Új Szó, 1974. május (27. évfolyam, 102-127. szám)
1974-05-03 / 104. szám, péntek
¥1 - •••• .• - NÉHÁNY SORBANi nagyszabású hadműveletek a felszabadított területek ellen „Portugália éren a demokráciára ' Portugáliában 192.6 óla első ízben ünnepelhették meg szabadon május elsejéi. Felvételünkön: Alvaro Cunhal, a Portugál Kommunista Párt főtitkára és Mario Suares, a Szocialista Párt főtitkára a május elsejei nagygyűlésen. (Telefoto — ČSTK — UPIJ (Folytatás az l. oldalról / )e, azzal a megszorítással, hogy naponta egy folyószámláról legfeljebb 2000 escudo kifizetést eszközölhetnek. Stockholm — Mario Soares, a Szocialista Párt főtitkára nyilatkozatot adott az Expres- sen című stockholmi esti lapnak. Kifejezte azt a reményét, hogy „Spinola tábornok portugál de Gaulle lesz, aki tárgyalásokat kezd az afrikai felsza- badilási mozgalmakkal". A szocialista pártvezető azt fejtegette, hogy nincs alapvető nézeteltérés a demokratikus ellenzék és a junta vezetője között, csupán a tervezett módszerekben tér el véleményük a gyarmati kérdés megoldásáról. Soares megértést tanúsított a tábornok azon terve iránt, hogy a gyarmatoknak csak egy államszövetségen belül ad önkormányzatot, mert félő, hogy a túl gyors előrehaladás a függetlenség felé esetleg elszakadásra ösztönzi a fehér telepeseket. Ami Portugáliát Illeti, Soares szerint ott sem kisebb veszélyekkel kell szembenézni. „Ma a junta tartja kezében a hatalmat. De a gazdasági erők még mindig nagyok. A fasizmus gyökereit nem irtottuk ki néhány nap alatt. Eközben a forradalom új hatalmat teremtett, a népét, amely megkapta a szólásszabadságot. A nép támogatja a juntát, mint az május 1-én kitűnt. Én mindenesetre derűlátó vagyok“ — mondotta Soares. A többi baloldali pártot illetően a szocialista vezér hangoztatta, hogy kétségtelenül a kommunisták szenvedtek legtöbbet a fasiszta rezsim alatt. Elmondotta, hogy a szocialisták átfogó népfrontot szeretnének létrehozni, amelyben liberálisok, katolikusok, kommunisták és szocialisták együtt harcolnának a gazdasági erők legyőzéséért. Lisszabonban bejelentették, hogy azonnali hatállyal nyugállományba helyezték a fegyveres erők 25 tábornokát és főtisztjét, köztük a Caetaúo-rezsim volt tengerészeti és légiközle- kedési miniszterét, valamint Joaquim de Luz Cunha tábornokot, az angolai portugál csapatok jobboldali nézeteiről ismert volt főparancsnokát, akit Cae- tano március közepén Costa Gomes vezérkari főnököt és Spinola vezérkari főnökhelyettes leváltása után nevezett ki az ország fegyveres erőinek vezérkari főnökévé. Dakar — A katonai junta San Gooeia alezredest nevezte ki Portugál-Guinea új katonai főparancsnokává. A korábbi, leváltott főkormányzót és főparancsnokot katonai kísérettel Lisszabonba szállították. Luanda — Angolában is megalakult a demokratikus bizottság, és első ténykedéseként május elsején szabadságot követelt a politikai bebörlönzöl- teknek. A junta intézkedésére Mozambikban szabadon bocsátották a politikai foglyokat. Az Angolai Demokratikus Bizottság kiáltványában ezen kívül azt kérte a lisszabonni hatóságoktól, hogy Angolában is nevezzenek ki új tisztségviselőket. Ottawa — Mitchell Sharp kanadai külügyminiszter szerdán az alsóházban kijelentette,"hogy kormánya nagy figyelemmel ki séri a portugáliai fejleményeket, de egyelőre nem ismeri el az új kormányzatot. Hanoi, Saigon — Eredménytelen volt a dél-vietnami katonai vegyes bizottság küldöttség- vezelőinek ülése a saigoni képviselő szokásos szabotázsa miatt — jelenti a VNA. Vo Dong Giang ezredes, a DIFK katonai küldöttségének helyettes vezetője felszólította a saigoni felet, hogy haladéktalanul szüntessék be az ülések elszabotá- lására irányuló cselekedeteit, biztosítsa a DIFK katonai küldöttségének normális munkafeltételeit, tartsa tiszteletben a párizsi megállapodásban előirt diplomáciai előjogokat. A saigoni fegyveres erők — tűnik ki főparancsnokságuk közleményéből — csütörtökön is folytatták nagyszabású hadműveleteiket a felszabadított területek ellen Saigontól 80—00 kilométerrel nyugatra, a kambodzsai határ térségében. Hivatalosan is megerősítették, hogy a saigoni támadókat nehéz tüzérség és a légierő is támogatja. A harcokban ejtett foglyokat a CIA amerikai kémközpont által alapított Air America Légitársaság gépei szállítják el a harcmezőről — írja az AP amerikai hírügynökség a cég fotósai által készített fényképfelvételekre hivatkozva. Az amerikai hírügynökség felhívja a figyelmet arra, hogy a légitársaság gépeinek fogolyszállításra való felhasználása egyenértékű a párizsi megállapodás nyílt megsértésével. Idézi ugyanakkor Graham Martin saigoni amerikai nagykövetet, aki elismerte ugyan, hogy „egy sebesült katona elszállítására“ kölcsönadták az Air America egyik gépét, de azt állította, hogy nincs tudomása a társaság rendszeres fogolyszállító tevékenységéről, s így a történteket nem tekinti a párizsi megállapodás megsértésének. Hivatalosan az Air Washington — Richard Nixon, az Egyesült Államok elnöke az amerikai Kereskedelmi Kamara évi kongresszusán elhangzott beszédében kedvezőnek minősítette az egyetemes béke megteremtésének távlatait. A terveknek megfelelően folyik a szovjet és az amerikai vezetők harmadik csúcstalálkozójának előkészítése —, mondotta, majd kifejezte azt a reAmerica polgári légitársaságot, szerződéses kapcsolatok fűzik a saigoni amerikai nagykövets’ég- hez. Az AP jelentése emlékeztet arra, hogy a légitársaság éveken keresztül szolgált a CIA laoszi titkosháborújának fedő- szervéül. Washingtonban Fdward Kennedy szenátor módosító indít- ványt terjesztett a szenátus elé az 1974-es pótköltségvetési törvénytervezethez. A pótköltségvetés 266 millió dollár katonai különsegélyt irányoz elő a saigoni rendszer számára. A szenátor módosító indítványa megtiltaná a dél-vietnami katonai segélyek minden további kiegészítését. Párizs — A Dél-Vietnami Köztársaság Ideiglenes Forradalmi Kormányának a La Celle- Seint CIoud-i tárgyalásokon részt vevő küldöttsége nyilatkozatban követelte, hogy a saigoni adminisztráció haladéktalanul szüntesse be katonai akcióit Dél-Vietnamban, és feltétel nélkül újítsa fel részvételét a konzultatív találkozókon. A nyilatkozat ezenkívül követeli, hogy a saigoni fél tartsa tiszteletben a DIFK katonai küldöttségének' sérthetetlenségét, hagyjon fel a kétoldalú katonai vegyes bizottság illéseinek szabotálásával. Vientiane — A laoszi nemzetközi ellenőrző bizottság elnöke hivatalosan tájékoztatta Suu- vanna Phoumát, a laoszi ideiglenes koalíciós kormány elnökét, hogy a bizottság felújította tevékenységéi és együtt kíván működni az új kormánnyal. A laoszi nemzetközi ellenőrző bizottságot — mint ismeretes — az 1962-ben aláírt genfi megállapodás értelmében hozták létre India, Lengyelország és Kanada részvételével. ményét, hogy ezen a találkozón haladást érnek el a stratégiai fegyverzetek korlátozásának kérdésében s az együttműködés több más területén. Az elnök hangsúlyozta, hogy jóllehet az Egyesült Államok és a Szovjetunió között mélyreható ideológiai különbözőségek vannak, a két nagyhatalom „köteles együtt törekedni a béke megteremtésére a világban". NIXON A KÉT NAGYHATALOM EGYÜTTMŰKÖDÉSÉRŐL N incs béke, de mégcsak fegyverszünet sem Dél- Vietnamban, s a világ lassan kétkedéssel fogadja, hogy az Egyesült Államok egyáltalán komolyan gondolja-e a párizsi megállapodásokban vállalt kötelezettsége teljesítését. Meri igaz ugyan, hogy az amerikai haderő több mint egy évvel ezelőtt elhagyta az országot, nem igaz viszont, hogy ezzel megszűnt az amerikai beavatkozás. Összekötőként vagy szerelőzubbonyban Dél-Vietnam valamennyi támaszpontján maradtak amerikaiak, s mint a DIFK-nyilatkozat több ízben felhívta erre a figyelmet, számuk eléri u 25 ezret. Az Egyesült Államok kormánya ugyanakkor kötelezte magát, hogy megadja Saigonnak mindazt a katonai, gazdasági és politikai támogatást, mely „önvédelméhez“ szükséges. A közelmúltban közzétett Kennedy szenátorhoz címzett Kissin- ger-levélből azt is megtudjuk, hogy Washington 1974-ben egy- milliúrd 12 millió dollárt, 1975- ben pedig 1,6 milliárd dollár katonai segélyt nyújt. Ilyen alapon aztán érthető, hogy Thieunak eszeágában sincs a politikai rendezésen törni a fejét, sőt — ahogy az elmúlt napok eseményei mutatták — dél-vietnami katonák betörtek Kambodzsába is, azzal az állítólagos ürüggyel, hogy a hazafiakat „üldözték“. S a harci cselekmények, sőt a felújított bombázások mögött a Thieu-rendszer területrabló katonai akciói állnak. A kormány hadserege rendszeresen támadja a felszabadított övezeteket, tüzérséggel lövik a katonai objektumoktól távol eső lakott településeket, s hazug propaganda-had járatot indítottak a dél-vietnami ideiglenes forradalmi kormány és az« Saigoni mesterkedések NEFB munkájában részt vevő szocialista országok küldöttsége ellen. Nem halad előre a párizsi tanácskozás sem, s a Thieu-rendszer önkényesen megszüntette azt a légijáratot, mely a katonai vegyes-bizottságban dolgozó DIFK-küldött- ségnek a kapcsolatát biztosította kormányával. Dél-Vietnamban tehát több mint 15 hónappal a párizsi megállapodás után még mindig nincs tűzszünet, s a DIFK párizsi küldöttsége legutoljára szólította fel a Thieu rendszert, hogy kezdje meg érdemi tárgyalásait az ország politikai jövőjéről. A legutolsó javaslat pedig március 22 én hangzott el, amikor a DIFK — az elmúlt hónapok tapasztalata alapján — újabb kezdeményezéssel állt elő, hogy a holtpontról elmozdítsa a helyzetet. A hatpontos javaslatot külföldi megfigyelők béke ja vaslat nak minősítették, mely első pontjában kimondta: „Azonnal el kell hallgattatni a fegyvereket. Dél-Vietnam egész területén hatékonyan végre kell hajtani a tűzszünetet". A javaslat ütemtervet Is tartalmazott a további teendőkre. Ezek szerint 18 hónapon belül békésen rendezhetnék Déi-Vietnam politikai problémáit, megvalósulhatna a nemzeti megbékélés, s új korszak kezdődhetne ebben a sokat szenvedett országban. Valahogy úgy van azonban, ahogy az egyik amerikai szenátor mondta a minap, hogy Washingtonnak elég egy Lón Nol, Thieu vagy bárki más báb, hogy máris döntse a dollármilliókat. Ilyen körülmények között aztán csak vérszemet kaphatnak a bábok, különösen ha ehhez még az ösztönzés sem hiányzik. „Nyugtalanító — írta a New York Times vezércikke —, hogy az Egyesült Államok Thieut hallgatólagosan a háború folytatására buzdítja". Ezt a kétarcú magatartást világosan látják a világnak azon erői is, melyek kikényszerítették a párizsi megállapodás megkötését. A múlt hónap elején ért véget Stockholmban az a nemzetközi értekezlet, melyet a párizsi békemegállapodás végrehajtása érdekében hívtak ösz- sze. A konferencia követelése ma sem veszített időszerűségéből. Ahhoz, hogy Üél-Vietnam- ban elhallgassanak a fegyverek, arra van szükség, hogy: — az Egyesült Államok szüntessék be katonai és egyéb beavatkozását Dél-Vietnam bel- ügyeibe, s a Thieu-rendszert ne használja jel a párizsi megállapodások szabotálásának eszközeként; — az Egyesüli Államok teljesítse kötelezettségét a VDK- val szemben, azaz járuljon hozzá a háborús károk felszámold sához; — Saigon haladéktalanul rendeljen el tűzszünetet, bocsássa szabadon valamennyi katonai és polgári foglyát és biztosítsa a demokratikus szabadságjogokat. Merthogy lehetséges a megbékélés, arra egy másik indokínai ország, Laosz a példa, ahol a koordinációs bizottság első ülését megtartva hozzálátott a választások előkészítéséhez, s ezzel a tényleges politikai rendezés feltételei biztosításához. Dörögnek viszont a fegyverek Kambodzsában, ahol a bábot Lón Nol-nak hívják, s minden amerikai segítség ellenére egymás után szenvedi el a khmer hazafiaktól a súlyosabbnál súlyosabb vereségeket. A kiragadott példák is bi- ** zonyíthatják, a fegyveres akciók folytatása Dél-Viel- namban, vagy Kambodzsában Thieu. illetve Lón Nol „személyes" ügye. Felelősek ezért a washingtoni politika Irányítói, akik támogatják bábjaikat, hogy hitszegő módon léphessenek fel a megállapodással szemben. Márpedig ez a megállapodás, ha valóban komolyan vennék azok, akik oly kitartóan gáncsoskodnak körülötte, — a megbékélés alapjait jelenthetné. Mert a rendezés — minden ármánykodás ellenére — csakis a térség békéje és jövője biztosításával, s az ott élő népek jogainak tiszteletben tartásával érhető el. Ehhez viszont elemi követelmény a párizsi megállapodás szigorú és következetes betartása. FONOD ZOLTÁN BONNBAN az NDK és ez NSZK alapszerződésének és az 1974. március 11-én aláírt jegyzőkönyv értelmében május 2-án megnyílt az NDK-nak az NSZK- ban működő állandó képviselete. Ügyvivő vezetőjévé Hans Bernliardt nagykövetségi tanácsost nevezték ki. A képviselet június elején kezdi meg tevékenységét. rt GÖRÖGORSZÁGBAN a hatóságok megváltoztatták annak a két arab terroristának a halálos ítéletét, akik tavaly augusztusban kézigránátokkal és gép- jjiszlollyal támadtak az athéni repülőtér utasaira. Az akciónak üt halálos és 48 sebesült áldozata volt. Mindkettőjük halál- büntetését életfogytiglani börtönre enyhítették. JAMES CALLAGHAN brit külügyminiszter kijelentette, hogy a munkáspárti kormány azért bocsátott a chilei junta rendelkezésére két torpedóhajót és két tengeralattjárót, mert Chile a Nagy-Britanniába irányuló rézszállítások leállttá, savai fenyegetőzött. AMERIKAI szakemberek befejezték a Szuezi-csatorna Port Saidtól a Timsah-tóig terjedő részének aknátalanítását. A tisztítási munkák a csatorna déli részén folytatódnak. AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK képviselőházának jogi bizottsága 20:18 arányban úgy döntött, hogy Nixon elnök a bizottság kérelmének nem tett eleget amikor az igényelt magnetofonszalagok helyett csupán azok írásbeli tartalmát nyújtotta át a bizottságnak. Nixon a 42 magnetofonszalag helyett több mint 1200 oldalas anyagot bocsátott a bizottság rendekezé* sere. BAGDADBAN „az állam biztonsága ellen elkövetett szabotázscselekmények“ vádjával halálra ítéltek egy öttagú terrorista csoportot. A vádlottak azt állították, hogy „Barzani, a kurd szakadórok vezére bérelte fel őket.“ ADDISZ ABEBÄBAN az etióp hadsereg tagjai menesztették Assef Ayne tábornokot, postaügyi minisztert és bebörtönözték. HERBERT CRAY kanadai közszükségleti ipari miniszter a parlamentben javaslatot terjesztett elő, amely megakadályozná, hogy a részvénytársaságok u fogyasztók számlájára növel, jék nyereségüket. MARIO SOARES, a Portugál Szocialista Párt főtitkára Londonba érkezett, ahol tárgyalásokat folytat Wilson miniszter- elnökkel és Callagiian külügyminiszterrel. Soares az angol Munkáspárt vendége. INDIRA GANDHI, India miniszterelnöke négynapos hivatalos látogatását befejezve Teheránból hazautazott Új-Delhibe. Iráni látogatása során Indira Gandhi két ízben találkozott a sahhal és több megbeszélést folytatott Hoveida miniszterelnökkel. 15 év A KGST negyedszázados jubileumával egyidejűleg érkezett el 15. évfordulójához a sokoldalú könnyűipari együttműködés szervezetének létrehozása. A másfél évtizede életrehívolt könnyű- és élelmiszeripari, majd az 1963-ban „önállósult“ könnyűipari állandó bizottságban a tagországok egymást segítik a lakosság minél jobb ellátásában, s ennek érdekében a korszerű termékek kialakításában, új gyártási technológiák kidolgozásában. Ennek köszönhetően emelkedett a könnyűipari késztermékek kölcsönös forgalma, a szállítások ma már megközelítik az iparcikk-kereskedelem forgalmának a felét. 1960 és 1970 között a KGST-országok egymás közötti közszükségleti cikk-forgalmának évi átlagos növekedése elérte a 11 százalékot, s értéke ma már meghaladja a 2 milliárd rubelt. Kommentárunk