Új Szó, 1974. május (27. évfolyam, 102-127. szám)
1974-05-21 / 118. szám, kedd
A CSKP Központi Bizottsága plenáris ülésének vitája Jan Baryl elvtárs felszólalása A CSKP Központi Bizottsága Elnökségének beszámolója helyesen rámutatott, hogy a tudmányos-műszaki fejlődés forradalmi eredményei különösen mezőgazdaságunkban nyilvánulnak meg. Szocialista mezőgazdaságunk negyed évszázada meggyőzően bizonyítja a szocialista nagyüzemi termelés, és a tudományos-műszaki haladás vívmányai összekapcsolásának eredményeit. Ha az elért eredményeket szükségleteink szempontjából értékeljük, le kell szögeznünk, hogy még csak az óriási lehetőségek kihasználásának elején állunk. Két alapvető feladatot kell megoldani. Elsősorban alkalmaznunk kell a haladó tapasztalatokat, és a lemaradó üzemeket az élenjárók színvonalára kell felemelnünk. Továbbra is ez jelenti mezőgazdaságunk belső tartalékai mozgósításának fő útját. A legutóbbi esős időszak után megjavultak az idei kilátások, s ezért mindent meg kell tennünk a sikeres betakarításért. Másodszor: intenzíven érvényesíteni kell mezőgazdaságunkban a tudományosműszaki fejlődés progresszív ismereteit. A XIV. pártkongresszus óta eltelt időszak bebizonyította — az élelmiszergyártás területén — az önellátás növelésére vonatkozó irányelv helyességét. A VI. ötéves tervidőszak folyamán újabb előrehaladást érhetünk el ezen a területen. Abból kell kiindulnunk, hogy a mezőgazdaság továbbra is legfontosabb hazai nyersanyag-ágazatunk. Jelentősége egyre emelkedik. Bonyolult és nehéz feladatok állnak előttünk. Megoldásuk megköveteli, hogy változtatásokat eszközöljünk a mezőgazdasági termelés struktúrájában és fejlesszük az eddig lemaradó területeket. A mezőgazdaság intenzív fejlődésében egyre nagyobb jelentőségű az állatok és a növények biológiai potenciáljának kihasználása. A magnemesítésben az elmúlt években több pozitív eredményt értünk el, de továbbra is sok a kihasználatlan lehetőség. A növénytermesztésben az egyik legjelentősebb intenzifikálási tényező a kemizá- lás. Feladatunk, hogy valóban mindenütt érvényesítsük a talaj és a növények táplálásának tudományos rendszerét. Mezőgazdaságunk további arányos fejlesztésének központi problémája a hazai takarmányulap megszilárdítása. A központi bizottság elnöksége tavaly programot fogadott el e feladat teljesítése érdekében. Az önellátás fokozása szempontjából nagyon fontos a repce új fajtáinak termelése, ami által pótolni tudjuk a behozott olajok egy részét. E feladat megoldását az indokolja, hogy évente csaknem 1,8 milliárd korona értékű zsiradék-nyersanyagot és olajat hozunk be a kapitalista országokból. Az állat- tenyésztésben is egyre jelentősebb szerepet töltenek be a tudomány és a technika ismeretei. A gabona- és a takarmány-problémákat a termelés növelésével, s egyúttal az állattenyésztésben való hatékonyabb kihasználásukkal oldhatjuk meg. A mezőgazdasági termelés fejlődésének meg kell nyilvánulnia az élelmi- szeripari termékek jobb minőségében és nagyobb választékában. Újfajta termékek gyártását kell bevezetni, amelyek jelentős időmegtakarítást tesznek lehetővé a lakosság számára. Ki kell bővíteni a gyermek tápszerek és a cukorbetegek számára gyártott élelmiszerek, a különböző gyümölcs- és zöldség- készítmények, az alkoholmentes üdítő italok választékát. A tudományos-műszaki fejlődés érvényesítése a mezőgazdaságban nagyobb igényeket támaszt a mezőgazdaság irányításával és szervezésével, a káderek szakképzettségével szemben az irányítás valamennyi fokán, a vállalatoktól egészen a minisztériumokig. A tudományos-műszaki szervezési és gax dasági tényezőket egy rendszerbe kell összpontosítani, s el kell érnünk, hogy az erők a legfontosabb szakaszokra koncentrálód janak. A járási mezőgazdasági igazgatóságok és a felsőbb szervek egyik legfontosabb feladata a mezőgazdaság műszaki színvonala emeléséhez szükséges feltételek megteremtése. Különösen fontos feladatok várnak a mezőgazdasági és az élelmiszeripari kutatás alapjára. Az elmúlt években több pozitív eredményt értek el a kutatásban és az eredmények gyakorlati érvényesítésében is. A mezőgazdasági kutatási alap itt általában ugyanazokkal a nehézségekkel küszködik, mint a többi területeken. Ebl>e nem törődhetünk bele, mert a szocialista nagyüzemi termelés gyors fejlődése következtében a gyakorlatban menet közben kell megoldani a termelés, a gazdaság, a szervezés és az irányítás összetett kérdéseit. A feladat fontosságát növeli a koncentrálás gyors folyamata is. Ma Csehszlovákiában 3658 efsz van, átlagos földterületük egyenként 1100 hektár, ami 1970-hez viszonyítva csaknem kétszer több. A kutatásnak választ kell adnia a felmerülő problémákra. A CSKP KB 1972 áprilisi plénumának határozatával összhangban intézkedéseket dolgoztak ki a mezőgazdaság tudományos kutatási alapja tervszerű irányításának megszilárdítására. Az egész kutatói munka alapját a termelés szükségletei képezik. Ennek az a feltétele, liogy a kutatást a termelést irányító szervek közvetlenül irányítsák. Ez megköveteli, hogy a mezőgazdasági akadémiák tudományos kutatói alapja a Mezőgazdasági Minisztérium közvetlen irányítása alá tartozzon. Egyúttal meg kell szilárdítani a mezőgazdasági kutatás egységes állami tervének szerepét úgy, hogy az anyagi-, a káder- és a pénzügyi forrásokat nagyobb mértékben irányítsuk a fő feladatokra. A tudományos kutatómunka további fejlődése és a mezőgazdaság tudományos-kutatási fejlődésének egész programja összekapcsolódik a nemzetközi szocialista integráció fejlődésével. A szocialista országok mezőgazdasága közös elvek alapján fejlődik. Az egyes országok tudományos-kutatói alapja azonos problémákat old meg. Ezért rendkívül kedvezőek a feltételek a gazdag együttműködés kibontakoztatásához. Különösen fontos a Szovjetunióval folytatott együttműködésünk. A mezőgazdaság műszaki fejlesztésének feladatairól beszélve tudatosítanunk kell, hogy ezek a feladatok egyúttal a szállítói ágazatokra is hárulnak. Meggyőződésem, hogy különösen a gépipar és a vegyipar fokozott igyekezettel meg tudja oldani azokat a kérdéseket, amelyek ebben az ötéves tervidőszakban állnak előttünk, s egyúttal a nemzetközi szocialista integráció előnyeinek kihasználásával jelentős előrelépést tesznek a VI. ötéves tervidőszakban. A mezőgazdaság műszaki fejlesztése folyamatának értékelésekor nem téveszthetjük szem elől azt a tényt, hogy nem kizárólag műszaki kérdésekről van szó. A párt vezető szerepének megszilárdítása és a tudományos-műszaki haladás fejlesztéséért folytatott harc forradalmi feladatként való értékelése teljes mértékben a mezőgazdaság területére is érvényes. A műszaki haladásért folytatott küzdelemnek a pártmunka fontos részévé kell válnia. A mindennapi pártmunka, a kommunisták pártos állásfoglalása, az emberek kezdeményezése — ezek a mező- gazdaság műszaki fejlesztésének döntő tényezői. A pártszervek és -szervezetek az elmúlt évek során gazdag tapasztalatokat gyűjtöttek. Ezért jogosan feltételezhetjük, hogy az új, igényes feladatokkal is megbirkóznak. Gejza Šlapka elvtárs felszólalása A központi bizottság ülésének programját rendkívül igényesnek tartom, mivel feldolgozza a XIV. pártkongresz- szus határozatait a tudományos-kutatási munka területén. Városi pártszervezetünk állandó figyelmet szentel ezeknek a kérdéseknek, mivel Bratislavában nagy tudományos-kutatási alap összpontosul, amely az SZSZK tudományos-kutatási alapjának csaknem 50 százalékát képviseli. Strukturális szempontból az alapkutatást végző munkahelyek vannak túlsúlyban, míg az ipari termelés nincs kellőképpen ellátva kutatási munkahelyekkel. A városi pártbizottság 1972 végén foglalkozott ezekkel a kérdésekkel. Állást foglaltunk a XIV. pártkongresszus feladatainak teljesítéséhez. Ez az állásfoglalás tartalmazta a helyzet értékelését és az új feladatok meghatározását. A tanácskozás határozatait megtárgyalták a pártalapszervezetek. Az egész tudományos kutatási alapot egységesen ős komplexen kell irányítanunk. Az erőket a legfontosabb feladatokra kell összpontosítani, hogy a tudomány közelebb kerüljön a termelés és a társadalmi gyakorlat szükségleteihez. A kutatási és fejlesztési alap hatékonysága érdekében fontos a belső problémák, valamint az eredmények gyakorlati érvényesítésével kapcsolatos problémák megoldása. Városunkban a kutatási és fejlesztési alapnak aránytalanul tág kutatási programja van. A megoldást nem a kutatási feladatok számának gépies csökkentése, hanem az jelenti, hogy a tudományos és kutatási munkahelyek bizonyos témák megoldására szakosodnak. El kell érni, hogy a gyakorlatiban megvalósuljanak a szocialista integráció elvei. Ez a tudományos kutatási alap mai ellátottságával kapcsolatban is szükséges. A beruházások gyors növekedése ellenére kutatási és fejlesztési alapunk ellátottsága alacsonyabb, mint a szocialista országok többségében. Ugyanakkor fokozott gondot kell fordítanunk azoknak a berendezéseknek és technikáknak jobb kihasználására, amelyekkel a kutatási munkahelyek már rendelkeznek. Sajátos problémák merülnek fel a főiskolákon, ahol a tudományos kutatói munka szorosan összefügg a nevelői folyamattal. A főiskolák kutatói tudományos munkáját be kell vonni az állami feladatok megoldásába. A városi pártbizottság és a körzeti pártbizottságok arra ösztönzik a tudományos és kutatási munkahelyeken dolgozó kommunistákat, hogy legyenek birá- lóak saját munkájukkal szemben, következetesebben érvényesítsék a, párt vezető szerepét, elvhű káderpolitikát folytassanak, ami jelentősen hozzájárul a tudományos kutatómunka hatékonyságának növeléséhez. A közelmúlt negatív hatását a- pártszervek és -szervezetek céltudatos kitartó munkájával sikerül áthidalni. A politikai helyzet általában kedvező. Tudatosítjuk azonban, hogy a jobboldali revizionisták és antikommunisták nézetei nem tűntek el, annak ellenére, hogy nem nyilvánulnak meg külsőleg. Ezért minden tudományos kutatási munkahelyen a kommunisták segítségével meg akarjuk szilárdítani a tudomány ideológiai funkcióját úgy, hogy a tudomány fejlődésében és a tudományos-műszaki előrehaladásban érvényesüljön a marxista—leninlsta elkötelezettség elve. Ez azt feltételezi, hogy a tudományos és műszaki dolgozók tudatában megszilárdítsuk az emberiség fejlődésének, az osztályharcnak törvényszerűségeit, a munkásosztály történelmi szerepét és a marxizmus—leninizmus elméletét. A pártszervek figyelme most a káder- és a személyzeti munka megjavítására, az ideológiai-politikai nevelésre és a dolgozók helyes elhelyezésére összpontosul. Külön gondol kell fordítani a koncepciós tudományos-szervezési és irányító tevékenységet végző káderek kiválasztására és előkészítésére. Rendkívül nagy jelentőségű a tehetségek rendszeres felkutatása és a tudományos dolgozók nevelése. A problémák megoldásának komplex megközelítése érdekében a kutatásban a csoportos munkának kell elsősorban érvényesülnie. Az alkotó kezdeményezés fejlesztésének fontos része a szocialista verseny. Az irányítás mai rendszere és a verseny eredményei összehasonlításának összetettsége nagyon megnehezíti a jó célok megvalósítását. Egyszerűbb a munkahelyeken kívüli tevékenységre vonatkozó kötelezettségvállalások elfogadása. A párt- és a szakszervezetek munkája eredményeképpen felújítottuk az újító- és fetaláló-mozgalmat. Az utóbbi három év alatt a benyújtott újítási javaslatok száma csaknem két és félszeresére növekedett. Az élenjáró újítók aktívan bekapcsolódnak a százezresek mozgalmába. A tudományos-kutatási alapot fel kell használnunk a város távlati fejlődése kérdéseinek megoldására. Városunk eddig csak közvetve érezte a tudományos-kutatási alap segítségét. Pedig lehetséges lenne, hogy közvetlen segítségét, is élvezhetné. Ezért a tudományos kutatási alapot az eddiginél jobban kell a fejlődőképes ágazatok, az ipar, a lakásépítés, az életkörnyezet, a szolgál la tások, az életszínvonal és a közlekedés problémáinak megadására irányítani. Emil Rigó elvtárs felszólalása A XIV. pártkongresszus határozatai hangsúlyozzák, hogy a tudományos műszaki haladás lehetőségeinek teljes kihasználása a szocialista gazdaság további fejlődésének egyedüli lehetősége. A gazdaság irányítása a gazdasági és a politikai szervek munkája számára elsőrendű társadalmi-politikai feladat. Ma ugyanolyan erővel kell harcolnunk a műszaki-gazdasági fejlődésért, mint annak idején a népgazdaság konszolidálásáért. A vaskohászaiban, így a Kelet-szlovákiai Vasműben is a kutatási és a fejlesztési feladatok a termelés műszaki és gazdasági színvonalának emelésére irányulnak. Vállalatunk gazdasági és politikai vezetősége a területi pártszervek hathatós segítségével állandóan nagy figyelmet szentelnek ezeknek a kérdéseknek. Az új kapacitások és berendezések üzembe helyezésénél, valamint az elévült berendezések rekonstrukciójánál az üzem következetesen figyelembe veszi a korszerű tudomány és technika követelményeit. Az egész termelési, technológiai és irányítási munka e célok teljesítésére irányul. Teljesítettük a tudomány és a technika fejlesztésének feladatait, ami az anyagi termelésben is fokozatosan megnyilvánul. Egy állami, három szakágazati, 15 vállalati és 19 extern feladatot sikeresen teljesítünk. A dolgozóknak a komplex szocialista racionalizálásba való bevonásával egy év alatt jelentős tüzelőanyag-megtakarítást értünk el. A tudományos és technikai ismeretek gyakorlati érvényesítésével kapcsolatban előtérbe kerül a káderek kérdése. A gazdasági és a politikai konszolidálás, kommunista pártunknak a szocialista társadalom alapelveinek felújítására kifejtett törekvése anyagi, társadalmi és politikai alapot biztosított e kulcsfontosságú probléma biztosításához. A komplex kádermunkának arra kell irányulnia, hogy az üzemben ne tűrjék meg a műszaki konzervativizmust. Ennek fontos eszköze, hogy minden dolgozót megnyerjenek a komplex szocialista racionalizálás programjának teljesítésére. Arra kell ösztönözni a dolgozókat, hogy járuljanak hozzá a belső tartalékok kihasználásához. Üzemünkben tavaly jelentősen kibővült az újítómozgalom. 1800 újítást, újítási javaslatot és találmányt nyújtottak be, ebből 770-ot fogadtak el és 723-at vezettek be. Ezáltal egy év alatt csaknem 28 millió koronát takarítottunk meg. Az új technika bevezetésének elválaszthatatlan részét képezi a szocialista verseny fejlődése, amely az elmúlt évben mintegy 40 millió korona megtakarítást eredményezett. Az üzem de? gozóinak 93 százaléka versenyez, 90 kollektívánk nyerte el a szocialista munkabrigád címet. Tudatosítjuk, hogy a jövőben a lég fontosabb szerepet a teljes középiskolai végzettséggel és magas szakképzettséggel rendelkező munkás tölti Ima A munkások jelentős részének szakközépiskolai, egy részének pedig főiskolai végzettsége lesz. Üzemünkben a műszaki-gazdasági dolgozók többsége származása révért szorosan összekapcsolódik a munkás* osztály érdekeivel. Továbbra is gondot fordítunk politikai fejlődésükre, osztályöntudatuk és szakképzettségük növelésére. A műszaki-gazdasági dolgozók mai műveltségi színvonala általában kedvező. Műszaki értelmiségünk közvetlenül érdekelt a termelésben. A munkásosztállyal együtt az új ismeretek gyakorlati érvényesítésének fontos tényezőjo lett. A hatvanas évek tapasztalatait figyelembe véve azonban találkoztunk olyan jelenségekkel is, amelyek megbontották a munkásosztály és az értelmiség akcióegységét. Ennek társadalmi és gazdasági okai voltak. AZ egység megbontásának fő oka az értelmiség társadalmi szerepének lebecsülése és a gazdasági revizionizmus elleni harc hiánya volt. Az értelmiség munkásosztály érdekeitől való elidegenedésének folyamata 1968—69-beil csúcsosodott ki. Meg kell azonban állapítanunk, hogy a műszaki értelmiség egészében véve nem okozott csalódást a válságos időszakban, annak ellenére, hogy jelentős része mély depresszióba került. Vállalatunkban a műszaki értelmiség többsége levonta a tanulságot a múlt hibáiból és tévedéseiből, s fokozatosan tudatosítja, hogy a munkásosztály oldalán a helye. A munkásosztály és az értelmiség kapcsolatának kialakításában a marxizmus—leninizmus elveiből indulunk ki. Értelmiségünk a szocialista társadalom fejlesztése feladatainak egyik megvalósítója, s ez meghatározza a műszaki értelmiség szerepét a szocialista társadalom struktúrájában és fejlődésében. A műszaki értelmiség társadalmi tudatában akkor érünk el tartós változásokat, ha az elvi szempontokat összekapcsoljuk a konkrét feladatok megoldásával. Üzemünkben a műszaki szakemberek többsége ma elkötelezetten támogatja a párt céljainak teljesítését. Véleményünk szerint a munkásosztály és az értelmiség szerves egységének megszilárdítása a kommunista párt elsőrendű feladatai közé tartozik. Befejezésül még meg akarok említeni néhány nyílt problémát. Jelenleg nem kielégítő a kutatói munka és a gyakorlati szükségletek közti kapcsolat. Növelni kellene a vezérigazgatóságoknak az ágazat műszaki fejlődésere gyakorolt hatását. Intenzívebben kellene segíteni az üzemek azon feladatainak teljesítését, amelyek hasznot je- tenek gazdaságunknak.
