Új Szó, 1974. május (27. évfolyam, 102-127. szám)

1974-05-24 / 121. szám, péntek

AZ SZLKP KÖZPONTI BIZOTTSÁGA ELNÖKSÉGÉNEK JELENTÉSE

Szlovákia népgazdasága tudományos-műszaki fejlesztése kérdéseiről

Miloslav Hruškovič elvtárs előadói beszéde az SZLKP KB május 22-i ülésén

Elu társakt

Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának a csehszlovák népgazdaság tudományos-műszaki fejlődéséről tárgyaló plénuma azt bizonyítja, hogy a CSKP KB Elnöksége céltudatosan és rendszeresen megvalósítja a CSKP XIV. kongresszusának határozatait. A XIV. kongresszus által kitűzött irányvonal országunk további szocialista építésének lenini terve. Lenin gyakran hangsúlyozta, hogy a szocializmus elképzelhetetlen a legújabb tudomány alapján épített technika nélkül. A kongresszus köztársaságunk mai társadalmi-gazdaság! viszonyai között ennek alapján határozta meg a tudományos-műszaki fejlődés szerepét és feladatát. A CSKP KB plenáris ülése az elemzések alapján megszabta a kongresszusi határozatok tudományos-műszaki fejlődés területén történő következetes megvalósításának további módját.

Ügy, mint a CSKP KB plenáris ülései, az SZLKP Központi Bizottságának a kongresszus óta megtartott tárgyalásai is nagy figyelmet szenteltek a tudományos-műszaki haladásnak. Mai ülésünk e figyelem kicsúcsosodását jelenti, s egyúttal megteremti a feliételeket ahhoz, hogy a kongresszusig megoldjuk ezeket a kérdéseket. A fejlődési tényezőkre, a tudományos-műszaki fejlesztésre, és a nemzetközi szocialista integrációra fordított figyelem kifejezi a mai korszak lenini értelmezését, valamint pártunk internacionalista politikáját.

Tudatosítjuk, hogy a tudományos-műszaki politika igényes és bonyolult problematika, amely társadalmunk életének valamennyi területét érinti. Ezéri azt akarjuk, hogy megvalósítása váljon az egész párt, az összes dolgozók, az állami, a gazdasági és a társadalmi szervek és szervezetek ügyévé.

Ezen a területen a fejlődés irányvonalának és útjainak meghatározását a szocializmus fejlesztése programja elválaszthatatlan részének tekintjük. Már az ötödik ötéves tervben stratégiai irányvonalunk nagy hatékonyságáért és az egész újratermelési folyamat inten- zifikálásáért folytatott küzdelem. A küzdelem sikerét két jelentős tényező feltételezi — a tudományos-műszaki fejlődés és a nemzetközi szocialista integráció.

Elsősorban az a feladatunk, hogy pártosan viszonyuljunk a tudományos- műszaki fejlődés gyakorlati megvalósításának irányvonalához. Feladatunk, hogy megteremtsük az ideológiai és a politikai feltételeket, összpontosítsuk a káder- és az anyagi eszközöket a tudományos-műszaki fejlődés azon feladatainak megoldására, amelyek döntő szerepet játszanak társadalmunk fejlődésében.

A tudományos-műszaki fejlődéssel közvetlenül kapcsolatban álló dolgozók és az összes dolgozó tudatát át kell hatnia a társadalmi, a gazdasági ás a tudományos-műszaki haladás együvétartozásának és kölcsönös felté- telezettségének tudata.

E folyamat elsajátítása és megértése annál fontosabb, minél mélyebben kapcsolódik össze a tudomány és a technika az egész társadalmi történéssel. Általános produktív funkciója egyre inkább előtérbe kerül. Az új ismeretekkel hozzájárul a társadalmi termelési folyamat intenzitásának és hatékonyságának növeléséhez, s ezáltal előtérbe kerül társadalmi szerepe. Az ipari és a mezőgazdasági termelés, valamint a népgazdaság többi ágazata ma a műszaki haladásra támaszkodik, közvetlenül bekapcsolódik a tudomány és a technika fejlesztésébe, és nem csupán fogyasztója a tudomány és technika eredményeinek.

Ha kiemeljük a tudományos-műszaki fejlődés társadalmi jelentőségét, hangsúlyoznunk kell, hogy ma már nem egy elszigetelt ország ügye. A szocialista világrendszer fejlődése objektíve lehetővé teszi a leghatékonyabb fej lődés útjainak és formáinak sokoldalú fejlesztését és az óriási tudományos- műszaki erő kihasználását. A szocializmus és a tudományos-műszaki forradalom egy cél felé halad. Csakis a

let jelenti a fő frontot, ahol könyörtelen harc folyik.

A burzsoá ideológusok minden erejükkel arra törekszenek, liogy elkendőzzék a mai kapitalizmus osztályjellegét. A mai burzsoá teoretikusok egy része olyan nézeteket hirdet, amelyek

Miloslav Hruškovič elvtárs előadói beszédet mund a Központi Bizottság ülésén.

(I. Dubovský — ČSTK felvétel)

szocializmus teszi céltudatos történelmi folyamattá a tudományos-műszaki forradalmat, mivel termelési módja le hetővé teszi, hogy a tudomány törvényeit és a technika vívmányait teljes mértékben alávessük az egész emberiség céljainak és érdekeinek.

Ez a tény különösen kifejezően a fejlett szocializmus viszonyai között kerül előtérbe, amely összekapcsolódik, a nagy gazdasági és tudományos-műszaki erővel, az emberek magas szak képzettségével és műveltségével, teljes mértékben a műszaki haladásra támaszkodó termelési folyamatokkal és a mai fejlődési szakasz más jellemvonásaival.

A Szovjetunió Kommunista Pártjának XXIV. kongresszusán Brezsnyev elvtárs így jellemezte ezt a helyzetet: „A termelőerők fejlődésében a tudomány és a felfedezések hatására kezdődő fordulat egyre szembetűnőbb és mélyebb lesz... Az a történelmi feladat áll előttünk, hogy összekapcsoljuk a tudományos-műszaki forradalom vívmányait a szocialista gazdasági rendszer előnyeivel és továbbfejlesszük a tudomány és a termelés kapcsolatának a szocializmust jellemző formáit.“

E célok megvalósítása megköveteli a munkásosztály és a kommunista párt vezető szerepének következetes fejlesztését és érvényesítését, s vezetésével a társadalom egységének állandó megszilárdítását.

A munkásosztály a szocializmus és a kommunizmus építésének egész időszakában a társadalom vezető ereje, a progresszív társadalmi fejlődés fő tényezője. A fő termelői és politikai erőt, a leghaladóbb ideológia hordozóját képviseli, de egyúttal mint az alapvető anyagi értékek kialakítójának létérdeke a tudományos-műszaki fejlődés.

A tudományos-műszaki haladásért folytatott harcban a munkásosztállyal együtt részt vesz a tudományos-műszaki értelmiség. Tevékenységének elvi jelentősége van a tudomány és a technika fejlődésében és hatékony gyakorlati kihasználásában. A munkásosztálynak és az értelmiségnek a tudomány és a technika kihasználása területén kifejtett tevékenysége és törekvése egységes alapját képezi a tudományos- műszaki forradalom folyamata irányításának és eredményeinek a gazdasági fejlesztésre való kihasználásának.

Az ideológiai harc feltételei között

A szocialista világrendszer gazdasági fejlődése és a tudományos-műszaki fejlődés az emberek tudatáért és cselekedeteiért folytatott ideológiai harc kiéleződésének szakaszában valósul meg.

A tudományos-műszaki forradalom mindkét rendszerben, a kapitalista és a szocialista rendszerben is fejlődik. E két rendszerben azonban e folyamatot teljesen más társadalmi feltételek befolyásolják. Ezt elsősorban azért kell tudatosítanunk, mert a mai revizioniz- mus taktikája éppen abban rejlik, hogy elkendőzi a tudományos-műszaki forradalom kihasználásának ellentmondásos voltát.

A tudomány és a technika területén végbemenő mai forradalomnak két fontos jellemvonása van:

először — a kapitalizmusból a szocializmusba történő átmenet időszakában valósul meg;

másodszor — a két világrendszer közli verseny gerincét képezi. A kapitalizmus és a szocializmus közti verseny egyre inkább a tudományos-műszaki forradalom területére tevődik át.

Elválaszthatatlanul összefügg az ideológiai harccal. Mélyen érinti a társadalmi tudat egész területét és a mai világban végbemenő ideológiai folyamatokat.

A tudomány és technika eredményeinek fejlesztése és érvényesítése a kapitalizmus és a szocializmus közti békés verseny egyik legfontosabb szakasza, s így az ideológiai harcban ez a terükéi illúziót akarnak kelteni, miszerint a tudományos-műszaki fejlődéssel áthidalják a burzsoá ideológia és a tudományos kommunizmus közti kibékíthetetlen ideológiai ellentmondásokat. Azt akarják bebizonyítani, hogy a tudománynak és a technikának a világ bán végbemenő gyors fejlődése a kapitalizmus és a szocializmus közti határok elmosódásához vezet, a két társadalmi rendszer változik, közeledik

egymáshoz és elcsitul az ideológiai harc.

Ezek az elméletek képezik a különböző kommunistaellenes és revizionista nézetek alapját, amelyeknek közös nevezője a társadalmi rendszerek köríve rgei i éi ójának h i rd e t ése.

A burzsoá elméletekben az ideológiák megbékélésére vonatkozó reményeket gyakran összekapcsolják annak hirdetésével, hogy a tudományos műszaki forradalom mai szakaszában a technokratáké a vezető szerep. Tulajdonképpen az elitelmélet egyik válfajáról van szó, amely valamilyen alakban az összes kizsákmányoló osztály ideológiai fegyvertárában megtalálható. A burzsoá ideológusok azt akarják bebizonyítani, hogy megszűnik a kapitalisták — tulajdonosok jelentősége, helyüket professzionális menedzserek foglalják el, és fokozatosan „elhal“ a munkásosztály. Marx Károly feltárta a társadalmi termelés fejlődésének törvényszerűségeit, változásainak osztályalapját a termelőerők és a termelési viszonyok kölcsönös kapcsolatában. A szocializmus és a kapitalizmus útja nem találkozik. A tudományos műszaki haladás még világosabban megmutatja a két társadalmi rendszer különbözőségét és ellentmondásos voltát. Ezt a mi tapasztalataink, különösen az 19tiŐ —69-es időszak, az ellenforradalom támadása időszakának gyakorlata is megerősíti. A különböző kommunista- ellenes revizionista erők kihasználták a burzsoázia ideológiai fegyvertárát a szocializmus elleni harcban.

A marxizmus—leninizmus már régen bebizonyította, minden arra irányuló törekvés, hogy a társadalmi és a gazdasági kérdések megoldásában kikerüljük az ideológiát — nem tudományos. Elegendő, ha megfigyeljük, hogy a különböző elméletek és koncepciók kit szolgáltak és kit szolgálnak, kik ellen irányulnak, és bebizonyosodik, hogy valamennyi a burzsoázia ideológusainak koholmánya.

Megbecsüljük a szocialista értelmiséget

Csehszlovákia Kommunista Pártja gazdag történelmében mindig megbecsülte a haladó értelmiség munkájának eredményeit. Az értelmiség jelentős mértékben részt vett a munkásosztály felszabadításáért folytatott harcban. A haladó értelmiség természetes szövetségesére és érdekeinek védelmezőjére talált a forradalmi munkásosztályban és marxista—leninista pártjában. A szocializmus építésének egész folya inatát az jellemzi, hogy pártunk gyakorlati politikájával, érzékeny és figyelmes álláspontjával meg tudta nyerni a haladó értelmiséget a szocializmus építésének aktív támogatására. A munkásosztály és a parasztság a párt vezetésével felnevelte saját értelmiségét, megsokszorozta sorait, és azzal a küldetéssel bízta meg, hogy a marxista—leninista tanítás alapján aktívan vegyen részt a világ megváltoztatásé bán. Ezért a jobboldali revizionista és ellenforradalmár erőknek a válságos években a körmönfont kísérletek ellenére sem sikerült elidegenítenie az értelmiséget a munkásosztálytól. Ennek bizonyítéka az is, hogy az értelmiség az 1968—69-es válság után jelentős mértékben bekapcsolódott a társadalmi-politikai konszolidálásba. Pártunk jelentős, nagy erőnek tartja a szocialista értelmiséget, tiszteli és értékeli alkotómunkáját, a szocializmus iránti hűségét és a munkásosztállyal való szövetségét. A tudományos világnézettel, haladó szakismeretekkel, haladó technikával felfegyverzett dől gozóember szocialista társadalmunk fő erejeA tapasztalatok azt mutatják, hogy az új, szocialista ember formálása a marxista—leninista párt aktív hatásának eredményeitől, az egész társadalom ideológiai, nevelői, politikai, irá nyitó és szervező munkájától függ. Tu datosítanunk kell, hogy a tudományos- műszaki forradalommal csakis akkor birkózhatunk meg és gyümölcseit csakis akkor használhatjuk ki, ha ideológiailag szilárd, a szocializmushoz hű, szakmailag képzett, tapasztalt, határozott és lelkes embereink vannak, akik teljes mértékben elsajátítják a műszaki haladást és kihasználják a mai tudomány valamennyi vívmányát.

A mindennapi gyakorlatban kell érvényesíteni a tudomány és a felhasználás iránti lenini hozzáállást. Amint Lenin mondta, ügyelnünk kell arra, hogy a megismerés ne maradjon holt betű, vagy divatos frázis. A megismerésnek az emberek vérébe kell hatolnia és életük elválaszthatatlan részét kell képeznie.

Csehszlovákia ma a világ fejlett ipari államai közé tartozik, amiről az is

tanúskodik, hogy a világtermelésnek majdnem 2 százalékát biztosítja, míg Csehszlovákia lakossága a világ lakos ságának csupán 0,4 százaléka. Az egy főre eső termelés 4,5-ször több a világátlagnál. Az ipar és a mezőgazda* ság magas színvonala mellett az alapvető mutatókat illetően is a világ élenjáró országai közé tartozunk. Az egy tőre eső acéltermelésben az ötödik helyen, a szénfejlésben a harmadik helyen, a kalóriafogyasztásban a harmadik helyen, sőt a gépgyártás volumen- jében az első helyen állunk.

Gazdaságunk állandóan dinamikusan fejlődik. 1948—1972 között a társadalmi termék a CSSZSZK-ban az ötszörösére, az SZSZK-ban a hétszeresére növekedett. Az SZSZK-ban 1972-ben az ipari termelés nagysága olyan volt, mint a CSSZSZK-ban 1954-ben. Ezzel összhangban gyorsan emelkedett a lakosság életszínvonala.. 1948-tól 1972-ig a lakosság személyi fogyasztása az égés* CSSZSZK-ban csaknem három és félszeresére növekedett, az SZSZK-ban több mint a négyszeresére. A mező- gazdasági termelés is gyorsan növekedett, az említett időszakban csaknem a kétszeresére. Mezőgazdaságunk a hektárhozamokat és a minőségi mutatókat illetően az élenjáró magas színvonalú mezőgazdasági termeléssel rendelkező fejlett országok közé tartozik. A termelésben az egy dolgozóra eső termelőeszközök a CSSZSZK-ban 2,5-szeresére, az SZSZK-ban 3,5 szeresére, a mezőgazdaságban több mint 9- szeresére emelkedtek. Az alkalmazott- ság magas fokú. A CSSZSZK-ban 7,2 millió foglalkoztatottja van a népgazdaságnak, az SZSZK-ban több mint 2 millió. Jelentős változások történtek a lakosság szakképzettségi, műveltségi és kulturális színvonalában. Az SZSZK-ban az alkalmazottakból 334 000- nek főiskolai, vagy középiskolai végzettsége van, ebből 99 900-nek főiskolai végzettsége van.

Ezzel összhangban fejlődött a CSSZSZK kutatói és fejlesztési alapja, amelyben ma 150 000-en dolgoznak, ami a lakosság számát figyelembe véve 2,5- szőr több, mint a világátlag. Ebből 23 százalék dolgozik az SZSZK-ban, ami .1948 hoz viszonyítva több mint tízszeres növekedés.

Társadalmunk ilyen sokoldalúan fejlett színvonala lehetővé tette, hogy Csehszlovákia Kommunista Pártjának XIV. kongresszusa és Szlovákia Kommunista Pártjának kongresszusa kitűzze Szlovákia további gazdasági szociális ős kulturális fejlődésének igényes programját. A párt egységes gazdaságpoli{Folytatás * L oldalon}