Új Szó, 1974. április (27. évfolyam, 77-101. szám)

1974-04-06 / 82. szám, szombat

Belpolitikai kommentár Küszöbön a felvételik A továbbtanulni szándékozó kilencedikesek ezekben a napokban felvételi esélyeiket latolgatják, drukkolnak, fel­veszik-e őket uda, ahová jelentkeztek. Az SZ§ZK Oktatás­ügyi Minisztériumának módosított rendelete értelmében az alapiskolák végzős diákjainak az idéi tanévben április 9-én és 10-én kell rajtvonalhoz állniuk, hogy a választott pályá­nak megfelelően számot adjanak általános ismereteikről, képességeikről és adottságaikról. Valamennyi pályázónak írásbeli felvételi vizsgát kell ten­nie a középiskola tanítási nyelvéből és matematikából. Azok a tanulók, akik a kilencedik évfolyamban sikerrel szerepeltek a matematikai vagy a fizikai olimpián, csak a tanítási nyelvből tesznek írásbeli felvételi vizsgát. A fel­vételi bizottság szóbeli vizsga útján is meggyőződhet a pá­lyázó tudásáról, különösképpen abban az esetben, ha szem­beötlő különbség mutatkozna a felvételi vizsga eredmé­nye és a tanuló alapiskolai előmenetele között. Ezenkívül az egyes szakközépiskolák jellegének megfelelőfen a tanu­lók egy vagy két tantárgyból szóbeli vizsgát is tehetnek. Az iskolaigazgató a felvételi bizottsággal a tanulókról kapott komplex értékelés, az alapiskola nyolcadik osztályos és a kilencedik évfolyam első félévi bizonyítványa, vala­mint a felvételi vizsga eredményei alapján dönt a felvétel­ről. A felvételi bizottság a tanulók szüleit idejében értesí­ti a vizsga eredményeiről. Az írásbeli felvételi vizsgán meg­felelt, de helyszűke miatt elutasított tanulók jelentkezési kérelmét az iskola továbbíthatja azokban az intézmények­be, ahol viszonylag kevés a jelentkező. A szülők a kére­lem visszautasítása esetén fellebbezést nyújthatnak be a középiskola igazgatóságára, május 10-ig. Az iskola igazga­tósága legkésőbb május 20-ig köteles őket tájékoztatni a fellebbezés eredményéről. Ennyit tehát a felvételi vizsgákkal kapcsolatos tudniva­lókról. Az erőpróba előtt azonban ismételten szeretnénk felhívni a pályázók figyelmét arra, hogy ez évben is el­lentmondás feszül az egyéni érdekek és a felvételi lehető­ségek között. Egyes szakközépiskolákba — a korábbi évek­hez hasonlóan — sokszoros a túljelentkezés. Ezért számol­ni kell azzal, hogy nem minden tanuló kerülhet abba az iskolába, ahová vágyódik. A felvételi kérelmek azt mutat­ják, hogy valósággal megrohamozottak egyes szakközépis­kolák; aránytalan az érdeklődés az óvónőképző, az egész­ségügyi, a közgazdasági, az elektrotechnikai, az erdészeti középiskola iránt. Ezzel szemben a gimnáziumba jelentke­zők száma nem fedi a tervszámot. Csekély az érdeklődés a bánya- és kohóipari szakközépiskolák iránt is. Nem közömbös számunkra, hogy a fiatalok legjobbjai — különösen a fiúk — elkerülik a gimnáziumokat, s tömegé­vel jelentkeznek a felkapott szakközépiskolákba. Márpedig a legjobbakat a főiskolák, az egyetemek várják, ezekre vi­szont a gimnáziumok készítik fel a fiatalokat. Az arányta­lanság megszüntetését és a. helyzet javítását célozza az az intézkedés, hogy egy-egy iparitanuló-iskolába és szakmun­kásképző intézetbe a tanév végéig is lehet jelentkezni. Most, a középiskolai felvételik idején nagyon fontos, hogy a pedagógusok megmagyarázzák a tanulóknak a szakmai végzettség előnyét, népgazdasági hasznosságát és a szak­munkások érvényesülésének a lehetőségeit. A szaktaninté­zetek előnyei ma inár vitathatatlanok, hiszen biztos megél­hetést jelentő szakmai képesítést nyújtanak a fiataloknak, s az új koncepció értelmében általános ismeretekkel is felvértezik a növendékeket, ezáltal pedig lehetővé válik, hogy érettségi bizonyítványt szerezve a továbbtanulni szán­dékozók főiskolára vagy egyetemre kerüljenek. Végezetül szeretnénk megjegyezni: emberi kötelességünk, hogy a fiatalokat kellő tudással vértezzük fel s jő tanács­csal ellátva megóvjuk őket a pályaválasztási csalódástól. Otravalóul felhívjuk a felvételi vizsga előtt álló tanulók figyelmét arra, a lehetőségek reálisabb megítélésével gon- dulják végig, hol érdemes próbálkozni, hol van nagyobb esély a felvételre. TÖLGYESSY MARIA Jubileum jegyében Kiállítások, író-olvasó találkozók 0 Népi együttesek bemutatkozása 0 A CSE­MADOK és a járási Művelődési Központ kulturális rendezvénysorozata Rožňaván (Rozsnyón) Jubilál a CSEMADOK. A szö­vetség megalapításának 25. év­fordulóját, valamint a Szlovák Nemzeti Felkelés közelgő 30. évfordulóját gazdag program­mal ünnepük Rožňaván (Rozs­nyón} is. A CSEMADOK járási bizottsága és a járási Művelő­dési Központ rendezte hét na­pig tartó kulturális rendezvény- sorozat keretében a CSEMA­DOK székházában néprajzi ki­állítást, a városházán pedig Lőrincz Gyula festőművész Dózsa katonái, Kosúti sortüz című — könyvalakban is megje­lent — grafikai sorozatát be­mutató kiállítást nyitottak meg. Ezenkívül kulturális be­mutatókat, író-olvasó találko­zókat, időszerű művészeti és politikai kérdésekről beszélge­téseket, emlékünnepélyt és ve­télkedőt rendeztek. A kulturális bemutatók kere­tében népi táncegyütteseik, nép- és táncdalénekesek, sza­vatok, prózamondók, irodalmi színpadok és énekkarok léptek fel. Az író-olvasó találkozón, illetve a művészeti és politi­kai kérdésekről folytatott be­szélgetéseken Egri Viktor, Lő­rincz Gyula, Fábry István, va­lamint a csehszlovákiai magyar kulturális és politikai élet több ismert képviselője beszélt él­ményeiről, tapasztalatairól, az elmúlt 25 év politikai, gazda­sági és kulturális sikereiről. Az emlékünnepélyen Czabán Samura, a forradalmár pedagó­gusra emlékeztek. A vetélkedő keretében Mit tudsz a Szlovák Nemzeti Felkelésről című ver­seny járási döntőjét rendezték meg. Ezenkívül a helyi magyar tanítási nyelvű iskola színjátszó együttese bemutatta Tompa Mi­hály — Sipos fenő: Jávorfács- ka című mesejátékát. Az április 1-től 7-ig tartó ju­bileumi emlékműsor keretében Rožňaván (Rozsnyón) a város­háza nagytermében ma rende­zik meg az énnekarok járási fesztiválját. Holnap (április 7-én) Szilicén a várhosszúréti folklór együttes bemutatja a Várhosszúréti lakodalom című egész estét betöltő műsorát. Az évforduló alkalmából a na­pokban a CSEMADOK más já­rási bizottságai, ós helyi szer­vezetei is számos különféle kul­turális műsort és emlékünne­pélyt rendeznek. Nemcsak a CSEMADOK, ha­nem a Fábry Zoltán által „har­madvirágzás“ -nak minősített felszabadulás utáni csehszlová­Következetesen juttassuk érvényre a párt ellenőrző szerepét TAPASZTALATOK A TREBIŠOVI JÄRÁSBÔL 1974. IV. 6. A mezőgazdaság területén végzett pártmunka sokoldalú tevékenység, amely a célok meghatározásában való részvé­teltől a végrehajtás segítéséig, ellenőrzéséig terjed. Igen fon­tos eleme a hatékony és rend­szeres pártellenőrzés, ami egyik legfontosabb serkentője a fe­gyelmezett végrehajtásnak. A trebišovi járásban a fő célul mindenekelőtt a mezőgazdasá­gi termelésben elérni gabona­félékből a 40, kukoricából, a 60 és cukorrépából az 500 mázsán felüli hektárhozamokat; az ál­lattenyésztésben egy tehénre számítva elérni a 3000 literes évi fejési átlagot. A mezőgazda­ság valamennyi szakaszán csök­kenteni az önköltséget, biztosí­tani az alkatrészekkel való ta­karékosságot. A járás mezőgaz- „ dasági céljai elérése érdekében szükséges, hogy a párt alapszer­vezetei és szervei, mint a tár­sadalom vezető ereje, saját te­vékenységük területén követke­zetesen juttassák érvényre a párt ellenőrző funkcióját. A jól szervezett munka és az ehhez szükséges feltételek biz­tosítása minden gazdaságban, minden munkahelyen alapvető kérdés. A párteljenőrzés felada­ta harcolni a helyi és a szemé­lyes érdekeknek a társadalmi érdekek hátrányára való érvé­nyesítése ellen. Harcolni kell a hatalmi visszaélések, a szocia­lista törvényesség megsértése, a bürokratizmus ellen és a szocia­lista tulajdon megvédéséért. Az eredmények ellenére a trebi­šovi járásban ezeken a területe­ken még előfordulnak fogyaté­kosságok. Az össztársadalmi ér­dekekkel például szöges ellen­tétben állnak olyan eljárások, mint a hústermelés túlértékelé­se, minek következtében bérek címén tavaly 75 000 koronával többet fizettek ki, mint ahogy azt a bérezés Irányelvei meg­engedik, vagy a faluszépítés célját szolgáló pénzeszközök személyi célokra való felhasz­nálása. A következetlenséget igazolják az olyan fogyatékossá­gok is, mint például a pénztári okmányokban észlelt rendelle­nességek, a jutalmazás, az üzemanyagfogyasztás, a raktári nyilvántartás szabálytalanságai. Szorosan összefügg az ellen­őrzéssel a munkakörülmények alakulása. A pártellenőrzésnek erre éppenúgy ki kell terjednie, mint ahogy szükséges a dolgo­zók szakképzettségének figye­lemmel kísérése, az erre irá­nyuló gazdasági tevékenység ellenőrzése is. A pártellenőrzés természetesen a gazdaság terü­letén is politikai jellegű. A párt- szerveknek azokkal a döntően fontos kérdésekkel kell kiemel­ten foglalkozniuk, amelyeket képesek áttekinteni és amelye­ken keresztül befolyást tudnak gyakorolni gazdaságuk egész tevékenységére. Az ellenőrzés akkor jő, ha a figyelem az alapvető összefüggésekre, a fő tendenciákra irányul. Fontos követelmény, hogy a pártszervezet a tapasztalatok összegezésekor a következteté­sek levonásakor elemző mun­kát végezzen. Ismerje el a jól végzett munkát, segítse elő a hasznos kezdeményezések álta­lánosítását; kezdeményezze a felelősségre vonást mindazok­kal szemben, akik mulasztásaik­kal, tehetetlenségükkel gátol­ják a kollektíva munkáját. A mezőgazdasági üzemek párt­ellenőrzése magában foglalja a vezetők munkájának értékelé­sét, megítélését is. Az érdemi ellenőrzés segíti a pártszerve­zeteket abban, hogy képesek legyenek aktív kezdeményező szerepet vállalni a megfelelő gazdasági vezetők kiválasztá­sában, valamint a gyengéknek bizonyulok kicserélésében. Rendszeresen ellenőrizni kell a gazdasági vezetők munkastílu­sát, a vezetői határozottság és a demokratikus módszerek egy­idejű érvényesülését. Erősítve, bátorítva a jó törekvéseket és kellő időben fellépve a negatív jelenségekkel szemben. A tapasztalatok azt bizonyít­ják, hogy a mezőgazdasági üze­mek vezetőinek többsége, felis­merve jelentőségét, igényli a pártszervezetek ellenőrző mun­káját, hasznosítja tapasztalatait és szívesen fogadja a javaslato­kat. Illés Bertalan kiai magyar irodalom, valamint könyvkiadásunk és sajtónk is negyedszázados. A hármas, sőt négyes esemény, valamint a Szlovák Nemzeti Felkelés és az ország felszabadításának közelgő 30. évfordulója tette időszerűvé, hogy a CSEMADOK Kulturális Napok című rendez­vény résztvevői visszatekintse­nek a megtett útra, számot ad­janak sikereinkről, áttekintsék, hogy milyen a csehszlovákiai magyar dolgozók művelődési lehetősége, hol tart, milyen színvonalú irodalmunk és a nemzetiségi kultúra. A CSEMADOK élete, ahogy ma összefügg, a múltban is igen szorosan összefüggött az irodalom és általában a műve­lődés ügyével. A Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Szövetsége tulajdonképpen egyik aktív támogatója mind­annak, ami nálunk a CSKP po­litikájának megfelelően a ma­gyar dolgozók körében a szo­cialista népművelés érdekében történt és történik. Az indulás lehetősége 1948 februárjának, a csehszlovák munkásosztály győzelmének köszönhető. A nagy fordulat, a Februári Győzelem megterem­tette a teljes osztályfelszaba- dulást és elindította a nemze­tiségi kérdés rendezését. Az új viszonyok között a cseh­szlovákiai magyar dolgozók nagy lendülettel kapcsolódtak be Csehszlovákia szocialista építésébe és kimagasló sikere­ket értek és érnek el az élet­nek szinte minden területén. A Februári Győzelem eredménye­képpen fokozatosan kiépült a fejlett iskolarendszer, a sajtó, a könyvkiadás; létrejött a CSE­MADOK, a Magyar Területi Színház és számos- más, a nem­zetiségi kultúrát ápoló kulturá­lis bázis létesült. A magyar tanítási nyelvű is­kolákban közel százezren ta­nulnak. Az Üj Szó, Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának napilapján kívül még 18 országos jellegű újság, illetve folyóirat jelenik meg magyarul. Újságaink egyszeri megjelenésének összpéldány- száma a 300 000 körül mozog. A mennyiségnél is többet mond azonban a minőség. Lap­jaink többségének a színvona­la igényes, elismert. Sajtóter­mékeink közül némelyik kül­földön is népszerű és keresett. A sajtóval szinte egyidőben indult meg a csehszlovákiai magyar könyvkiadás, amely ma évente már mintegy 18—20 ere­deti — csehszlovákiai magyar szerzőktől származó — művet jelentet meg. A közös könyv- kiadási egyezmény keretében kiadott könyvek száma évről- évre a 250 és a 300 között mo­zog. A felszabadulás után önálló — könyvalakban is megjelent — irodalmi alkotással elsőnek Egri Viktor jelentkezett. Műve (Sovánka) azzal az igénnyel íródott, hogy jeleneteket mu­tasson be a szocializálás útjára lépő falu életéből. Aztán Szabó Béla: Az első ajándék, Dénes György: Magra vár a föld „és Sas Andor: Irodalmi és törté­nelmi tanulmányok című műve jelezte, hogy kibontakozóban van a szocialista indítású, új csehszlovákiai magyar iroda­lom, a harmadvirágzás. Az elsőket gyorsan követték a többiek: Fábry Zoltán, Rácz Olivér, Bábi Tibor, Ozsváld Ar­pád, Csontos Vilmos, L. Gály Olga, Ordódy Katalin, Dávid Teréz, Lovicsek Béla, Duba Gyula, Csunda Sándor, Tőzsér Árpád, Cselényi László, Kulcsár Tibor, Simkó Tibor, Petrik Jó­zsef, Gál Sándor, Balta György és még sokan mások. A huszonöt év előtti gyenge hajtás mára terebélyes fává nőtt, és évről-évre gazdag ter­mést hoz. Külön eredmény, hogy a múltban sokáig több­nyire csak verseket, elbeszélé­seket és regényeket termő fa, illetve a harmadvirágzás iro­dalma, ma már más jellegű „gyümölcsöt“, értékeket is ter­mel. Az utóbbi két-három évben észrevehetően fellendült a nyelvtudomány, az irodalom- és sajtótörténet, a monográfia­írás és más tudományszak, más szóval: virágzásnak indult a társadalomtudományi iroda­lom is. Jó jel ez, és örömmel nyugtázható, mind a tudomá­nyos élet, mind a szocialista közművelődés szem nont iából is. Az irodalommal és a kulturá­lis élettel szorosan összefüggő irodalmi színpad, a műkedve­lésben újat ígérő mozgalom, a CSEMADOK berkeiben az 1960- as években honosodott meg. Az irodalmi színpadok szere­pét és küldetését kezdetben többféleképpen értelmezték a szereplők és a vezetők egy­aránt. Általában azonban az a vélemény alakult ki, hogy az irodalmi színpadok népszerű­sítsék az irodalmat, végezze* nek Ismeretterjesztő munkát, neveljék a közönséget a szép szeretetére, hódítsák meg az embereket a nemes eszméknek és gondolatoknak. Néhány irodalmi színpad a múltban megelégedett a formai bravúrral, a külső csillogással. Az irodalmi színpadok többsé­ge azonban ma már helyes úton jár, a mondanivalót he­lyezi előtérbe, műsorát a kö­zönség elismeri. Kellemes meg­lepetést szerzett a most fellé­pett két irodalmi színpad is. A helyi magyar tanítási nyelvű Iskolák együttesei mind a be­mutatott műsor mondanivaló­ját, mind a kifejezésmódot és a beszédtechnikát illetőleg megnyerték a közönség tetszé­sét. Érdemes megemlíteni, hogy a rozsnyői járásban a CSEMA- DOK-nak 35 községben műkö­dik helyi szervezete. A taglét­szám: 4120. A járási bizottság kisegítő szerveként működő népművelési szakbizottság 11, a politikai, ipari, mezőgazda- sági és az általános tudomá­nyokat népszerűsítő szakbizott­ság 18, az irodalmai népszerű­sítő szakbizottság 13, a dra­maturgiai szakbizottság 5, a népművelési szakbizottság 13, a néprajzi szakbizottság 15-ta- gú­A járásban a CSEMADOK vo­nalán 14 tánccsoport, 12 ének­kar, 2 népi- és 5 tánczenekar, 8 irodalmi színpad és 17 szín­játszó együttes működik. Az utóbbi 1972-ben 71, 1973-ban 68 bemutatót tartott. A legered­ményesebben a rozsnyói együt­tes dolgozik. A Jókai-napokon is gyakran szerepel. Eddig még minden alkatommal az el­sők közé került. Az együttes gazdag hagyomány örököse. Levéltári feljegyzések szerint Misovitz Mihály, a város egy­kori tanítója Rozsnyón már 1704-ben magyar nyelvű szín­darabot mutatott ba Az adat azért érdekes és színháztörté­neti szempontból is nyilvántar­tott, mert akkoriban, — a la­tin nyelvű iskoladráma virág­zása idején —, a színjátszás vonalán az anyanyelvi kultúrá­nak még csak elvétve akadtak ápolói. A rozsnyói együttes me* rít a múlt haladó hagyományá­ból, és követi a jó példát. Nehéz lenne megmondani, hogy a CSEMADOK Kulturális Napok című sokrétű esemény- sorozat rendezvényei közül melyik szerezte a legtöbb él­ményt, melyik bizonyult a leg­igényesebbnek. Úgy véljük azonban, hogy mind az emlí­tett kiállítások, mind a bemu­tatók nemcsak a CSEMADOK rožňavai járási bizottságának a munkáját, hanem az egész já­rás kulturális életét is gazda­gították. BALÁZS BELA

Next

/
Thumbnails
Contents