Új Szó, 1974. május (27. évfolyam, 102-127. szám)

1974-05-24 / 121. szám, péntek

AZ SZLKP KÖZPONTI BIZOTTSÁGA ELNÖKSÉGÉNEK JELENTÉSE Szlovákia népgazdasága tudonányos-műszaki fejlesztése kérdéseiről I Folytatás a 3. oldalról) ti kaja megvalósításának keretébeit e program fő célja, hogy Szlovákia ter­mészeti és gazdasági forrásainak ha­tékony kihasználásával fokozzuk hoz­zájárulását az egész CSSZSZK növekvő szükségleteinek fedezéséhez és ennek alapján fokozatosan kiegyenlítsük « kél köztársaság lakosságának szociális gazdasági színvonalát. E feladat igényességéi növeli az a lény, hogy Agy, mint országos viszony­latban, Szlovákiában is a tudományos műszaki fejlődés eredményeinek, a nemzetközi szocialista gazdasági integ­ráció előnyeinek kihasználásával, a gazdaság strukturális változásainak végrehajtásával, a termelési alap re konstrukciójával és korszerűsítésével s más intenzifikálási tényezőkkel kell biztosítanunk a kitűzött célok teljesí- lését a társadalmi munkatermelékeny­ség gyors növelése és az újraterme­lési folyamai hatékonysága érdekében. A CSKP KB és az SZLKP KB tavaly az év végén tartott ülésein értékeltük az ötödik ötéves terv első három éve alatt elért eredményeket. A fő pozitív vonás az, hogy országos viszonylatban és Szlovákiában is sikeresen teljesít­jük a CSKP XIV. kongresszusának egyik alapvető célját, az anyagi bázis mennyiségi és minőségi fejlesztését, s ennek alapján valósítjuk meg az élet- színvonal emelésében, dolgozóink lét­biztonságának megerősítésében kitűzött célokat. Szlovákiában az ötödik ötéves terv eddigi megvalósítása során a társa­dalmi termék anyagi forrásainak ki­alakítását több mint 4 milliárd koroná­val teljesítettük túl, annak ellenére, hogy az iparban nem érjük még el az ötödik ötéves terv által előirányzott színvonalat és dinamikát, amit első­sorban az okoz, hogy az első két év ben lemaradt a gépipar. Az iparban tavaly jelentősen meggyorsult a terme­lés dinamikája és ez az irányvonal ér­vényesül az 1974. évi tervben és az 1975. évi tervben is. A mezőgazdaságban sikeresen való­sítjuk meg a fő feladatot — hazai for­rásokból fedezzük az élelmiszer-szük­séglet növekedését. Az első három év alatt az árutermelés dinamikája (125,3 százalék) már csaknem eléri az ötéves terv utolsó éve számára előirányzott színvonalat (125,9 százalék). Különö­sen jelentős az előrehaladás a gabona- nemüek és a tej termelésében, vala mint az állattenyésztésben. Az építő iparban is jelentősen túlteljesítjük a tervezett feladatokat. Tavaly határozott lépést tettünk az építkezések befeje­zése területén. A befejezett építkezések száma az ötéves terv első két évéhez viszonyítva gyakorlatilag a kétszeresé re emelkedett. Az SZSZK-ban a gazdaság sikeres gyorsabb kialakítását elsősorban a munkatermelékenység növelése biztosí­totta. A népgazdaság szocialista szek­torában az első három év alatt 107,3 ezer személlyel emelkedett a dolgozók száma, ami összhangban áll az ötéves tervvel. Tavaly jelentősen meggyorsult a gép­ipar fejlődése, s lényegében a vegy­iparban is sikerült biztosítani a nőve kedés gyors ütemét. Az SZSZK-ban a gazdaság sikeres fejlődéséhez hozzájárult a külkereske­delmi kapcsolatok fejlődésének meg­gyorsítása. A tervezettnél nagyobb kivitel lehetővé tette a behozatal nö­velését. miközben a növekedés jelen­tős részét gépek és berendezések szál­lítmányai képviselték. Az ötéves terv által előirányzottnál nagyobb mérték­ben növekedett a kapitalista országok­ból való behozatal. Hála a párt törekvésének és a XIV. pártkongresszus irányvonala követke­zetes megvalósítása iránti gondoskodá­sának, tavaly pozitív eredményeket ériünk el a termelés gazdaságosságá­nak növelésében, valamint az anyagi fogyasztás csökkentésében. Ez kedve­zően nyilvánult meg a haszon nőve kedésében és a termelés rentabilitá­sának fokozásában. Az anyagi forrá­sok fejlesztésében elért kedvező ered mények lehetővé tették, hogy az ötö­dik ötéves terv feltételeivel összhang­ban a terv értelmében megvalósítsuk a lakosság életszínvonalának emelésére vonatkozó célkitűzéseket. A felsorolt pozitív jelenségekre alapozhatjuk az ötéves terv céljai to­vábbi biztosításának programját a kö­vetkező két évben. Jobban használjuk ki a tartalékokat A kétségtelenül pozitív eredmények melleit fel kell figyelnünk arra, hogy még mindig nem használjuk ki eléggé azt az erőt, amelyet a termelési a műszaki és a kutatási alap, valamint a lakosság műveltségi színvonala kép­visel. Gazdaságunk minősége szem­pontjából ez a tartalékok két legjelen­tősebb területe. A tartalékok további forrását jelenti az ipari termelésben, elsősorban a gépiparban, a termékek választékának jelentős csökkentése. Törekvésünket ar­ra kell összpontosítani, hogy jobban ki­használjuk a belső forrásokat és tarta­lékokat a fogyatékosságok kiküszöbö­lésére. Elsősorban rendet keld teremteni a beruházások egész folyamatának irá­nyításában. A legfontosabb az építke­zések befejezésének és üzembe helye­zésének meggyorsítása, a megkezdett építkezések számának csökkentése és a költségvetési költségek nem kívána fos növekedésének megállítása. Az építkezések befejezése és a ka­pacitások üzembe helyezése területén a helyzet megjavítása szorosan össze­függ a termelés általános növekedésé­nek, elsősorban a vegyipar fejlődésé nek meggyorsításával. Ugyanilyen hatá­rozottan kell biztosítanunk a gépipar bán az új termelési programok fej­lesztésének meggyorsítását, az új ter­melési módok elsajátítását, a termékek választékának megváltoztatását és haszonértékük növelését, elsősorban a közszükségleti iparban. A hazai és a behozott nyersanyagok és anyagok jobb kihasználásának kö­vetelménye még időszerűbbé válik, te­kintettel arra, hogy a kapitalista pia­con emelkedik az áruk. Ma már nyilvánvaló, hogy a társa­dalmi termék és a nemzeti jövedelem állandó emelkedését csakis a munkater­melékenység növelésével érhetjük el, amely a termelés növelésének fokoza­tosan 90, majd több százalékát fedezi. 1980—1985-ben pl. az SZSZK-ban a nemzeti jövedelem olyan növekedését kell elérnünk, amilyenre azelőtt három egész ötéves tervre volt szükségünk, s ezt elsősorban a munkatermelékenység növelésével érjük el. Az ötéves terv­időszak még fennmaradó éveiben és el­sősorban a hatodik ötéves tervidő­szakban meg kell teremtenünk a fel­tételeket ez igényes feladat teljesíté­séhez. A gazdaság fejlődése és hatékonysá­gának további növekedése megköveteli az energia, a nyersanyagok és az anyagok gazdaságos kihasználását. Az elmúlt években sikeres mozgalmat in­dítottunk az energia-, a nyersanyag- és az anyagtakarékosságért. Ezt a törek­vésünket folytatnunk kell, hogy így a hatékonyabb technológiák, a racioná­lisabb termelés és a munkaszervezés alapján még nagyobb megtakarításo­kat érjünk el. Ezzel összefügg a tu­domány és a technika céltudatos al­kalmazásán alapuló innovációs folya­matok meggyorsítása. Ez megköveteli, hogy minőségileg nagyobb igényeket támasszunk a konstruktőrök, a techno lógusok, a termelési folyamat szerve­zőinek munkájával szemben, s jelentős hozzájárulást várunk a dolgozók kez­deményezésének fejlődésétől. Ezen a té­ren nagyobb kezdeményezést, határo­zottságot és felelősséget követelünk meg az irányítás minden fokán az álla­mi és a gazdasági szervektől. Ma nemcsak a jövőbeni fejlődés szükségletei ismereteinek alapján hatá­rozzuk meg a tudományos-műszaki fej­lődés alapvető irányvonalát, hanem a szocializmus építése által elért lehető­ségekből, saját termelési-műszaki ala­punk, fejlett kutatási és fejlesztési alapunk lehetőségeiből, a szocialista országok nemzetközi együttműködésé­nek és integrációjának lehetőségeiből, a lakosság magas szakképzettségi, mű­veltségi és kulturális színvonalából indulunk ki. A tudomány és a technika további fejlődését a társadalmi munkaterme­lékenység növelésének biztosítására, a nyersanyagok és az energia jobb ki­használására kell irányítanunk. Ezzel kapcsolatban meg kell szilár dítani, ki kell építeni és profitálni kell a kutatási és a fejlesztési alap nak azt a részét, amely a legjobban befolyásolja a gazdaság progresszív strukturális változásait, meghatározza azoknak a legfontosabb ágazatoknak a dinamikáját, amelyekkel országunk a nemzetközi szocialista integrációba lép. Az energetika továbbfejlesztésének célja, hogy elegendő mennyiségű tüze­lőanyagot és energiát biztosítson, s liogy tartós összhang legyen a tüzelő­anyag-energetikai alap és a népgazda­ság fejlődése között. Az utóbbi 10 év alatt az elsődleges energetikai forrásokban a kőolaj rész­arányát csaknem a háromszorosára emeltük és 1975-ig a folyékony és a gáznemű tüzelőanyagok hányada több mint 35 százalék lesz, mivel a tüzelő­anyagokkal szemben támasztott igények gyorsan növekednek. A következő évek­ben is maximális gondot kell fordíta­nunk saját forrásaink kihasználására. Továbbra is számolunk azzal, hogy a szén népgazdaságunk jelentős nyers­anyag- és energetikai alapja lesz. A tüzelőanyagok és az energetika te­rületén igényes feladatok előtt állunk a technikailag, beruházásilag és szerve­zetileg rendkívül igényes létesítmé­nyek építésével kapcsolatban. Ilyen pl. az orenburgi gázvezeték, az Adria kő- olajvezeték, az atomerőművek, a vízi erőművek, elsősorban a dunai vízi erő­művek építésében való részvétel, vala­mint az energetika széles körű rekons­trukciója és korszerűsítése. Az egész területen le kell rövidíteni az építés idejét. A feladat igényességéről tanús kodik, hogy a hatodik ötéves tervben Szlovákiában a villanyerőművek teljesí­tőképessége növekedésének 41 százalé­kát és a CSSZSZK keretében a villany- energia-gyártás növekedésének több mint 43 százalékát kell biztosítanunk. Kulcsfontosságúvá válik a villanyener­gia fejlesztése a nukleáris energetika alapján. A jövő nagy villanyerőmüveinek tel­jesítménye és elhelyezésük megkövete­li, hogy minőségileg új módon viszo­nyuljunk a vezetékrendszerhez. Külön gondot kell fordítani a gázfo­gyasztásban a szezonjellegű kilengések kiegyenlítésére, a több tüzelőanyaggal üzemeltethető fogyasztók és a föld alatti gáztartályok építésével, a folyta­tódó gázosítással összefüggésben a Szovjetunióból behozott földgáz alap­ján. A nukleáris villanyerőinüvek ki­használásával is intenzívebben kell fej­lesztenünk a'centralizált hőellátásf köz­pontokat. Ezzel kapcsolatban ki kell emelnünk azt az égető állandó feladatot, hogy csökkentsük a tüzelőanyag- és az ener­giafogyasztást az ötödik ötéves tervidő­szak még előttünk álló éveiben, és a hatodik ötéves tervben a termelés ener­giai igényességét legalább 10 százalék­kal csökkentsük? Jól gazdálkodjunk a nyersanyagokkal Figyelmünk hmMteráíin a fc feladatok A tudományos-műszaki fejlődés írö.ny- zatának meghatározásakor és erddmé- nyeinek a gazdasági gyakorlatban való megvalósításakor törekvésünket a nép­gazdaság egyes ágazatai fejlesztésének fő feladataira kell összpontosítanunk. Országunk növekvő ipari ereje egyre növekvő igényeket támaszt a nyers­anyagokkal szemben. Ipari ágazataink­nak többsége behozott nyersanyagokkal dolgozik. A nyersanyagok megszerzése egyre költségesebb és nehezebb. Ezért hatékonyabban és komplexebben kell kihasználnunk a nyersanyagforrásokat és az új technológiát, s a hulladékok felhasználása alapján meg kell javíta­nunk felhasználásukat. Az eddiginél nagyobb gondot kell fordítanunk a nyersanyagok regenerálására, az ipari hulladékok felhasználására, valamint a nagyvárosok és a települési központok hulladékának felhasználására. Az élet­környezet iránti gondoskodás egyik ak­tív útjának tekintjük ezt. A kutatásban és a gazdasági gyakorlatban fokozott figyelmet kell szentelnünk az újfajta anyagoknak, amelyeknek jók a műszaki tulajdonságaik és csökkentik függősé­günket a kapitalista országokból való behozataltól. Nagyobb gondot kell for­dítanunk saját nyersanyagforrásainkra s ezek feltárására kell orientálnunk a geológiai kutatást. Egyik fontos feladatunk a kohászati termékek minőségének és mutatóinak növelése és a fémfogyasztás csökkenté­se. Ez megköveteli, hogy a kohászat to­vábbi fejlesztésében folytassuk a terme­lési-műszaki alap korszerűsítését és így biztosítsuk a munkatermelékenység nö­velését, a tüzelőanyag- és energiafo­gyasztás gazdaságosságát és a munka­biztonságot. Ezzel függ össze a termé­kek innovációja, az új, magas mechani­kai és fizikai mutatójú acélfajták, az új technológiával gyártott lemezek ter­melésének bevezetése. Értékes nyersanyag forrásaink közé tartozik a fa.' Ezért előtérbe kerül komplex kihasználása és feldolgozása. A kutatásban és a termelésben nagy le­hetőségek előtt állunk. Már ebben az ötéves tervidőszakban a terv feltételezi a faanyagok, a hulladékfából préseit deszkák és különböző lécek termelésé­nek növelését. Sajnos, a fa komplex feldolgozása programjának megvalósí­tása késik. A kutatási-fejlesztési alapban erőnket a fa modifikációinak kutatására, a bú­toripar számára gyártott újfajta anya­gok kutatására, a fa nemesítésére, élet- képességének meghosszabbítására kell összpontosítani. Jó eredményeket értek el az Állami Faipari Kutatóintézetben, amely mint koordinációs központ egybehangolja a KGST-tagállamok 39 kutatóintézetének munkáját. Eddig 12 magas színvonalú termelési gépsort fejlesztett ki, ame­lyekkel helyettesíteni tudjuk a kapita­lista országokból behozott gépeket. Ál­lami és gazdasági szerveinknek na­gyobb törekvést kell kifejteniük az újonnan kifejlesztett technológiai be­rendezések sorozatgyártásának, vala­mint a KGST államok szükségleteinek biztosítására. A gépipar döntő szerepet játszik az ipar fejlesztésében, a progresszív struk­turális változások megvalósításában, a tudományos-műszaki haladás fejleszté­sében, és pótolhatatlan feladata van u népgazdaság hatékonyságának növelé­sére kifejtett törekvésben. Már ebben az ötéves tervidőszakban a gépipar fejlesztése és strukturális változásai a fejlesztési programok alap­ján valósulnak meg. Szlovákiában a gépiparban 12 súlyponti termelési prog­ramot határoztak meg, pl. a személy­es a tehergépkocsin, a megmun kálógé­pek, az automatikus gépsorok, a textil­ipari gépek, a mezőgazdasági gépek, az elektronika, a számítástechnika és az egészségügyi technika, az építőgépek slb. gyártása. A sikeresen fejlődő termelési progra­mokba tartoznak a tehergépkocsik, a félvezető- és gyengeáramú-technika és az egészségügyi technika. Nyíltan meg keli mondanunk, hogy az SZSZK-ban a gépipar lemaradásához nagy mértékben hozzájárul a. súlyponti fejlesztési prog­ramok lassú megvalósítása. Ennek kö­vetkeztében az SZSZK részaránya a CSSZSZK termelési programjaiban 1975- ben csak 19,4 százalék lesz, miközben az SZSZK gépiparának részaránya mintegy 25 százalék. A legnagyobb a lemaradás az építő- és az útépítőgépek, a mezőgazdasági gépek és berendezé­sek, s elsősorban a martini nehézgép­ipari üzemben a traktorok motorjainak gyártásában. Késik a termelés a nižná! Tesla Oravában, ahol az eredeti progra­mot 50 százalékra sem teljesítik. Lema­radás tapasztalható a telekommuniká­ciós rendszerek gyártásában a Liptovs­ký Hrádok-i Teslában, és más termé­kekben is. A CSKP KB Elnöksége és az SZLKP KB Elnöksége tavaly többször foglalko­zott a szlovákiai gépipar helyzetével, és politikai, szervezési intézkedéseket ho­zott elsősorban a szlovákiai gépipari vállalatok 17 kiemelt feladatának biz­tosítására. Ezeknek az intézkedéseknek elsősor­ban az a céljuk, hogy 1974—75-ben megoldjuk az új termelés bevezetésével kapcsolatos szervezési, anyagi és szál­lítási nehézségeket és a beruházások problémáit. Távlati szempontból oldot­ták meg az egyes jelentős programok koncepciójával kapcsolatos kérdéseket. Ilyenek pl. a nukleáris energetika gé­pei és berendezései, valamint a döntő fontosságú gépipari vállalatokban a ku­tatási és a fejlesztési alap, a konstruk­ció, a tervezés és a termelés előkészí­tésével kapcsolatos kérdések. Ezzel kapcsolatban a hazai fogyasz­tás érdekében, az exportfeladatok foko­zása és az igényes világpiacokon a na­gyobb hatékonyság érdekében fokozott figyelmet kell szentelni a gépipari ter­mékek minőségének és mutatóinak. Az átlagos árak fejlődése arra mutat, hogy kivitelünkben — a textilipari gépek ki­vételével — alacsonyabb árakon reali­zálunk mint a fejlett országok. Az életszínvonal emelkedésének » gépipari termékek általi biztosítása elő­térbe állítja az új temékek minőségi színvonalát használati tulajdonságait és megbízhatóságát valamint a szerviz- szolgálat biztosítását. A párt elnöksége és központi bizott­sága már többször rámutatott e problé­ma megoldásának szükségességére. Van­nak azonban olyan üzemeink amelyek­nek termékei világszínvonalúak. Ezek közé tartoznak pl. a sninai Vihorlat fémöntő prései, a breznói Hídgyár MB 50/100 toronydaruja, a Nové Mesto nad Váhom-i univerzális csomagoló automa­ta, a Stará Turá-i Chyrana tüdősebészeti automata műszerei, a ttmafii SES nagy ipari kazánjai stb. A jelentős eredmé­nyek ellenére nem lehetünk elégedettek az általános helyzettel. Ezért a köz­ponti bizottság felszólítja a felelős ál­lami és gazdasági dolgozókat összpon­tosítsanak minden törekvést az innová­ciós folyamatok határozott megoldásá­ra s ezáltal növeljék a gépek és be­rendezések teljesítményeit, megbízható­ságát, az automatizálás elemeivel kez­deményezőbben érvényesítsék a korsze­rű technológiákat, ami a munkalerme­(F oly tatás az 5. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents