Új Szó, 1974. április (27. évfolyam, 77-101. szám)

1974-04-11 / 86. szám, csütörtök

A Sarai (Vágsellyei) Barátság Efsz gépesitői az SPC-6-os típu­sú vetőgépből megszerkesztették az új típusú SPC-12-es típusú ve- tügépet. A régi vetőgép batsorus volt. A gépesítők a szövetkezeti munkaiskolában megtudták, hogy mezőgazdasági kutatóintézeteink­ben egy 12-soros vetőgépen dol­goznak. A i'iatai Ivan Veres mér­nök, a központ gépparkjának a vezetője František Rehák gépe­sítővei együtt ekkor ezt mondta: ,,Ha elég lesz az alacsony nyo­más a tizenkét soros vetéshez, akkor hozzászereljük a vázat úgy, hogy megfeleljen.“ Az űj vetőgép megfelel az agrotechni­kai követelményeknek. Felvéte­lünkön: Az SPC-12-es vetőgép utolsó ellenőrzését végzik. Kö­zépen (feketében) Ivan Vereš mérnök. (Felvétel: J. Teslík — ČSTK) írta: STANISLAV RÄZL, a CSSZK miniszterelnök-helyettese Az életkörnyezet fontos ré­sze az emberi otthon környe­zete. Csehszlovákia Kommunis­ta Pártja a lakásprobléma meg­oldását elválaszthatatlannak tartja az életszínvonal emelke­désétől. Ezzel kapcsolatban jóleső érzéssel állapíthatjuk meg, hogy 1948 óta a CSSZK területén mintegy 1 millió 100 ezer új lakás épült. Az építés üteme 1970-től gyorsul és így a jelenlegi ötéves tervidőszak­ban több mint 350 ezer új la­kás épül. Azonban azt is tudjuk, hogy a városokban és a falvakban a lakások minőségét csökkenti a járulékos beruházások, szol­gáltató rendszerek hiánya. El­sősorban a tanintéztek, kultu­rális és egészségügyi létesít­mények hiányoznak. A nagyobb városokban ezt még növeli az üzlettér, a sportpályák és a zöldövezetek hiánya is. Az utolsó évtizedben — az anyagi és pénzügyi források ki­alakításával összhangban — ezen a téren is igyekszünk fo­kozatosan felszámolni a hiá­nyosságokat. így például fel­épült több mint 730 óvoda, 230 bölcsőde, több mint 7000 üzlet- helyiség. Ma már több mint 60 fedett medencével, 35 téli stadionnal és 5800 tornaterem­mel rendelkezünk. A tervidő­szak végéig felépül nyolc na­gyobb áruház és az állami terv keretében, valamint a városok és a községek lakói kezdemé­nyezésének eredményeként több mint 300 óvoda. Sok gondot okoz a városok építése és kiépítése. A még jó állapotban lévő, de már elavult lakásállomány a múlt osztály­szerkezetének jellegzetességeit tükrözi, amikor is a polgári lakástípusok mellett szükség- lakások is léteztek, olyanok, amelyek ma már neon egyeztet­hetők össze állampolgáraink életszínvonalával. — A fejlesztés új szempontjai A cseh kormány, az építésről és átépítésről szóló döntéseket elősegítendő, megköveteli a nemzeti bizottságoktól, a ter­vező intézetektől, valamint a Fejlesztési és Műszaki Minisz­tériumtól is, hogy a sajátos fel­tételeiknek megfelelő, átgon­dolt koncepciót dolgozzanak ki. Egyidejűleg az is elengedhe­tetlen, hogy tervező Intézeteink és az Illetékes minisztériumok idejekorán kialakítsák az öreg városrészek fokozatos, célsze­rű és gazdaságos úgátépítésé­nek a feltételeit, figyelembe véve az építőművészed hagyo­mányok jellegzetes vonásait is. Számos külföldi látogató ál­tal is megerősített igazság, hogy falvaink festői szépsége, táj-harmóniája szinte páratlan a maga nemében. Emellett fal- vainkban a szocialista építés kezdete óta alapvető változá­sok történtek. Többezer űj la­kás és családi ház épült fel, vagy épült újjá. Ezekben a be­rendezés, a háztartások felsze­relése sok esetben meghalad­ja a városi színvonalat. Kiépült a vízvezeték- és a csatornahá­lózat, számos kultúrházat, üz­letet, sportpályát, tornatermet és strandot építettek. Azonban falvaink új funkció­ja, nevezetesen az üdülő-funk­ció sok veszélyt hordoz. Ezért a cseh kormány, a falvak élet- környezete védelme és javítá­sa érdekében több intézkedést hozott. Az egyik cél például az, hogy azok a települések, amelyek el­vesztették mezőgazdasági jelen­tőségüket, fokozatosan üdülő- településekké alakuljanak át. így megmenthetők a falvak adott értékei és megőrizhető a táj jellege. Ezzel kapcso­latban határozta el a cseh kormány, hogy szabályozza a hétvégi házak építését, mert ezen a téren az eddig megnyil­vánuló ösztönösség egyenesen rombolta a tájat. Hétvégi há­zakat csak a területi tervben kijelölt helyeken építhetnek. Egy további határozatból ered az a feladat, hogy ki kell dol­gozni a községek övezeti és fejlesztési tervét, am.i lehetővé teszi, hogy a falvakat jelentő­ségük szerint illesszék be a települések rendszerébe. Egy­idejűleg meg kell oldani a fal­vak térségeiben a tömeges üdü- tetés kérdéseit, beleszámítva a vendégforgalom fejlődését szol­gáló elszállásolási problémákat is. — Alapvető probléma a víz Közismert tény, hogy a hábo­rú előtti Csehszlovákia ipari­lag fejlett ország volt. Ennek ellenére 1945-ben a CSSZK mai területén csak 20 nagyobb és •120 kisebb szennyvízderítő ál­lomás működött. Ugyanakkor azonban már 3000 jelentősebb szennyeződés! forrás veszélyez­tette a vízállományt. Ma 1500 nagyobb állomás működik és évente 80 kisebb szűrőállo­mást helyezünk üzembe. A je­lentősebb szennyeződést gócok száma 8000-re emelkedett. Jóllehet ezek az adatok ked­vező képet nyújtanak, a víz minősége egyes medrekben — a termelés rohamos fejlődése és különösen a nagyobb ipari egységek kialakítása révén — romlott. Javulást csak szenny- vízderítö állomások építése és az új technológiák alkalmazá­sa eredményezhet. A javulást bizonyítja, hogy míg 1965-be<n több mint 1 millió tonna old­hatatlan és 190 ezer tonna bio- kémiailag lebonható anyag ke­rült a folyómedrekbe, 1972-ben ez a mennyiség 200 ezer, ille­tőleg 140 ezer tonnára csök­kent. Ennek ellenére sem lehe­tünk elégedettek ezzel az ered­ménnyel. — Távlati kilátások Ezért a CSSZK kormánya, a XIV. pártkongresszus határoza­ta értelmében elhatározta, hogy ki kell dolgozni a vízgazdálko­dási koncepció tervét az 1990- ig terjedő időszakra, és ennek során ki kell használni a hazai és külföldi tudományos ered­ményeket. A fejlesztési koncep­ció célja: • az ipar — beleszámítva az energetikát és a mezőgaz­daságot is — vízigényeinek ki­elégítésével kapcsolatban az eddigi extenzív módszerek he­lyett az intenzív víz-kihaszná­lási módszereket kell alkalmaz­ni; • növelni kell a közműves vízellátásba bekapcsolt lakos­ság számát és további lakáso­kat kell bekapcsolni a csator- rahálózatba; • csökkenteni kell a vizek szennyezettségét; • fokozni kell az árvízvé­delmet. Mindez sok pénzt és nyers­anyagot igényel, enélkül nem építhetők víztartályok, vezeté­kek, tehát nem biztosíthatjuk az ivóvíz-igény kielégítését. Feltérképeztük a területet és tudjuk, hogy a víz hol limitál­ja a gazdasági fejlődést. Ilyen például: Aš, Karlovy Vary, KJa- tovy, Tachov, Ostrava, Plzon, Olomouc térsége, továbbá a dél- morvaországi, délcsehországi és közép-csehországi kerületek né­hány területe. Elkészült a nagy­városok vízellátásának lépcsőze­tes programja és az építőipari kapacitást a csatornahálózat és a szennyvízderítök újjáépítésé­re összpontosítják. Csak ebben az ötéves terv­időszakban nagyjából 11 mil­liárd koronát fordítunk a víz- gazdálkodásra és további 2 milliárd koronát az ipari szennyvízderítők építésére. Azonban nemcsak ilyen költ­séges beruházásokat tervezünk. A kérdés megoldásához hozzá­járul az elavult termelés fel­számolása és az új technológi­ák bevezetése is. A medrek erős szennyezése miatt az el­múlt években megszűnt a ter­melés a louőovicei, Česká Ka- menica-i, písečnái, Bölá pod Bezdeždemi cellulózegyárakban. Az ötéves tervidőszak végéig megszüntetjük a termelést a plzeňi, a jindricbovi és hostin- néi cellulózgyárakban. A med­rekbe kerülő szennyező anya­gok mennyisége 16 százalékkal csökken és azáltal tisztább lesz a Berounka, a Vltava, a Labe és a Morava vize. A víztisztaság javulását elő­segítik a gazdasági ösztönzők is. öt év alatt állami dotáció­val helyeztek üzembe több mint 350 szennyvízderítőt, fejezték be 730 vízvezeték- és csatorna- hálózat és számos helyi víztar­tály építését. Ebben az évben 65 derítő építésének megkez­dését, 355 befejezetlen akció folytatását és több mint 1100 kisebb vízmű építését támogat­juk állami alapból. Mérnökeink, technológusaink és tervezőink sokat tehetnek a vízgazdálkodás javulásáért, va­lamint azért, hogy az ipar taka­rékoskodjon az életfontosságú elemmel. A földalatti vízrétegek korlá­tozott volta arra kényszerít, hogy a felszíni vizeket tisztí­tással ivóvízzé alakítsuk át. Az egészséges ivóvíz fontosságát felesleges hangsúlyozni. Ezért a cseh kormány rendeletileg korlátozta a vízi motorsport ön­kényes fejlődését. Ez a sportág az utóbbi években heves fejlő­désnek indult. Ez egyrészt az életszínvonal emelkedését jelzi, másrészt azonban a vízbe kerü­lő olajrészecskék szennyezik a medrek és a tárolók vizét. Tehát a rendelet nem a „moz­gásszabadság korlátozását“ je­lenti, hanem az egészség vé­delmét szolgálja. A víz tisztaságáért nemcsak a kormány felelős és tisztasága nemcsak sokszázmillió koronás beruházásokkal — víztárolók, szennyvízderítök, vízvezetékek építésével — biztosítható, ha­nem a helyi szervek és az ál­lampolgárok ügye Is. Csak a nagy akciók és az állampolgá­rok mindennapi gondoskodása együttes tényezője biztosíthat­ja, hogy a víz az egészséges élet forrása legyen. IDEGENtFüüGALMI integrációs kapcsolatok Beszélgetés DEZIDER GOGA miniszterrel a szocialista országok kormányszervei képviselőinek tanácskozásáról Ez év március 31-től április 6-ig Bratislava látta vendégül a szocialista országok idegenforgalmi kormányszerveinek képvi­selőit. Az idegenforgalmi kormányszervek több mint 60 képvi­selője tanácskozott a vendégforgalom legjelentősebb kérdései­ről, szem előtt tartva, hogy ez a terület népgazdaságilag egvre jelentősebb. Ez a sorrendben IX. tanácskozás több jelentős dokumentu­mot fogadott el, megvitatott számos nagyhorderejű kérdést és olyan döntéseket hagyott jóvá, amelyek az idegenforgalom szakaszán további többlettel járulnak hozzá a szocialista or­szágok integrációjához. A tanácskozáson a CSSZSZK küldött­ségének vezetője Dezider Goga volt, az SZSZK kereskedelmi minisztere, az SZSZK idegenforgalmi kormánybizottságának elnöke, aki a tanácskozás befejezése után nyilatkozott a PRAVDA munkatársának. © Már a szocialista orszá­gok idegenforgalmi kormány- szervei képviselői IX. tanács­kozása előkészületi szakaszá­ban az a feladat jutott Cseh­szlovákiának, hogy kidolgozza a tanácskozás tevékenységé­nek elvi javaslatát. A javasla­tot azzal küldték meg a részt­vevő államoknak, hogy vitas­sák meg és fűzzék hozzá eset­leges kiegészítő javaslataikat. Hogyan fogadta ezt a javasla­tot a tanácskozás és melyek a javaslat fő elvei? — A tanácskozás értékelte a csehszlovák fél által előkészí­tett javaslatot, mert ez olyan koordinált eljárási elvekből indult ki, amelyek a KGST va­lamennyi tagországai javasla­taihoz kötődnek. A beterjesz­tett javaslatban rögzített elvek figyelembe vették az egyes or­szágok szokásait és lehetősé­geit is. És így vált ez olyan fontos okmánnyá, amely meg­határozza a szocialista orszá­gok idegenforgalmi kormány- szervei tartós együttműködésé­nek munkaügyi szabályait és formáit. A tanácskozáson elhangzott észrevételek tökéletesítették a javaslatot és így a tanácskozá­son résztvevő idegenforgalmi irányítószervek együttműködé­sének alapvető irányelvévé lett. A javaslatban foglalt alap­elvek szerint irányítják továb­bi tanácskozásaikat és ez je­lentősen hozzájárul az együtt­működéshez. • Bizonyos, hogy még rövi­den sem lehet felsorolni a ta­nácskozáson megvitatott témá­kat. De a miniszter elvtárs ta­lán felsorolhatja és röviden jellemezheti a legjelentősebbe­ket. — Ez igaz. A IX. tanácsko­zásra a résztvevő országok kép­viselőiből álló munkabizottság összesen 18 — fontos kérdése­ket érintő — alapanyagot ké­szített elő. Ezek, ahogyan azt már mondottam, nemcsak az idegenforgalmi szerveket irá­nyító tanácskozás tevékenysé­gének elveire vonatkoztak, ha­nem a gazdasági, politikai-pro- pagatív és agitatív kérdésekkel, az idegenforgalom műszaki fejlesztésével és a nemzetközi kapcsolatokkal összefüggő problémák megoldásával is fog­lalkoztak. A számítástechnikai bizottság ugyancsak előterjesz­tette a tevékenységét ismertető tájékoztatót. A feladatok hivatottak inten­zívebbé tenni és elmélyíteni a Jozef Sáraz mérnök, aki újí­tási javaslatával 200 000 koro­nát takarított meg a nitrai Plastika vállalatnak. 1972-73- ban 12 újítási javaslatot nyúj­tott be. Elsőnek teljesítette, sőt túlteljesítette a Százezresek mozgalmának keretében vállalt felajánlását. (Felvétel: P. MatisJ kölcsönös együttműködést. A tanácskozás az előterjesztett témákból — vita után — né­hányat véglegesen jóváhagyott. Ilyen például: © Tájékoztatás a propagá­ciós tevékenység közös formái­ról. Ez a tevékenység igen fon­tos politikai eszköz, ami hoz­zá jául a nemzetközi barátság megszilárdításához és a béke* politika aktív támogatásához; • a szocialista országok ide­genforgalmi komi á n y szervei t a n á csk o zás a t e v ék en y s ég éneik alapelveit rögzítő okmány; • az idegenforgalom össze­hasonlítható statisztikai muta­tói rendszerének a javaslata; © néhány olyan intézkedés, ami a nemzetközi kapcsolatok egyes kérdéseinek a megoldá­sát szolgálja, valamint az anya­gi és műszaki alapok további fokozatos biztosításának és a káderek politikai és szakmai képzésének a problémáit hiva­tott megoldani. A többi kérdésben a tanács­kozás jóváhagyta a további feldolgozás menetét. © Milyen távlatokat nyitott a tanácskozás e jelentős nép- gazdasági ágazatban az integ­rációval kapcsolatban? — A tanácskozás egyeztet­te az egyes bizottságok mun­katerveit, amelyek a követke­ző időszakra vonatkoznak. Ezek a tervek az eddig jóváha­gyott eredményekhez kötődnek és megteremtik a feltételeket arra, hogy az idegenforgalom területén meggyorsuljon az in­tegrált eljárás a gazdasági, a pénzügyi és a devizakérdések­ben, szem előtt tartva az egyes országok általános gazdasági lehetőségeit és feltételeit. A tanácskozás elemezte az integrált eljárást az idegenfor­galmi propagáció területén annak érdekében, hogy az álla­mi vendégforgalmi propagáció a gazdasági többlet mellett je­lentős mértékben járuljon hoz­zá a burzsoá ideológia és az antikommunizmus elleni harc­hoz, hogy meggyőzően bizo­nyítsa a szocialista társadalom építésében elért eredményeket és hozzájáruljon a nemzetközi feszültség enyhüléséhez. • Befejezésül engedjen meg még egy kérdést miniszter elvtárs. A tanácskozás döntései mivel járulnak hozzá idegen- forgalmunk és turistaforgal­munk további fejlődéséhez?-r- A tanácskozás döntései minden részvevő ország szá­mára olyan többlet, ami jelen­tősen hozzájárul az idegenfor­galom további fejlődéséhez. Nagyjelentőségű az a tény, hogy a szocialista tábor orszá­gainak kölcsönös vendégforgal­ma a turisztika egész terjedel­mének több mint 80 százaléka. Annak érdekében, hogy ez az arány tartós maradjon és emel­lett nőjön a szolgáltatások színvonala is, a jóváhagyott döntéseket mind a CSSZSZK- ban, mind a többi szocialista országban következetesen meg kell valósítani. E sokoldalú tanácskozáshoz kötődnek a további kétoldalú tanácskozások, amiket a szo­cialista tábor egyes országai folytatnak az adott feladatok konkrét feldolgozása érdeké­ben. Az idegenforgalmi kormány- szervek IX. tanácskozásának döntései különösen akkor lesz­nek jelentősek, ha ezeket mi­nél gyorsabban realizáljuk a szocialista gazdasági világ- rendszer sokoldalú fejlesztése érdekében. Miniszter elvtárs, köszönöm a beszélgetést. KAROL HULMAN 1974. IV. 11.

Next

/
Thumbnails
Contents