Új Szó, 1974. május (27. évfolyam, 102-127. szám)

1974-05-14 / 112. szám, kedd

A szocializmus győzött Leonyid Brezsnyev beszéde Képünkön Alekszej Koszigin és Horst Sindermann (második jobb­ról] tárgyalása látható. (Telefoto: CSTK — TASZSZ) LEONYID BREZSNYEV FOGADTA HORST SINDERMANNT Moszkva — Leonyid Brezs­nyev, az SZKP KB főtitkára tegnap a Kremlben fogadta Horst Sindermannt, a Német Szocialista Egységpárt KB Po­litikai Bizottságának tagját, az NDK Minisztertanácsának elnö­két és baráti megbeszélést foly­tatott vele. Horst Sindermann tiszteleté­re a Szovjetunió Minisztertaná­csa ünnepi ebédet adott, me­lyen részt vett Alekszej Koszi­gin, Kirill Mazurov, Mihail Szo- lomencev, a szovjet kormány miniszterei és más jelentős hi­vatalos személyiségek. A bará­ti légkörben lezajlott ebéden Alekszej Koszigin és Hurst Sin­dermann pohárköszöntőt mon­dott. Alekszej Koszigin, az SZKP Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsá­nak elnöke a Kremlben megbe­szélést tartott Horst Sinder- mann-nal. A beszélgetésen részt vett Nyikolaj Bajbakov, a Szovjetunió Minisztertanácsá­nak elnökhelyettese és Harry Ott, az NDK moszkvai nagykö­vete. Moszkva — Leonyid Brezs­nyev, az SZKP KB főtitkára Moszkvában beszédet mondott a 18. hadsereg veteránjainak hagyományos találkozóján. Tuapsze, Novorosszijszk, Keres hősei előtt beszélt, akik részt vettek Ukrajna, Lengyelország, Magyarország és Csehszlovákia felszabadításában is. Brezsnyev a 18. hadsereg katonáival és tisztjeivel együtt járta végig a hadsereg hősi útját a háború első napjától a győzelmi ün­nepig. Leonyid Brezsnyev beszédé- l>en kijelentene: „Az elmúlt há­ború nem egyszerűen két had­sereg összecsapása volt, két rendszer — a fasizmus és a szocializmus mérte össze ere­jét. A szocializmus győzött“. Hangsúlyozta; amikor meg­adjuk a kellő tiszteletei har­cosaink hősiességének és a hátország fáradhatatlan dolgo­zóinak, mindig emlékeznünk kell arra, hogy a lenini kom­munista párt volt a szovjet nép győzelmének ösztönzője és szervezője“. Ma —■ mondotta a főtitkár — csaknem minden hadsere­günk megrendezi hagyományos találkozóit. „Ök egységes fo­lyamatot alkotnak, a mi hős hadseregünket jelentik, amely nem csupán a hazát védte meg, hanem megmentette Eu­rópa népeit a fasizmustól“. Leonyid Brezsnyev ezután az SZKP XXIV. kongresszusán el­fogadott békeprogram megváló- síi ásóval foglalkozott, majd a mostani ötéves terv során el­végzendő feladatokról beszélt. LETARTÓZTATTÁK AZ URUGUAYI KOMMUNISTA PÁRT ELSŐ TITKÁRÁT A BUKNI KORMÁNYPROGRAM VÁLTOZATLAK Bonn — A rádió és hírügy­nökségi jelentések szerint már csaknem végleges kormánylis­tát állítottak össze az SPD és az FDP megbízottai és a meg­egyezés eredményét a két párt vezető testületéi elé terjesztik. Von Wechmar kormányszóvi­vő a DPA hírügynökség kérdé­sére válaszolva hangsúlyozta: „A szövetségi kancellár szemé­lyének megváltozása nem jelen­ti a nyugatnémet politika fö vonalainak megváltozásátAz új szövetségi kormány folytat­ni kívánja, lényegében változat­lanul „Willy Brandt és Walter Scheel enyhülési politikáját", mert a keleti politikát „egy vi­lágméretű enyhülési törekvés részének“ tekinti. Helmut Kohl, az ellenzéki CDU elnöke vasárnap — Strauss CSU-elnöknek ellentmondva — kijelentette, hogy egyáltalán nem számít új parlamenti vá­lasztások kiírására. Közvetve beismerte, hogy a jobboldal első rohama megtört, mert nem sikerült egy csapásra magához ragadnia a hatalmat, ezért arra rendezkedik be, hogy ellenzékben marad Heinnit Schmidt kormányával szemben. Vasárnap este elhangzott rá­dióinterjújában Heinz Kühn, SPD alelnök (a koalíciós tár­gyalásokon részt vevő három­tagú szociáldemokrata küldött­ség tagja) megerősítette a kor­mányprogram változatlanságát. A koalíciós megbeszélések az új kormány összetételének el­döntését célozzák. „Egyöntetűen mindkét koalí­ciós párt kiindulópontja, hogy a Brandt-—Scheel féle kormány- nyilatkozat a Schmidt—Gen- scher-kabinet kormánynyilatko­zata is. „Az új kancellár, Hel­mut Schmidt kormánynyilatko­zata világossá teszi, mekkora mértékben valósult meg Brandt —Scheel kormánynyilatkozata és mit kell még elvégezni“ — mondotta Kühn. Buenos Aires — Buenos Ai- res-i hírek szerint Uruguayban letartóztatták Rodney Arismen- dit, az Uruguayi kommunista Párt Központi Bizottságának el­ső titkárát. Rajta kívül börtön­be vetették Alberto Altesort, az Uruguayi Kommunista Párt Végrehajtó Bizottságának tag­ját és Rodney Arismendi szá­mos munkatársát. Az Argentin Kom'munista Párt határozottan tiltakozott Arismendi letartóztatása miatt és egyben bejelentette, hogy széles körű kampányt szervez az Uruguayi Kommunista Párt első titkárának haladéktalan szabadon bocsátása érdekében. Roclney Arismendi tavaly no­vember 28-án vonult illegali­tásba, amikor Bordaberry uru­guayi elnök betiltotta az összes baloldali pártokat, közöttük a kommunista és a szocialista pártot is. Bordaberry elnök és a jobb­oldali katonai vezetők a parla­ment feloszlatásával egyidejű­leg az ország egész területén kihirdették a rendkívüli állapo­tot. Nem sokkal később betil­tották az egész baloldali sajtót, az engedélyezett lapokat, illet­ve a rádiót és u televíziót pe­dig erőteljesen cenzúrázni kezdték. Ez akadályozta meg, hogy korábban nyilvánosságra jusson az Uruguayi Kommunis­ta Párt Központi Bizottsága el­ső titkárának letartóztatásáról szóló hír. Ind i esi - bán g 1 a d e s i nyilatkozat Széles körű tiltakozás Delhi — Indira Gandhi, indiai és Mudzsibur Rahman bangla­desi miniszterelnök kijelentet­te: A két ország eltökélte, min­den szükséges erőfeszítést megtesz, hogy biztosítsa a szubkontinensen a tartós és szilárd békét és hogy lehetővé tegye a dél-ázsiai államok gyümölcsöző együttműködését. Indira Gandhi és Mudzsibur Rahman hangsúlyozta, hogy In­diát és Bangladesi rendkívül baráti kapcsolatok egyesítik és állást foglal e kapcsolatok to­vábbi megszilárdítása mellett. Megállapították, hogy a két or­szág gyümölcsöző együttműkö­dése elősegíti majd az együtt­működés fejlesztését a szom­szédos államokkal. A két kormányfő nagy elis­meréssel szólt India, Pakisztán és Banglades külügyminiszte­reinek tárgyalásairól. Ezzel kapcsolatban rámutattak, hogy a tárgyalások eredményekép­pen aláírt háromoldalú megál­lapodás fontos lépés a szub­kontinens békéjének útján. Neü) York — Az Egyesült Ál­lamokban széles körű tiltako­zásba ütköznek a Pentagon ter­vei, amelyek szerint nagy hadi­tengerészeti és légitámaszpon­tot építenek az Indiai-óceán Diego Garda szigetén. A kor­mány által előterjesztett tör­vényjavaslatnak, amely 29 mil­lió dollárt irányoz elő e célra, a szenátus egyik bizottságában Kommentárunk peru egy idő óla, pontosab­■ bán á latin-amerikai po­larizálódás folyamatának előre­haladásával párhuzamosan mindinkább a földrész esemé­nyeinek előterébe lép. Az utób­bi időben fuan Velasco Alvara- do haladó politikát folytató kormánya a latin-amerikai re­akciós rendszerek összpontosí­tott támadását vonta magára. Nem nehéz kitalálni, hogy miért. Velasco Alvarado kor­mánya 1969-ben mezőgazdasági ref ormukat hirdetett meg, s ezeket következetesen meg is valósítja. 1970-ben meghirdette következő célját: az ipari tör­vényt, amelynek értelmében az üzemi kollektíváknak beleszó­lási joguk lesz és társtulajdo­nosokként fognak szerepelni. Ez a törvény „a társadalmi gazdasági szektorról“ most, áp­rilisban lépett életbe és fontos vonása, hogy a vállalatok hasz­na nemcsak az üzemi közössé­gek életszínvonalát hivatott 'emelni, hanem a vállalatok nyereségük meghatározott ré­szét kötelesek beruházásokra fordítani. Ez az intézkedés gá­tat vet lokálpatrióta tendenciák terjedésének. A kormány gazdaságpolitiká­ját a Perui Kommunista Párt vezetősége is helyesli és támo­gatására szólította fel a töme­geket. Ugyanakkor figyelmez­tetett a belső és külső reakció útját állta a törvényhozók egy csoportja. Chester Bowles, az Egyesült Államok egykori indiai nagy­követe a New York Times-ben rámutat: E támaszpont építé­se rendkívül súlyos következ­ményekkel járhat az Egyesült Államok és számos ázsiai or­szág kapcsolataira nézve. HEVES HARCOK PHNOM PENH KÖRZETÉBEN Vientiane — A kambodzsai hazafiak hétfőn Phom Penh körzetében folytatták támadó akcióikat a Lón Nol rezsim alakulatai ellen. A leghevesebb harcokra a fővárostól délre és északkeletre került sor, ahol a hazafiaknak — az ellenség erős tüzérségi tevékenysége el­lenére — sikerült még jobban megközelíteniük Phnom Penht. Az utóbbi napokban elkese­redett harcok folytak Long Vek környékén is, ahol a Lón Nol rezsim nagy létszámú erő­ket állomásoztál. mesterkedéseire, az utóbbi idő­ben Perut ért gyakori támadá­sokra, sőt u chilei, brazíliai, A reakció gyűrűjében uruguayi és bolíviai lapokban indított Peru ellenes kampány­ra. A maga útját járó Peru el­lenségei az antikommunizmus jegyében szövetkeznek. Nem újdonság különféle antikommu- nista ligák és tömörülések ala­kítása, viszont a Baltimore Sun leleplezései szerint a CIA szer­vezi a bolíviai és brazíliai re­akciós erőket Peru gyűrűbe zá­rására, hogy megakadályozzák jelenlegi irányú fejlődését. A CIA újabban alkalmas eszközt vett elő fegyvertárából — az említett latin-amerikai országok között fennálló rendezetlen területi viszonyokat, amelyek a mai napig lappangó viszályu­kat szülnek. A CIA elsősorban Bolíviát lo- valná egy Peru elleni hadjá­ratba. Bolívia ugyanis a múlt században elvesztette tengeri kijáratát s ezt a mai napig fájlalja. Ám Bolívia nagy szom­szédja, Brazíjia, amely az an­tikommunizmus élharcosának csapott fel Dél Amerikában, nem szívesen látná Bolívia terjesz­kedését, sőt a legszívesebben bekebelezné szomszédját. Az említett államokat érdek- ellentéteikkel szemben egy kö­zös cél, az antikommunizmus tartja össze, s a CIA most erre tesz fel minden kártyát. Velasco Alvarado perui elnök nemrégen mondott beszédében — a területi követelésekkel kapcsolatban — kijelentette, hogy Peru egy talpalatnyi föl­det sem ad senkinek a ma­yáéból. Miután a készülő „anti- kommunista tengely“ államai kommunistának nevezték rend­szerét, a perui elnök kijelen­tette, hogy „rendszere ugyan nem marxista, de határozottan nem antimarxista“. Peru egyéb­ként hivatalosan javasolta a latin-amerikai államoknak, hogy dolgozzák ki a fegyver­kezési hajsza korlátozásának a legközelebbi tíz évre szóló programját. Peru álláspontja: harmonikus kapcsolatokat kí­ván teremteni a világ minden népével. Ez a politikai irányzat nyil­ván nem tetszik az említett re­akciós latin-amerikai rendsze­reknek, s ezért az Amerikai Államok Szervezetének legutób­bi atlantai közgyűlésén is az­zal vádolták Perut, hogy „má­sodik Kubává lett“. Ez a meg­jegyzés persze rossz helyen hangzott el, mert itt egyre több tagállam követelte, hogy szün­tessék meg a Kuba elleni gaz­dasági és politikai blokádot, ismerjék el rendszerét és ve­gyék fel vele a diplomáciai kapcsolatokat. Sőt, Mexikó képviselője követelte, hogy a közgyűlés jövő évi ülésszakán már Kuba is képviseltesse ma­gát. Az atlantai közgyűlésen, amely egyébként az Egyesült Államok megkülönböztető bá­násmódja elleni tiltakozás je­gyében zajlott le, Peru, Argen­tína, Venezuela, Costa-Rica, sőt Kolumbia kiállása a latin-ame­rikai országok népeinek közös érdekei mellett annyira kelle­metlen volt a jelenlevő Henry Kissinger amerikai külügymi­niszternek, hogy szándékától eltérve fel sem szólalt. A je­lekből kövelkeztetve süket fü­lekre talált a latin-amerikai ál­lamok hangja, de kell hogy elgondolkoztassa a „fekete po­litika“ boszorkánykonyháját, a CIA különféle tervező osztá­lyait, hogy hagyjanak fel a Pe­ru elleni komplottal, mert a tervek átlátszóak és megvaló­sításuk a múlttal szemben na­gyobb latin-amerikai ellenál­lásba, a földrész népeinek erő­sebb szolidaritásába ütközne és kínos helyzetbe hozhatná Washingtont. L. L. VÉGET ÉRT Todor Zsivkov- nak, a BKP KB első titkárá­nak, az államtanács elnökének és Nicolae Ceausescunak, a Román Kommunista Párt főtit­kárának, a Román Szocialista Köztársaság elnökének bulgá­riai találkozója. Ňicolae Ceau- sescu visszatért Bukarestbe. F. CABRAL, a Guinea (Bis- sau) és a Zöldfoki-szigetek Afrikai Függetlenségi Párljá. nak (PA1GCJ képviselője Hel­sinkiben sajtóértekezleten kö­zölte, hogy már 84 ország is­merte el Bissau-Guineát. F. Cabral a finn országos béke- kongresszusra érkezett Helsin­kibe. KÖZLEMÉNYT adtak ki Iío Dam, a Koreai Népi Demokra­tikus Köztársaság miniszterel­nök-helyettese és külügymi­nisztere hivatalos lengyelor­szági látogatásáról és Stefan Olszowski külügyminiszterrel folytatott tárgyalásairól. Ho Dam meghívta Stefan Olszows- kit koreai látogatásra. A len­gyel külügyminiszter a meghí­vást elfogadta. AZ NDK-BELI Német—Szov­jet Baráti Társaság (GDSF) 12. kongresszusán Drezdában fel­szólalt Erich Honecker, a Né­met Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának első titkára. Rámutatott, hogy a német—szovjet barátság fejlő­dését visszatükrözi a baráti társaság taglétszáma is. 1947- ben, alapításakor, ennek csak 2000, ma már több mint 4 mil­lió tagja van. OTŰDIK napja sztrájkolnak az indiai vasutasok. Sajtójelen­tések szerint több mint másfél millió munkás és alkalmazott vesz részt a sztrájkban. ALI BHUTTO pakisztáni mi­niszterelnök, aki látogatáson Pekingben tartózkodik, Csou En-laj kínai miniszterelnökkel tárgyalt. RENDŐRI VÉDELEM alatt tartotta meg tartományi kong­resszusát Hamburgban a nyu- gatnémet újfasiszta NPD (Nem­zeti Demokrata Párt). Az épü-i let előtt összecsapott a fasiszta párt ellen tüntető tömeg a kordont vonó rendőrökkel. Az incidensnek egy sebesültje van. GYŰLÉST tartott egy nyu­gat-berlini szélsőjobboldali szervezet, az úgynevezett sza­bad Németország szövetsége. A szónokok durván támadták a Szovjetuniót, az NDK-t és a vá­ros demokratikus erőit. ÉRTESÜLÉSEK szerint a ja­pán külügyminisztérium még ezen a héten megkezdi a ja­pán—kínai békeszerződés ter­vezetének kidolgozását. Japán célja, hogy 1974 folyamán alá­írásra kerüljön a Kínával megkö­tendő békeszerződés, amely tartós alapokra helyezi majd a két ország kapcsolatait. SIKERREL végződött az ame­rikai tulajdonban lévő Ampex vállalat nivelles-i munkásainak akciója. A munkások a francia LIP óragyár dolgozóinak példá­ját követve megszállták az át­szervezésre itélt gyárat, foly­tattak a termelést és forgalom­ba kívánták hozni az előállí­tott készleteket, többezer mag­nókazettát. Az amerikai veze­tés kénytelen volt meghátrálni. HORTENS1A BUSS1 ALLENDE, a meggyilkolt Allende elnök özvegye hétfőn a magyar fő­városba érkezett, a Nemzetközi Diákszövetség Budapesten ülé­sező XI. kongresszusára. A KGST kőolaj- és földgáz­ipari állandó bizottsága május 6-tól 10-ig Taskentben tartotta 40. ülését. Az ülésen részt vett a Bulgária, Csehszlovákia, Ku­ba, Lengyelország, Magyaror­szág, a Német Demokratikus Köztársaság, Románia és a Szovjetunió, valamint a KGST és a JSZSZK kormánya közötti megállapodásnak megfelelően Jugoszlávia küldöttsége. A bi­zottság megvitatta az érdekelt KGST tagországok közötti együttműködés fejlesztésére irányuló kérdéseket

Next

/
Thumbnails
Contents