Új Szó, 1974. április (27. évfolyam, 77-101. szám)

1974-04-08 / 83. szám, hétfő

E6Y RÉT It BELPOLITIKÁBAN HASZNOS MEGBESZÉLÉSEK A szocialista közösség or­szágai kapcsolatainak fej­lesztése terén a múlt hét jelentős eseményei közé so­rolhatjuk George Macovescu román külügyminiszter cseh­szlovákiai hivatalos útját és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság párt- és kor­mányküldöttség ének hazánk­ban tett látogatását. A Ro­mán Szocialista Köztársaság külügyminisztere Bohuslav Chňoupek csehszlovák külügy­miniszter meghívására jött ha­zánkba. Itt-tartózkodása folya­mán megbeszéléseket folyta­tott csehszlovák kollégájával a két ország kapcsolatainak je­lenlegi helyzetéről és távla­tairól. Amint a látogatásról kiadott közlemény hangsú­lyozza, a két külügyminiszter tárgyalásait a baráti és köl­csönös megértés légköre jel­lemezte, kifejezésre juttatták országaik eltökéltségét, hogy továbbra is hozzájáruljanak a Varsói Szerződés tagállamai­val, a KGST tagországaival és a többi szocialista országgal fennálló baráti kapcsolatok és sokoldalú együttműködés fej­lesztéséhez. Különösen kedve­zően értékelték a csehszlo­vák-román gazdasági és tu­dományos-műszaki együttmű­ködés sikeres fejlesztését. Megelégedéssel állapították meg a nemzetközi politikai légkörben érvényesülő pozitív tendenciákat és hangsúlyoz­ták a Szovjetuniónak és a többi szocialista államnak a feszültség enyhítésére és a biztonság megszilárdítására irányuló új államközi kapcso­latok érvényesítésével kapcso­latos törekvését. George Macovescut hazánk fővárosában Vasil Bil'ak je­lenlétében fogadta Gustáv Hu­sák, valamint Ľubomír Štron­gál. A Koreai Népi Demokrati­kus Köztársaság párt- és kor­mányküldöttsége csehszlová­kiai hivatalos baráti látogatá­sára a CSKP Központi Bizott­ságának és a CSSZSZK kor­mányának meghívására került sor. A delegációt Kim Dong Gju, a Koreai Munkapárt Po­litikai Bizottságának tagja, a KB titkára vezette. A koreai vendégek Prágán kívül ellá­togattak hazánk több más vá­rosába, közte Bratislavába is. A testvéri szocialista ország küldötteit szeretettel fogad­ták az üzemek, földművesszö­vetkezetek, kulturális és egészségügyi intézmények dol­gozói. A küldöttséget fogadta Gustáv Husák, a CSKP Köz­ponti Bizottságának főtitkára, A delegáció tagjai tárgyaláso­kat folytattak Vasil Bifakkal, a CSKP KB Elnöksége tagjá­val, a KB titkárával. A tár­gyalásokat őszinte elvtársi légkör jellemezte és a két küldöttség megelégedéssel ál lapította meg, hogy tovább szilárdul Csehszlovákia és a KNDK pártjának, kormányá­nak és népének együttműkö­dése a csehszlovák párt- és kormányküldöttségnek a Ko­reai Népi Demokratikus Köz­társaságban telt látogatása alkalmával elfogadott közös nyilatkozat szellemében. Egy- szersm i n d m egg y őző d és ü két fejezték ki, hogy ezek a kap­csolatok a jövőben is erősöd­ni és fejlődni fognak. BRATISLAVA 29 ÉVE SZABAD Szlovákia fővárosának la­kossága április 4-én emléke­zett meg annak a napnak hú­szon kilencedik évfordulójáról, amikor a szovjet hadsereg ki­űzte Bratislavából a fasiszta megszállókat és ezzel meg­kezdődött a város új életének fejlődése. Ebből az alkalom­ból a Slavínon — ahol a sza­badságért életüket áldozott szovjet hősök nyugszanak — a bratislavai párt- és köz- igazgatási szervek, az üzemek és intézmények képviselői el­helyezték a hála koszorút, amellyel a szlovák főváros lakossága kegyelettel adózik a szovjet nép hős fiai emlé­kének. Ebből az alkalomból a szlo­vákiai és a bratislavai politi­kai és állami szervek vezető kép v i s e 1 ó i n e k r ész v é te 1 éve 1 ünnepi estet rendeztek, ame lyen megemlékeztek a város felszabadításának történelmi jelentőségű napjairól és nagy­arányú szocialista építésének eredményeiről, melynek ered­ményeképpen Szlovákia fővá­rosa erős ipari bázissal, a tu­dományos és kulturális inté­zetek fejlett hálózatával ren­delkező modern nagyvárossá fejlődött. A fejlődés ütemének szemléltetésére elegendő meg­említeni, hogy míg 1945 ben a városban mintegy 32 000 la kás volt, ezek kétharmada a századforduló előtt épült és több mint a fele egyszobás volt, addig évtizedünk elején már 91 000 lakásegységei tar­tottak nyilván és ebben az ötéves tervben további 24 000 lakásegységet építenek fel. NAGYFOKÚ IGÉNYESSÉGET A PÄRTMUNKÁBAN A műit héten pártunk ve­zető képviselői a CSKP terü­leti szerveinek több jelentős ülésén vetlek részt. Prágában a városi párLbizottság plénu- műnak tanácskozásán megje­lent és felszólalt Gustáv Hú­súk elv társ, a CSKP Központi Bizottságának főtitkára, Koši­cén pedig Jozef Lenárt elv­társ, az SZLKP Központi Bi­zottságának első titkára vett részt u kelet-szlovákiai kerü­leti pártbizottság kétnapos ülésén. A. Kapok elvtárs, a CSKP KB Elnökségének tag­ja, a prágai városi pártbizott­ság vezető titkára beszámoló­jának elején megemlítette: az idén lesz öt éve annak, hogy a CSKP Központi Bizottságá­nak áprilisi ülésén megválasz­tották a párt új vezetőségét Gustáv Húsúkkal az élén. Ka­pek elvtárs a prágai kommu­nisták nevében kifejezte kö­szönetét pártunk főtitkárá­nak az igyekvő munkáért és tolmácsolta elhatározásukat, hogy a jövőben is minden erejüket a CSKP XIV. kong­resszusa határozatainak ma­radéktalan teljesítésére össz­pontosítják. Ennek szellemé­ben sokoldalúan gondoskod­nak a tagsági alap minőségi színvonalának szüntelen eme­léséről, melynek eredményei egyre jobban megnyilvánul­nak. Husák elvtárs felszólalásá­ban nagyra értékelte a prá­gai pártszervezet elért ered­ményeit és azt a kritikai hangvételt, amellyel munká­jukat megvitatják. Hangoztat­ta a pártmunka igényességé­nek nagy jelentőségét. Rámu­tatott: amilyen lesz pártunk, olyan lesz egész szocialista társadalmunk is. A kelet-szlovákiai kerületi pártbizottság plenáris ülése szintén a tagsági alap minő­ségi színvonala emelésével és a kádermunkával összefüggő kérdésekkel foglalkozott. A XIV. pártkongresszus óta a múlt év végéig mintegy tíz­ezer tagjelöltet vettek fel a kerület pártszervezetei, és mind eredményesebben való­sítják meg a CSKP munkás- magva megerősítésének fel­adatát. Ennek jelentőségét hangsúlyozta felszólalásában Jozef Lenárt elvtárs is. Rá­mutatott, hogy a párt mun­kásjellege a feltétele annak, hogy a dolgozó nép igazi ve­zetője legyen. Ebből a köve­telményből semmit nem en­gedhetünk. A válságos idő­szak tapasztalatai megtanítot­tak bennünket arra, hogy mi­lyen következményekkel jár a pártélet lenini normáinak megszegése. Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára a hét utolsó nap­jaiban pártunk több más ve­zető tisztségviselőjével együtt a kelet-szlovákiai kerületbe érkezett, ahol szombaton he­lyezték próbaüzembe a Vasmű második acélművét. Husák elvtárs és a többi vezető pártfunkcionárius péntek este találkozott a kerület és a já­rások pártszerveinek tisztség- viselőivel és elvtársi beszél­getést folytattak a pártélet időszerű kérdéseiről. (K«l| Jelentős évforduló Április 10-én lesz 30 éve an­nak, hogy a Szovjetunióban megalakult első csehszlovák dandárt hadtestté formálták át. Az esemény közelebbi ismerte­tése kapcsán néhány előzmény­ről is szólnunk kell. Az 1938—1939-es években a csehszlovák burzsoázia és a nyugati szövetségesek árulása után hadseregünk fegyver nél­kül maradt, a nép pedig rab­igában állt. A csehszlovák nép ilyen feltételek között indítot­ta el nemzeti felszabadító har­cát. Számos állampolgár kül­földön harcolt. 1942 elején kezdett formálód­ni a Szovjetunióban az első csehszlovák katonai egység. Ezt az eseményt a CSKP moszkvai vezetőségének a londoni kor­mány képviselőivel vívott hosz- szadalmas küzdelme előzte meg. Az első csehszlovák önálló zászlóalj katonái egy évi ke­mény kiképzés után 1943. ja­nuárjában Harkov térségében kérték magukat a frontra. Itt estek át, Szokolov védelmében az első tűzkeresztségen. Kato­náink példás hősiességét nagy­ra értékelték a legfelsőbb szov­jet szervek. Kitüntették a zászlóalj 83 katonáját, köztük 8 nőt. A szokolovi sikeres küzdel­mek után megnövekedett a csehszlovák önkéntesek száma, s ennek folytán Buzulukban fo­kozatosan ki lehetett alakítani az első csehszlovák önálló dandárt. A dandár megalakítá­sáról lényegében 1943. áprili­sának végén -Moszkvában a csehszlovák—szovjet katonai vegyesbizottság ülésén döntöt­tek. .1943. szeptember 30-án csatlakoztak a Vörös Hadsereg­hez a csehszlovák katonák, s velük együtt indultak a további harcokba. Az első csehszlovák dandár jelentős sikereket ért el a Kijev, Belaja Cerkov, Zsazskov és Horni Tikics térsé­gében lezajlott harcokban. 1944 elején nem értek véget a csehszlovák katonák harcai. A Szovjetunióban alakult első csehszlovák dandár még a ta­vaszi hónapokban segített -a Vörös Hadseregnek kiűzni a fa­sisztákat a szovjetek országá­ból. A szokolovi és a kijevi küzdelmek harcosai a Szovjet­unióban alakult első csehszlo­vák hadtest magvát képezték. Az év végén kijra a Vörös Had­sereggel vállvetve küzdöttek a Csehszlovákia felszabadításóért vívott h a dm ű v el etekbe n. A Szovjetunióban megalakult első csehszlovák hadtest létjo­gosultságáról valójában 1944. április lU-én a Vörös Hadsereg főparancsnoksága által kiadott memorandum alapján döntöt­tek. Ezzel értek véget a CSKP moszkvai vezetősége és a lon­doni csehszlovák kormány kö- zötl húzódó néhány hónapos tárgyalások a dandár bővítésé­ről, s ezáltal kialakultak a ked­vező feltételek ahhoz, hogy a Szovjetunióban tovább szervez­zék a csehszlovák katonai egy­séget. Az első csehszlovák hadtest katonáinak kiképzése 1944 má­Ünnepre készülnek A HALADÓ HAGYOMÁNYOK JEGYÉBEN Az NDK hadtörténeti múzeu­mát 1972 márciusában nyitották meg Drezdában, a volt Szász Királyság jegy vert árában. Egy év alatt több mint 270 000 látó gutó tekintette meg. A fiatalokat mágnesként vonzza a múzeum épülete előtti szabad térségen kiállított kü­lönböző típusú harckocsik, ra­kéták, repülőgépek, helikopte­rek ... A földszinten levő ha­talmas termekben láthatják a mai haditechnikát, lépcsőkön felmehetnek egg tengeralattjá­rókat felderítő hadihajó pa­rancsnoki hídjára. A múzeum területe 6000 négy­zetméternyi, s összesen 7000 kiállítási tárgyat helyeztek el benne. Látható ill a legkorsze­rűbb haditechnika, beleszámítva az ipari televíziót is. A német elvtársak törekvése az volt, hogy osztályszempont­ból mutassanak rá a történel­mi eseményekre, hogy a német történelem és a német hadmű­vészet marxi—lenini értékelésé­ből induljanak ki. Ezért ez az állandó kiállítás céltudatosan, eszmei vonalon, magas fokú esztélikui és műszaki szinten mutatja be a látogatóknak a német imperializmus és milita­rizmus népellenes, káros jelle­gét, másrészt súlyt helyez a német nép forradalmi és haladó hagyományaira. Az állandó kiállítás három részre oszlik. „A német had­művészet történelme 1400-tól 1918 ig“ cím alatt megrendezett kiállitásrész bemutatja a pa­rasztháborúkat, a Napóleon el­leni felszabadító háborúkat, az 1848 as forradalmi évet és a munkásosztály hatalomra jutá­sát. A második rész az 1917 tői 1945 ig terjedő időszakot öleli jel. Ez volt az az időszak, ami­kor egyrészt Oroszországban győzelemre jutott a szocialista forradalom, másrészt pedig Né­metországban hatalomra jutott a fasizmus. A kiállítás szembe­állítja ezt a két világot, lelep­lezi a jusizmus kegyellenségét, bemutatja az antifasiszták hő­sies küzdelmét, élükön a kom­munistákkal, akik nem csupán hazájukban, hanem például, a spanyol polgárháborúval is be­bizonyították, hogy ők más né­metek, mint a fasiszták, hogy itt egy másik Németország is van, nem csupán az, amelyet Hitler képvisel, hanem amelyet Büm- ler és Thülmann képviselt! A legterjedelmesebb a kiállí­tás harmadik része, amelynek címe „Az NDK hadművészeti történelme“. Bemutatja a világ új fejlődési korszakát a Szov­jetuniónak a Nagy Honvédő Há­borúban aratott győzelme után. Dokumentálja az NDK fegyve­res erőinek időszakát, amelyek a Szovjetunió sokoldalú segít­ségével, és a többi szocialista ország segítségével jöttek lét­re és fejlődtek. Az NDK hadse­regét úgy mutatja be, mint amely szoros kapcsolatban áll a néppel. A fegyveres erő a hadsereg felépítésének lenini elvein alapul, amely a Német Szocialista Egységpárt elvhű vezető szerepén, a proletár in­ternacionalizmus és a szocialis­ta nemzetek testvérisége elvén, a szocialista hazafiság, a szo­cializmus és a béke vélelmezé­sében tanúsított közös érdeke­ken alapszik. —amb — jusában kezdődött el. Amikor 1944 szeptember elején első íz­ben bevetették a hadtestet a harcba, annak már több mint 16 00ü katonája volt. A had­testhez csatolták az első cseh­szlovák vadászrepülő ezredet is, amelynek kialakításához 1944 áprilisában rakták le az alapokat. Az első csehszlovák hadtest a Vörös Hadsereggel vállvetve tevékenyen kivette részót Csehszlovákia .felszabadításából is. 1944. október 0-án a Dukiai hágó térségében a szovjet kato­nákkal együtt átlépték Cseh­szlovákia határát, s ezzel meg­kezdődött a köztársaság köz­vetlen felszabadítása. Ezt a győzelmes, harcos utat 1945. májusában Prágában ünnepé­lyes felvonulással fejezték be. A Szovjetunióban alakult első csehszlovák hadtest a csehszlo­vák nemzeti felszabadító küz­delmének legnagyobb és legte­vékenyebb külföldi fegyveres ereje volt. A partizánegységek­kel együtt az új csehszlovák néphadsereg alapja lett. Az első csehszlovák hadtest megalakulása 30. évfordulójá­nak alkalmából hálával emlé­kezünk meg arról a nagy segít­ségről, amelyet a Szovjetunió Kommunista Pártja, kormánya és a szovjet nép nyújtott ha­zánk népének és fegyveres erőinek. E segítség nélkül el­képzelhetetlen szabadságunk, függetlenségünk és önállósá­gunk. Dr. JÁN MlCÁTEK alezredes A CÉL ÉRIEKÉBEN Csehszlovákia Kommunis­ta Pártja Központi Bizottsá­gának a lakosság honvédel­mi előkészítése egységes rendszeréről, valamint a CSKP KB júliusi plenáris ülésének az ifjú nemzedék­kel való foglalkozásáról szó­ló határozata megköveteli, hogy naponta foglalkozzunk a fiatalokkal minden mun­katerületen, hogy ifjú nem­zedékünket alaposan előké­szítsük a munkára, a szo­cialista forradalom vívmá­nyainak védelinezésáre és az ebből származó minden fel­adat teljesítésére. A párt említett határoza­tainak érvényesítéséhez fele­lősségteljesen fogtak hozzá a gyakorlati életben a bra- tislavai Komenský Egyetem katonai tanszékén is. Nem csupán a munkaidőben, ha­nem a szabad időben is fog­lalkoznak a fiatalokkal. Például Talaš, Vojtech, Ciling és Vlk tisztek szabad idejükben nagy lelkesedés­sel dolgoznak a Komenský Egyetem katonai tanszékén a honvédelmi előkészítés ka­binetjében. Egyes katonai­szakmai tárgyakban készítik elő a honvédelmi és test- nevelési tanítókat jövendő tisztségük betöltésére. Vala­mennyi dolgozónak a fent nevezettekhez hasonlóan kellene eljárnia a fiatal nemzedék nevelésénél és időt szakítania arra, hogy a CSKP KB határozatait a min­dennapi életben érvényesít­sék. Annak a katonai alakulat­nak a tagjai, ahol M. Viliš tiszt tevékenykedik, bekap­csolódtak a tanulók honvé­delmi nevelésébe. Két ki­lencéves alapiskolában kato­nák tanítják a tanulókat lövészetre. A jelentős évfor­dulók alkalmával beszélge­téseket rendeznek és előse gítik a tanulók honvédelmi kiképzését. Ezenkívül az alapiskola tanulói ellátogat­nak a laktanyákba is. így kölcsönösen fejlesztik és szilárdítják a pionírok és a hadsereg kapcsolatát. Az említett esetek nem egyedülállók. Néphadsere­günk katonái mindenütt pél­dásan teljesítik a társada- lomman szembeni kötelessé­geiket és a mindennapi élet­ben érvényre juttatják a CSKP határozatait.-gí-

Next

/
Thumbnails
Contents