Új Szó, 1974. május (27. évfolyam, 102-127. szám)

1974-05-22 / 119. szám, szerda

A TETTEK EREJÉVEL (A VII. Csallóközi Kulturális Napokról Közvetlenül a csehszlovákiai magyarság öntevékeny művé­szeti mozgalmának országos méretű seregszemléje, a jókai- napok előtt az idén immár he­tedszer kerültek megrendezés­re Dunajská Stredán (Duna- szerdahelyen) a Csallóközi Kulturális Napok. A Csallóközt, s ezen belül a dunaszerdahelyi járást sokan és egyre gyakrabban emlegetik hazánk éléstáraként. Dolgo­zóink helytállásáért, a mező­gazdaság, de főleg a gabona­termesztés fejlesztésében elért eredményeiért a járás az el­múlt esztendőben megkapta a Köztársasági Érdemrendet. A kitűnő mu n kaer edmén y ek ke l, az életszínvonal állandó növe­kedésével együtt sokat fejlő­dött a járás kulturális élete is. Ezt bizonyította a mostani ren­dezvény is, amely a nézők és a kiállításlátogatók néhány ezres tömege mellett közel másfél ezer különböző foglal­kozási ágakban dolgozó és kü­lönböző életkorú aktív szerei) löt, népművelőt, kulturális dől gazót mozgósított. • Az irodalmi színpadi mozga­lom a járásban tulajdonképpen csak az utóbbi években (a liat vanas évek végétől) kezd szé lesebb mértékben kibontakoz­ni. Ebben talán ösztönző ha­tással vannak a több sikerte­len kísérlet után a járási nép­művelési központ mellett 197U ben megalakult Fókusz Irodal­mi Színpad törekvései, sikerei és eredményei is. Az irodalmi színpadoknak a járás két hely­ségében, Nagymegyeren és Kür­tön megrendezett seregszemle jétöl sem várhattunk kész, ki­kristályosodott eredményeket, csupán további távlatokat nyi­tó erőpróbát s egy-két ígéretes mozzanatot. ' A bemutatkozó nyolc csoport közül Nagyme­gyeren a légi alapiskolások Szitási Ferenc összeállításában és rendezésében Weörüs Sán­dor költészetéből adtak ízelí­tőt, a šamoríni (somorjai) és a čalovói (nagymegyeri) ma­gyar gimnazisták az „Emléke­zés a forradalomra“, a Fókusz Irodalmi Színpad pedig a Jará- bikné-Trúchly Gabriella által összeállított „Kiáltás“ című összeállítással lépett közönség elé, míg Kürtön a Bekő Mária irányításával működő CSEMA DÓK vrakúüi (várkonyi) alap­szervezete irodalmi színpadá­nak „Csak egy darab ég“, va­lamint a dunaszerdahelyi szlo­vák gimnazisták Hrešková He­lena által összeállított és ren­dezett „Pamäti SNP“ című mű­sorát láthattuk. Meghívott ven­dégként két műsorral és nagy sikerrel szerepelt e fesztiválon (Kürtön) a nitrai pedagógiai főiskolások Űj Fórum Irodalmi Színpada, amely elsőként a néprajzi csoport gyűjtőútjainak eredményeit összefogó, eredeti nitra-vidéki népdalokat feldol­gozó ..Hojeda, liojeda“ című összeállítást, majd a szlovák és magyar betyárdalokból összeál­lított „Betyárok sírja“ című műsorát mutatta be Hudek Má­ria, illetve Tozsér Árpád rende­zésében. Az öntevékeny művészeti mozgalom egyes ágazatai közül a dunaszerdahelyi járásban ta­lán az énekkari mozgalomnak, az énekkari kultúrának vannak idáig a legnagyobb hagyomá­nyai. A járás legjobb énekka­rainak a járási énekkari alko- tóversennvel egybekötött topoí- níkyi (nyárasdi) seregszemléje számos kultúráltan, mély át­éléssel és magas színvonalon előadott énekkari feldolgozás­sal örvendeztette meg a néző­ket. Az első helyen itt az Ág Tibor karnagy által vezetett nagymegyeri énekkar, a máso­dik helyen a somorjai énekkar (karnagya: Pokstaller László), a harmadik helyen pedig a gabéíkovói (bösi) énekkar vég­zett. Sikerrel és eredményesen szerepelt az alkotóversenyben a CSEMADOK dunaszerdahelyi alapszervezetének ez év elején megalakult női kara, amely a zsűri különdíját nyerte el. Raj­tuk kívül még az Orechová Po- töü-i (dióspatonyi) és a jahod- nái (eperjesi) énekkar lépett föl Nyárasdon. A tánckari mozgalom fejlő­dését talán leginkább az gá­tolja, hogy a járásban inegle hetösen kevés az olyan kellő szakmai tudással és kitartással rendelkező szakemberek szá ma. akik képesek lennének hu­zamosabb ideig egy bizonyos szinten tartani esetleges cso­portjaikat. Az első lépések azonban már megtörténtek e téren is, amit a Horná Potön- ban (Felsőpatonyban) megren dezett népitánc verseny is ig; zol. A versenyen az első ka te góriában a hroboiiovói (a listá­it ) alapiskola, a második kate­góriában a bösi és a bakai alapiskola, a harmadik kategó­riában pedig a Dunaszerdahe­lyi Egészségügyi Középiskola tánccsoportja végzett az első helyen. Rajtuk kívül a felbári és a dunaszerdahelyi Lenin ut­cai alapiskola, valamint a SZISZ Zlaté Klasy-i (nagyma- gvari) alapszervezetének tánc­csoportja nyújtott még ígére­tes teljesítményt. A kulturális napok keretén belül mutatko­zott be a közönségnek a járás egyik legújabban megalakult, legfiatalabb öntevékeny cso­portja, a Csallóközi Dal- és Táncegyüttes, amely az 1969- ben felbomlott nagy múltú és országos hírű együttes öröksé­gét igyekszik átvenni. Ugyan­csak Felsőpatonyban láttuk vendégszerepelni a Kis Duna Táncegyüttest. Annak idején a CSEMADOK- alapszervezetek talán minde­nütt, így a dunaszerdahelyi já­rásban is színjátszócsoportjaik megalakításával kezdték meg népművelő, kultúrát hirdető te­vékenységüket. Az Idei kulturá­lis napokon a járás öntevé­keny színjátszó csoportjai kö­zül a felsöpatonyiak I.ovicsek Béla „Tűzvirág“ című színmű­vét, Dunaszerdabelyen, a dvor- níkiak (udvarnokiak) pedig Dávid Rózsa „Könnyű a nők­nek“ című vígjátékát Őulany- ban (Sülyben) adták elő. Több mint százan vettek részt a já rás színjátszói, rendezői és iro­dalmi színpadi részére rende­zett szakmai szemináriumon, amelyen Dráfi Mátyás és Ho- locsy István, a MATESZ szín­művészei adtak elő a magyar nyelv szépségeiről, a helyes színpadi beszédről, egyes dra­maturgiai problémákról stb. Csallóközcsütörtökben lelt ház előtt megrendezett folklór est keretén belül a „Tavaszi szél vizet áraszt“ címen meg­hirdetett népdalverseny járási döntőjének tizenhat szólóéne­kese, éneklő csoportja es cite- razenekara lépett föl. A járás amatőr fotósai Nagymegyeren, amatőr képzőművészei pedig Sülyben állítottak ki. A báb- csoportok dunaszerdahelyi szemléjén a dunaszerdahelyi Vajanský és Gorkij utcai, vala­mint a Královiéové Kraéany-i (királyfiakarcsai) óvodák, to­vábbá a dunaszerdahelyi Va­janský utcai, a Trhové Mýto-i (vásárúti} és az eperjesi alap­iskolák csojiortjai képviselték a járás bábjátszó együttesei­nek évről évre egyre inkább fejlődő és egyre szélesebb mé­reteket öltő mozgalmát. A költészet napja Somorján került megrendezésre. A dél­előtt folyamán Simonffy And rás, József Attila-díjas író, va­lamint fiatal csehszlovákiai magyar írók és költők (Bereck József, Varga Imre, Szigeti László, Kulcsár Ferenc és má­sok) találkoztak a helybeli ma­gyar gimnázium, illetve mező- gazdasági technikum irodalom- kedvelő diákjaival. Este a járás 1.9 kitűnő szavalója és próza­mondója (közlük a Jókai-napok több győztese, így Kálmán Zsu­zsa, Szűcs Adrienna stb.) hoz­ta költészet- és iroda lom közel­im a zsúfolásig megtelt kul­túrotthon nézőit, hallgatóit. Ugyanezen a napon délután tartották meg hagyományos, immár harmadik munkaérte­kezletüket a Csallóközben élő vagy innét származó fiatal írók. Az értekezleten, amelyen jelen volt Simonffy András és Karol Wlachovský, szlovák iro­dalomkritikus és műfordító is, Duba Gyula, az Irodalmi Szem­le főszerkesztője tartott vitain­dító előadást a valóság és az irodalom kapcsolatáról. A VII. Csallóközi Kulturális Napok sikeres megrendezéséért és nagvobb fennakadások nél­küli lebonyolításáért a rende­zőket, a járás kulturális- és tömegszervezeteivel együttmű­ködő jnb kultúrügyi szakosztá­lyát és a járási népművelési központot illeti dicséret. TÓTH LÁSZLÓ APRÖH ÍRD ÉTÉ S ■ A Stavuindustria n. v. P7. 1ISV Bratislava, Be nedik tiliu ti. 5, azon nali felvételre keres: — munkásokat, — ácsukat, — kőműveseket, — teliergépkocsi-vezetoket, — kocsikísérőket, — kolrógépkezelöket. Az érdeklődők a fenti címen > személyzeti osztályon jelentkezze nek. ŰF 88 ■ Helyi gazdálkodási üzeni a nyugat szlovákiai kerületben azon nali belépésre — akvizltőrt keres kotor fényképekre és nagyításra egésznapi vagy félnapi munkuvál I aI ássa I információk: Bratislava, 617-03-as telefonszámon. ÜF 84 ■ A Dunaszerdahelyi Felvásárló Űzi un azonnali belépéssel felvesz: — 1 raktárost Légre és Somot jára. — 1 technikai dolgozót, — géplakatosokat, — fűtőket. Jelentkezni Dunaszerdabelyen az igazgatóságul! lehet. ÜF 85 ■ ľ: 1 a d o jó karban levő Volga személygépkocsi generál javítás után, es TV 41 F típusú — 12 mázsáig terhelhető szekrényes gépko esi. Ár megegyezés szerint. Cím: Kfsz Zemianska Oli:a, 94li 14, ukres Komárno. ÜF 88 ■ Fiad ó Vyürany Veiké Bla hovón. okres Dunajská Streda, kélszoba-konyhás ház gazdasági épületekkel, szép kerttel, benne gyümölcsfákkal. Cím: Etela Bu­čeková, Lom i:. 33, okres Taobov. Ü 614 ■ Eladó Šport MB — 11 000 kilométerrel. Topolniky-Prevádzka reíí. , Ű-617 ■ Eladok 10 hetes német-ju­hász (farkas) kutyukölyküket ki­tűnő szülőktől — származási Iga zolvánnyal. Csak személyes átvé­tel. Cím: Novák František, 930 01 Veľké Blaliovo 216, okres Dunaj­ská Streda. Ü 620 ■ Eladó jó állapotban levő MB 1000-es. Ár megegyezés sze­rint. Cint: Cséml fózsef, Tôň 243, szám, okres Komárno. Ú 4522 H Eladó családi ház kerttel. Imrovicová Elena. Bernolákova 4, Fiľakovo. Érdeklődni minden nap 16.00 óra után. Ú-623 ■ Eladó Moszkvics 408/1 va donatúj karosszériával, továbbá karambolozott 408/1 karosszéria- elemek. Calovo, tel.: 24 15. ĽI 621 ISMERKEDÉS ■ 28 éves leány szakérettségivel — technikai beállítottságú, kor­rekt legényember társaságát ke lesi. (ellge: Kölcsönös megértés. Ú 615 ■ Teknős Jézsefnénak, Ipolyság, 54. születésnapja alkalmából sok szerencsét és bol­dogságot, és még további hosszú életet kíván férje és leánya. Évi­ke. Ú-557 Hl Házasságkötésük 50. évfordulóját ünnepük Martonfal- ván — Nagy István és neje László Erzsébet. Ez alkalommal szívük minden melegével köszön­tik és további jó erőt és egészsé­get kívánnak fial: Géza és Ist­ván, valamint menyeik és három unokájuk, Pistike, Ágika és Erzsi­ké. Ű-579 ii enkobn szól h emberéit Batta György új verseskötetérö! A hatvanas évek elején in­duló Batta György első önálló verseskötete 1965-ben jelent meg Virágot nyit a puskacső címmel. A kötet versei új fényt, ízt é? hangot hoztak a cseh­szlovákiai magyar lírába. A friss költői képek, a harmat- tiszta nyelvezet, a világhoz és az emberekhez való egyéni vi­szonya olyan költőt ígértek Bal iában, aki őszintén állította verseiben a világ és az emberi élet harmóniáját. E kötet ver­seinek gyermekien tiszta világa, a természet és az emberi életek féltése Battát olvasott költővé avatták. Meglátta, hogy az, aki a kutyát üti, „szabad idejében ezen kívül még puskát is csinál és világháborúra játszik“. /Egy szekérderéknyi csillag között / Az első verseskötete megjele­nése óta csaknem tíz év telt el. Közben Batta költői világa tartalmilag gazdagodott, for­mailag pedig kristályosodott. A Testamentum című második kötelében tovább mélyül a kül tő felelősségtudata a világgal szemben, motívumrendszerében pedig lováblt gyűrűzik az első kötetének a/, alaphangja. Élet és halál — ez a második kö­tetének fő problémája. Nyelve zete megtartotta a könnyedsé­get és a játékosságot. A ver­seibe épített ötletes képekkel hat az érzelmekre. Ez a fajta versépítési mód sikeresen pá rosult Batta egyéniségével. Ö a verseiben az igazi önmagát, az igazi költőt adja. Ebből fa­kad az a nézet is, hogy a költészet a legtisztább és leg- emberibb közlési forma. Batta György előző kötelei­ről csak azért szóltam, mert így világossá válik előttünk, hogy a Huszadik világháború című kötete, amely a Madách Könyv­kiadónál jelent meg a Versba­rátok Köre 36. tagilletménye- ként, szervesen kapcsolódik az előző köteteinek témavilágá­hoz. Ez örvendetes dolog, hiszen a kötet időszerű, súlyos gondo­latokat hordozó versei minden­kihez szólnak. E kötet formai és tartalmi szempontból is elő­relépést jelent Baltánál. A megkapó ötletekből, reflexiók­ból összeálló versek általános emberi problémát tárnak elénk: a békéért való küzdelmet, a há­ború elleni harcot. A kötet indokoltan nein osz­lik ciklusokra, arra semmi szük­ség sincs, hiszen a kötet ver­sei egymásból nőnek ki, egy­másba fonódnak, hangulati- tartalmi és formai egységet al­kotnak. Csaknem minden versé­nek végső gondolati kicsengése a pusztítás elleni szóemelés. Például a Tábornok úr című versében így ír: „Idomítsa a rózsafákat. V ezényel jen a pezsgőnek, azok zöldek, azok majd lőnek, Nem érti? Nem tudok ülni!“ Az élet és a természet har­móniája felett érzett öröme kap hangot az Egyensúly című versében. A népek és nemze­tek megértésének gondolatát az emberek békés jövőjében ve­tett hitet sugallja az Egyetlen gyertya fehérlett című költe­ménye, amelyben a pékek, du­nai halászok, tanítók, gépkeze­lők, s mások nevében mondja ki: „Lám, fényesek lettünk, mint a villám, a sok zivatarban>“ J. F. Kennedy halála is arra ihleti Battát, hogy nemet mond­jon és megálljt intsen minden­fajta pusztításnak. Az ember életre, örömre, harcra született. Nincs emberfiának joga, hogy iszonyatérzésre ingerelje a vi­rágokat, tűzhalálra a szirmokat és megolvadásra a tárgyakat. Hirosima mindig figyelmeztető jel legyen az emberiség számá­ra. A költő Batta testvéreinek ér: zj az elesetteket, a féllábúukat, szót emel azok ellen is, akik­nek közömbös embertársaik sorsa. A Csillag rács vakító című versében költői felelősségtu­dattal megírt sorok találhatók: Pince? — Gázkamra? — Csillagrács? — Szögesdrót vakít1 — Borszem fiúcskát terel hitleri sátán köldökig hóban, kis szívét kartácsszókkal szilává lövi a fasiszta!m E vers kapcsán Fábry ZoL tán gondolatai merülnek lel bennem: „A háború rombol, a háború emészt. Teret és időt, tárgyat és embert. Sose hallott, sose látott, sose tudott mérté­ket pusztító és dermesztő való­ságai kivédhetetlenül szürkül nek megszokottá, mindennap­pá, törvénnyé. Az ember por­szem lesz: eltaposható fé­reg ... ember nélkül nincs há­ború, de ember és háború — ellentétes fogalom.“ Batta a verseivel éppen az embert akarja meggyőzni, fel világosítani, érzés- és értelmi világába oltani, hogy a hábo­rú nem emberhez méltó dolog.. Odairányítja az olvasó figyel­mét az élet szépségének, tar­talmának, lényegének a meg­látásához, hogy fedezze fel u dolgok szépségét és a harmó­niából felénk (belénk) sugár­zó boldogságot. Batta György a jó világban hisz, mely „arányos lesz, mint a fák levélzete“. Az emberiség sorsáért felelős köl­tő szavai ezek, aki megérzi a természet tökéletes összhangja mögött az emberre vicsorgó ve­szély állandó jelenlétét. összegezésképpen elmond­hat juk, hogy Batta György a Huszadik világháború című kö­tetében megtalálta a sajátos életszemléletének megfelelő hangot. Tovább szélesítette azt az utat, amelyet első verseskö­tetében kezdett el. Versei tiszták, akár a virá­gok, játékosak, mint a mada­rak röpte, de költőhöz méltó gondolatai világot hordoznak. A kötet jelentőségét csak fokoz­za, hogy az emberhez szólnak, az egész békés ünnep- és hét­köznapjainak az érdekében. SZITÁSI FERENC NAPONTA PROGRAM A TELEVÍZIÓ Kellemes szói okozást biztosít, mágnesként vonzza az egész családot. Az öreg tv-készülék megrövidíti a nézőt; a gyenge minőségű reprodukció csökkenti az élmény hatását. Ne feledje, hogy a házi elektronikát is meg kell újítani. Az új, korszerű tv-készülék fontos tényezője a XX. század embere életkörnyezetének. A DOMÁCE POTREBY (háztartási cikkeket értékesítő) vál­lalat ELEKTRO szaküzleteiben előnyös kölcsönökre is vásá­rolhat. Oj készülék megvételekor régi készülékét visszavásároljuk. JÖJJENEK, VÁLASSZANAK! OF 78

Next

/
Thumbnails
Contents