Új Szó, 1974. május (27. évfolyam, 102-127. szám)

1974-05-12 / 19. szám, Vasárnapi Új Szó

Kováts Miklós MAGYAR SZÍNJÁTSZÁS ÉS DRÁMAIRODALOM CSEHSZLOVÁKIÁBAN 1918 1938 madách Monográfia, & . .'c*’/ Riportok, batta GYÖRGY huszadik világ­há­ború Versek VARGA K ATM IN 1974. o V. 12. 11 Barátom, Bonca MADÁCH Ifjúsági könyv MÁJUSI dmMEtti Hazai magyar tanulmány — és verseskötet A könyvhónap után sem kerítette hatalmába a „tavaszi fáradtság“ a Madách Könyvkiadót, mert ebben a hónapban is több olyan könyyet jelente­tett meg, amelyre valóban érdemes felfigyelni. Hézagpótló és jelentős tanulmány Kováts Miklós Magyar színjátszás és drámairodalom Csehszlovákiá ban című könyve, amelyben a két világháború közti csehszlovákiai magyar színjátszás és drámairodalom útját tárja fel. A monográfia három részre tagoló­dik. Az elsőben a szlovákiai magyar színjátszás négy jelentős egyéniségéről — Polgár Károlyról, Faragó Ödönről, Földes Dezsőről és Iván Sándorról — rajzol találó portrét, és ismertet! működésüket. A második részben a drámairodalom legjelentősebb képviselőinek tevékenységével foglalkozik behatóan. A munka harmadik része jelentős kapcsolattörténeti feladatot teljesít: feltárja a cseh dráma térhódí­tását a csehszlovákiai magyar színjátszásban. Ko­vát* Miklós tanulmánykötete nemcsak a szakembe­rek számára érdekes olvasmány, elsősorban ezért hívjuk fel rá olvasóink figyelmét. Batta György Huszadik világháború című kötelé­nek csupán addig meghökkentő a címe, ameddig nem olvassuk el az itt csokorba gyűjtött verseket. A látszólag könnyű, játékos stílusú és szertelen öt­letekkel teletűzdelt verseken minduntalan átsüt a ko­moly mondanivaló: a világégéstől, az újabb világ­háborútól való félelem. S e félelem mögött ott buj­kál a költő végtelen optimizmusa, amely humánus, bizakodó kicsengést ad a verseknek. Az emberiség nagy kérdéseiről egy költő vall, s ezért ez a val­lomás sajátos, szuggesztív erejű, sok apró megfi­gyelésből, reflexióból, ötletből állnak össze Batta György új versei. Egon Erwin Kischt nem kell bemutatni olvasó­inknak, hiszen ő mindannyiunk kedves ismerőse A májusi könyvújdonságok egyik slágere kétségtelenül a Szenzáció! Szenzáció! című kötet, amely a szá­guldó riporter legújabb írásait tartalmazza. Az ön­életrajzi elemekkel átszőtt riportfüzér a század ele­ji Prágába „varázsolja“ az olvasót. Szenzációs ese­mények színhelye tárul fel előttünk, malomtűz, gyilkosság s más esemény elevenedik meg, s a riporter beavat nagy nyomozások műhelytitkaiba is. S mindezt kedves humorral, helyenként ellen­állhatatlanul harsány vidámsággal vagy hátborzon­gatóan groteszk eszközökkel teszi. A harminchárom kis történet a kor remekbe sikerült kaleidoszkópia. Hősei: kisemberek és maga a riportírás klasz­szikusa, Egon Erwin Kisch. Filmről és színdarab alapján már ismerjük Bo risz Vasziljev A hajnalok itt csendesek című kis­regényének a cselekményét, mégis úgy vélem szíve­sen fellapozzuk ezt a könyvet. A fiatal szovjet író egy kis csapat katonalôny, s egy látszólag kőszívű őrmester történetéi mondja el. A második világ háborúról mái sokan és sokat írtak, de ilyen szen­vedélyesen, lírai hangvétellel, s ennyire emberien kövesen. A nem mindennapi történet, s a sajátos hangvétel teszi ezt a kisregényt valóban felejt hetetlen olvasmánnyá. A kötet másik kisregényé­ben, A legutolsó napban egy öreg, jószívű rendőr­tiszt utolsó munkanapját írja le a szerző megrázó erővel. A cselekmény hátterében ott lüktet a mai sokszínű város élete. Több új kiadványt találnak könyvesboltjainkban a klasszikus magyar irodalom kedvelői is. Most ie- lent meg ugyanis új kiadásban Zrínyi Miklós Szigeti veszedelem, Mikszáth Kálmán: Beszterce ostroma és az Oj Zrinyiász, Móricz Zsigmond: Űri muri, vala­mint Gárdonyi Géza: Az öreg tekintetes című alko­tása. S ha már a klasszikusoknál tartunk, hadd említsük meg, hogy ugyancsak most látott napvilá­got a Világirodalom Remekei sorozatban lack bon- dón: Martin Eden című önéletrajzi elemekkel át­szőtt regénye. A kortárs magyar költészetet ezúttal a fiatalon népszerűvé vált költő, Bari Károly képviseli új kö­tetével, az Elfelejtett tüzekkel. A kötet néhány versét ezen az oldalon közöljük. Örkény István há­rom, talán legismertebb alkotása, a Glória, a Macs- kajáték és a Tólék most a Szépirodalmi Zsebkönyv­tár sorozatban jelent me#. Rejtő jenöt a sajátos humorú kalandregények tették ismertté. Kevesebben tudják róla, hogy a tragikus sorsú író komoly hangvételű, korszerű írá­sokat is alkotott. Ezek közé tartozik egyik legsi­kerültebb regőnye, a Csontbrigád, amely most kap­ható új kiadásban. Legifjabb olvasóink figyelmét három új kiadvány­ra hívjuk fel. Fekete István Téli berek című ifjú­sági regénye kedves, s azonkívül hasznos olvas­mány. Az előző regényből, a Tüskevárból megis­mert hősök Tutajos és Bütyök most az idős Matula segítségével a téli Balaton és vidéke természeti szépségeivel, sajátosságaival ismerkednek meg. Az óvodások és a kisiskolások számára ajánljuk el­sősorban Varga Katalin Én, te, ő, valamint a Ba­rátom, Bonca, című ifjúsági könyvét. Végezetül elsősorban a jövendőbeli szülők, de má­sok figyelmét is felhívjuk dr. Czeizel Endre és Ma­gyar Pál egészségügyi könyvére, amelynek címe: A születendő gyermek védelmében. y-f— Bar i Ká r oly versei: Elfelejtett tüzek Riadjanak a hajnalt-imádó sóhajok: a pusztuláshoz kovácsolt népnek nem dobog gond marta szíve, kilosztott sorsa ellobog, tüzes bálvánnyá faragni arcát nem tudom, csillaggá dermedt öklét kinyitni nem lehet, vérbimbó ajka hattyú ruhájú telieget perzselt meg egykor, lehunyt szemmel a gyász felett nem állhatok de holtért az ének mit tehet. Félelmetes az árvak oeszéde, karjukat keresztek várják lángot vet a kaszás idő a kínokon, és jöhet az angyal nenvszűnő ordításáért a ténynek, bukkansz- éj-sötét idegenekre, hínársátrakat sző a tó. kitépett nyelvű pacsirta sírján lázadó: magad vagy, légy erős; hínársátrakat sző a tót Dózsa Lehervadt koronám vasáról a tűz, dörgő kiáltásoktól (öld alá riadt az ének, bárcsak hallanám, zúgó vizeknél szomorú fűz hajlik a szélben, megfagyott láng béklyózd csak lelkem: soha nem halok meg, villámló húsomból kiharapott forradalom, arcod fekete gyász. Suhogó felhők álmába kergetett keserű sereg, füstből jött fergeteg, kik őrzik harcod? emléked rejteket hol talált? kopjafák szürke oszlopán szép sóhaj lobog, szél tépi mostohán; sorsom folytatói, üres a trón! Vár rád a tenger Jaj, belehal az őszinteségbe, kinek ajkára pecsétet ütött az ének, belehal a virágokhoz dobbanó szelíd szív a szóba: nagy szorításába a lángoló kéznek. Zuhanj éles hóra, vaskörmű villámok ■» piros sikolyába, dermedj szöges ostorok csattogására: de ne jelentsd töl magad fájdalmaid előtt; nincs kimondhatatlan. Vérző tűz-erdők gyökereznek gúnyád alott: cigánygöndör nyelvekkel hánykódnak suhogva, -> vár rád a tenger - ittál belőle, támassz a kortyból óceánt! Cigánysor Vályogcsomók közt rejtező tűztől visszaretten a nyugalom: világgá ment a rózsafából faiagott hegedű, halálfekete hajú asszonyok hasították meg érte arcukat, hűtlen éjszakáikért levágott mellükkel csillogót égettek a ég homlokára, éjfélórában sárkányok toporzékoltak az énektől piros vidéken, szél fodrozta a fellegek patyolatingeit, zúgtak villámló szárnyakkal a varjak, elbitangolt lovak hátón kesergett a hold, rózsafából forogott hegedű, elmúlással hátba szúrt énekeiddel hová mentél, putrik ablakaiban visszatérésed virrasztják a gyertyák, nyurga szelek korbácsolják emlékre a fákat, nem lehet elfelejteni, ki dalba fullasztotta szivét! Ének Szuronyos szívvel kik madarat megaláznak, magjaik ellen is fakadjon a Föld, s emléktelenné feketedjen nevük az idő ajkán. Mert ki tudja a világot a mélység hangján, nem törvénykezhet fölötte a csönd. Őrizlek, ének, mint fájdalmát a seb,- nyelvem ércét hitetlenség el ne lopjál Jelszavak oszlopaihoz kötözve a lét, igaz ének legyen halálos menedékem. Arany tüskés rozsban bujdokol a nép.

Next

/
Thumbnails
Contents