Új Szó, 1974. május (27. évfolyam, 102-127. szám)
1974-05-03 / 104. szám, péntek
Á Gajané új köntösben Hacsaturjan bolettjének felújítása a Szlovák Nemzeti Színházban Frunze M. Jelenjan koreográfus, az örmény SZSZK érdemes művésze három éven át végzett eredményekben gazdag munkát a Szlovák Nemzeti Színház balettegyüttesénél. Bratislavai tartózkodása végén honfitársa világhírű balettjének a felújításával búcsúzott el tölünk. Hazánkban az elmúlt két évtizedben aránylag sokszor mutatták be a Gajanét. 1951-ben Kelet-Szlovákia metropolisában került sor a csehszlovákiai ősbemutatóra, s utána csaknem valamennyi hazai balettegyüttesünk a műsorára tűzte Hacsaturjan alkotását. A szlovák fővárosban először 1957-ben láthatta a közönség ezt a balettet Jozef Zajko koreográfiájában. Ügy vélem a Gajané elsősorban azért olyan népszerű, mert cselekménye részben napjainkban játszódik, s Hacsa- turjan zenéje, amely az örmény népi muzsikából és a keleti elemekből merít, kifejező és vonzó. K. N. Derzsavin librettója sajnos nem éri el a zene színvonalát, ugyanis túl sok benne a leíró rész, amelyet szinte lehetetlen „kitáncolni“ a színpadon. Ezért főleg a Szovjetunióban gyakran írják át ezt a szövegkönyvet s így igyekeznek növelni a balett dinamizmusát. Frunze M. Jelen- jan a mostani felújításhoz saját librettóját használta fül, amely teljesen eltér az 1957- ben látott változattól. Az akkori előadás az örmény nép hazaszeretetét és hősies helytállását domborította ki nem kevés pátosszal. Jelenjan viszont elsősorban az örmény nép hétköznapjait, életkörülményeit mutatja be. Kezdetben felvillantja azokat a kisebb-nagyobb ellentéteket, amelyek a hegyekben és a síkságon élő emberek között fordultak elő. Ezek a torzsalkodások azonnal megszűnnek, amint híre jön a fasiszta betolakodók Szovjetunió elleni támadásának. A hazaszeretet egységbe kovácsolta az örményeket is, ösz- szefogva, egymást segítve küzdenek a fasiszták ellen. A cselekmény másik síkja Gajané és Dávid, illetve Karén és Nune szerelme. Karén elesik a csatatéren, de Dávid a Vörös Hadsereg tisztjeként tér haza s ezután már senki és semmi sem áll a fiatalok útjába, hogy közös terveiket valóra váltsák. Frunze M. Jelenjan szövegkönyvének erőssége, hogy sikerült megfelelő arányba hozni a drámai és a lírai jeleneteket, s ezek változtatásával jó ritmusú előadást láthattunk. A koreográfia is sikeresen igazodik a szövegkönyvhöz, nincs egyetlen olyan rész sem, amelyet ne tudnának megfelelő eszközökkel érzékeltetni. Ebben a koreográfiában Hacsaturjan mesteri muzsikája is kifejezésre jut. Az eddig elmondott pozitívumok eredményeképpen a mostani bratislavai felújítás minden tekintetben magas színvonalú. A siker fő kovácsa F. M. Jelenjan, aki koreográfusként felhasználta az örmény népzene elfemeit és a sajátos kifejező eszközöket, mint rendező pedig sokszínűén mutatta be az örmény nép életét. A vendégrendezőn kívül jelentős érdemeket szereztek a szólótáncosok és a balettkar tagjai is. Teljesítményük láttán elmondhatjuk, hogy sokoldalúan és lelkiismeretesen készültek a bemutatóra. A címszerepet táncoló G. Demovičová elsőrangú technikai megoldásokkal vívta ki a közönség elismerését. Gajané az ő előadásában megfelelő drámai erővel rendelkezett, de a szerep lírai színezete sem szürkült el. J. Hafama Dávid szerepében mindvégig egyenrangú partnere volt a címszereplőnek. A két főszereplő szólótánca, valamint több közös jelenete az est legszebb percei közé tartozott. H. Ha- zuchová (Nune) és J. Dolinský (Karén) elsősorban a temperamentumos táncjelenetekben tűnt ki. A többi szereplő közül főleg G. Vašeková (Aisa) és P. Dubravík (Izmail) hibáktól mentes, jól kidolgozott alakítását kell megemlíteni. S természetesen nem feledkezhetünk meg a balettkar végig kiegyensúlyozott teljesítményéről sem. Ugyancsak az elismerés hangján kell szólnunk P. M. Gábor díszletteiről Ľ. Purkyiíová jelmezeiről, és különösen A. Vykydal elsőrangú zenei betanításáról. ANDREJ GABAUER A cseh nemzeti zene megalapítója 70 ÉVE HALT MEG ANTONÍN DVORAK 70 éve, 1904-ben 63 éves korában hunyt el Antonín Dvorak, az egyik legnagyobb cseh zeneszerző, a cseh nemzeti zene egyik megalapítója. J845. szeptember 8-án Nela- hozevri nad Vltavou nevű kis faluban született. Már fiatal korában vonzódott a zenéhez. Több akadályt leküzdve Prágába került, ahol 16 évesen, az akkoriban híres orgonaiskola tanulója lett. Itt elsajátította a zeneszerzés alapvető szabályait. Eleinte nehéz volt az élete, de zenei tehetsége rövid időn belül sikerekhez juttatta. 32 évesen aratta első zeneszerzői sikerét. Ettől kezdve életpályája egyre felfelé ívelt, neve egyre ismertebb lett. A cseh zeneszerzők közül eddig senki sem kapott annyi elismerést, annyi kitüntetést és olyan népszerűséget, mint Dvorák otthon, Európában és Amerikában is. Tehetségével, művészetével nagy tekintélyre tett szert. Jo- hannes Brahms neves német zeneszerző, Eduard Hanslick osztrák zenekritikus, Simrock berlini kiadó és Hans von Bü- lov híres német karmester hozzájárulásával Dvorák zenéje az egész világba eljutott. Híre eljutott Németországon keresztül Angliába, ahol gyakran vezényelte szerzeményeit. 1892— 1895-ben mint a Prágai Konzervatórium tanárát New Yorkba hívták meg, hogy irányítsa az oltani konzervatóriumot. Kevés olyan géniusz volt eddig, akit a természet olyan gazdag zenei tehetséggel ajándékozott meg, mint Dvorákot. Tehetsége gazdag forrásából szüntelenül új, magával ragadó melódiák és gyönyörű zenei gondolatok fakadtak. Zeneszerzői örökségét rendkívüli sokrétűség jellemzi. Az egyszerű táncoktól kezdve egészen ?+ kamaraszerzeményekig, szimfóniákig, az egyszerű daloktól az operákig, oratóriumokig az összes ismert zeneszerzői formában alkotott. Zenéjében visszatükröződik a népből kikerült nagy ember becsületes, őszinte lelkivilága. A néphez hű maradt akkor is, amikor a legnagyobb elismeréseket aratta. Zenéjének több eleme a népzenében gyökerezik. A nép temperamentumával és üde humorával találkozhatunk a Szláv táncokban, egyes kvartettjeiben, szimfóniáiban és komikus operáiban. A népi vidámság mellett műveiben a szellemi emelkedés, s az áhítat daliamaival is találkozhatunk. Ezek elsősorban kamaraszerzeményeinek és szimfóniáinak lassú tételeiben, de elsősorban nagy oratóriumaiban ragadnak magukkal. Zenéjének harmadik jellemvonása a líraiság. Ügy mint Smetana zenéjét, Dvoŕákét is az érzelmi mélység, az optimizmus és a nemzeti jelleg hatja át.. Dvorák sok nagy zenei művet alkotott, amelyek alapvető jelentőségűek a cseh és až egyetemes zenevilágban is* Ö írta az első modern cseh szimfóniát, megalapozta a cseh zeneművészet újkori fejlődését, jelentős mértékben gazdagította a cseh kamaraműveket, nagy jelentőségű oratóriumokat írt, és a cseh operairodalomhoz is jelentősen hozzájárult. Ezenkívül kiváló karmester volt. Antonín Dvorák a cseh zenei élet egyik legnagyobb személyisége. Jogosan együtt emlegetik Smetanával, mivel — hozzá hasonlóan — ő is a nép örömeit és vágyait fejezte ki alkotásaival. A. G. 1974. V. 3. A bratislavai felvonulás részvevői a dísztribün előtt Több mint háromszázezren vettek részt a prágaiak május 1-i ünnepségén A népi milícia tagjai is ott meneteltek a prievidzai felvonuláson Sportolók ■ komáromi ünneplők között Űröm, vidámság, tánc ... Felvétel a trnavai felvonulásról Fiatalok a Banská Bystrica-i ünnepségen (CSTK felvételei) Hurrá . .
