Új Szó, 1974. április (27. évfolyam, 77-101. szám)

1974-04-07 / 14. szám, Vasárnapi Új Szó

VASÁRNAP 1974. április 7. A NAP kel — Nyugat- Szlovákia: 5:19, nyug­szik: 18.31 Közép-Szlovákia: 5.07, nyugszik: 18.19 Kelet-Szlovükia: 5.02, nyugszik: 18.14 órakor A HOLD kel: 19.55 nyug­szik: 5.09 órakor NÉVNAPJUKON SZERETETTEL KÖSZÖNTltÍK Herman — Zoltán nevfi kedves olvasóinkat EGÉSZSÉGÜGYI világnap. — 1914-ben született KI­RILL TROFIMOV1CS MAZU ROV, szovjet kommunista politikus, az SZKP Politikai Bizottságának tagja. — 1939 ben a fasiszta Olasz­ország megtámadta Albá­niát. A következő A Kommunista erkölcs Alvaro Cunhal cikke Huszonöt év távlatából A szocialista mezőgazdaság kelet-szlovákiai úttörőinek visszaemlékezései A Kőhegy oldalán Hajdú András riportja Dél-Afrika — a „laapek” országa Tolnai László cikke Valóságábrázolás — munkásábrázolás Hermann István írása Gesztenyefák Kövesdi János elbeszélése E heti karikatúránk BELPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK VÉDJÜK ERDŐINKET Hazánk területének több mint egyharmadát erdők borítják. Érdiünknek, mint az egyik leggazdagabb nyersanyagforrásunk­nak, népgazdaságunk számára óriási a jelentőségük. Az erdők fontosságát mind az ipar, mind a mezőgazdaság és a társa­dalom szempontjából senki sem vonhatja kétségbe. A fafel­dolgozó ipar számára az erdők kimeríthetetlen nyersanyagfor­rást jelentenek. A mezőgazdaságban a védőerdősávok nagy je­lentőségűek, ami pedig az erdők társadalmi szerepet illeti, ez szintén egyértelműen jelentős. A hazai és a külföldi turisták ezrei, az üdülők és a gyógyulást keresők szintén nagy számban keresik fel évente hazánk szebbnél szebb erdőit. Társadalmunkban az erdőgazdálkodás fontosságának és je­lentőségének megfelelő arányban fordítanak gondot az erdők utánpótlására, védelmére, az erdőgazdálkodásban dolgozók munka- és életkörülményeinek javítására. Ezt a célt szolgálják azok az intézkedések is, amelyek e hő elsejétől léptek érvénybe. Ezek az erdőgazdálkodás irányítási rendszerének átszervezésére vonatkoznak, amelyekkel az erdő- gazdálkodás munkatermelékenységének növelését szeretnék el­érni. A fakitermelésben használatos korszerű technológiai be­rendezéseket az integrált, nagyobb területet felölelő erdőgaz­daságokban hatékonyabban kihasználhatják. Az ötödik ötéves tervidőszak első három évében az erdőgazdaságainkban olyan munkatermelékenységet értünk el, amely az 1975-re tervezett szintnek felel meg. Több mint 9000 hektár területet erdősítet­tünk, s a hátralévő időszakban további 6000 hektár erdősítését kell elvégezni. Az említett eredmények elérésében nagy szerepe van az er­dei munkálatok gépesítésének. A fakitermelésben jelenleg a szlovákiai állami erdőgazdaságokban több mint 50Ü0 motoros­fűrészt, 1200 speciális traktort és 1000 tehergépkocsit alkal­maznak. Az erdők utánpótlásáról a szakszerűen és jól felszerelt fais­kolákban gondoskodnak, melyekben jelenleg többek között azt kutatják, hogy milyen módon függetleníthetnék termelésüket az időjárási viszonyoktól, a különböző gombabetegségektöl és a kártevő rovaroktól. Erdeink gazdaságos kihasználása nemcsak az erdészek és a fakitermelők munkáján alapszik. A fafeldolgozó iparra vár az a feladat, hogy ezt az értékes és sokoldalú nyersanyagot a le­hető legjobban használjuk ki. Az ezzel kapcsolatos problémák és feladatok megoldására a KGST tagországaiban egyre foko­zottabb figyelmet fordítanak. Ezen a területen nagy jelentősége van a nemzetközi együttműködésnek, amely a koordinációs központok irányításával történik. Április már évek óta az erdők hónapja. Ebben a hónapban fokozottabb figyelmet szentelnek az erdőgazdálkodásban fel­merülő problémák megoldására, s a különböző tömegtájékoz­tatási eszközökben egyre gyakrabban hívják fel a lakosság figyelmét az erdők védelmének fontosságára. Szükséges vi­szont, hogy hazánknak e fontos természeti kincsére ne csak áprlisban figyeljünk és vigyázzunk, hanem az év többi hónap­jaiban is. Fontos ez azért is, mert az erdőknek az elmondotta­kon kívül az életkörnyezetünk javításában is nagy szerepe van. Az iparosított társadalomban pedig ez sem elhanyagolható kö­rülmény, mert a tiszta levegő mindnyájunk érdeke. P. G. KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK FRANCIAORSZÁG GYÁSZA Váratlanul, szomorú meglepetésként érte a gyász Franciaor­szágot. A 63 éves korában elhunyt Georges Pompidou köztársa­sági elnök betegeskedett ugyan — egészségi állapota az utób­bi hónapokban többször is találgatás tárgya volt —, de hirte­len halála nyilvánvalóan megdöbbentette a francia közvéle­ményt éppiúgy, mint az egész világot. Személyében nagy formátumú politikus, ízig-vérig francia államférfi távozott a közélet porondjáról. Az egykori marseil- le-i és párizsi spanyol nyelvtanár hazája felszabadulása után De Gaulle tábornok közvetlen munkatársa, majd a gazdasági életben viselt vezető tisztségeket. 1962-ben Michel Debré utód­ja a kormányfői poszton. 1968. július 10-ig marad miniszterel­nök, de Gaulle háromszor is megújítja mandátumát. 1969. jú­nius 15-én — a második választási menetben — megszerzi a szükséges voksokat: azóta a Francia Köztársaság elnöke volt. Tulajdonképpen ott folytatta, ahol a tábornok abbahagyta — csak másként. De Gaulle örökségéből átvette mindazt, amit a francia szuverenitás, a nemzeti büszkeség és a gazdasági ön­állóság szempontjából értékesnek talált, s ezzel továbbvezette országát azon a szűk és veszélyekkel terhes ösvényen, amelyet a tábornok taposott ki számára az Atlanti Szövetségben épp úgy, mint a francia—amerikai kapcsolatok tekintetében. Külön említést érdemelnek azok a fáradozásai, amelyek a szovjet—francia kapcsolatok elmélyítésére, a nemzetközi együttműködés erősítésére irányultak. Nem olyan rég, ez év március 12-én zajlott le a Picunda-foki fenyvesekben lévő re­zidencián az újabb szovjet—francia csúcstalálkozó. Pompidou ezúttal 14 hónapon belül harmadszor cserélte ki nézeteit Leo- nyid Brezsnyevvel. A találkozó után rendezett sajtóértekezle­ten a francia elnök a többi között annak a véleményének adott kifejezést, hogy a két ország együttműködése nemcsak a két ország javát szolgálja, hanem egész Európa stabilitásá­nak, a nemzetközi enyhülésnek is fontos tényezője. Franciaország 35 napon belül új elnököt választ. Nem kétsé­ges, hogy Pompidou váratlan halála után — a súlyos gyász óráiból oesudva — rendkívül heves vitákra ad majd alkalmat az utódlás eldöntése. Annál is inkább, mert az ország gazdasá­gi helyzete — miként arra Georges Marchais, az FKP főtitkára televíziós interjújában rámutatott — tovább romlik, 800 ezerre nőtt a munkanélküliek száma, az áremelkedések mértéke pe­dig az idén eléri a 15 százalékot. Ilyen körülmények között a francia baloldali szövetség nyil­vánvalóan a gazdasági bajok orvoslásának programjával lép majd színre az elnökválasztási küzdelemben. A gaulleisták most már Pompidou szellemi örökségével is gazdagodva min­den bizonnyal az eddigi politika folytatását várják az Elysée- palota új lakójától. (ks) 1974. IV. 7, Terjesszétek az igazságot Chiléről! (Neues Deutschland) Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára hétfőn fogadta Kim Dong Gjut, a Koreai Munkapárt Központi Bizottságának titkárát, a hazánkban tartózkodó koreai párt- és kormánuküldöllséa vezetőjét. A ČSTK felvétele Bratislavában április l én megkezdődött a szocialista országok idegenforgalmi kormányszervei képviselőinek IX. tanácskozása. A ČSTK felvétele Rómában ülésezett a Russel-bíróság, amely „a vádlottak pad­jára ültette“ a chilei, brazíliai, bolíviai és uruguayi diktatúrát. A képen a Russel-bíróság elnöksége, melynek vezetője Lelio Basso olasz jogász és független baloldali szenátor. A ČSTK felvétele tartalmából:

Next

/
Thumbnails
Contents