Új Szó, 1974. május (27. évfolyam, 102-127. szám)
1974-05-12 / 19. szám, Vasárnapi Új Szó
Kováts Miklós MAGYAR SZÍNJÁTSZÁS ÉS DRÁMAIRODALOM CSEHSZLOVÁKIÁBAN 1918 1938 madách Monográfia, & . .'c*’/ Riportok, batta GYÖRGY huszadik világháború Versek VARGA K ATM IN 1974. o V. 12. 11 Barátom, Bonca MADÁCH Ifjúsági könyv MÁJUSI dmMEtti Hazai magyar tanulmány — és verseskötet A könyvhónap után sem kerítette hatalmába a „tavaszi fáradtság“ a Madách Könyvkiadót, mert ebben a hónapban is több olyan könyyet jelentetett meg, amelyre valóban érdemes felfigyelni. Hézagpótló és jelentős tanulmány Kováts Miklós Magyar színjátszás és drámairodalom Csehszlovákiá ban című könyve, amelyben a két világháború közti csehszlovákiai magyar színjátszás és drámairodalom útját tárja fel. A monográfia három részre tagolódik. Az elsőben a szlovákiai magyar színjátszás négy jelentős egyéniségéről — Polgár Károlyról, Faragó Ödönről, Földes Dezsőről és Iván Sándorról — rajzol találó portrét, és ismertet! működésüket. A második részben a drámairodalom legjelentősebb képviselőinek tevékenységével foglalkozik behatóan. A munka harmadik része jelentős kapcsolattörténeti feladatot teljesít: feltárja a cseh dráma térhódítását a csehszlovákiai magyar színjátszásban. Kovát* Miklós tanulmánykötete nemcsak a szakemberek számára érdekes olvasmány, elsősorban ezért hívjuk fel rá olvasóink figyelmét. Batta György Huszadik világháború című kötelének csupán addig meghökkentő a címe, ameddig nem olvassuk el az itt csokorba gyűjtött verseket. A látszólag könnyű, játékos stílusú és szertelen ötletekkel teletűzdelt verseken minduntalan átsüt a komoly mondanivaló: a világégéstől, az újabb világháborútól való félelem. S e félelem mögött ott bujkál a költő végtelen optimizmusa, amely humánus, bizakodó kicsengést ad a verseknek. Az emberiség nagy kérdéseiről egy költő vall, s ezért ez a vallomás sajátos, szuggesztív erejű, sok apró megfigyelésből, reflexióból, ötletből állnak össze Batta György új versei. Egon Erwin Kischt nem kell bemutatni olvasóinknak, hiszen ő mindannyiunk kedves ismerőse A májusi könyvújdonságok egyik slágere kétségtelenül a Szenzáció! Szenzáció! című kötet, amely a száguldó riporter legújabb írásait tartalmazza. Az önéletrajzi elemekkel átszőtt riportfüzér a század eleji Prágába „varázsolja“ az olvasót. Szenzációs események színhelye tárul fel előttünk, malomtűz, gyilkosság s más esemény elevenedik meg, s a riporter beavat nagy nyomozások műhelytitkaiba is. S mindezt kedves humorral, helyenként ellenállhatatlanul harsány vidámsággal vagy hátborzongatóan groteszk eszközökkel teszi. A harminchárom kis történet a kor remekbe sikerült kaleidoszkópia. Hősei: kisemberek és maga a riportírás klaszszikusa, Egon Erwin Kisch. Filmről és színdarab alapján már ismerjük Bo risz Vasziljev A hajnalok itt csendesek című kisregényének a cselekményét, mégis úgy vélem szívesen fellapozzuk ezt a könyvet. A fiatal szovjet író egy kis csapat katonalôny, s egy látszólag kőszívű őrmester történetéi mondja el. A második világ háborúról mái sokan és sokat írtak, de ilyen szenvedélyesen, lírai hangvétellel, s ennyire emberien kövesen. A nem mindennapi történet, s a sajátos hangvétel teszi ezt a kisregényt valóban felejt hetetlen olvasmánnyá. A kötet másik kisregényében, A legutolsó napban egy öreg, jószívű rendőrtiszt utolsó munkanapját írja le a szerző megrázó erővel. A cselekmény hátterében ott lüktet a mai sokszínű város élete. Több új kiadványt találnak könyvesboltjainkban a klasszikus magyar irodalom kedvelői is. Most ie- lent meg ugyanis új kiadásban Zrínyi Miklós Szigeti veszedelem, Mikszáth Kálmán: Beszterce ostroma és az Oj Zrinyiász, Móricz Zsigmond: Űri muri, valamint Gárdonyi Géza: Az öreg tekintetes című alkotása. S ha már a klasszikusoknál tartunk, hadd említsük meg, hogy ugyancsak most látott napvilágot a Világirodalom Remekei sorozatban lack bon- dón: Martin Eden című önéletrajzi elemekkel átszőtt regénye. A kortárs magyar költészetet ezúttal a fiatalon népszerűvé vált költő, Bari Károly képviseli új kötetével, az Elfelejtett tüzekkel. A kötet néhány versét ezen az oldalon közöljük. Örkény István három, talán legismertebb alkotása, a Glória, a Macs- kajáték és a Tólék most a Szépirodalmi Zsebkönyvtár sorozatban jelent me#. Rejtő jenöt a sajátos humorú kalandregények tették ismertté. Kevesebben tudják róla, hogy a tragikus sorsú író komoly hangvételű, korszerű írásokat is alkotott. Ezek közé tartozik egyik legsikerültebb regőnye, a Csontbrigád, amely most kapható új kiadásban. Legifjabb olvasóink figyelmét három új kiadványra hívjuk fel. Fekete István Téli berek című ifjúsági regénye kedves, s azonkívül hasznos olvasmány. Az előző regényből, a Tüskevárból megismert hősök Tutajos és Bütyök most az idős Matula segítségével a téli Balaton és vidéke természeti szépségeivel, sajátosságaival ismerkednek meg. Az óvodások és a kisiskolások számára ajánljuk elsősorban Varga Katalin Én, te, ő, valamint a Barátom, Bonca, című ifjúsági könyvét. Végezetül elsősorban a jövendőbeli szülők, de mások figyelmét is felhívjuk dr. Czeizel Endre és Magyar Pál egészségügyi könyvére, amelynek címe: A születendő gyermek védelmében. y-f— Bar i Ká r oly versei: Elfelejtett tüzek Riadjanak a hajnalt-imádó sóhajok: a pusztuláshoz kovácsolt népnek nem dobog gond marta szíve, kilosztott sorsa ellobog, tüzes bálvánnyá faragni arcát nem tudom, csillaggá dermedt öklét kinyitni nem lehet, vérbimbó ajka hattyú ruhájú telieget perzselt meg egykor, lehunyt szemmel a gyász felett nem állhatok de holtért az ének mit tehet. Félelmetes az árvak oeszéde, karjukat keresztek várják lángot vet a kaszás idő a kínokon, és jöhet az angyal nenvszűnő ordításáért a ténynek, bukkansz- éj-sötét idegenekre, hínársátrakat sző a tó. kitépett nyelvű pacsirta sírján lázadó: magad vagy, légy erős; hínársátrakat sző a tót Dózsa Lehervadt koronám vasáról a tűz, dörgő kiáltásoktól (öld alá riadt az ének, bárcsak hallanám, zúgó vizeknél szomorú fűz hajlik a szélben, megfagyott láng béklyózd csak lelkem: soha nem halok meg, villámló húsomból kiharapott forradalom, arcod fekete gyász. Suhogó felhők álmába kergetett keserű sereg, füstből jött fergeteg, kik őrzik harcod? emléked rejteket hol talált? kopjafák szürke oszlopán szép sóhaj lobog, szél tépi mostohán; sorsom folytatói, üres a trón! Vár rád a tenger Jaj, belehal az őszinteségbe, kinek ajkára pecsétet ütött az ének, belehal a virágokhoz dobbanó szelíd szív a szóba: nagy szorításába a lángoló kéznek. Zuhanj éles hóra, vaskörmű villámok ■» piros sikolyába, dermedj szöges ostorok csattogására: de ne jelentsd töl magad fájdalmaid előtt; nincs kimondhatatlan. Vérző tűz-erdők gyökereznek gúnyád alott: cigánygöndör nyelvekkel hánykódnak suhogva, -> vár rád a tenger - ittál belőle, támassz a kortyból óceánt! Cigánysor Vályogcsomók közt rejtező tűztől visszaretten a nyugalom: világgá ment a rózsafából faiagott hegedű, halálfekete hajú asszonyok hasították meg érte arcukat, hűtlen éjszakáikért levágott mellükkel csillogót égettek a ég homlokára, éjfélórában sárkányok toporzékoltak az énektől piros vidéken, szél fodrozta a fellegek patyolatingeit, zúgtak villámló szárnyakkal a varjak, elbitangolt lovak hátón kesergett a hold, rózsafából forogott hegedű, elmúlással hátba szúrt énekeiddel hová mentél, putrik ablakaiban visszatérésed virrasztják a gyertyák, nyurga szelek korbácsolják emlékre a fákat, nem lehet elfelejteni, ki dalba fullasztotta szivét! Ének Szuronyos szívvel kik madarat megaláznak, magjaik ellen is fakadjon a Föld, s emléktelenné feketedjen nevük az idő ajkán. Mert ki tudja a világot a mélység hangján, nem törvénykezhet fölötte a csönd. Őrizlek, ének, mint fájdalmát a seb,- nyelvem ércét hitetlenség el ne lopjál Jelszavak oszlopaihoz kötözve a lét, igaz ének legyen halálos menedékem. Arany tüskés rozsban bujdokol a nép.
