Új Szó, 1974. április (27. évfolyam, 77-101. szám)

1974-04-09 / 84. szám, kedd

SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PARTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1974. április 9. KEDD BRATISLAVA • XXVII. ÉVFOLYAM 84. szám Ára 50 fillér A Marcelovái Efsz 10 hektáros tábláján serényen hajladoznak a karfiol palántákat ültető asszonyok. (V. Taškár felvétele] 'Tavaszi országjárásán Az alkalmi utazók hazánk legkülönbözőbb tájain megnyug­vással pihentetik meg kíváncsi tekintetüket a gondosan meg­művelt parcellákon, a sötétzöld színben pompázó búzaföldeken. Az idejekorán elvetett árpa mindenütt szépen kisorolt, de a sikeres rajt után egy pillanat­ra sem lankadt a mezei mun­kák üteme; a cukorrépa vetése után több helyütt már meg­kezdték a palánták szabadföldi kiültetését, ós a sok tavaszi te­endővel párhuzamosan kifogás­talan minőségű talajmunkával készülnek a leghasznosabb ipa­ri- és takarmánynövényünk, a kukorica vetéséhez. Kétségtelen, hogy az időjá­rás eddigi kedvező alakulása faluszerte kedvező feltételeket teremtett ahhoz, hogy mezőgaz­dasági dolgozóink bizakodva fogadhassák a tavaszt. Csak a csapadék hiányzott a természet tarsolyából, s ezt a szakszerű agrotechnikával most az emberi beavatkozásnak kell pótolnia. Bizakodik az agronómus — Nálunk, Ipolyság tájékán sem kedvezett az időjárás. Nem is emlékszem, mikor esetit utol­jára ezen a környéken az eső Tisztek körében (ČSTK] — Jozef Lenárt, a CSKP KB Elnökségének tag­ja, az SZLKP KB első titkára, tegnap Trenčínben, a keleti ka­tonai körzet funkcionáriusainak parancsnoki gyűlésén beszédet mondott. Hangsúlyozta, hogy a pártszervek sokoldalú figyelmet szentelnek a csehszlovák nép­hadsereg harci és politikai fel­adatai teljesítésének. Ismertette a keleti katonai körzet parancs­noki testületével azokat az eredményeket, amelyeket Szlo­vákiában a CSKP XIV. kong­resszusa határozatainak teljesí­tésével elértek. Ezenkívül még belpolitikai és nemzetközi kér­désekkel foglalkozott. iidvözlö távirat Laoszba (ČSTK) — A CSSZSZK Nem­zeti Frontjának Központi Bizott­sága üdvözlő táviratot küldött Laosz Hazafias Frontja Köz­ponti Bizottságának, amelyben jókívánatait fejezte ki a nem­zeti egység ideiglenes kormá­nyának és a nemzeti politikai tanácsnak megalakulásához, amelyben jelentős tisztségeket töltenek be a hazafias front vezető képviselői. — fogadott Matyó József, a Veľké Túrovce-i (Nagy túri) Efsz agronómusa. — Az aszály következményeit az öntöző be­rendezés munkába állításával igyekeztünk csökkenteni. Eddig 190 hektáron az őszi ós tavaszi keverékeket, és a borsót ön­töztük. Ha azonban belátható időn belül nem erednek meg az ég csatornái, akkor a búza­földek öntözéséhez is felkészü­lünk. A tavaszi talajelőkészítés fo­lyamán a meglevő csekély ta­lajnedvesség kihasználása volt a legfőbb cél. Miután simítóval elegyengettük és kultivátorok- kal fellazítottuk a talajt, nyom­ban hengereztünk. Csak ezután következett a vetőgép. Vetés után nehezebb hengerekkel is­mét tömörítottük a talajt, hogy kedvező feltételeket biztosít­sunk a vetőmag kikeléséhez. A farnadi határban Ezen a tájon meredek lejtők, enyhe lankák váltják egymást a szövetkezet 2200 hektárt ki­tevő határában. Itt valamivel kötöttebb, hidegebb a talaj, nem szárítják ki olyan könnyen a napsugár kíséretében érkező meg-megújuló tavaszi szelek. Persze, ha a nehezebb talajú földek jobban is tartják a ned­vességet, nem árt az óvatosság, mert a farnadi határban nincs olyan vízforrás, amely lehető­vé tenné az öntözéses gazdál­kodást. — Még a kertek alatti földek is kiszáradtak, ahol ilyenkor más években vidáman f oly do­gált a víz — mondja Stejanov- szky Gyula agronómus, miköz­ben felvázolta a tavaszi munkák helyzetét. Bárhol is kezdte a mondókáját, mindig a gépesítő brigád tagjainak említésével vé­gezte. — Németh Györgyöt, Mahűt Sanyit sem hagyhatom ki a névsorból. Ök a mi détéseink, a szántással és a talajelőkószítés- sel foglalkoznak évek óta. Pá- pezs Laci úgyszintén. Minél Já­nos a Z—145-ös új traktor nyer­gében jeleskedik, aki Németh Ernő váltótársával együtt az „utolsó cseppig“ kihasználja a traktor erejét. Csermák Ernő, Kiss Gyula és Pista fivére a ré­pa vetését, ápolását és betaka­rítását vállalta magára. — Ezek szerint — szakítom félbe az agronómust — szako­sították a gépesítők munkáját? — Igen. Már évek óta ilyen munkamegosztással dolgozunk. Traktorosaink szakmai hozzáér* tése mellett azonban társadal­mi felelősségérzetük is mély gyökeret eresztett. A Szlovák Nemzeti Felkelés tiszteletére például 60 000 korona értékű üzemanyag-megtakarítást vál­laltak. A gépjavítók, illetve a műhely dolgozói a gazdaságos javításokkal 80 000 koronát ta­karítanak meg a szövetkezet­nek. (Folytatás a 2. oldalonf Ma nyílik meg az ENSZ rendkívüli ülésszaka ANDREJ GROMIKO NEW YORKBAN New York — Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter New Yorkba érkezett, hogy küldött­ség élén részt vegyen az ENSZ- közgyűlés ina kezdődő rendkí­vüli ülésszakán. Megérkezése­kor a szovjet diplomácia vezető­je kijelentette: a 6. rendkívüli ülésszak fontos, aktuális kérdé­seket vitat majd meg. A nyersanyagok és a gazdasá­gi fejlődés problémája ilyen, vagy olyan módon valamennyi ország érdeklődésére számot tarthat — mutatott rá Gromiko, majd így folytatta: „Reméljük, hogy valamennyi ország kül­döttsége tárgyszerű, konstruk­tív módon közelít az ülésszak előtt álló feladatok kölcsönösen kielégítő megoldásához és po­zitív módon járul hozzá a nem­zetközi helyzet további javítá­sához, a világ országai és népei egyenjogú és kölcsönös előnyös együttműködéséhez. Az ülésszak előtt álló prob­lémákat meg lehet oldani, de csak úgy, ha tiszteletben tart­ják a kis és a nagy, a gazdasá­gilag fejlett és a fejlődő orszá­gok szuverenitásának és függet­lenségének elvét, ha fejlesztik a nemzetközi együttműködést és megszilárdítják a békét. A Szovjetunió küldöttsége kész minden eszközzel elősegíteni az ENSZ-közgyűlés rendkívüli ülés­szakának sikerét“ — hangsú­lyozta végül a szovjet külügy- minlszteav Világ proletárjai, egyesüljetek! © MUNKÁSMOZGALMI EMLÉKSZOBÁK Az utóbbi időben olvasóinktól, levelezőinktől egyre gyakrabi bán kapunk tudósítást arról, hogy községükben a kultúrbáz- bán vagy ha az nincs, akkor az iskolában munkásmozgalmi szo­bát rendeztek be, amelyben összegyűjtik és az utókor számára megmentik a falu munkásmozgalma történetének még fellelhető dokumentumait, hagyományait. Ezeket a törekvéseket nemcsak helyeselni és üdvözölni kell, hanem túlzás nélkül állíthatjuk, hogy szinte a tizenkettedik órában történik ez, hiszen azok az idős harcosok, akik annak idején cselekvő részesei voltak a je­lentős megmozdulásoknak, s egyrészt őrzik e kor dokumentu­mait, másrészt a leghitelesebb szóval vallani tudnak róla, saj­nos megöregszenek, egyre kevesebben vannak. Pedig van mit felkutatni, van mit megőrizni és megmenteni az utókor szá­mára. A kapitalista elnyomás ós kizsákmányolás egyaránt súj­totta a köztársaság minden részét és dolgozó osztályát nemze­tiségre való tekintet nélkül. Dél-Szlovákiában — jellegénél fog­va -- főleg és elsősorban a földmunkásokat, az urasági cselé­deket, a napszámosokat, az idénymunkásokat, a részaratókat sújtotta ez az elnyomás, a kizsákmányolás. Éppen ezért szinte törvényszerűnek mondható, hogy e vidékeken erős földmunkás­mozgalom bontakozott k>i. A kommunista párt vezetésével a nagybirtokokon az elnyomott dolgozók sztrájkokkal próbálták kivívni a megélhetéshez szükséges alapvető követeléseiket és e sztrájkokat a burzsoá államhatalom sokszor fegyverrel foj­totta el. Emlékezzünk csak a kosúti vérengzésre, ahol béikés tömegre nyitottak csendőrsortüzet, ártatlan emberek életét kioltva. Vagy említhetnénk a „vörös Füleket“, ahol csendőrszurony vetett vé get Hulita úr gyára munkásai sztrájkjának. Hosszan lehetne még sorolni azokat a helyeket, ahol a munkásság jogos követe­lését csendőrszuronnyal fojtották el és ahol — Slávik, akkori belügyminiszter szavai szerint — „rendel és nyugalmat terem­tettek.“ Mártírjai és hősei voltak ennek a harcnak, és Csehszlovákia Kommunista Pártja vezetésével, a csehszlovák munkásosztály támogatásával e tájakon is a kapitalista elnyomás elleni harc­nak olyan fejezetei születtek, amelyeket ma is büszkén válla­lunk. Éppen ezért tartjuk fontosnak e mozgalom még fellelhető hagyományainak felkutatását és megőrzését az utókor számára. Nemcsak arról van szó, hogy megmentsük népünk forradalmi hagyományait, hanem éppen ezáltal arról, hogy szemléltető, hiteles módon bizonyítsuk, hogy dolgozó népünk milyen sú­lyos harcok árán jutott el a szocializmus győzelméig. Vajon lehet-e ezt a küzdelmes utat megyőzőbben bizonyítani, mint a kor szemléltető dokumentumaival, az egykori harcok résztve­vőinek élő szavaival? S a forradalmi, munkásmozgalmi emlék­szobák nagyon helyesen éppen ezt a célt szolgálják. Céljuk egyrészt községük vagy városuk munkásmozgalmi emlékeinek összegyűjtése, rendszerezése, de úgy, hogy azt ne szakítsák ki a CSKP és a csehszlovák munkásmozgalom egészéből, másrészt egyre gyakoribb az is, hogy a mozgalom veteránjai — főleg a fiatalok számára — ezekben a helyiségekben, a kor dokumen­tumai között elevenítik fel élő szóval az egykori harcok em­lékeit. Az egyik iskolába forradalmi munkásmozgalmi szobát ren­dezlek be, amelyben nemcsak a munkásmozgalmi emlékeket gyűjtötték össze, hanem a felszabadulás, a februári győzelem s a szocializmus építésében elért eredmények dokumentumait is, s a honismereti órákat ebben a szobában tartják. Szükséges e hangsúlyozni, hogy az ilyen körülmények között tartott honis­mereti órák mennyivel hatásosabbak, mintha csak „pusztán“ honismereti órát tartanának. Márpedig egyáltalán neon közöm­bös számunkra, hogy a jövő nemzedéke hogyan, milyen mér­tékben sajátítja el ós teszi magáévá forradalmi múltunk ha­gyományait, s ebből eredően a szocializmus építésében elért eredményeinket. Felső széliben a fiatalok Gyevút János Klubot alapítottak, amelynek egyik fő célja a járás forradalmi hagyo­mányainak ápolása. A füleki Kovosmaltban szintén tervbe vet­ték a munkásmozgalmi szoba létesítését. Sorolhatnánk még hosszan, hogy hol mi van ós mit tervez­nek, de ez a néhány példa is bizonyítja, városaink és falvaink lakossága tudatára ébredt annak, hogy forradalmi múltunk ha­gyományainak megőrzése és ápolása nemcsak népünk harca emlékének megőrzését jelenti, hanem azt is dokumentálja, ho­gyan, miképp jutottunk el a máig. A Kis-Kárpátok szőlőtermelő efsz-einek dolgozói máris mindent megtesznek annak érdekében, hogy a bortermő lejtők termése az idén a lehető legnagyobb legyen. A Raöai CSSZBSZ Efsz dolgozói a napokban fejezték be a tavaszi munkálatokat. (Felvétel: L. Grešner — ČSTK)

Next

/
Thumbnails
Contents