Új Szó, 1974. április (27. évfolyam, 77-101. szám)

1974-04-04 / 80. szám, csütörtök

25 év munkája a szebb Bratislaváért A Bratislavai Építőipari Vál­lalat megalapítására az építő­ipar átszervezésének keretében, 1949. február 15-én került sor. Az eltelt 25 év alatt a vállalat dolgozói több mint 2 milliárd 700 millió korona értékű mun­kát végeztek az SZSZK főváro­sában. Újjáépítettek számos ne­vezetes épületet, s jelentős mér­bádogos, lakatos és üvegező műhelyeket létesítettek. A vál­lalat központi mészoltó és ha­barcskeverő üzeméből saját szállítóeszközeikkel hordják szét a kötőanyagokat. A köz­ponti raktárt az Ondavská ut­cai objektumokban helyezték el, ugyanPsak itt kapott helyet a központi fűttsek javítására és Bratislavai városkép tékben hozzájárultak a város lakásalapjának karbantartásá­hoz és fejlesztéséhez. A laká­sok karbantartásánál például 1960-ban 30 millió koronás tel­jesítményt értek el, s ez az ösz- szeg 1973-ban 60 millió koro­nára növekedett. A lakásalap korszerűsítése és javítása mellett különösen ér­tékes az a munka, amit a tör­ténelmi nevezetességű épületek és a középületek felújításánál végeztek. Ezek közé tartozik az SZNT Október-téri épülete, az Apponyi palota, a Városi Mú­zeum és az Óvárosháza, az Egyetemi Könyvtár és a Matica Slovenská épülete, a Hviezdo­slav Színház és az Új Színpad, az Academia Istropolitana épü­lete stb. Csupán a Szlovák Nem­zeti Színház operaházának fel­újítása és melléképületének felépítése 109 millió koronába került. A történelmi jelentősé­gű épületek felújításával kap­csolatos munkákat a város több helyén jelenleg is folytatják. A vállalat keretében különle­ges önálló részleget alakítottak ki, melynek dolgozói a külföldi Csehszlovák képviseleti épületek és a bratislavai konzulátusok épületeinek karbantartását vég­zik. Már több mint 11 éve si­keresen teljesítik a Külügymi­nisztérium és a Kereskedelmi Minisztérium megrendeléseit, amiért több elismerő oklevélben részesültek. A vállalat az anyagi-technikai alap fejlesztésében is jelentős munkát végzett. A város terü­leti felosztása szerint komplex építőipari üzemeket, korszerű Szállítási-gépesítési részleget, Tóthpál Gyula felvétele építésére szakosított szerelőmű­hely. Jelenleg a műszaki fejlesztési a poros és megerőltető kézi munkák, például a vésések gé­pesítésére irányítják. Az orszá­gos racionalizálási program ke­retében megszervezik az építő­anyagok emelőtargoncákkal és hidraulikus rakodókkal történő mozgatását. Egy központi be­tonkeverő megépítését is terve­zik, s a betont úgyszintén saját szállítóeszközeikkel fogják szét­hordani. A vállalat gazdasági vezető­sége a párt- és szakszervezeti szervekkel együttműködve nö­vekvő mértékben gondoskodik a dolgozókról, különösen a fia­talokról, a jövő építőmunkásai­ról. Ez különösen az elszállá­solásban, az étkeztetésben, az üdülések szervezésében, az egészség- és munkavédelemben nyilvánul meg. A gondoskodás eredményeként állandóan csök­ken a munkabalesetek száma, s az ilyen okokból előforduló hiányzás. A vállalat saját szak­munkástanulói számára 300 fé­rőhelyes korszerű tanulóotthont épített. A vállalati szaktanin­tézetben évente 350 fiatal szak­munkást képeznek ki saját szükségletükre, további 100 szakmunkást pedig más válla­latok számára. A szaktanintézet növendékei brigádmunkák kere­tében rendszeresen részt vállal­nak a városfejlesztési és -szépí- tési akciókból. Példás munká­jukat az illetékes szervek „Bra­tislava város fejlesztéséért“ em­lékérem bronz és ezüst fokoza­tával jutalmazták. MIKULÁŠ MAŤAŠEJE Több mint 200 hazai vállalat vesz részt az idei vegyipari kiállításon A több mint 200 csehszlovák Vállalat és intézet közül, ame­lyek bejelentették, hogy részt vesznek az Incheba nemzetkö­zi vegyipari kiállítás hatodik évfolyamán, számosán új gyárt­mányokkal, vagy tudományos kutatómunkájuk legújabb ered­ményeivel mutatkoznak be. A papír- és cellulózipar prá­gai fejlesztési és racionalizálási intézete például egy automati­kus berendezést állít ki alumí­nium lemezekből rétegezett fe­dőanyag gyártására. Ezenkívül folyadékok és gázok szűrésére szolgáló speciális szűrőpapíro­kat is kiállít. A Szlovák Tudo­mányos Akadémia Elektrotech­nikai Intézetének elektrofizikai téren dolgozó kutató központja egyebeken kívül rendkívüli ve­zetőképességű szalagmintákkal mutatkozik- be, amelyeknek gyártása iránt nagy érdeklődés mutatkozik a KGST valameny- nyi tagállamában. A termelővállalatok közül a bratislava Kablo vállalat a szí­nes tévé-adás sugárzásához szükséges kábellel, a novákyi Wilhelm Pieck Vegyipari Művek többfajta padlófedőanyaggal és PVC-ből készült különböző pasz­tákkal jelentkezik. METROPOLISA DUNA PARTJÁN Bratislava fejlődéséről a fel- szabadulás előtti évtizedekben nem nagyon lehetett beszélni, hiszen az ősi város hosszú idő­kön keresztül alig változtatta jellegét, régen kialakult arcula­tát. A város dinamikus fejlődé­se természetes módon a felsza­badulás utáni években kezdődött meg. Az elmúlt huszonkilenc esztendő folyamán bekövetke­zett változások ma többet je­lentenek a fejlődés szembeötlő szimptómáinál s a leghiteleseb­ben igazolják, hogy az 1945. április negyedikén rügyet fa­kasztó szabadság a város törté­nelmének legjelentősebb napja volt. A főváros mai lakója példát­lan átalakulási folyamat szem­tanúja és részese. A város régi arculatára emlékező idősebbek tudnak csak igazán különbséget tenni a múlt és jelen között. Az öregek emlékeivel összeha­sonlított mai városkép csak legfőbb jellemzőiben azonos a hajdanival. A régi épületek mai képe a felszabadulás őla érvé­nyesülő gondos karbantartás és műemlékvédelmi tendencia ré­vén maradhatott meg. Az iga­zi változást azonban mégis a gyökerestül új létesítmények jellemzik, amelyek csakis a gyökerestül új társadalmi felté­telek között jöhettek létre. Szlovákia fővárosa ma teljes joggal sorolható Európa legin­tenzívebben fejlődő városainak sorába. A szerteágazó fejlődés minden tünete ezt igazolja. ★ ★ ★ Bratislava fejlődésének leg­fontosabb szakaszát napjaink­ban az ötödik ötéves terv fo­lyamatában éljük. E rendkívüli fontosságú tervidőszak rész- eredményeinek évi mutatói azt igazolják, hogy a terveket a gazdasági fejlesztés szinte vala­mennyi területén teljesítik és túlteljesítik. A választási program, illetve az ötéves terv célkitűzései sze­rint e tervidőszak folyamán Bratislavában közel ötmilliárd koronás beruházást kell lakás­építésre fordítani. E hatalmas összegből öt év alatt összesen 24 271 lakásegységet kell fel- • építeni. Az eddig felépült lakások száma a lakásprobléma ellenére is lefegyverzően magas. A fel- szabadulás óta 1973 végéig Bra­tislavában összesen 59 594 la­kásegység épült fel. Rendkívül rövid idő alatt, olyan óriási la­kótelepek nőttek ki a földből, mint Ostredky, Štrkovec, Tráv­niky, Pošeň, Záluhy, Kútiky. Ha a város terveire tekintünk, a nevek tovább sorolhatók s a la­kótelepek névsora még ennél is hosszabb. Az építőipari ka­pacitások az elkövetkező évek folyamán is a lakásépítésre for­dítják erejük nem kis részét. Biztosra vehető, hogy Szlová­kia fejlődő fővárosának lakás- problémája az elkövetkező évek folyamán megoldódik. Nem szabad megfeledkeznünk arról a tényről, hogy az el­múlt évtizedek alatt a főváros lakosságának csaknem kéthar­mada a városba költözőkből alakult ki s hogy számuk ta­valy is több volt nyolcezernél. A félmilliós nagyváros perspek­tívája nem esik messzire nap­jainktól. Úľudjuk, hogy a gaz­dasági fejlődés egyik legfonto­sabb eszköze a munkaerőbázis s a rohamosan fejlődő Brati- slavának erre természetes mó­don nagy szüksége van. A szabadság huszonkilenc esztendeje alatt fővárosunk az ipar, a kultúra, az iskola- és egészségügy modern országos központjává nőtte fel magát. A százesztendős hagyományokkal rendelkező bratislavai vegyipar tulajdonképpen az utóbbi évek ben érte el európai rangját. A Dimitrov Vegyiművek termékei világszerte ismertek. A tizen­egy esztendeje üzemelő több mint ötezer dolgozót foglalkoz­tató Siovnaft eddig közel ötven millió tonna szovjet kőolajat dolgozott fel. A további ipari nagyüzemek számát ugyancsak hosszan sorolhatnánk. Bratisla va rangos vegyiparának egyik komoly megnyilvánulása, hogy az utóbbi években egyre több európai és tengerentúli ország itt, az INCHEBÄN sorakoztatja fel termékeit. A város kulturális életének számadatai óriási jelentőségű pozitívumokat, igazi szocialista kulturális életet igazolnak. Itt vannak Szlovákia legfontosabb kulturális intézményei s itt zaj­lanak az olyan nemzetközi je­lentőségű kulturális események, mint a Bratislavai Zenei Ün­nepségek vagy a gyermek- könyv-illusztrációk rangos nem­zetközi bienáléja. A város kul­turális orientációja a színhá­zak, hangversenytermek, mozik, könyvtárak, képtárak, múzeu­mok aktív tevékenységével és céltudatos nevelőmunkájával az igazi szocialista kultúrához ve­zette el a lakosságot. És tudjuk, Bratislava az egye­temek városa lett. A Komenský egyetemen, a Szlovák Műszaki Főiskolán, a Közgazdasági Fő­iskolán, a Képzőművészeti és Színművészeti Főiskolán diákok tízezrei tanulnak. Hazaiak és külföldiek egyaránt. Főváro­sunknak számos közép- és szak- középiskoláján ugyancsak tíz­ezrek készülnek az életre. Bra­tislava így a fiatalok városának is a lég jogosabban nevezhető, s tudjuk, a város jövőjének zá­loga ez az ifjúság. A város egészségügyi intéz­A Szlovák Nemzeti Színház épülete tavaly új köntöst kapott. Bratislava bővülő kereskedelmi hálózatának egyik jelentős köz­pontja — a Prior áruház menyei is országos s nem egy esetben nemzetközi jelentősé­gű munkát végeznek. A tudo­mányos intézmények és kutató- intézetek munkájának eredmé­nyei rendszeresen túllépik ha­zánk és a kontinens határait s világszerte jó hírnevet bizto­sítanak Bratislavának. Szlovákia fővárosa lakosságá­nak életszínvonala rendszeresen emelkedik. A dolgozók átlagbé­rének évi emelkedése tavaly már az öt százalékot is meg­haladta s ezzel egyenes arány­ban emelkedik a bratislavaiak bankbetéte is. Az egy főre eső bankbetét összege meghaladja az ötezer koronát. Az életszín­vonal adatait leghitelesebben až 1970-es népszámlálás eredmé­nyei dokumentálják. Televízió, hűtőszekrény, már akkor a ház­tartások több mint hetven szá­zalékában természetes kellék­nek számított. Autó minden ne­gyedik családban volt. 1970-ben közel tízezer fővárosi lakos vallhatta magát kerttulajdonos- nak. A kiskereskedelmi árufor­galom állandó és lendületes emelkedése szintén hitelesen bi­zonyítja hazánk lakossága s köztük a bratislavaiak magas életszínvonalát. A város él, fejlődik, erősö­dik. A szabadságban eltelt huszon­kilenc esztendő a város fenn­állásának csupán kis töredéke — mégis a legfontosabb és leg­történelmibb szakasza. E hu­szonkilenc szabad esztendő olyan példátlan időszak, mely mindent gyökerestül megvál­toztatott. A kenyér ízét, a mun­ka és pihenés örömét, az em­berek arcát, gondolkodását ala­kította át, az életet. Bratislava megkétszereződött lakossága szereti otthonát, ha­záját, városát, s nem kis áldo­zatok árán tudott és tud tenni azért, hogy városa szebb és modernebb legyen. A „Bratisla­vaiak a köztársaságért és Bra­tislaváért“ elnevezésű mozga­lom a város ötéves terven be­lüli fejlődésének egyik jelen­tős tényezője igazolja azt az önzetlen segíteni akarást és tényleges segítséget, amelynek eddigi eredményei a város kró­nikájába végérvényesen beleke­rültek. A mozgalomba csaknem háromszáz üzem, intézmény, szervezet és iskola kapcsolódott be s tett hosszú lejáratú szocia­lista kötelezettségvállalást. Azért hogy szebb és gazdagabb legyen, hogy továb virágozzék. A város lakossága igyekszik magáévá tenni a XIV. párt- kongresszus, valamint a tavaly májusban lezajlott városi párt­konferencia azon határozatait, amelyek a város kiemelt fej­lesztését irányozzák elő. A vá­lasztási program teljesítésében országos példát mutat. Bratisla­va hazánk népgazdaságának egyik legjelentősebb központjá­vá, több mint háromszázezer ember boldog otthonává fejlő­dött. A huszonkilenc évvel ez­előtt ránkköszöntött szabadság a város első igazi tavasza volt.-kszl-

Next

/
Thumbnails
Contents