek és üzemek nem használták ki a terv által biztosított lehetőségeket, egyes esetekben pangás állt be, néhány üzemben csökkent, a kutatásban és fejlesztésben dolgozók száma. A termelési-gazdasági egységekben és az üzemekben a fejlesztési és a konstrukciós alakulatok és a termelést előkészítő alakulatok kiépítését fontos feladatnak, s a gépipar minőségi fejlődése egyik alapelvének tártjuk. Feladataink a közszükségleti iparban A vegyipar nagy jelentősége A vegyipar a gépipar mellett az ipar második legfontosabb ágazata. Szlovákiában jelentőségét emeli az a tény, hogy a CSSZSZK vegyipari termelésének 40 százalékát Szlovákia fedezi és egyes termékeknél, így pl. a műszálak termelésében gyakorlatilag az egész ország szükségleteit fedezi. A vegyipar a tudományos-műszaki fejlődés szempontjából iparunk számos feldolgozó ágazata számára egészen új anyagi alapot épít ki, és jelentős mértékben vesz részt a nemzetközi integ rációban. A vegyipar fejlődésének gyors dinamikája, strukturális változásai és a tudományos-műszaki fejlődés fő irányai a döntő fontosságú fejlesztési programok által valósulnak meg. Az első helyen a petrokémia áll. Ebben az ötéves tervidőszakban valósul meg a pet rokérniai komplexum építésének első szakasza, s egyúttal hozzálátunk a második szakasz előkészítéséhez. Arról vau szó, hogy komplexen értékesítsük a kőolajat, mégpedig a berendezések nagy hatékonyságával és magas munkatermelékenységgel. Ezzel egyúttal megteremtjük a feltételeket az újfajta termékek bevezetéséhez és gyártásuk jelentős kibővítéséhez. Ezeket az új termékeket felhasználhatjuk mint konstrukciós szigetelő- és csomagolóanyagokat, a textiliparban mint műszálakat az újfajta anyagok, szőnyegek, lakás- és bútortextíliák gyártásához. A petro- kémiai komplexumban továbbra is meg kell tartani a magas technikai és technológiai színvonalra irányuló orientációt. Meg kell azonban mondanunk, hogy ezt a nagy programot az első szakaszban megkésve készítettük elő, s ennek következtében nagyobb lemaradással valósul meg. Sokáig tart elsősorban az ilyen jelentős akciók jó váhagyása. Ebből a tapasztalatból le kell vonni a tanulságot, s minden erőnket a tervezési előkészítésre, az építés folyamatosságához szükséges építészeti és technológiai szállítmányok biztosítására, a mutatók megtartására, az üzembe helyezés időpontjainak megtartására kell összpontosítanunk. A hatodik ötéves tervben döntő fon tosságú termelési program a műszálak gyártása, ami alapvető változást idéz elő egész textiliparunk kemizálásában, és minőségi jelentőségű a gumiabroncsok és a szállítószalagok gyártásának fejlesztésében. A műszálak termelésének súlypontja Szlovákiában van a termelésben és a kutatási fejlesztést alapban egyaránt. A következő ötéves tervben a műszálak fejlesztését saját kutatással, gépi, technológiai berendezések fejlesztésével kell biztosítanunk. Ezeket a berendezéseket a sviti kutatóintézet fejlesztette ki. A KGST országokkal kötött megállapodás értelmében új kapacitásokat építünk nálunk más szocialista országok szükségleteinek fedezésére. A vegyipar fejlesztésének további jelentős területe a műtrágyagyártás, elsősorban a dúsított, szemcsés trágyák gyártása, és az új, hatékony folyékony trágyák gyártásának előkészítése. Ezzel párhuzamosan fejlesztenünk kell a növényvédőszerek gyártását. E program megvalósítása nagymértékben a Bratislavai Agrokémiai Technológiai Kutatóintézettől függ, amely eddig jó eredményeket ért el. A gumiipar minőségi színvonala eme lését a CSSZSZK és a Szovjetunió között, a kutatásban és a progresszív gumiipari vegyszerek gyártásúban foly- latoit együttműködéséről kötött egyezmény élteimében biztosítjuk. A FVC és a kopolimerek gyártásának növelése az új technológiák alapján fokozatosan szükségtelenné teszi a kapitalista országokból való behozatalt és kialakítja nálunk az alapot a jó minőségű burkolóanyagok, tetőfedőanyagok, deszkák, csövek, műbőrök, fóliák, csomagolóanyagok stb. gyártásához. A hatékonyság szempontjából fontos, hogy megtakarítsuk a villanyenergia mintegy 30 százalékát, komplexen kihasználjuk a mellékes anyagokat, mint amilyenek pl. a nátron lúg, a folyékony és száraz klór, az acetilén, a fűtőgázok és az olajok. A népgazdaság kemizálásában fontos szerepe van a fa vegyi feldolgozásának. Az ötödik ötéves tervidőszakban ennek biztosítására építjük fel a ži- linai Chemiceilulózát, a vranovi Bukó- zát, és a hatodik ötéves tervidőszakban kíbővítjük és rekonstruáljuk a ru- žomberoki Cellulózgyárat. Meg kell említenünk, bogy e program előkészítésében és megvalósításában kétéves lemaradás tapasztalható az ötödik ötéves terv által előirányzott feladatokhoz viszonyítva. Ezáltal jó minőségű cellulózt és más, belőle gyártott termékeket veszítünk, és továbbra sem tudjuk kihasználni kellőképpen a nyersanyagokat, elsősorban a lombfát. Már az ötödik ötéves tervidőszakban a vegyiparban számos új technológiát sikerült elsajátítani, de a hatodik ötéves tervben még igényesebb feladatok állnak előttünk. Ez megköveteli, hogy figyelmünket a kutatási-fejlesztési alap irányítására, a nemzetközi együttműködés elmélyítésére, az alapos tervezési előkészítésre és az új kapacitások építésének megszervezésére összpontosítsuk. A kémia távlati fejlődése megköveteli, hogy elmélyítsük tudományos műszaki és termelési együttműködésünket a szocialista országokkal, elsősorban a petrokémia, a szerves szintézisek, a műszálak, az agrokemikáliák, a gumiipari vegyszerek az olajok, a szintetikus kaucsuk területén. Meg kell oldanunk az anyagok gyúlékonysága csökkentésének, a minőség növelésének és a sztatikus elektromosság nélküli textíliák fejlesztésének problémáját. Az együttműködés keretében arra kell törekedni, hogy célszerűen csökkentsük a technológiai berendezéseknek a kapitalista országokból való behozatalát. Nem fejlesztjük kielégítően a gyógyszeripart. A kutatásban és a termelésben is azokat a tényezőkét kell megerősítenünk, amelyek hozzájárulnak a gyógyszer- és a nyersanyagbehozatal csökkentéséhez, a népgazdaság hatékonyságának növeléséhez, mivel a gyógyszeripar az egész vegyiparhoz viszonyítva két-háromszoros rentabilitást mutat ki. Éppen ebben az ágazatban sokkal jobban kell kihasználnunk a tudományos-műszaki együttműködést a KGST-országokkal, valamint a kapita lista országok licenciáinak megszerző se érdekében az egybehangolt eljárásokat. A műanyagok gyártásának növekedése és a műanyagfajták kibővítése megköveteli a műanyagipar kutalási- fejlesztési alapjának fejlesztését és a műanyagok legracionálisabb felhasználását. Minőségileg magasabb szintre kell emelnünk a közszükségleti ipart. A textil- és a ruházati iparban sikeresen kell elsajátítanunk a nagy teljesítményű technikát, fel kell használnunk a műszálakat a ruházati cikkek, a lakástextiliák és a padlóburkolatok gyártásában. Űj technológiát kell kidolgoznunk a ragasztáshoz, a hegesztéshez, az alakításhoz, a tartós vasa Táshoz és a ruházati cikkek végső kikészítéséhez. Figyelmet kell szentelni a ruházati cikkek gyártásának és a kötöttáruk gyártása racionalizálásának. A bőr-, a cipő- és a szőrmeiparban nagyobb mértékben kell műanyagokat használnunk, ugyanakkor emelnünk kell a termékek funkciós és esztétikai színvonalát, az új módszerek alapján tökéletesítenünk kell a termelés tech nológiáját. Ennek az ágazatnak a hazai és a kiviteli szükségletek kielégítésében I Hitül lőtt jelentős szerepe meg követeli, hogv állandóan lépést tartsunk a divattal: A természetes cserzett bőr hiánya a világpiacon, s a szőrmék árának gyors emelkedése megköveteli, hogy áttérjünk a jó műszaki, higiéniai és esztétikai tulajdonságú műanyagok használatára. Az új anyagok nagyobbfokú kihasználása érdekében meg kell teremtenünk a feltételeket mielőbbi alkalmazásukhoz. Sokkal nagyobb erőt kell kifejtenünk azonban a választék minőségének és divatos voltának fokozására. Elsősorban el kell érnünk, hogv az egész cipőiparban megjavuljon a felsőbőrök rugalmassága. Ezen a téren igényesebb hozzáállást követelünk meg az Iparügyi Minisztériumtól, de a Kereskedelmi Minisztériumtól és szervezeteitől is. Nagyobb figyelmet kell szentelnünk az üvegiparnak, a haszon üveg és a technikai üveg, valamint az üvegplasz- tikák gyártásának. Saját nyersanyagalapunk, hagyományaink és tapasztalataink a tudományos-műszaki fejlő dés által jó alapot biztosítanak ehhez. Már ebben az ötéves tervben kibővítik az üvegszálak gyártását, a haladó technológiák használatával elsősorban azoknak a termelését bővítik, amelyek nek fizikai, kémiai és mechanikai tulajdonságaik lehetővé teszik, hogy felhasználjuk ökel az iparban, az elektrotechnikában és az építőiparban. Sajnos, a tervezési és a technológiai kérdések tisztázatlansága miatt ebben az ötéves tervidőszakban nem valósítottuk meg teljes mértékben az üvegszálak fejlesztésének programját. A közlekedés fejlődése megköveteli a technikai alap megoldását, a közlekedés minőségének megjavítását, a közlekedés sebességének növelését, a rendszerességet, a biztonság fokozását és az életkörnyezetre gyakorolt negatív hatások korlátozását. Továbbá a városokban meg kell oldanunk a közlekedési rendszer koncepcióját, a szervezés és az irányítás prog resszív rendszereit a számítástechnika kihasználásával, a kombinált közlekedés és a szállítószolgálat fejlesztésével a közlekedési eszközök műszaki álla pota ellenőrzésének korszerű módsze reivel és a közlekedés komplex fej lesztésével. Ugyancsak feladatunk u közlekedés kiválasztott fajtái irányításának automatizálása, a fő vasútvonalakon a gyorsaság növelése, az újonnan épült és rekonstruált közlekedési vonalak hatékonyságának növelése. Az úthálózat terén figyelmet kell szentelnünk a motorizmus növekedése és a hálózat re konstrukciója közti összhang hiánya nak kiküszöbölésére, ki kell építenünk a szervizszolgálatok hálózatál, parkolóhelyeket, és foglalkoznunk kell a közúti forgalom biztonságának kérdé seivel is. A népgazdaság hatékonyságára nagy hatást gyakorol a termékek körforgása, az anyaggal való manipulálás, a raktározás és a csomagolás. Ezen a területen nemzetközi viszonylatban nálunk lemaradás tapasztalható, elsősorban az alacsony fokú gépesítés, a rak tározási lehetőségek szétforgácsoltsá- ga és a tökéletlen csomagolótechnoló gia következtében. Tudományos ismeretek a mezőgazdaságban A mezőgazdaság és az élelmiszeripar a CSKP XIV. kongresszusa határozatának teljesítése által a népgazdaság fejlődésének jelentős stabilizálási tényezője lett. Egyes mutatók túlszárnyalása, így például a nagyobb gabonatermelés, a vágómarhák, a tej és más termékek nagyobb felvásárlása azt mutatja, hogy a gyakorlatban egyre jobban kihasználjuk a tudományos ismereteket és a technikát. Szem előtt kell tartanunk azonban, hogy a gyorsan fejlődő állattenyésztés megköveteli a takarmányalap ugyanilyen gyors növelését. A takarmányok, így a terinés- takarmányok, valamint a fehérjekon- centrátumok kellő mennyiségének biztosítása a növénytermesztés és az ál lattenyésztés alapvető feladata. Ebből következik a tudománynak és a technikának az a feladata, hogy hozzájáruljon a hazai eredetű források teljes kihasználásához, és kihasználja a fehérjegyártás nem hagyományos forrásait is. így biztosíthatjuk a behozatal csők kentését. Amint az állattenyésztés szoros kapcsolatban van a növénytermesztéssel, ugyanúgy a növénytermesztés is a műtrágyák elegendő mennyiségétől függ. Távlatilag egy-egy hektárra 350—400 kg lápanyagot kell biztosítani. Ugyancsak nagy figyelmet kell szentelni a növényvédelemnek, a genetikának, a pedológiának, a gazdasági állatok egészségvédelmének. A növénytermesztés és az állattenyésztés intenzív fejlesztésének feltétele a mezőgazdaság haladó technikával való felszerelése. Ezen a területen — a többi KGST országgal szorosan együttműködve — az egyes termelési ágak szakosításával kell biztosítanunk a szükségleteket. A mezőgazdaságban is jelentős strukturális változások előtt állunk. Első- sorban a koncentrálás, a szakosítás, a források, az eszközök és a termelési tevékenységek integrálása útján növeljük a termelés irányításának hatékonyságát. A legújabb ismeretek alapján nagy — 3000-—5000 hektáros — termelési egységeket kell kialakítanunk. Az állattenyésztést, és a növénytermesztést a népgazdaság többi ágazatával szoro san együttműködve, a tudomány és a technika eredményeinek kihasználásával az ipar színvonalára kell emelni. Az élelmiszeriparban a tudományos műszaki fejlesztéssel kell megjavítanunk a végtermékek tápértékét, új technológiákat kell bevezetnünk, a termékeket vitaminokkal, ásványi anyagokkal és aminósavakkai kell gazda gítanunk. A tejiparban az a feladatunk, hogy kibővítsük a tejtermékek, a túró, a saj tok választékát, megjavítsuk minőségüket, fokozzuk tartósságukat és aszep tikus csomagolásban juttassuk őket a piacra. A húsiparban növelni kell a hús termékek minőségét a korszerű termelési folyamatok alkalmazásával, a hústermékekben az izolált fehérjék kihasználásával, a speciális zsírtalan hústermékek termelésével és a racionális táplálkozás követelményeinek megfelelő húsipari termékek választékának bővítésével. További fontos feladat, hogy a kuta tás eredményeit érvényesítsük a kórházak, a közétkeztetés és később a háztartások számára készített mélyhűtött készételek gyártásában. Az élelmiszeripar csaknem minden ágazatában a megszakítás nélküli termelési folyamatok érvényesítésére, a termékek magas fokú sterilizálására, az automatizálás fejlesztésére kell fordítanunk a figyelmünket, ami a munkatermelékenység növelésén kívül hoz zájárul a munkakörnyezet megjavításához, és biztosítja a termékek egyenle tes, jó minőségét. Az eddiginél intenzívebben kell meg oldanunk az alkoholmentes üdítő ita lok választékának bővítését, mégpedig hozzáférhető árakon és a hazai nyersanyagok kihasználásával. Népgazdaságunkban a dolgozók 47 százaléka nő. jelentős mértékben részt vesznek a szocialista társadalom fejlesztésében, gazdasági eredményeinek elérésében. Sok nő dolgozik a mező gazdaságban és a feldolgozóiparban. Szükséges, hogy a tudományos-műszaki fejlődés megkönnyítése a nők munkáját a termelésben és a háztartásokban egyaránt, s lehetővé tegye számukra nagyobb fokú részvételüket a társadul mi tevékenység valamennyi szakasza bán. Oldjuk meg a beruházási problémákat A tudományos-műszaki haladásnak a termelésben való gyors érvényesítésé ben az egyik döntő tényező a beruliá zási tevékenység, amely biztosítja az árualapok reprodukcióját és a szükséges innovációs folyamatokat. A beru házások szétforgácsoltsága, a megkezdett építkezések nagy száma és az aránytalanul hosszú építési határidők (Folytatás a 8. oldalon)
