Új Szó, 1974. május (27. évfolyam, 102-127. szám)
1974-05-16 / 114. szám, csütörtök
A CSKP KÖZPONTI BIZOTTSÁGA ELNÖKSÉGÉNEK JELENTÉSE i lÉüüps-BiÉi feiiesziese kéPffiseirsl A CSKP KB május 14-i ülésén előterjesztette Josef Kempný elvtárs Elvtársak! Már öt év választ *•1 iMMiniinket a CSKP Központi Bizottsága áprilisi ülésétől, amely megteremtette az alapvető feltételeket arra, hogy a párt forradalmi erői kivezessék a társadalmat a válságból. A párt, élén az új vezetőséggel, politikai küzdelemben győzte le az antiszocialista és a jobb oldali opportunista erőket és visszatérítette az országot a szocialista fejlődés útjára, a n v u g rxlt é s alko t ó m unka ú t j á ra. A” öt év eredményes mérlege bizonyítja a társadalmat és a szocialista gazdaságot irányi- ló pártélet és pártmunka lenini alapelveinek erejét és életképességét. Ezek a jiárl Központi Bizottsága májusi realizációs irányelvei alapján felújított elvek váltak a társadalom gyors politikai és gazdasági konszolidálásának kiindulópontjává. A párt XIV. kongresszusa, amióta közel három esztendő telt el, kidolgozta és meghatározta a társadalom sokoldalú fejlődésének programját és alapvető irányait. Ebben az időszakban a párt intenzív tevékenységet folytatott és népünk önfeláldozó munkát vogzett a kongresszusi határozatok teljesítéséért. Szüntelenül erősödik a párt és a nép egysége A kongresszusi irányvonal céltudatos megvalósítása pozitív eredményeket hozott minden területen. A társadalom fejlődését a szocialista rendszer megszilárdulása, a szocialista demokrácia elmélyülése, a párt egységének, akció képességének, tekintélyének és vezető szerepének növekedése, a Szovjetunióhoz és a szocialista közösség többi országához fűződő baráti és testvéri kapcsolatok elmélyülése jellemzi. Nő a dolgozók szocialista öntudata, pártunk politikája iránt érzett bizalma és támogatása, szilárdul a párt és a nép egysége. Ezt fejezi ki a nemzeti felszabadító harc és a hazánk felszabadítása 30. évfordulójának tiszteletére a dolgozók fokozódó kezdeményezése és a tömeges szocialista munkaverseny. Kedvezően fejlődik a nemzetközi helyzet is. Amint a Varsói Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testületé közelmúltban megtartott ülésének eredményei újfent igazolták, eredményesen érvényesül a Szovjetunió és a szocialista országok békeoffenzívája. Mindez kialakítja a kedvező feltételeket országépítő céljaink elérésére. A CSKP Központi Bizottságának és szerveinek tevékenysége arra összpontosul, hogy minden területen következetesen megvalósítsák a kongresszus direktíváit. Az elért eredmények pozitív értékelését a központi bizottság egyesíti a népgazdaság egyes szakaszain elért eredmények bíráló igényességével, árnyalt megközelítésével, és az önelégültség bármilyen formája elleni harccal. . . A központi bizottság tervszerűen és céltudatosan realizálja a kongresszusi irányvonal fő szakaszait. Az elmúlt években elemeztük a népgazdaság hatékonysága, növelésének és a terv teljesítésének kérdéseit, a mezőgazdaság fejlődésének, a nemzetközi kapcsolatoknak, az ideológiai munkának problémáit, valamint a fiatal nemzedék problematikáját. Mai ülésünkön azt ellenőrizzük, hogyan teljesítik azokat a feladatokat, amelyeket a XIV. kongresszus a tudományos-műszaki fejlesztés területén tűzött ki. Olyan terület ez, amelyen összpontosulnak a jelenlegi és a távlati problémák, társadalmunk további politikai és szociális-gazdasági fejlődésének feladatai, valamint a párt ideológiai munkája. A mai ülés előkészítésébe bekapcsoltuk a központi bizottság tudományos-műszaki fejlesztési bizottságát, a központi bizottság és a területi pártszervek széles körű aktíváját, a döntő fontosságú üzemek, kutatómunkahelyek, főiskolák, társadalmi szervezetek és állami szervek kollektíváit. A központi bizottság elnökségének jelentése mindazokat az ismereteket és tapasztalatokat tartalmazza, amelyeket a párt és a társadalom ezen a területen szerzett. A tudományos műszaki forradalom vívmányai — amelyek lehetővé teszik, hogy a tudomány közvetlen termelőerővé változzon és a termelés tudományosan megalapozott folyamattá alakuljon, ahogyan azt már Marx Károly jellemezte — jelentős módon érintik a társadalom életének és munkájának feltételeit és méreteit, megváltoztatják a dolgozók szükségleteit, valamint e szükségletek kielégítésének módját. Ezért a marxista—leninista tudomány sürgető es hosszú távú feladata teljes mértékben és mélyrehatóan tisztázni a tudományos-műszaki forradalom törvényszerűségeit, összefüggéseit és következményeit. A mai ülésen ezeket a problémákat mindenekelőtt az akciófeladatok szempontjából vitatjuk meg. javasoljuk, hogy figyelmüket oiyau kérdéscsoportra összpontosítsák, amelyek döntő jelentőségűek a tudományos-műszaki fejlődés megerősítése, népgazdaságunk hatékonyságának növelése, az ötödik ötéves terv hátralevő évei feladatainak teljesítése és a hatodik ötéves terv előkészítése szempontjából. A tudományos-műszaki fejlődés — társadalmi folyamat Elvtársnők és Elvtársak! Amikor a XIV. kongresszus megfogalmazta a népgazdaság és egész társadalmunk további fejlődésének programját, a szociálisul építés lenini tervéből indult ki, amelyben a tudomány és a technika érvényesítése az egyik legfontosabb helyen szerepel. A kongresszus úgy értelmezte a tudományos-műszaki fejlődést, mint társadalmi folyamatot, amelynek jelentőségét kifejezte az SZKP XXIV. kongresszusa lenini eszméje, miszerint a tudományos forradalom vívmányainak és a szocialista gazdasági rendszer előnyeinek szerves egysége a szocializmus és a kapitalizmus világtörténelmi versenyében aratott győzelmünk egyik meghatározó feltétele. Ennek alapján a XIV. kongresszus kijelölte a tudományosműszaki fejlődés helyét és szerepét jelenlegi társadalmi gazdasági feltételeink között. Egyrészt a munkaerő, a nyersanyag, a tüzelőanyag és az energia területén kimerülnek gazdasági fejlődésünk hagyományosan külső erőforrásai, másrészt azonban nő a gazdasági fejlődés új tényezőinek súlya, különösen az olyanoké, mint a tudományos-műszaki forradalom, az irányítás korszerű módszereinek érvényesítése és a nemzetközi szocialista gazdasági integráció, amelyek nem sejtett lehetőségeket nyújtanak a munkatermelékenység növelésére és a nép szükségleteinek a kielégítésére. A kongresszusi jelentésben Husák elvtárs hangsúlyozta, hogy „A tudományos-műszaki haladás lehetőségeinek kihasználása szocialista népgazdaságunk további fejlődésének egyetlen lehetséges alternatívája és a kapitalizmussal folytatott versenyben a siker feltétele.“ Ebből kiindulva a XIV. kongresszus kijelölte a tudomány os-műszaki fejlesztés területén a pártpolitika alapvető vonásait. Ezek közé tartozik mindenekelőtt, hogy a tudományos műszaki fejlesztés szerves egységben legyen a gazdasági építés feladatainak megoldásával, amelynek alapvető stratégiai zettek be, mint például az integrált áramkörök, a számvezérlésű megmunkálógépek, az automatikus számítógépek, néhány textilgyártó gép és más termékek gyártása, amelyek iránt — műszaki és használati paraméterei jóvoltából — a világpiacon nagy érdeklődés múláséi Kempiyý elvtárs a CSKP Központi Bizottsága Elnökségének jelentését terjeszti elő. (CSTK felvétel) Iránya a népgazdaság hatékonyságának a növelése. Ezek közé tartozik a tudományos-műszaki fejlődés osztályúd értelmezése. A szocialista társadalomban a tudomány és a technika u munkásosztály és a dolgozók forradalmi harcának fegyvere, és a munkásosztály a realizálásért vívott küzdelem vezető ereje. Mindennek elválaszthatatlan része a tudományos-műszaki fejlődés internacionális értelmezése, vagyis a nemzetközi szocialista integráció oszthatatlan egysége és elmélyítése. És végül: ebben a folyamatban nő a pártnak, mint vezető erőnek a szerepe. A kongresz- szus forradalmi feladatként jelölte meg a tudományos-műszaki fejlesztés megvalósítását, olyan küzdelemként, amit az újszerű és alkotó módszerekért kell vívni, s ami megköveteli a pártszervek mindennapi irányítását, élcsapat szerepének teljes érvényesítését. A tudományos-műszaki fejlődés területén a kongresszusi döntések megvalósításában számos jelentős eredményt értek el. Bizonyítja ezt az önöknek előre megküldött alapanyag. A tudományos-műszaki fejlődés egyre kifejezőbben vesz részt az ötödik ötéves terv fő céljainak teljesítésében. E fejlődés eredményeként tovább nőtt a társadalmi munkatermelékenység. Részaránya az ipari termelésben az ötéves tervidőszak három éve alatt már több mint 90 százalék. A tudományos-műszaki forradalom érvényesítése egyre kifejezőbben mutatkozik meg a korszerű technológiák arányának növekedésében, a nagymértékben automatizált géprendszerek bővülésében. Számos olyan progresszív termelést vetatkozik, .s amelyek reprezentálják tudósaink, technikusaink és munkásaink munkáját. Az elmúlt három év alatt ismét tovább jutottunk népgazdaságunk műszaki felszerelésében. Fejlődött a vegyipar, iparunk és a mezőgazdaság anyagi-műszaki alapja. A gépesítés és a kemizálás gyors fejlődése, valamint a biológiai tudományok eredményeinek alkalmazása lehetővé tette, hogy kifejezően növeljük a mezőgazdasági termelés intenzitását és terjedelmét. Teljesítik a kongresszus alapvető mezőgazdasági feladatát, miszerint saját termelésből kell fedezni az élelmiszerfo- gynsztás növekedését. Elértük az építőipar magasabb fokú iparosítását. Ennek eredményeként az ötödik ötéves tervben évente átlag több mint 305 000 új lakást építünk. A tudományos műszaki fejlő dés területén egyre kifejezői) ben érvényesül a nemzetközi szocialista integráció, mint olyan tényező, amely meggyorsítja haladásunk ütemét, s egyidejűleg lehetővé teszi népgazdaságunknak, hogy részt vegyen az olyan termelési programokban, amelyek csak az iparilag legerősebb országok számára elérhetők. Például a közös tervek és programok az atomenergetika, a számítógépek, az aszinkronmotorok szakágazatában növeli a termelés koncentrációját, emeli műszaki színvonalát, s számos ágazal és vállalat számára biztosítja a távlatot és a stabilitást. A XIV. kongresszus óta a tudományos-műszaki fejlődés irányítása és tervezése tökéletesítésének érdekében több intézkedést foganatosítottunk. Konszolidáltuk a kutató-fejlesztő alapokat és csökkentettük a megoldandó feladatok számát. Az igények kielégítése az eddiginél nagyobb erőfeszítést követel Mindez azt bizonyítja, hogy a tudomány és a technika területén a kongresszusi feladatok teljesítése érdekében jelentős munkát végeztünk. Az elért eredmények azonban még nagyobb erőfeszítésekre ösztönözhetnek és ösztönöznek. Nera szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a tudományos-műszaki fejlődés üteme ez ideig nem áll arányban lehetőségeinkkel és nem elégíti ki teljes mértékben társadalmi gyakorlatunk szükségleteit. Az előterjesztett anyagból látjuk, hogy a két rendszer versenye szempontjából milyen nagy horderejű feladatokról vau szó. A múlt évi novemberi ülés bíráló módon mulatott rá, hogy bár a fejlődés globálisan pozitív, a tervteijesítésben számos fogyatékosság tapasztalható kü lönösen a hatékonyság, az építkezési beruházás és a külgazdasági kapcsolatok területén. A globális felfelé ívelés inellett a tudományos-műszaki fejlesztés megvalósításának területén is sok gyenge pont található. A kiváló eredményeket elért vállalatokon kívül vannak olyanok is, amelyek nem éreznek felelősséget termékeik és termelésük műszaki színvonaláért és nem ügyelnek ezek növelésére, jóllehet van néhány világszínvonalú gyártmányunk, egészben véve — a termelés egész terjedelmének viszonylatában csúcsgyártmányaink aránya ez ideig nem kielégítő. Ahogyan az elemzések mutatják, kutató fejlesztő bázisaink erői ez ideig a termelés választékbőségéből eredő feladatok nagy száma miatt szétforgácsolod na k. Lassú ütemű a termelés koncentrálása és szakosítása, valamint a távlattal biztató ágazatok és termelési szakok preferált fejlesztése. Az irányítási rendszer sem biztosítja a terv minden részében a komplex feladatok realizálását, és nem serkent kellőképpen a technikai fejlesztésre és az új technika érvényesítésére. Ezek nem új és ismeretlen fogyatékosságok, hanem olyanok, amelyeket a központi bizottság már többször bírált. Számos határozatában és a kormány határozataiban is konkrét feladatok szorgalmazzák e fogyatékosságok felszámolását. A határozatokat azonban nem mindenütt és nem a kellő felelősségtudattal és következetességgel hajtják végre. A központi bizottság hangsúlyozta, hogy a népgazdaság extenzív fejlesztéséről az intenzív fejlesztésre való áttérés és a tudományos-műszaki fejlődés bonyolult és igényes tényezőinek érvényesítése u gazdaságépítés jelenlegi szakaszának legbonyolultabb feladata. Annál inkább hangsúlyozni kell, hogy a XIV. kongresszusnak a tudomá nyos műszaki fejlesztés területén kijelölt feladatai teljesítésében erélyesen kell eljárni, e folyamatot jelentősen gyorsíta ni kell és növelni kell súlyát a népgazdaság hatékonyságának növelésében. Használjuk ki erőforrásainkat Ezt a követelményt olyan közvetlen szükségletek diktálják, amilyen népgazdaságunk hosszú távú fejlődési tendenciája. A népgazdaság hatékony fejlesztésének biztosítására nincs más jelentős erőforrásunk, csuk amit a tudomány és a technika, valamint a dolgozók alkotó kezdeményezése és a nemzetközi szocialista gazdasági integráció nyújt. Ezeknek uz erőforrásoknak a teljes kihasználása biztosítja a népgazdaság dinamikus fejlődését és az életszínvonal tartós emelkedését a jövőben is. A tudományos-műszaki fejlesztés révén alapvető fordulatot kell elérnünk az anyagok, és az energetikai források felhasználásában és értékesítésében, mivel ez a hatékonyság egyik alapvető kérdése, és ezen túlmenően beszerzésük a jövőben egyre nehezebbé és költségesebbé válik. Köztudomású, hogy az utóbbi időben a tőkés gazdasági rendszer válságának láncreakciója, valamint az imperialista és a fejlődő országok konfliktusainak elmélyülése és a monopóliumok spekulációja következtében a nyersanyag és az energia ára jelentősen emelkedett. A Szovjetunióval és a szocialista közösség országaival való (Folytatás a 4. oldalon/
