Új Szó, 1974. május (27. évfolyam, 102-127. szám)
1974-05-21 / 118. szám, kedd
Síoviet-fM kereskedelmi egyezmény Dzsallud Leningrádban SÚLYOS HELYZET ÉSZAK-ÍRORSZÁGBAN Moszkva — Hétfőn Moszkvában Ivan Szemicsasztnov szovjet külkereskedelmi miniszterhelyettes és Ahmed Al-Atras líbiai gazdaságügyi miniszterhel yettes szovjet—líbiai kereskedelmi megállapodást írt alá. A megállapodásban a felek leszögezték, hogy igyekeznek mindenképpen előmozdítani a kölcsönösen előnyös kereskedelmet. Ebből a célból megállapodtak abban, hogy a kereskedelmi kapcsolatokban a legnagyobb kedvezmény elvét alkalmazzák. Megegyeztek még további, u kereskedelem fejlesztését célzó intézkedésekről is. Az aláírásnál jelen volt Alekszej Koszigin, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió miniszter- elnöke és Abdusszalam Dzsallud, a Líbiai Forradalmi Parancsnokság Tanácsának tagja, Líbia miniszterelnöke, aki — mint ismeretes — a szovjet kormány vendégeként hivatalos látogatáson tartózkodott a szovjet fővárosban. Dzsallud tegnap Moszkvából Lenlngrádba utazott. ARAB HADÜGYMINISZTEREK TANÁCSKOZÁSA Kairó — Húsz arab ország hadügy- és külügyminiszterei hétfőn Kairóban tanácskozást kezdtek a katonai együttműködés szorosabbra fűzéséről és a közel-keleti helyzet katonapolitikai vonatkozásairól. Hivatalos kairói források szerint a délelőtti zárt ülés napirendjén fontos helyet foglalt el Izrael Libanon elleni ag- resziója és a Golan-front fej-' leményet. Az Arab Ligához közel álló személyiségek úgy tudják, hogy szóba került az önálló arab hadiüzemek felállításának terve is, amelyről valószínűleg az arab állam- és kormányfők következő csúcstalálkozóján hoznak elvi döntést. Damaszkusz — Henry Kissinger amerikai külügyminiszter tegnap Izraelből Szíriába érkezett, hogy folytassa megbeszéléseit a Golan-fronton szembenálló erők szétválasztásáról. Kairó — Mahmud Riad, az Arab Liga főtitkára táviratot intézett Kurt Waldheim ENSZ- íőlilkárhoz és ebben felhívta a világszervezetet, tegyen meg mindent a közel-keleti helyzet kiéleződésének meyakadályozáMoszkva — A moszkvai Pravda kommentárt fűz a szíriai — izraeli tűzzsüneti vonalon folytatódó összecsapásokhoz. Rámutat, hogy Tel Aviv tés a mögötte álló imperialista erők ezekkel a harci cselekményekkel „közvetlen nyomást akarnak gyakorolni Damaszkuszra a csupa/szétválasztás kérdésében és egyoldalú engedményeket akarnak kicsikarni a maguk számára“. A szovjet lap hangoztatja, hogy ilyen körülmények között a közel-keleti konfliktus szövevényének félmegoldásokká], például csak a csapatszétválasztással való bon- togatása aligha vezet tartós békéhez. Az ilyen intézkedések csak az enyhülés illúzióját kelthetik. „A Közel-Keleten nem azért folyik továbbra is a vér, mert az arabok meg akarják semmisíteni Izraelt, mint azt Tel Avivban bizonygatják, hanem mert ennek az országnak a vezetői nem óhajtják végrehajtani a Biztonsági Tanács lia- tározatát, amely valamennyi megszállt arab terület felszabadítását és a palesztinai arab nép törvényes nemzeti jogainak elismerését írja elő.“ Helyi választások az NDK-han Berlin — Az NDK-ban vasárra]) tartott helyi választások végeredményét az országos választási bizottság — egyelőre még nem hivatalosan — nyilvánosságra hozta. Az eredmény igy alakult: Választásra jogosultak: 12 242 440. Leadott szavazatok: 12 030 267 (98,27 százalék}; érvénytelen szavazatok: 2263 (0,02 százalék); érvényes szavazatok: 12 028 004 (99,98 százalék); a Népfront jelöltjeire leadott érvényes szavazatok: 12 017 603 (99,91 százalék); a Népfront jelöltjei ellen leadott érvényes szavazatok: 10 301 (0,09 százalék). Friedrich Ebért, az országos választási bizottság elnöke a választások eredményéről adott első nyilatkozatában többek között hangsúlyozta: „Az NDK Nemzeti Frontja választási felhívásának értelmében a választók milliói szavazatukkal megerősítették eltökéltségüket, hogy tevékenyen és kezdemé- nyezően tovább működnek köztársaságunk Társadalmi fejlődésének új szakaszáért, amelyet a Vili. pártkongresszus vezetett be.“ ' AZ INDIAF fővárosban vasárnap nagygyűlésen tiltakoztak amiatt, hogy a reakciós erők vallási zavargásokat szítsanak az országban. Az Indiai Kommunista Párt és az ország más baloldali pártjai felszólították a kormányt, hogy részesítse határozott visszautasításban a reakciót, amely saját céljaira akarja kihasználni a vallási fanatizmust. VLAGYIMIR KIRILLINNEK, a szovjet minisztertanács elnökhelyettesének, a tudományos és műszuki állami bizottság elnökének vezelésével szovjet kormányküldöttség érkezett Londonba. A delegáció a szovjet —angol műszaki-tudományos és kereskedelmi-gazdasági együttműködési kormányközi állandó bizottság harmadik ülésszakán vesz részt. INDIÁBAN tovább tart az országos vasutas sztrájk. Gandhi miniszterelnök asszony másodszor is fogadta a sztrájkotok képviselőit. Ismét kifejezésre juttatta a kormány tárgyalási készségét, de kérte a sztrájkotokat, hogy előbb vegyék fel a munkát. A sztrájkolok megbízottai ezt elfogadhatatlan feltételnek minősítették. AM1R ABBASZ HOVEIDA iráni miniszterelnök május 23—25 között baráti munkalátogatást tesz Jugoszláviában — jelentették be Belgrádban. BULENT ECEVIT miniszterelnök vezette török köztársasági Néppárt vasárnap úgy döntölt, liogy kilép a 4 hónapja hatalmon lévő koalíciós kormányból. A párt döntése, amely újabb politikai válságba sodorja az országot, a párt végrehajtó bizottságának és parlamenti csoportjának vasárnapi, két napon belül immár második ülé sét követően született. ÚTBAN HAZAFELÉ rövid ideig Moszkvában tartózkodott Kim Jong Dzu, a Koreai Munkapárt Politikai Bizottságának tagja, miniszterelnök-helyettes. A repülőtéren Nyikolaj Tara- szov könnyűipari miniszter és más hivatalos személyiségek üdvözölték. „AMERIKAIAK, TAKARODJATOK!“ „Nyugodtan akarunk élni!“ — ilyen és ehhez hasonló jelszavakkal tüntettek vasárnap Madtlalena olasz szigeten, ahol amerikai haditengerészeti támaszpont található. A demonstrációban diákok és egyetemi hallgatók vettek részt. Belfast — Az észak ír protestáns ultrák által kikényszerí- tett sztrájk következtében hétfőn fokozatosan megbénult a tartomány gazdasági élete és közlekedése. Az ulsteri „Munkástanács“, amely nem képviseli a szakszervezeteket, a múlt héttől kezdve megfélemlítéssel, fasiszta módszerekkel kezdte kizárni a munkásokat az üzemekből, hogy tiltakozzék a sun- ningdale-i egyezmény ellen az új választásokat kényszeresen ki. Az angol tartományi minisztérium hallani sem akar a választásokról vagy az egyezmény visszavonásáról. Miután a fegyveres terrorszervezetekkel közeli rokonságban álló „Munkás- tanács“ bejelentette, hogy a létfontosságú szolgáltatások számára kivételt adó általános sztrájkot vasárnap éjféltől teljessé teszi, a brit kormány felelős minisztere, Mervyn Rees, vasárnap délben rendkívüli állapotot hirdetett ki. A „lojalis- tak“, mivel nem akartak szembekerülni az erőművek üzemeltetésére felkészült hadsereggel, visszaléptek a teljes áramkikap- csolás tervétől. Helyette hétfőn délelőtt zavargásokat szervezlek. Az UDA nevű protestáns félkatonai szervezet és az UVF terrorkülönítmóny bandákat küldött Belfast utcáira. A csoportok autóbuszokai raboltak, autókat gyújtottak fel, torlaszokat emeltek az utcákon és délre elzárták a tartományi székhelyre vezető összes útvonalakat. Az aulóbuszközlekedós leállt, a vasúti forgalomban súlyos zavarok keletkeztek. Majdnem minden üzlet bezárt Belfastban és zavarokat jelentettek a vidéki körzetekből is. A másfél millió lakosú tartomány helyzete — helyi politikusok véleménye szerint — a legsúlyosabbra fordult azóta, hogy 1969-ben pogromok robbantak ki a jobboldalnak a katolikus kisebbség ellen irányuló politikája miatt. Ténymegállapító körút Mozamhikban és Angolában Lisszabon — Három és fél héttel a fasiszta rendszer megdöntése után továbbra is rendkívül élénk u politikai élet Portugáliában. A PAP lengyel hír- ügynökség külőntudósítójának Lisszabonból keltezett jelentése szerint vasárnap a portugál fővárosban több gyűlést is tartottak. A Benfica-klub stadionját zsúfolásig megtöltötték, ezúttal azonban nem labdarúgó esemény, hanem a demokratikus pártok által szervezett nagygyűlés vonzotta a lelátók ra a tömegeket. A lisszaboni egyetemen az ország minden részéből érkezett diákküldöttségek gyűlésükön többek között olyan határozatot hoztak, amelyben teljes szolidaritásukról biztosítják a portugál gyarmatok függetlenségért harcoló népeit. Porta Aleyre-ben a portugál szocialista párt állal összehívott nagygyűlésen Mario Soares, a párt főtitkára, az ideiglenes kormány külügyminisztere beszédet mondott. Ebben síkra- szállt a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal, valamint az afrikai és arab országokkal létesítendő diplomáciai kapcsolatok mellett. Vasárnap este Lisszabonból hatnapos ténymegállapító körútra Mozambikba és Angolába utazott Antonio de Almedia Santos, a portugál kormány téhgerentűli ügyekkel foglalko1/ilenc nap alatt megoldó- *'■ dott a bonni kormány - válság, mely Willy Brandt váratlan lemondása miatt új helyzetet teremtett az NSZK-ban. Azóta nemcsak új kancellárja van az országnak, hanem Wal- ter Scheel személyében új elnöke is. Heinemann eddigi elnök ugyanis nem jelöltette másodszor magát, így az eddigi ai- kancellár és külügyminiszter. Scheel lett az új államelnök. Ezt követően, csütörtökön választották meg az új nyugatnémet kancellárt, Helmut Schmidt személyében. Mivel a szociáldemokrata — szabaddemokrata kormánykoalíciónak biztos többsége van a Bundestagban, nem volt kétség afelől, hogy a koalíció új jelöltje valóban el is foglalhatja a kancellári széket. Willy Brandt váratlan elhatározását ugyan azzal indokolta lemondó levelében, hogy vállalnia kell a „politikai és személyes felelősséget a Guillau- me-kémügyben elkövetett mulasztásokért“, későbbi nyilatkozataiból azonban kiderült, nem a kancellári hivatal egyik tisztviselőjének bukása, hanem a jobboldal féktelen támadása, valamint a szaporodó belső gondok kényszerítették arra, hogy átadja helyét. Nem akarta megvárni — mint mondta — egyéni tekintélye teljes lerombolását. A jobboldal soha sein tudta megbocsátani Willy Brandtnak a „keleti nyitást“, s abban az országban, ahol a kancellár törvénytelen származásától a varsói gettó áldozatai emlékműve előtti letérde- lésig mindent ki lehetett aknázni a volt kancellár személye ellen, Willy Brandtnak nem maradt más választása, mint a Bonni változások távozás. Hozzájárult ehhez az is, hogy belpolitikai szempontból adós maradt a választóknak adott ígéretekkel, elmaradtak a megígért reformok, ellentétek keletkeztek saját pártjában is, elsősorban az „ifjú szocialistákkal“, s amit tetl, a monopóliumoknak sok volt, a tömegeknek kevés, így a szabaddemokraták a tartományi választások során egymás után szenvedték el vereségüket. Az új kancellár, a tehetséges és energikus, politikai meggyőződésében azonban Brandttól kissé jobbra álió Helmut Schmidt kormányprogramjában és nyilatkozataiban a kitűzött Brandt—Scheel irányvonal folytatását ígérte. Nem vitás, persze, hogy a koalíció kancellárja tovább is tekint, s a választásokig esedékes két és fél esztendőt arra szeretné felhasználni, hogy visszahódítsa azokat a tömegeket, melyek időközben elpártoltak a szo- ciál-liberálisoklól. Az új kormányprogram jellemzője — melynek vitája tegnap kezdődött a Bundestagban — a „folytonosság“ és a „koncentráció“. A program főleg belpolitikai és gazdasági kérdéseket tartalmaz. Vállalva ugyan a korábbi program célkitűzéseit, az időközben támadt gondok azonban arra kényszerítik az új kancellárt, hogy reálisan és józanul a lényegre összpontosítson, s célkitűzései megvalósításában visszafogottabb legyen. Külpolitikai elkötelezettségében mindenekelőtt az Egyesült Államokkal való jó viszonyra, s a NATO-ra épít, folytatni kívánja azonban „a béke biztosításának politikáját, az ország biztonságának fenntartását és megszilárdítását“. „A NATO-lioz fűződő szövetségünk szilárd alapján ápoljuk a jóviszouyt a Szovjetunióval, a Varsói Szerződés államaival...“ Schmidt korábbi nyilatkozataiban is leszögezte, „keleti irányban külpolitikánk helyes vágányokon halad ... nem támadnak új nehézségek és nem lesznek változások sem“ Nyilatkozatában viszont a nemzetközi fejlődésre utalva kiemelte: helyes volt, hogy keleti szomszédaink irányában a szerződések politikájával nem szalasztottuk el annak esélyét, hogy a magunk érdekeit egybekössük a világméretű enyhülési folyamattal. Sajnálatos, hogy a két német állam közötti kapcsolatokban ismét a „különleges“ viszony fogalma kerül előtérbe, belpolitikáikig pedig a „radikális“ törvény elfogadását szorgalmazza az új kancellár. Ez utóbbi megtiltaná, hogy kommunisták állami alkalmazottak lehessenek. A jobboldal, mely „józanságra és mértéktartásra“ intette az új kancellárt, megválasztása után támadásba kezdett, azóta azonban a támadás éle enyhült. Feltehetően ki akarják várni a monopóliumok urai a kormány első lépéseit, s csak azt követően megnyitni ellene is az új frontokat. Hogy van mit tennie az új kancellárnak, s a kormánykoalíciónak, hogy gátat vessen a jobboldal jól irányzott propagandahadjáratának, ahhoz aligha fér kétség. A monopóliumoknak, valamint a kommunistaellenes erőknek tett engedmények azonban aligha segíthetik a kormánykoalíciót po ziclői megerősítésében. Ä szocialista országok a további jó kapcsolatok reményében tekintenek a nyugatnémet változásokra. „Meggyőződésünk — hangzik Brezsnyev és Koszigin távirata az új kancellárnak —, hogy a kölcsönös megértés és együttműködés, amely a Moszkvában aláirt szerződés megkötése, valamint ezt követően a két fél hatékony erőfeszítése eredményeként alakult ki a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság között, tovább fejlődik és erősödik a két állam népe, az európai és a világbéke javára". És így hisszük ezt mi is... FONOD ZOLTÁN zó minisztere. Elutazás előtt a repülőtéren újságíróknak el- mondta, hogy ténymegáilapító látogatásának eredményeit ösz- szegezve ajánlásokat tesz az ideiglenes kormánynak a tengerentúli területek sorsának rendezésére. A miniszter háromhárom napot tölt a két gyarmaton és útban hazafelé, Londonban találkozik a Bissau-Gui- neában küzdő szabadságharcosok képviselőivel, akik szombaton kezdik meg tanácskozásukat az angol fővárosban. A miniszter egy kérdésre válaszolva kijelentette, hogy a gyarmati kérdés rendezésének lehetőségei közül nem lehet kizárni a teljes függetlenség megadását. Samora Machel, a Mozambiki Felszabadítási Front (FRELIMO) elnöke a tanzániai rádiónak adott nyilatkozatában hangoztatta: „Mozambik függetlensége nem lehet tárgyalási téma, a függetlenség elnyerésének módjai azonban igen". Az NDNSZ tanácskozása Varsó — A lengyel fővárosban hétfőn megkezdődött a Nemzetközi Demokratikus No- szövetség Tanácsának négynapos ülésszaka. A napirenden központi témaként a nők 1975-ös nemzetközi éve és a nemzetközi nőkongresszus előkészítése szerepel. Az ülésszakon összegezik a nők jogaiért vívott harc eredményeit is. A tanácsülésen 97 országból több mint 100 nőszervezet küldöttei vesznek részt. A szovjet delegáció élén Valentyina Tye- reskova áll. A küldöttek meleg ünnepléssel fogadták a tanácskozáson részivevő Hortensia Bussi Al- lendet, a meggyilkolt chilei elnök özvegyét. Ezt követően jerzy Majewski varsói polgármester tolmácsolta a főváros lakóinak üdvözletét, majd Fanny Edelmann (Argentínai az NDNSZ főtitkára tartotta meg beszámolóját a világszervezet múlt évi tevékenységéről, aláhúzva a nők demokratikus jogai általános elismeréséért folytatott harc fokozásának szükségességét. Harcok Dél-Vietnamban Saigon — Folytatódott a DIFK erőinek és a saigoni csapatoknak szombaton elkezdődött ütközete a Saigontól 40 kilométerre fekvő Ben Col tartományi székhely és a vele szemben fekvő An Dien között. A dél-vietnami hadvezetés beismerte két előretolt állásának megsemmisítését. Saigon egy 400 főből álló újabb erősítést küldött a helyszínre. A saigoni hadvezetés válogatott katonai alakulatokat irányított a hetes számú országúi térségébe, Saigontól 40—45 kilométerrel északra azzal a feladattal, hogy visszafoglalják azokat a támaszpontokat, amelyekből a népi erők a múlt héten szorították ki a környező felszabadított terület ellen állandó támadásokat végrehajtó saigoni helyőrségeket. I
