Új Szó, 1974. április (27. évfolyam, 77-101. szám)
1974-04-06 / 82. szám, szombat
Belpolitikai kommentár Küszöbön a felvételik A továbbtanulni szándékozó kilencedikesek ezekben a napokban felvételi esélyeiket latolgatják, drukkolnak, felveszik-e őket uda, ahová jelentkeztek. Az SZ§ZK Oktatásügyi Minisztériumának módosított rendelete értelmében az alapiskolák végzős diákjainak az idéi tanévben április 9-én és 10-én kell rajtvonalhoz állniuk, hogy a választott pályának megfelelően számot adjanak általános ismereteikről, képességeikről és adottságaikról. Valamennyi pályázónak írásbeli felvételi vizsgát kell tennie a középiskola tanítási nyelvéből és matematikából. Azok a tanulók, akik a kilencedik évfolyamban sikerrel szerepeltek a matematikai vagy a fizikai olimpián, csak a tanítási nyelvből tesznek írásbeli felvételi vizsgát. A felvételi bizottság szóbeli vizsga útján is meggyőződhet a pályázó tudásáról, különösképpen abban az esetben, ha szembeötlő különbség mutatkozna a felvételi vizsga eredménye és a tanuló alapiskolai előmenetele között. Ezenkívül az egyes szakközépiskolák jellegének megfelelőfen a tanulók egy vagy két tantárgyból szóbeli vizsgát is tehetnek. Az iskolaigazgató a felvételi bizottsággal a tanulókról kapott komplex értékelés, az alapiskola nyolcadik osztályos és a kilencedik évfolyam első félévi bizonyítványa, valamint a felvételi vizsga eredményei alapján dönt a felvételről. A felvételi bizottság a tanulók szüleit idejében értesíti a vizsga eredményeiről. Az írásbeli felvételi vizsgán megfelelt, de helyszűke miatt elutasított tanulók jelentkezési kérelmét az iskola továbbíthatja azokban az intézményekbe, ahol viszonylag kevés a jelentkező. A szülők a kérelem visszautasítása esetén fellebbezést nyújthatnak be a középiskola igazgatóságára, május 10-ig. Az iskola igazgatósága legkésőbb május 20-ig köteles őket tájékoztatni a fellebbezés eredményéről. Ennyit tehát a felvételi vizsgákkal kapcsolatos tudnivalókról. Az erőpróba előtt azonban ismételten szeretnénk felhívni a pályázók figyelmét arra, hogy ez évben is ellentmondás feszül az egyéni érdekek és a felvételi lehetőségek között. Egyes szakközépiskolákba — a korábbi évekhez hasonlóan — sokszoros a túljelentkezés. Ezért számolni kell azzal, hogy nem minden tanuló kerülhet abba az iskolába, ahová vágyódik. A felvételi kérelmek azt mutatják, hogy valósággal megrohamozottak egyes szakközépiskolák; aránytalan az érdeklődés az óvónőképző, az egészségügyi, a közgazdasági, az elektrotechnikai, az erdészeti középiskola iránt. Ezzel szemben a gimnáziumba jelentkezők száma nem fedi a tervszámot. Csekély az érdeklődés a bánya- és kohóipari szakközépiskolák iránt is. Nem közömbös számunkra, hogy a fiatalok legjobbjai — különösen a fiúk — elkerülik a gimnáziumokat, s tömegével jelentkeznek a felkapott szakközépiskolákba. Márpedig a legjobbakat a főiskolák, az egyetemek várják, ezekre viszont a gimnáziumok készítik fel a fiatalokat. Az aránytalanság megszüntetését és a. helyzet javítását célozza az az intézkedés, hogy egy-egy iparitanuló-iskolába és szakmunkásképző intézetbe a tanév végéig is lehet jelentkezni. Most, a középiskolai felvételik idején nagyon fontos, hogy a pedagógusok megmagyarázzák a tanulóknak a szakmai végzettség előnyét, népgazdasági hasznosságát és a szakmunkások érvényesülésének a lehetőségeit. A szaktanintézetek előnyei ma inár vitathatatlanok, hiszen biztos megélhetést jelentő szakmai képesítést nyújtanak a fiataloknak, s az új koncepció értelmében általános ismeretekkel is felvértezik a növendékeket, ezáltal pedig lehetővé válik, hogy érettségi bizonyítványt szerezve a továbbtanulni szándékozók főiskolára vagy egyetemre kerüljenek. Végezetül szeretnénk megjegyezni: emberi kötelességünk, hogy a fiatalokat kellő tudással vértezzük fel s jő tanácscsal ellátva megóvjuk őket a pályaválasztási csalódástól. Otravalóul felhívjuk a felvételi vizsga előtt álló tanulók figyelmét arra, a lehetőségek reálisabb megítélésével gon- dulják végig, hol érdemes próbálkozni, hol van nagyobb esély a felvételre. TÖLGYESSY MARIA Jubileum jegyében Kiállítások, író-olvasó találkozók 0 Népi együttesek bemutatkozása 0 A CSEMADOK és a járási Művelődési Központ kulturális rendezvénysorozata Rožňaván (Rozsnyón) Jubilál a CSEMADOK. A szövetség megalapításának 25. évfordulóját, valamint a Szlovák Nemzeti Felkelés közelgő 30. évfordulóját gazdag programmal ünnepük Rožňaván (Rozsnyón} is. A CSEMADOK járási bizottsága és a járási Művelődési Központ rendezte hét napig tartó kulturális rendezvény- sorozat keretében a CSEMADOK székházában néprajzi kiállítást, a városházán pedig Lőrincz Gyula festőművész Dózsa katonái, Kosúti sortüz című — könyvalakban is megjelent — grafikai sorozatát bemutató kiállítást nyitottak meg. Ezenkívül kulturális bemutatókat, író-olvasó találkozókat, időszerű művészeti és politikai kérdésekről beszélgetéseket, emlékünnepélyt és vetélkedőt rendeztek. A kulturális bemutatók keretében népi táncegyütteseik, nép- és táncdalénekesek, szavatok, prózamondók, irodalmi színpadok és énekkarok léptek fel. Az író-olvasó találkozón, illetve a művészeti és politikai kérdésekről folytatott beszélgetéseken Egri Viktor, Lőrincz Gyula, Fábry István, valamint a csehszlovákiai magyar kulturális és politikai élet több ismert képviselője beszélt élményeiről, tapasztalatairól, az elmúlt 25 év politikai, gazdasági és kulturális sikereiről. Az emlékünnepélyen Czabán Samura, a forradalmár pedagógusra emlékeztek. A vetélkedő keretében Mit tudsz a Szlovák Nemzeti Felkelésről című verseny járási döntőjét rendezték meg. Ezenkívül a helyi magyar tanítási nyelvű iskola színjátszó együttese bemutatta Tompa Mihály — Sipos fenő: Jávorfács- ka című mesejátékát. Az április 1-től 7-ig tartó jubileumi emlékműsor keretében Rožňaván (Rozsnyón) a városháza nagytermében ma rendezik meg az énnekarok járási fesztiválját. Holnap (április 7-én) Szilicén a várhosszúréti folklór együttes bemutatja a Várhosszúréti lakodalom című egész estét betöltő műsorát. Az évforduló alkalmából a napokban a CSEMADOK más járási bizottságai, ós helyi szervezetei is számos különféle kulturális műsort és emlékünnepélyt rendeznek. Nemcsak a CSEMADOK, hanem a Fábry Zoltán által „harmadvirágzás“ -nak minősített felszabadulás utáni csehszlováKövetkezetesen juttassuk érvényre a párt ellenőrző szerepét TAPASZTALATOK A TREBIŠOVI JÄRÁSBÔL 1974. IV. 6. A mezőgazdaság területén végzett pártmunka sokoldalú tevékenység, amely a célok meghatározásában való részvételtől a végrehajtás segítéséig, ellenőrzéséig terjed. Igen fontos eleme a hatékony és rendszeres pártellenőrzés, ami egyik legfontosabb serkentője a fegyelmezett végrehajtásnak. A trebišovi járásban a fő célul mindenekelőtt a mezőgazdasági termelésben elérni gabonafélékből a 40, kukoricából, a 60 és cukorrépából az 500 mázsán felüli hektárhozamokat; az állattenyésztésben egy tehénre számítva elérni a 3000 literes évi fejési átlagot. A mezőgazdaság valamennyi szakaszán csökkenteni az önköltséget, biztosítani az alkatrészekkel való takarékosságot. A járás mezőgaz- „ dasági céljai elérése érdekében szükséges, hogy a párt alapszervezetei és szervei, mint a társadalom vezető ereje, saját tevékenységük területén következetesen juttassák érvényre a párt ellenőrző funkcióját. A jól szervezett munka és az ehhez szükséges feltételek biztosítása minden gazdaságban, minden munkahelyen alapvető kérdés. A párteljenőrzés feladata harcolni a helyi és a személyes érdekeknek a társadalmi érdekek hátrányára való érvényesítése ellen. Harcolni kell a hatalmi visszaélések, a szocialista törvényesség megsértése, a bürokratizmus ellen és a szocialista tulajdon megvédéséért. Az eredmények ellenére a trebišovi járásban ezeken a területeken még előfordulnak fogyatékosságok. Az össztársadalmi érdekekkel például szöges ellentétben állnak olyan eljárások, mint a hústermelés túlértékelése, minek következtében bérek címén tavaly 75 000 koronával többet fizettek ki, mint ahogy azt a bérezés Irányelvei megengedik, vagy a faluszépítés célját szolgáló pénzeszközök személyi célokra való felhasználása. A következetlenséget igazolják az olyan fogyatékosságok is, mint például a pénztári okmányokban észlelt rendellenességek, a jutalmazás, az üzemanyagfogyasztás, a raktári nyilvántartás szabálytalanságai. Szorosan összefügg az ellenőrzéssel a munkakörülmények alakulása. A pártellenőrzésnek erre éppenúgy ki kell terjednie, mint ahogy szükséges a dolgozók szakképzettségének figyelemmel kísérése, az erre irányuló gazdasági tevékenység ellenőrzése is. A pártellenőrzés természetesen a gazdaság területén is politikai jellegű. A párt- szerveknek azokkal a döntően fontos kérdésekkel kell kiemelten foglalkozniuk, amelyeket képesek áttekinteni és amelyeken keresztül befolyást tudnak gyakorolni gazdaságuk egész tevékenységére. Az ellenőrzés akkor jő, ha a figyelem az alapvető összefüggésekre, a fő tendenciákra irányul. Fontos követelmény, hogy a pártszervezet a tapasztalatok összegezésekor a következtetések levonásakor elemző munkát végezzen. Ismerje el a jól végzett munkát, segítse elő a hasznos kezdeményezések általánosítását; kezdeményezze a felelősségre vonást mindazokkal szemben, akik mulasztásaikkal, tehetetlenségükkel gátolják a kollektíva munkáját. A mezőgazdasági üzemek pártellenőrzése magában foglalja a vezetők munkájának értékelését, megítélését is. Az érdemi ellenőrzés segíti a pártszervezeteket abban, hogy képesek legyenek aktív kezdeményező szerepet vállalni a megfelelő gazdasági vezetők kiválasztásában, valamint a gyengéknek bizonyulok kicserélésében. Rendszeresen ellenőrizni kell a gazdasági vezetők munkastílusát, a vezetői határozottság és a demokratikus módszerek egyidejű érvényesülését. Erősítve, bátorítva a jó törekvéseket és kellő időben fellépve a negatív jelenségekkel szemben. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a mezőgazdasági üzemek vezetőinek többsége, felismerve jelentőségét, igényli a pártszervezetek ellenőrző munkáját, hasznosítja tapasztalatait és szívesen fogadja a javaslatokat. Illés Bertalan kiai magyar irodalom, valamint könyvkiadásunk és sajtónk is negyedszázados. A hármas, sőt négyes esemény, valamint a Szlovák Nemzeti Felkelés és az ország felszabadításának közelgő 30. évfordulója tette időszerűvé, hogy a CSEMADOK Kulturális Napok című rendezvény résztvevői visszatekintsenek a megtett útra, számot adjanak sikereinkről, áttekintsék, hogy milyen a csehszlovákiai magyar dolgozók művelődési lehetősége, hol tart, milyen színvonalú irodalmunk és a nemzetiségi kultúra. A CSEMADOK élete, ahogy ma összefügg, a múltban is igen szorosan összefüggött az irodalom és általában a művelődés ügyével. A Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Szövetsége tulajdonképpen egyik aktív támogatója mindannak, ami nálunk a CSKP politikájának megfelelően a magyar dolgozók körében a szocialista népművelés érdekében történt és történik. Az indulás lehetősége 1948 februárjának, a csehszlovák munkásosztály győzelmének köszönhető. A nagy fordulat, a Februári Győzelem megteremtette a teljes osztályfelszaba- dulást és elindította a nemzetiségi kérdés rendezését. Az új viszonyok között a csehszlovákiai magyar dolgozók nagy lendülettel kapcsolódtak be Csehszlovákia szocialista építésébe és kimagasló sikereket értek és érnek el az életnek szinte minden területén. A Februári Győzelem eredményeképpen fokozatosan kiépült a fejlett iskolarendszer, a sajtó, a könyvkiadás; létrejött a CSEMADOK, a Magyar Területi Színház és számos- más, a nemzetiségi kultúrát ápoló kulturális bázis létesült. A magyar tanítási nyelvű iskolákban közel százezren tanulnak. Az Üj Szó, Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának napilapján kívül még 18 országos jellegű újság, illetve folyóirat jelenik meg magyarul. Újságaink egyszeri megjelenésének összpéldány- száma a 300 000 körül mozog. A mennyiségnél is többet mond azonban a minőség. Lapjaink többségének a színvonala igényes, elismert. Sajtótermékeink közül némelyik külföldön is népszerű és keresett. A sajtóval szinte egyidőben indult meg a csehszlovákiai magyar könyvkiadás, amely ma évente már mintegy 18—20 eredeti — csehszlovákiai magyar szerzőktől származó — művet jelentet meg. A közös könyv- kiadási egyezmény keretében kiadott könyvek száma évről- évre a 250 és a 300 között mozog. A felszabadulás után önálló — könyvalakban is megjelent — irodalmi alkotással elsőnek Egri Viktor jelentkezett. Műve (Sovánka) azzal az igénnyel íródott, hogy jeleneteket mutasson be a szocializálás útjára lépő falu életéből. Aztán Szabó Béla: Az első ajándék, Dénes György: Magra vár a föld „és Sas Andor: Irodalmi és történelmi tanulmányok című műve jelezte, hogy kibontakozóban van a szocialista indítású, új csehszlovákiai magyar irodalom, a harmadvirágzás. Az elsőket gyorsan követték a többiek: Fábry Zoltán, Rácz Olivér, Bábi Tibor, Ozsváld Arpád, Csontos Vilmos, L. Gály Olga, Ordódy Katalin, Dávid Teréz, Lovicsek Béla, Duba Gyula, Csunda Sándor, Tőzsér Árpád, Cselényi László, Kulcsár Tibor, Simkó Tibor, Petrik József, Gál Sándor, Balta György és még sokan mások. A huszonöt év előtti gyenge hajtás mára terebélyes fává nőtt, és évről-évre gazdag termést hoz. Külön eredmény, hogy a múltban sokáig többnyire csak verseket, elbeszéléseket és regényeket termő fa, illetve a harmadvirágzás irodalma, ma már más jellegű „gyümölcsöt“, értékeket is termel. Az utóbbi két-három évben észrevehetően fellendült a nyelvtudomány, az irodalom- és sajtótörténet, a monográfiaírás és más tudományszak, más szóval: virágzásnak indult a társadalomtudományi irodalom is. Jó jel ez, és örömmel nyugtázható, mind a tudományos élet, mind a szocialista közművelődés szem nont iából is. Az irodalommal és a kulturális élettel szorosan összefüggő irodalmi színpad, a műkedvelésben újat ígérő mozgalom, a CSEMADOK berkeiben az 1960- as években honosodott meg. Az irodalmi színpadok szerepét és küldetését kezdetben többféleképpen értelmezték a szereplők és a vezetők egyaránt. Általában azonban az a vélemény alakult ki, hogy az irodalmi színpadok népszerűsítsék az irodalmat, végezze* nek Ismeretterjesztő munkát, neveljék a közönséget a szép szeretetére, hódítsák meg az embereket a nemes eszméknek és gondolatoknak. Néhány irodalmi színpad a múltban megelégedett a formai bravúrral, a külső csillogással. Az irodalmi színpadok többsége azonban ma már helyes úton jár, a mondanivalót helyezi előtérbe, műsorát a közönség elismeri. Kellemes meglepetést szerzett a most fellépett két irodalmi színpad is. A helyi magyar tanítási nyelvű Iskolák együttesei mind a bemutatott műsor mondanivalóját, mind a kifejezésmódot és a beszédtechnikát illetőleg megnyerték a közönség tetszését. Érdemes megemlíteni, hogy a rozsnyői járásban a CSEMA- DOK-nak 35 községben működik helyi szervezete. A taglétszám: 4120. A járási bizottság kisegítő szerveként működő népművelési szakbizottság 11, a politikai, ipari, mezőgazda- sági és az általános tudományokat népszerűsítő szakbizottság 18, az irodalmai népszerűsítő szakbizottság 13, a dramaturgiai szakbizottság 5, a népművelési szakbizottság 13, a néprajzi szakbizottság 15-ta- gúA járásban a CSEMADOK vonalán 14 tánccsoport, 12 énekkar, 2 népi- és 5 tánczenekar, 8 irodalmi színpad és 17 színjátszó együttes működik. Az utóbbi 1972-ben 71, 1973-ban 68 bemutatót tartott. A legeredményesebben a rozsnyói együttes dolgozik. A Jókai-napokon is gyakran szerepel. Eddig még minden alkatommal az elsők közé került. Az együttes gazdag hagyomány örököse. Levéltári feljegyzések szerint Misovitz Mihály, a város egykori tanítója Rozsnyón már 1704-ben magyar nyelvű színdarabot mutatott ba Az adat azért érdekes és színháztörténeti szempontból is nyilvántartott, mert akkoriban, — a latin nyelvű iskoladráma virágzása idején —, a színjátszás vonalán az anyanyelvi kultúrának még csak elvétve akadtak ápolói. A rozsnyói együttes me* rít a múlt haladó hagyományából, és követi a jó példát. Nehéz lenne megmondani, hogy a CSEMADOK Kulturális Napok című sokrétű esemény- sorozat rendezvényei közül melyik szerezte a legtöbb élményt, melyik bizonyult a legigényesebbnek. Úgy véljük azonban, hogy mind az említett kiállítások, mind a bemutatók nemcsak a CSEMADOK rožňavai járási bizottságának a munkáját, hanem az egész járás kulturális életét is gazdagították. BALÁZS BELA
