Új Szó, 1974. május (27. évfolyam, 102-127. szám)

1974-05-24 / 121. szám, péntek

AZ SZLKP KÖZPONTI BIZOTTSÁGA ELNÖKSÉGÉNEK JELENTÉSE Szlovákia népgazdasága tudományos-műszaki fejlesztése kérdéseiről Miloslav Hruškovič elvtárs előadói beszéde az SZLKP KB május 22-i ülésén Elu társakt Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának a csehszlovák népgazdaság tudományos-műszaki fej­lődéséről tárgyaló plénuma azt bizo­nyítja, hogy a CSKP KB Elnöksége cél­tudatosan és rendszeresen megvalósít­ja a CSKP XIV. kongresszusának hatá­rozatait. A XIV. kongresszus által ki­tűzött irányvonal országunk további szocialista építésének lenini terve. Le­nin gyakran hangsúlyozta, hogy a szo­cializmus elképzelhetetlen a legújabb tudomány alapján épített technika nél­kül. A kongresszus köztársaságunk mai társadalmi-gazdaság! viszonyai között ennek alapján határozta meg a tudo­mányos-műszaki fejlődés szerepét és feladatát. A CSKP KB plenáris ülése az elemzések alapján megszabta a kong­resszusi határozatok tudományos-mű­szaki fejlődés területén történő követ­kezetes megvalósításának további mód­ját. Ügy, mint a CSKP KB plenáris ülé­sei, az SZLKP Központi Bizottságának a kongresszus óta megtartott tárgyalá­sai is nagy figyelmet szenteltek a tu­dományos-műszaki haladásnak. Mai ülésünk e figyelem kicsúcsosodását je­lenti, s egyúttal megteremti a felié­teleket ahhoz, hogy a kongresszusig megoldjuk ezeket a kérdéseket. A fej­lődési tényezőkre, a tudományos-mű­szaki fejlesztésre, és a nemzetközi szocialista integrációra fordított figye­lem kifejezi a mai korszak lenini ér­telmezését, valamint pártunk interna­cionalista politikáját. Tudatosítjuk, hogy a tudományos-mű­szaki politika igényes és bonyolult problematika, amely társadalmunk éle­tének valamennyi területét érinti. Ezéri azt akarjuk, hogy megvalósítása váljon az egész párt, az összes dolgozók, az állami, a gazdasági és a társadalmi szervek és szervezetek ügyévé. Ezen a területen a fejlődés irányvo­nalának és útjainak meghatározását a szocializmus fejlesztése programja el­választhatatlan részének tekintjük. Már az ötödik ötéves tervben stratégiai irányvonalunk nagy hatékonyságáért és az egész újratermelési folyamat inten- zifikálásáért folytatott küzdelem. A küzdelem sikerét két jelentős tényező feltételezi — a tudományos-műszaki fejlődés és a nemzetközi szocialista in­tegráció. Elsősorban az a feladatunk, hogy pártosan viszonyuljunk a tudományos- műszaki fejlődés gyakorlati megvaló­sításának irányvonalához. Feladatunk, hogy megteremtsük az ideológiai és a politikai feltételeket, összpontosítsuk a káder- és az anyagi eszközöket a tu­dományos-műszaki fejlődés azon fela­datainak megoldására, amelyek döntő szerepet játszanak társadalmunk fej­lődésében. A tudományos-műszaki fejlődéssel közvetlenül kapcsolatban álló dolgo­zók és az összes dolgozó tudatát át kell hatnia a társadalmi, a gazdasági ás a tudományos-műszaki haladás együvétartozásának és kölcsönös felté- telezettségének tudata. E folyamat elsajátítása és megértése annál fontosabb, minél mélyebben kapcsolódik össze a tudomány és a technika az egész társadalmi történés­sel. Általános produktív funkciója egy­re inkább előtérbe kerül. Az új isme­retekkel hozzájárul a társadalmi ter­melési folyamat intenzitásának és ha­tékonyságának növeléséhez, s ezáltal előtérbe kerül társadalmi szerepe. Az ipari és a mezőgazdasági termelés, va­lamint a népgazdaság többi ágazata ma a műszaki haladásra támaszkodik, közvetlenül bekapcsolódik a tudomány és a technika fejlesztésébe, és nem csupán fogyasztója a tudomány és technika eredményeinek. Ha kiemeljük a tudományos-műszaki fejlődés társadalmi jelentőségét, hang­súlyoznunk kell, hogy ma már nem egy elszigetelt ország ügye. A szocia­lista világrendszer fejlődése objektíve lehetővé teszi a leghatékonyabb fej lődés útjainak és formáinak sokoldalú fejlesztését és az óriási tudományos- műszaki erő kihasználását. A szocia­lizmus és a tudományos-műszaki for­radalom egy cél felé halad. Csakis a let jelenti a fő frontot, ahol könyörte­len harc folyik. A burzsoá ideológusok minden ere­jükkel arra törekszenek, liogy elken­dőzzék a mai kapitalizmus osztályjelle­gét. A mai burzsoá teoretikusok egy része olyan nézeteket hirdet, amelyek Miloslav Hruškovič elvtárs előadói beszédet mund a Központi Bizottság ülésén. (I. Dubovský — ČSTK felvétel) szocializmus teszi céltudatos történel­mi folyamattá a tudományos-műszaki forradalmat, mivel termelési módja le hetővé teszi, hogy a tudomány törvé­nyeit és a technika vívmányait teljes mértékben alávessük az egész emberi­ség céljainak és érdekeinek. Ez a tény különösen kifejezően a fej­lett szocializmus viszonyai között ke­rül előtérbe, amely összekapcsolódik, a nagy gazdasági és tudományos-mű­szaki erővel, az emberek magas szak képzettségével és műveltségével, teljes mértékben a műszaki haladásra tá­maszkodó termelési folyamatokkal és a mai fejlődési szakasz más jellemvo­násaival. A Szovjetunió Kommunista Pártjának XXIV. kongresszusán Brezsnyev elv­társ így jellemezte ezt a helyzetet: „A termelőerők fejlődésében a tudomány és a felfedezések hatására kezdődő fordulat egyre szembetűnőbb és mé­lyebb lesz... Az a történelmi feladat áll előttünk, hogy összekapcsoljuk a tudományos-műszaki forradalom vívmá­nyait a szocialista gazdasági rendszer előnyeivel és továbbfejlesszük a tudo­mány és a termelés kapcsolatának a szocializmust jellemző formáit.“ E célok megvalósítása megköveteli a munkásosztály és a kommunista párt vezető szerepének következetes fej­lesztését és érvényesítését, s vezetésé­vel a társadalom egységének állandó megszilárdítását. A munkásosztály a szocializmus és a kommunizmus építésének egész idő­szakában a társadalom vezető ereje, a progresszív társadalmi fejlődés fő tényezője. A fő termelői és politikai erőt, a leghaladóbb ideológia hordo­zóját képviseli, de egyúttal mint az alapvető anyagi értékek kialakítójának létérdeke a tudományos-műszaki fej­lődés. A tudományos-műszaki haladásért folytatott harcban a munkásosztállyal együtt részt vesz a tudományos-mű­szaki értelmiség. Tevékenységének elvi jelentősége van a tudomány és a tech­nika fejlődésében és hatékony gyakor­lati kihasználásában. A munkásosztály­nak és az értelmiségnek a tudomány és a technika kihasználása területén kifejtett tevékenysége és törekvése egységes alapját képezi a tudományos- műszaki forradalom folyamata irányí­tásának és eredményeinek a gazdasági fejlesztésre való kihasználásának. Az ideológiai harc feltételei között A szocialista világrendszer gazdasági fejlődése és a tudományos-műszaki fej­lődés az emberek tudatáért és cseleke­deteiért folytatott ideológiai harc ki­éleződésének szakaszában valósul meg. A tudományos-műszaki forradalom mindkét rendszerben, a kapitalista és a szocialista rendszerben is fejlődik. E két rendszerben azonban e folyama­tot teljesen más társadalmi feltételek befolyásolják. Ezt elsősorban azért kell tudatosítanunk, mert a mai revizioniz- mus taktikája éppen abban rejlik, hogy elkendőzi a tudományos-műszaki forradalom kihasználásának ellent­mondásos voltát. A tudomány és a technika területén végbemenő mai forradalomnak két fon­tos jellemvonása van: először — a kapitalizmusból a szo­cializmusba történő átmenet időszaká­ban valósul meg; másodszor — a két világrendszer közli verseny gerincét képezi. A ka­pitalizmus és a szocializmus közti ver­seny egyre inkább a tudományos-mű­szaki forradalom területére tevődik át. Elválaszthatatlanul összefügg az ideológiai harccal. Mélyen érinti a tár­sadalmi tudat egész területét és a mai világban végbemenő ideológiai folya­matokat. A tudomány és technika eredményei­nek fejlesztése és érvényesítése a ka­pitalizmus és a szocializmus közti békés verseny egyik legfontosabb szakasza, s így az ideológiai harcban ez a terü­kéi illúziót akarnak kelteni, miszerint a tudományos-műszaki fejlődéssel át­hidalják a burzsoá ideológia és a tu­dományos kommunizmus közti kibékít­hetetlen ideológiai ellentmondásokat. Azt akarják bebizonyítani, hogy a tu­dománynak és a technikának a világ bán végbemenő gyors fejlődése a ka­pitalizmus és a szocializmus közti ha­tárok elmosódásához vezet, a két tár­sadalmi rendszer változik, közeledik egymáshoz és elcsitul az ideológiai harc. Ezek az elméletek képezik a külön­böző kommunistaellenes és revizionis­ta nézetek alapját, amelyeknek közös nevezője a társadalmi rendszerek körí­ve rgei i éi ójának h i rd e t ése. A burzsoá elméletekben az ideoló­giák megbékélésére vonatkozó remé­nyeket gyakran összekapcsolják annak hirdetésével, hogy a tudományos mű­szaki forradalom mai szakaszában a technokratáké a vezető szerep. Tulaj­donképpen az elitelmélet egyik válfa­járól van szó, amely valamilyen alak­ban az összes kizsákmányoló osztály ideológiai fegyvertárában megtalálha­tó. A burzsoá ideológusok azt akarják bebizonyítani, hogy megszűnik a ka­pitalisták — tulajdonosok jelentősége, helyüket professzionális menedzserek foglalják el, és fokozatosan „elhal“ a munkásosztály. Marx Károly feltárta a társadalmi termelés fejlődésének törvényszerűségeit, változásainak osz­tályalapját a termelőerők és a terme­lési viszonyok kölcsönös kapcsolatában. A szocializmus és a kapitalizmus útja nem találkozik. A tudományos műszaki haladás még világosabban megmutatja a két társadalmi rendszer különböző­ségét és ellentmondásos voltát. Ezt a mi tapasztalataink, különösen az 19tiŐ —69-es időszak, az ellenforradalom tá­madása időszakának gyakorlata is megerősíti. A különböző kommunista- ellenes revizionista erők kihasználták a burzsoázia ideológiai fegyvertárát a szocializmus elleni harcban. A marxizmus—leninizmus már régen bebizonyította, minden arra irányuló törekvés, hogy a társadalmi és a gaz­dasági kérdések megoldásában kike­rüljük az ideológiát — nem tudomá­nyos. Elegendő, ha megfigyeljük, hogy a különböző elméletek és koncepciók kit szolgáltak és kit szolgálnak, kik ellen irányulnak, és bebizonyosodik, hogy valamennyi a burzsoázia ideoló­gusainak koholmánya. Megbecsüljük a szocialista értelmiséget Csehszlovákia Kommunista Pártja gazdag történelmében mindig megbe­csülte a haladó értelmiség munkájának eredményeit. Az értelmiség jelentős mértékben részt vett a munkásosztály felszabadításáért folytatott harcban. A haladó értelmiség természetes szövet­ségesére és érdekeinek védelmezőjére talált a forradalmi munkásosztályban és marxista—leninista pártjában. A szocializmus építésének egész folya inatát az jellemzi, hogy pártunk gya­korlati politikájával, érzékeny és fi­gyelmes álláspontjával meg tudta nyerni a haladó értelmiséget a szocia­lizmus építésének aktív támogatására. A munkásosztály és a parasztság a párt vezetésével felnevelte saját értelmisé­gét, megsokszorozta sorait, és azzal a küldetéssel bízta meg, hogy a marxis­ta—leninista tanítás alapján aktívan vegyen részt a világ megváltoztatásé bán. Ezért a jobboldali revizionista és ellenforradalmár erőknek a válságos években a körmönfont kísérletek el­lenére sem sikerült elidegenítenie az értelmiséget a munkásosztálytól. En­nek bizonyítéka az is, hogy az értel­miség az 1968—69-es válság után je­lentős mértékben bekapcsolódott a társadalmi-politikai konszolidálásba. Pártunk jelentős, nagy erőnek tartja a szocialista értelmiséget, tiszteli és értékeli alkotómunkáját, a szocializ­mus iránti hűségét és a munkásosz­tállyal való szövetségét. A tudományos világnézettel, haladó szakismeretekkel, haladó technikával felfegyverzett dől gozóember szocialista társadalmunk fő ereje­A tapasztalatok azt mutatják, hogy az új, szocialista ember formálása a marxista—leninista párt aktív hatásá­nak eredményeitől, az egész társada­lom ideológiai, nevelői, politikai, irá nyitó és szervező munkájától függ. Tu datosítanunk kell, hogy a tudományos- műszaki forradalommal csakis akkor birkózhatunk meg és gyümölcseit csakis akkor használhatjuk ki, ha ide­ológiailag szilárd, a szocializmushoz hű, szakmailag képzett, tapasztalt, ha­tározott és lelkes embereink vannak, akik teljes mértékben elsajátítják a műszaki haladást és kihasználják a mai tudomány valamennyi vívmányát. A mindennapi gyakorlatban kell ér­vényesíteni a tudomány és a felhasz­nálás iránti lenini hozzáállást. Amint Lenin mondta, ügyelnünk kell arra, hogy a megismerés ne maradjon holt betű, vagy divatos frázis. A megisme­résnek az emberek vérébe kell hatol­nia és életük elválaszthatatlan részét kell képeznie. Csehszlovákia ma a világ fejlett ipa­ri államai közé tartozik, amiről az is tanúskodik, hogy a világtermelésnek majdnem 2 százalékát biztosítja, míg Csehszlovákia lakossága a világ lakos ságának csupán 0,4 százaléka. Az egy főre eső termelés 4,5-ször több a vi­lágátlagnál. Az ipar és a mezőgazda* ság magas színvonala mellett az alap­vető mutatókat illetően is a világ élen­járó országai közé tartozunk. Az egy tőre eső acéltermelésben az ötödik he­lyen, a szénfejlésben a harmadik he­lyen, a kalóriafogyasztásban a harma­dik helyen, sőt a gépgyártás volumen- jében az első helyen állunk. Gazdaságunk állandóan dinamikusan fejlődik. 1948—1972 között a társadal­mi termék a CSSZSZK-ban az ötszörö­sére, az SZSZK-ban a hétszeresére nö­vekedett. Az SZSZK-ban 1972-ben az ipari termelés nagysága olyan volt, mint a CSSZSZK-ban 1954-ben. Ezzel összhangban gyorsan emelkedett a la­kosság életszínvonala.. 1948-tól 1972-ig a lakosság személyi fogyasztása az égés* CSSZSZK-ban csaknem három és félszeresére növekedett, az SZSZK-ban több mint a négyszeresére. A mező- gazdasági termelés is gyorsan növe­kedett, az említett időszakban csak­nem a kétszeresére. Mezőgazdaságunk a hektárhozamokat és a minőségi mu­tatókat illetően az élenjáró magas színvonalú mezőgazdasági termeléssel rendelkező fejlett országok közé tar­tozik. A termelésben az egy dolgozóra eső termelőeszközök a CSSZSZK-ban 2,5-szeresére, az SZSZK-ban 3,5 szere­sére, a mezőgazdaságban több mint 9- szeresére emelkedtek. Az alkalmazott- ság magas fokú. A CSSZSZK-ban 7,2 millió foglalkoztatottja van a népgaz­daságnak, az SZSZK-ban több mint 2 millió. Jelentős változások történtek a lakosság szakképzettségi, műveltsé­gi és kulturális színvonalában. Az SZSZK-ban az alkalmazottakból 334 000- nek főiskolai, vagy középiskolai vég­zettsége van, ebből 99 900-nek főisko­lai végzettsége van. Ezzel összhangban fejlődött a CSSZSZK kutatói és fejlesztési alapja, amelyben ma 150 000-en dolgoznak, ami a lakosság számát figyelembe véve 2,5- szőr több, mint a világátlag. Ebből 23 százalék dolgozik az SZSZK-ban, ami .1948 hoz viszonyítva több mint tízsze­res növekedés. Társadalmunk ilyen sokoldalúan fej­lett színvonala lehetővé tette, hogy Csehszlovákia Kommunista Pártjának XIV. kongresszusa és Szlovákia Kommu­nista Pártjának kongresszusa kitűzze Szlovákia további gazdasági szociális ős kulturális fejlődésének igényes prog­ramját. A párt egységes gazdaságpoli­{Folytatás * L oldalon}

Next

/
Thumbnails
Contents