Új Szó, 1974. április (27. évfolyam, 77-101. szám)

1974-04-27 / 99. szám, szombat

HÉTVÉGI HÍRMAGYARÁZATUNK LATIN-AMERIKA ÓRÁJA ) atin-Amerika napjainkban a szembetűnő változások korát L éli. Az idén a kontinens több országában történik őr­ségváltás a legfelső poszton. Tavaly ősszel Argentínában ke­rült hatalomra Perón elnök, az idén márciusban Venezuela ka­pott új államfőt, a múlt héten pedig Kolumbiában a liberáli­sok felültjét választották államelnökké a konzervatívok eddigi képviselője helyébe. Több kisebb államban is esedékes a par­lamenti és elnökválasztás, csak Bolíviában tértek el a prog­ramtól, miután a Banzer-kormány nagyon ingatag társadalmi talajon áll, s pillanatnyilag mindennél fontosabbnak tartja az időnyerést. A legutóbbi latin-amerikai választásoknak — az egyes országok konkrét erőviszonyaitól és feltételeitől függet­lenül van egy közös vonásuk: ha nem is mindenütt eredmé­nyeznek balratolódást, a győzelemre Jutott jelöltek politikai programja a földrész kialakuló közös platformja felé közele­dik: ez pedig a nemzeti szuverenitás érvényesítése a népgaz­daságban, az egyes országok természeti kincsei fölött, valamint az idegen monopóliumok, társaságok a múltban szinte korlát­lan uralmának korlátok közé szorítása bizonyos fokú államo­sítással, a népgazdaság kulcsfontosságú ágainak állami keze­lésbe vételével stb. i0 Felbomlott szövetség Kolumbiát négy éven át ural­ja az 1953-ban puccsal hala tómra jutott Rojas Pinilla dik­tatúrája. Amikor az általános elégedetlenség elérte tetőpont­ját és komoly társadalmi erő alakult ki a diktatúrával szem­ben, 1957-ben közös erővel si­került megbuktatni Pinillát. Ak­kor a két legbefolyásosabb párt — a Konzervatív Párt és az Autentikus Liberális Párt össze­fogott és olyan politikai meg­állapodásra jutott, hogy 16 éven át közösen fogja kormányozni az országot. Az ország kor­mányzása az elmúlt több mint másfél évtized alatt nem ho­zott látványos változásokat az ország életében. Kolumbia leg­főbb baja a szétzilált gazdaság, az elharapódzó infláció. Ha mégis találunk valamilyen pozitívumot az elmúlt másfél évtized politikai mérlegében, akkor ez társadalmi síkon a „kedélyek bizonyos fokú csilla­podása“. Kolumbiában ugyanis 1948-lói polgárháború hatalmasodott el, amely valójában máig som szűnt meg. Ekkor terebélyese­dett félelmetes társadalmi erő­vé a partizánmozgalom, amely­nek magvát a nincstelen pa­rasztság alkotta. A polgárhábo­rú kirobbanásakor elrendelt ostromállapotot csak 1962-ben szüntették meg, de a harcok folytatódtak. Mintegy százezer főnyi partizánnak nagy szerepe volt abban, hogy 1963-ban meg­akadályozták Rojas Pinilla res- taurációs kísérletét, s a burzsoá pártok, elsősorban a liberális és a konzervatív, összefogtak, hogu a jövőben lehetetlenné te­gyék a Pinillához hasonló dik­tátorok feltörését, ám mégin- kább tartottak egy baloldali mozgalomtól. 1964-ben mintegy 16 ezer főnyi kormánykatona­ság rátört a partizánok uralma alatt álló területre, a „Marquc- talia partizán-köztársaságra". A partizán-köztársaság felbomlott, de a harcosok kitörtek a kor- mánycsapatok ostromgyűrűjé­ből és tovább folytatják harcu­kat a hegyekben. Az országnak akkoriban egy félelmetes jel­lemzője volt, amelyet egész Latin-Amer lkában rettegve ej­tettek ki: Violencia, azaz erő­szak. Ez a különféle jobboldali bandák szabad garázdálkodását, ártatlan emberek halomra gyil­kolását, parasztok, indiánok tö­meges elűzését és likvidálását jelentette. A most lelépő Pást- rana elnök kormányzása idején „lecsillapodtak a kedélyek“, bé­késsé szelídültek a viszonyok, de társadalmi békéről, termé­szetesen, nem beszélhetünk. 0 Baloldali győzelem A kolumbiai választásokat a liberálisok leghaladóbb szárnyá­nak a vezetője, Alfonso Lopez Michelsen nyerte meg. Michel­sen az ún. Forradalmi Liberális Mozgalom vezetője. Csoportja annak idején elkülönült az Au­tentikus Liberális Párttól, mert nem értett egyet politikájával, amelyet baloldali pozíciókból bírált. Michelsen később bizo­nyos kompromisszumok kivívá­sával visszavezette csoportját a pártba, amivel erősítette általú- j bán a liberálisok pozícióját. Vá­lasztási győzelme után úgy nyi­latkozott, hogy erősíteni kíván­ja az ország kapcsolatait az egyes szocialista országokkal, felveszi a diplomáciai kapcsola­tokat Kubával. ÚJ KORMÁNY EGYIPTOMBAN Letartóztatták az államcsíny-kísérlet szervezőit A hivatalát augusztusban el­foglaló Michelsen előzetes po­litikai programnyilatkozatával sejteti, hogy az ország kormány­kerekét balra fogja irányítani. Az 1 138 000 négyzetkilométer területű és 25 millió lakosú la­tin-amerikai ország, amely egyébként is az Andok Paktum néven ismert latin-amerikai ha­ladó tömörülés alapító tagja, valamint a szocialista országok gazdasági együttműködése szi­lárd biztosítékot nyújtana az ország szuverén érdekeinek megvédésére az észak amerikai monopóliumok uralmával szem­ben. Kolumbia legfőbb bajai ép­pen gazdasági téren jelentkez­nek. Évente 25 százalékkal emelkednek az árak, a népsza­porulat viszont 3—3,5 százalé­kos. A legjobb termőföldek ma­roknyi oligarcha birtokában vannak, s az előző kormányok tökéletlen földreformkísérletei a valóságban nem teszik lehe­tővé, hogy a nagybirtokosok földjét bérlő kisparasztok meg­válthassák földjeiket. Teljesen kilátástalan a 300 ezer főnyi indián lakosság sorsa. írástu datlanok, gyilkos kórok tizede­lik őket, a kolumbiai társada­lom legkisemmizettebb rétegét alkotják, pedig valaha Kolum­busz kortársai Dél-Amerika leg­erősebb és legegészségesebb embereinek tartották őket. Nem valószínű, hogy a nyá­ron hivatalba lépő Lopez Mi­chelsen kormányzása alatt — a legjobb akarat mellett is — megoldódnak Kolumbia nagyon elfekélyesedett problémái. 0 Egyesült erővel Bar Venezuelában — Kolum­biával ellentétben — az elnök- választáson jobbratolődás tör­tént, Carlos Andres Perez, az új elnök kijelentései sokban megegyeznek a kolumbiai elnö kével. Főként a nemzeti termé­szeti kincsek, a külföldi mono­póliumoktól való függetlenség kérdésével kapcsolatos kijelen­téseikre gondolunk. Ez azért fontos, mert ez egy hosszabb ideje észlelt, egyre erősödő folyamat újabb jelen­ségeinek a megnyilvánulása. Éppen most üléseztek Washing­tonban az Amerikai Államok Szervezetének külügyminiszte­rei, most pedig a hónap végéig Atlantában a szervezet közgyű­lése tanácskozik, amelyen egy­re sürgetőbben követelik, hogy az Egyesült Államok gyökere­sen változtassa meg kapcsola­tait a latin amerikai országok kai. Különösen az Andok cso­port tagállamai, amelyekhez Kolumbia is tartozik, követelik más haladó irányzatú országok­kal együtt, hogy állítsák vissza a normális kapcsolatokat a for­radalmi Kubával, vegyék vissza Kubát az AÁSZ-ba. Másik fő követelésük: az AÁSZ alapok­mányának módosítása, illetve új alapokmány kidolgozása, amely biztosítaná a latin-ame­rikai országok szuverenitását, politikai és gazdasági függet­lenségének alapelveit, s elutasí­taná az imperialista monopóliu­mok érdekében történő wa­shingtoni" beavatkozásokat. Nem oktalanul állapította meg a tő­kés világ tekintélyes lapja, a Newsweek: „A latin amerikai országok erejük tudatára éb­redtek. Szilárdabbak, mint bár­mikor a legutóbbi húsz évben." L. L. Kairó — Egyiptomban kor­mányalakítást hajtottak végre, amelynek következtében 7 mi­niszteri tárca cserélt gazdát. Szadat elnök megtartotta mi­niszterelnöki tisztségét, első helyettese Uigazi, eddigi mi­niszterelnök-helyettes. Az Al Ahram című kairói lap szerint hétfőn leteszi az esküt az új egyiptomi kormány. A 9- tagú kabinetben a kulcstárcák változatlanok, valamennyi mi­nisztert technokrataként tart­ják számon. A kilenctagú kor­mányban egyetlen új tárca szü­leteti; a szudáni ügyek állam- miniszteri tisztjét Badran eddi­gi talajjavításügyi miniszter kapta meg, s megszüntették a líbiai ügyekkel foglalkozó mi­nisztériumot. Az egyiptomi államíigyész-hi- vatal bejelentette, hogy letar­tóztatták annak a földalatti szervezetnek minden 75 tagját, amely felelős a kairói katonai akadémiu ellen múlt csütörtö­kön intézett támadásért és az államhatalom megdöntésére irányuló összeesküvésért. A je- enlés szerint az államügyész be­fejezte a vizsgálat első szaka­szát. Az őrizetbe vett szemé­lyek közölt 16 kadét, két hadi- tengerész található, a többiek jórészt diákok és egyetemi hall­gatók. Valamennyien az „Iszlám F elszabaditási Szervezet“ nevű csoport tagjai. Tüzpárbaj a Golan-fennsíkon Damaszkusz — Szórványos éjszakai lövöldözésekről érke­zett jelentés a Hermán hegy térségéből. A damaszkuszi rádió szerint a tüzérségi egységet páncélosok és páncélos elhárító fegyverek bevetésével lezajlott összecsapások a reggeli órák­ban is folytatódtak. Az izraeli tüzérség az éjszaka folyamán egy szíriai települést lőtt a hogy lábánál. Egy polgári sze­mély életét vesztette, három személy pedig megsebesült. Egy későbbi jelentés szerint mindkét részről megerősített támadások indultak, amelyek során páncé­los elhárító rakétákat is beve­tettek. A FRANCIA BALOLDAL KÖZÖS NAGYGYŰLÉSE Mitterand és Marchais vázolták az elképzeléseiket Párizs — Több mint százez­ren vettek részt csütörtökön este Párizsban a baloldali pár­tok közös nagygyűlésén, amely a baloldali egység nagyszabású megnyilvánulása volt a vá­lasztási harcban. A rendkívül forró, lelkes hangulatban lezaj­lott gyűlésen Francois Mitle- rand kijelentette, hogy ha el­nökké választják, a baloldal közös programja alapján kor­mányozza az országot, s egy igazságosabb és testvéribb tár­sadalom megteremtésére törek­szik. A most folyó választási kam­pányban a jobboldali jelöltek sokat emlegetik de Gaulle-1. De csak azért, mert az ő révén ju­tottak hatalomra, de ők „ma­gántulajdonuknak“ tekintik Franciaországot s egymás kö­zött is olyan elkeseredett ma­rakodást folytatnak, mintha „egy zsákmány fölött osztoz­kodnának". A baloldal nem a maga számára, hanem az egész francia nép számára akarja megszerezni a hatalmat, s nem akarja két táborra osztani az országot. Célja az egész francia nép tömörítése, hogy felépít­hesse azt a társadalmat, amely­ről „apáink álmodtak". Georges Marchais, a Francia Kommunista Párt főtitkára hangsúlyozta, a baloldal négy fő célja: jobb életviszonyok te­remtése a dolgozók számára; a gazdasági válság leküzdése ér­dekében a gazdaság döntő emeltyűinek a nemzet kezébe való vétele; a demokrácia és a szabadságjogok kiszélesítése s végül a nemzeti függetlenség és a nemzeti együttműködés politikája s Franciaországnak a béke megszervezésében való tevékeny részvétele. Mitterand még a nagygyűlés kezdete előtt rádióvitát folyta­Kennedy szenátor elégedett kőrútjával New York — Edward Ken­nedy amerikai demokrata párti szenátor hazatért egyhetes ke­let-európai és szovjetunióbeli körútjáról, és a New Yorki repülőtéren elégedetten nyilat­kozott tapasztalatairól. El­mondotta, hogy mindenütt szí­vélyesen fogadták és alkalma volt sokoldalú megbeszélése­ket folytatni a Szovjetunió szá­mos vezetőjével. Megemlítette, hogy egyebek között beszéltek a közel-keleti problémákról, és az Egyesült Államoknak a megoldásukban játszott szere­péről. A szenátor ismét határozot­tan cáfolta, hogy pályázik az elnökség megszerzésére a so- ronkövetkező választásokon. Sajtótitkára azonban később óvta a tudósítókat Kennedy szavainak helytelen értelmezé­sétől. Hangsúlyozta, hogy a szenátor még nem döntött el­nökválasztási terveiről és va­lószínűleg csak jövőre jelenti be szándékát. Jelenleg viszont kétségtelenül nem tekinti ma­gát pályázónak. tott Giscurd d’Estaing pénzügy- miniszterrel, aki szintén pályá­zik az elnöki tisztségre. Az or­szágszerte nagy érdeklődéssel követett vita középpontjában a gazdasági kérdések álltak. Mit­terand hangsúlyozta, hogy a pénzügyminisztert súlyos fele­lősség terheli azért a válsá­gért, amelybe a francia gazdaság került. Az ő minisztersége ide­jén öltött riasztó méreteket az infláció s a frank havonta át­lag 1 százalékot vesztett érté­kéből a nyugatnémet márkához képest. Tegnap sajtókonferenciát tartott jobert francia külügymi­niszter is, aki Chaban Delmas volt miniszterelnököt, a gaul- leisták jelöltjét támogatta. Azt állította, hogy Franciaország jelenlegi kiil- és belpolitikája bevált és ennek folytatását -.rekis °gy gaulleista elnök tud­ja biztosít;..;! ~ — Folytatja munkáját a Komszomol - kongresszus Moszkva — Pénteken dél­előtt ismét plenáris üléssel folytatódott a Komszomol XVII. kongresszusa. A küldöttek megvitatják a szekcióülések eredményeit. A 12 szekció ta­nácskozásain ajánlásokat dol­goztak ki, amolyek a Komszo­mol tevékenységének a továb­bi javítására irányulnak. Mint bejelentették, ma elin­dulnak az első komszomolista brigádok Moszkvából, Lenin- grádból és az összes szövetsé­ges köztársaságból a Bajkai— Amur vasútvonal építésére. A 3200 kilométeres vasúti fővo­nal most kezdődő építkezése fe­lett a Komszomol védnökséget vállalt. A szekcióülések után a Kom­szomol kongresszusának kül­döttei találkozókat tartottuk a párt és a Komszomol veterán­jaival. A Nagy Honvédő Hábo­rú hőseivel, a munkásosztály és a parasztság kiemelkedő képviselőivel, neves szovjet tu­dósokkal, írókkal, művészekkel és sportolókkal. EDWARD HEATH volt brit miniszterelnök, a konzervatív párt vezetője azt tervezi, hogy május 24-én Kínába utazik, s kínai vezetőkkel tárgyal. Heath eredetileg még januárban, ami­kor miniszterelnök volt, szán­dékozott Kínába utazni. WASHINGTONBAN szovjet- amerikai jegyzőkönyvet írtak alá, amely javaslatokat tartal­maz a légkör ipari szennyezett­ségének csökkentésére. AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK vál­lalkozó körei a szovjet—ameri­kai kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok további normalizá­lását szorgalmazzák. NYUGATNÉMET—AMERIKAI devizakiegyenlítési megállapo­dást írtak alá Bonnban, amely alapján az NSZK a következő két évben 2,2 milliárd dollár­ral járul hozzá a területén ál­lomásozó amerikai csapatok fenntartási költségeihez. RÓBERT STRAUSZ HUPE-t ne vezték ki az Egyesült Államok új svédországi nagykövetévé. Ez újabb lépés a két ország kö­zött a vietnami háború idején hűvössé vált viszony javításá­ra. A „DOWN PATROL“ fedőnevű NATO-hadgya korlat portugál hadihajók részvétele nélkül kezdődött meg. A május 11-ig tartó gyakorlatban 11 tagország 80 hajóegysége vesz részt. FRANZ JONAS osztrák állam­elnököt Bécsben a parlament márvány oszlopcsarnokában ra­vatalozták fel. Pénteken már a reggeli órákban hosszú sorok­ban várakoztak a végső tiszte­letadásra a bécsiek. ALEXSZEJ LEONOV szovjet űrhajós kijelentette, hogy a Szojuz—Apollo szovjet—ameri­kai közös kozmikus űrrepülési program sikeres előkészítése a két ország kozmikus együttmű­ködésének kiindulópontjává válhat. A TANAKA KORMÁNY kényte­len volt- elhaVasztaui a japán- kínai légügyi egyezmény ratifi­kálásra való előterjesztését. A halasztás oka az, hogy a hatal­mon levő konzervatív párt ve­zetősége képtelen volt egységes álláspontra jutni az immár alá­írt egyezmény értékelésének kérdésében. AZ ÉSZAK-ÍRORSZÁGI polgá­ri jogokat védő szövetség nyi­latkozatban mutatott rá arra, hogy az Észak-lrországban állo­másozó brit katonai egységek nem nyilváníthatók békés egy­ségeknek. A DÉL-AFRIKAI nemzetgyűlé­si választások végeredménye szerint a nemzeti párt 122, az egyesült párt 41, a haladó párt 6 mandátumot szerzett. Jirí Götz átadta megbízólevelét Bonn — Jirí Götz, hazánk el-, sö bonni nagykövete Bonnban átadta megbízólevelét Gustav Ueinemann köztársasági elnök­nek. Heinemann a megbízólevél át­vételét követően kijelentette, hogy a kölcsönös nagykövet- csere hozzájárul a két ország kapcsolatainak további normali­zálásához. NIXON JÓLÉTET ÍGÉR AMERIKÁNAK Jackson — Nixon amerikai elnök a Mississippi állambeli Jacksonban az amerikai törté­nelem legragyogóbb éveit ígér­te 15 000 főnyi hallgatóságá­nak elnöksége hátralévő két esztendejére. Elismerte, hogy jelenleg az infláció és a terme­lés csökkentése a gazdasági élet súlyos gondjaira vall, de jóslata szerint az irányzat már az év második felében megfor­dul, „1975 nagyon jó év lesz, 1976 pedig... a legjobb év Amerika történelmében, a leg­virágzóbb." Az elnök a Mississippi be­széddel újabb országos előadó­körutat kezdett, amellyel —. biztos források szerint — meg­ingott népszerűségét és a ve­zetési képessége iránt megcsap­pant bizalmat igyekszik helyre­állítani. Ebből a szempontból nem véletlenül választotta ki­induló pontnak a déli Missis­sippi államot. Ennek az állam­nak konzervatív lakossága az 1972-es választásokon ugyanis elfordult hagyományos jelöltjé­től, Wallace-tői és túlnyomó többséggel az ő jelöltségét tá­mogatta. Jackson város repülő­terén most is lelkes tömeg fo­gadta az elnököt.

Next

/
Thumbnails
Contents