Új Szó, 1974. május (27. évfolyam, 102-127. szám)

1974-05-22 / 119. szám, szerda

„Fejlesszük az újítói és feltaláló mozgalmat, növeljük a dolgozók részvételét a tudómé.

nyos-m északi haladás meggyor- sításáL jn.“ (A CSKP KB Elnökségének jelentése a népgazdaság t dományns-műszaki fejlesztés j kérdéseiről.)

A párt gazdaságpolitikájának a teljesítése, a népgazdaság fejlesztése megköveteli a párt- szervezetektől, hogy rendszeresen foglalkozzanak a tudományos-műszaki forradalom vívmányai alkalmazásának kérdéseivel, a racionalizálás, a termelés meggyorsítása, megköny-' nyitásé és olcsóbbá tétele kérdéseivel. Ezt a célt szolgálja az újítómozgalom is, melynek az üzemek nagy jelentőséget tulajdonítanak. A Veľký Krtíš-i

Az újítónak a szakmában is tökéletesnek kell lennie — vélekedik Ján Suhaj.

(nagykürtösi) Dolina Bányában is felismerték, milyen kimeríthetetlen forrást jelent az újítómozgalom a rejtett tartalékok feltárásában.

Ott-jártunkkor éppen beszámoló hangzott el a pártszervezet gyűlésén az újítómozgalom eredményeiről és feladatairól. A beszámolót Ján Šuhaj elvtárs, az összüzemi pártbizottság tagja, a gépészeti részleg vezetője tartotta. Nem véletlenül ő, hiszen Šuhaj elvtárs az összüzemi pártbizottság műszaki fejlesztési komissziójának az elnöke, a Tudományos-Műszaki Társaság mechanizációs szakcsoportjának vezetője — az Utóbbi tisztséget pártfeladatként látja el. Ezenkívül sokszoros újító és tagja a „Százezresek mozgalmának“. E mozgalom lényege, hogy minden résztvevője újításokkal egy éven belül legalább százezer koronát takarít meg az üzemnek, vagyis a népgazdaságnak. A Dolina Bányában a Százezresek mozgalmának egyelőre csak két tagja Van: Ján Šuhaj és Bariak Aladár.

Munkahelyükön, a bányában ismerkedtem meg velük. Hallgatag természetűnek tűntek, de mihelyt az újítómozgalomra terelődik a szó, megered a nyelvük. Nagy szenvedéllyel, a laikus számára is érthetően és meggyőzően beszélnek az újításokról. Megtudom, hogy meggyőző készségre az újítóknak Sokszor szükségük van, hiszen az újat nem mindig és mindenki fogadja bizalommal. Minél merészebb az újító ötlete, an- hál inkább merülnek fel kételyek a gyakorlati megvalósítással kapcsolatban. Ám a javaslat fokozatos realizálása egyre inkább eloszlatja a kételyeket, ft siker mindenkit meggyőz. Persze az is előfordul — ha

imerítheistlen forrás

Egy re töké etesebben

nem is gyakran —, hogy egy- egy újítási javaslatot nem fogadnak el.

— Igen, az újítónak mindennel számolnia kell. Egy kicsit álmodozónak Is kell lennie. Szenvedélyesen kell keresnie az új, az egyre tökéletesebb megoldásokat — vallja Bariak Aladár. — Ez pedig mindig lehetséges. Sőt, a technika fejlődése és alkalmazása egyre inkább gondolkodásra, fejtörésre kényszerít. Egyre nagyobb teret biztosít az állandó újításnak. Az újítónak merésznek kell lennie. Na meg szeretnie és ismernie kell a szakmáját. A gyakorlati és az elméleti tudás egyaránt fontos. Én előbb gyakorlati ismereteket szereztem. Eredetileg géplakatosnak tanultam ki, a gépipari technikumot csak később, lávüton végeztem el. Az üzemben 11 éve dolgozom, önálló mechanikai előadó vagyok.

Hasonló utat tett meg az 50 éves Suhaj elvtárs is: előbb kovácsszakmát tanult ki, majd esti tagozaton gépipari technikumot végzett, jelenlegi munkahelyén 28 éve dolgozik. Elméleti és gyakorlati kérdésekben tehát mindketten egyaránt kiismerik magukat. Nézeteik általában megegyeznek. Még a kedvtelésük is azonos: gyümölcsfát termesztenek. Nősek. Mindkettőjüknek két fia és két lánya van. Šuhaj elvtárs egyik fia a bányában gépészként dolgozik. Bariak elvtársnak az egyik fia szintén az apja nyomdokain halad: gépipari technikumra jár. ján Šuhaj Nagykürtösön lakik, űjítótársa pedig a szomszédos Modrý Kameňon (Kékkőn). A 48 éves Bariak Aladár egyik dédanyját Mikszáth Máriának hívták és a híres író testvére volt.

Minden ötletről számos műszaki rajzot készítünk — mondja Bariak Aladár.

Bariak Aladár eddig mintegy 40 újítást nyújtott be. Ezek közül a legjelentősebb az volt, amely 1972-ben elnyerte a Prievidzai Szén- és Lignitbányák igazgatóságának első díját.- Ez az újítás (társszerzője (Miroslav Ortli) az említett esztendőben 697 000 korona megtakarítást eredményezett a vállalatnak. Az újítók 7500 korona jutalomban részesültek. Az újítás egy bányakombajn módosítására vonatkozott. Bariak elvtárs az újítók csoportjával

1967-ben a Szovjetunióban tanulmányúton vett részt.

fán Suhaj már két évtizede újíló. Az egyik újítására egy kiállításon a Komáromi Hajógyár szakemberei is felfigyeltek. Éppen ezért a minap Nagykürtösön felkeresték az újítót, mert alkalmazni akarják a javaslatát. Egyébként ez az újítás drótkötelek új módszerrel történő tekercselésére vonatkozik.

Az elfogadott és alkalmazott újításokért az újítók természetesen nemcsak erkölcsi méltányolásban részesülnek, hanem anyagiban is. Őket azon bán nem elsősorban ez serken ti. Ezt Šuhaj elvtárs szavai is bizonyítják:.

— Mindeiekelőtt kritikusnak kell lenni. Mindenre úgy tekinteni, hogy az még jobb, még tökéletesebb is lehetne. El kell gondolkodni azon, hogyan lehetne ugyanazt kevesebb anyagból gyorsabban elkészíteni. Ez a fejlődés lényege. Persze nemcsak a munkahelyen törjük a fejünket az újításokon, hiszen itt mindegyikünknek meg vannak a saját, állandó feladatai.

— Mit jelent a „Százezresek mozgalma“ az újítómozgalmon belül? — kérdem.

— Űjító több van az üzemünkben, de a Százezresek mozgalmába egyelőre csak mi ketten kapcsolódtunk be. Egyben kötelezettséget vállaltunk, hogy a Szlovák Nemzeti Fel kelés és hazánk felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére megoldunk legalább három, az üzemben meghirdetett tematikus feladatot, ami legkevesebb 200 000 korona megtakarításával jár. Kötelezettségvállalásunk nagy részét már teljesítettük is. Egyik újításunk alapját) a szalagszállítók hengerei a régi módszernél köny- nyeltben és gyorsabban javíthatók. Régebben a hengerek ki javítása 30 percig tartott, most pedig csak 18 percig. Ráadásul az új eljárással betanított nődolgozók is könnyen el tudják végezni a javítást. Ez azért is fontos, mert nődolgozóból nincs munkaerőhiány az üzemben. Évente mintegy 8000 henger megjavításáról van szó, mivel a szén szállítását azon a körülbelül 6 kilométeres, tőid alatti szakaszon is szállítószalagokkal végezzük, ahol korábban kocsikkal szállítottunk.

Részletesen ismertetik a nagyjelentőségű újítás lényegét, majd egyéb elképzeléseikről beszélnek. Egyebek közt arról, hogy a szén kényszerlerakata kapacitásának növelése milyen megtakarítást eredményezhet az üzemnek. Ez is az ő újítási javaslatuk. A már megoldotta kon kívül további tematikus feladatok megoldásán fáradoznak. Ebben az évben eddig hat, közös újítási javaslatot nyújtottak be, s ebből ötöt már meg is valósítottak. A hatból három újítás az üzem által kiírt tematikus feladatok megoldása volt.

— Üzemünk minden évben kiírja a megoldandó tematikus feladatokat — mondja Bariak Aladár, s elém tesz egy jiiros borítólapú, sokszorosított lapokat tartalmazó füzetet. „Az 1974-es év tematikus feladatai“ a címe.

Suhaj és Bariak elvtárs Ján Misura mérnökkel jjobbról), a Do Ima Bánya főmérnökével.

A füzet tartalmát mindketten jól ismerik, hiszen tudják, az üzemnek mely területeken lenne a legnagyobb szüksége ű;í _ tásokra.

•— Mit jelent számukra a 100 000-esek mozgalmába való bekapcsolódás azonkívül, hogy kötelezettséget vállaltak legalább 1.00 000 korona megtakarításra? — érdeklődöm.

— Lendületet ad a munkánknak — válaszolja Bariak Aladár. — A mozgalom segíti az üzem belső tartalékainak feltárását és takarékosságra mozgósít.

— Szerintem a Százezresek mozgalmába csak áldozatkész dolgozók kapcsolódhatnak be — egészíti ki Šuhaj elvtárs. — Olyan emberek, akik többet akarnak tenni a társadalomért, mint amennyit tenniök kell. Maršálek elvtársat, a mozgalom megalakitóját példás, kommunista gondolkodású embernek tartom. Minél többen lesznek azok, akik így tekintenek a feladataikra, annál gyorsabb lesz a népgazdaság fejlődése. A Százezresek mozgalmának a tagjai és az újítók megértették annak a feladatnak a fontossá* gát, amit a XIV. pártkongresz* szus is kiemelt, hogy állandóan korszerűsíteni kell a termelést.

Soká hallgatom a két újító szavait, melyek egyaránt tanús* kodnak bátorságról és szerénységről, gazdag fantáziáról éá megfontoltságról, valamint a közös, a társadalmi érdekek teljes megértéséről. Szavaik meggyőzően hatnak, mert szi* lárd meggyőződést tolmácsol* nak. Egyben arról is meggyőz* uek, hogy nemcsak a nagykürtösi Dolina Bányában, hanení minden munkahelyen egyrd több a feladatokra így tekintő dolgozó, a valóban szoöialistá módon gondolkodó és dolgozó ember. Olyan, mint Bariak Alá* dár és Ján Šuhaj. Vagyis, olyan* mint amilyenre merész céljain kát megvalósító társadalmunk* nak szüksége ma.

FÜLÖP »MRFÍ

Ennek a kombájnnak a módosítása volt 1972 ben a vállalat legértékesebb újítása.

A haladás szolgálatában

PORTRÉ JOSEF TOMANRÓL

A henyerek javítását az újítás alapján betanított nődolgozók is végezhetik

Nemrég ünnepelte 75. születésnapját josef Tornán, a cseh prózairodalom jeles személyisége. Életművéről elmondható, hogy emberközpontú. Különböző történelmi korokban ábrázolja az igazságért, a szebb és jobb jövőért küzdő embert.

Prágában született, gyermekkorát azonban vidéken, Rožmi- tál pod Tremiškemben töltötte. A kereskedelmi akadémia elvégzése után egy ideig bankhivatalnoki állást tölt be. írói fejlődésére kétségkívül nagy hatással volt olaszországi útja • (1920—21), ahonnan visszatérve, egészen 1945-ig, a Mánes képzőművészeti kiadónál dolgozik. A felszabadulás után egy ideig a Tájékoztatásügyi Minisztérium munkatársa, 54 éves korától pedig minden idejét és energiáját az irodalmi alkotásnak szenteli.

Josef Tomant szoros barátság fűzte Vladislav Vančurához: a háború alatt vele együtt vett részt a cseh értelmiség illegális bizottságának a munkájában.

Noha Josef Tornán verseskü- tetekkel jelentkezett először, írói tehetsége legjobban a próze és a drámaírás terén bontakozott ki. 1933-ban Az idegenből érkező ember című regényével hívja fel magára a figyelmet. Ebben az írásában művészi hitelességgel és szenvedéllyel ábrázolja a jogtalanság és az erőszak elleni harcot, amelynek színterét egy pontosabban meg nem határozott tengerparti országba helyezi, a reneszánsz kor ugyancsak meghatározatlan időszakában. Már ebben a regényében fellelhetők az egész életművét kísérő jegyek: az aktualizálásra való hajlam, az igazságért küzdő ember ügyének támogatása.

Legismertebb regénye, a Don juan, a náci megszállás éveiben született. Ebben a művében szuggesztív módon ábrázolja a XVII. századi Spanyolország légkörét, a fényes pompájú egyházi ünnepségek és az udvari élet mögött meghúzódó félelmet, szellemi rabságot, az ember kíméletlen kizsákmányolását. A spanyol inkvizíció felidézésével Tornán egyben ítéletet mondott a nácizmus embertelensége fölött >s. Ez a regény eddig már 10 cseh kiadást ért

meg, s több idegen nyelvre,’ köztük magyarra is lefordították. Ugyancsak népszerű rege* nye az Utánunk az özönvíz; amely Tibérius és Caligula római császárok korát idézi feL- A pénzéhségről, az önzésről és a könyörtelen erőszakról Josef Tornán a Darázsfészek című regényében mond lesújtó véleményt. Magyar fordításban u Don juan és az Utánunk tat özönvíz című regénye látott napvilágot.

Drámái közül talán legismertebb A folyó varázsol című, amelyből film is készült. Josef Toman nejével együtt írta a német megszállás alatt A nép királya című drámáját, amelyet a náci cenzúra a 80. előadás után betiltott.

A 75 éves író ma is alkot. Oj művéből, a Szokratészböl a Tvorba ez év áprilisában közölt részleteket.

Josef Toman regényeiben emberi sorsokat keltett életre, meggyőző művészi erővel. Hősei az ő életkedvét, derűlátását, az igazságba es a haladásba vetett mély hitét, valamint életbölcsességét sugározzák. Toman egész életművével a haladást szolgálja. Társadalmunk megbecsülése nyilvánult meg akkor, amikor a minap nemzeti mű»

vésszé nyilvánították.