Új Szó, 1974. április (27. évfolyam, 77-101. szám)

1974-04-23 / 95. szám, kedd

NEMZETVÉDELMI MINISZTERÜNK BELGRÁDBAN NÉHÁNY SORBAN A JUNTA MARXISTA-ELLENES „HADJÁRATA“ Belgrád — Martin Dzúr had­seregtábornok nak, hazánk nem­zetvédelmi miniszterének ve­zetésével ötnapos hivatalos ba­ráti látogatásra Jugoszláviába utazott a csehszlovák néphad­sereg küldöttsége. A belgrádi repülőtéren i küldöttséget Nikola Ljubicsics hadseregtábornok, Jugoszlávia nemzetvédelmi minisztériuma szövetségi titkára, valamint a jugoszláv hadsereg és a kül­ügyminisztérium szövetségi titkárságának képviselői fogad­ták. Martin Dzúr ezt követőéi* baráti légkörben megbeszélést folytatott Ljubiceiccsal a két ország hadseregeinek további együttműködéséről. Hazánk nemzetvédelmi mi­nisztere meglátogatta a belgrá­di katonai akadémiát. MESSMER: MITTERANO A FÖ ELLENFÉL Párizs — Messmer francia miniszterelnök kijelentette: szolidaritást vállal pártja, az UDR határozatával és a válasz­tási kampányban Chaban—Del- más elnökjelötségét fog.ja tá­mogatni. A miniszterelnök ugyanakkor felszólította a koa­líció elnökjelöltjeit: egymás kö­zötti vetélkedésük közben se feledkezzenek meg arról, hogy jő ellenfelük Fancois Mitter- rand, a baloldal közös elnök­jelöltje és a második forduló­ban egyesült erővel az Ő győ­zelmét kell majd meghiúsíta- niok. Chaban-Delmas hívei között mindenesetre nyugtalanságot keltett, hogy a legutóbbi köz­véleménykutatások szerint nem­csak Mitlerrand térhódítása növekszik. hanem Giscard D'Estaing is megelőzi Chaban* Delmasjt. Ami a második forduló vár­ható kimenetelét illeti, a bel­ügyi szervek értékelése sze­rint nagyon szoros küzdelem várható. A jobboldali sajtó közben a baloldal közös jelöltjének elő­retörése láttán olyan manőver­be kezdett, amely arra irányul, hogy megoszlást idézzen elő a baloldal soraiban, a szembefor­dítsa egymással a szocialistá­kat és a kommunistákat. Mitter- rand több beszédében és nyi­latkozatában hangsúlyozta: el­nöki programját a baloldali pártok közös kormányprogram­jára alapozta, s ha elnökké vá­lasztják, tiszteletben fogja tar­tam a közös programban vál­lalt kötelezettségeket. Saigon hátráltatja a DIFK-küldöttség munkáját Hanoi — A dél-vietnami fe­lek kétoldalú katonai vegyes bizottságának DIFK-lagozata jegyzékben kérte a nemzetkö­zi ellenőrző és felügyelő bi­zottság elnökét, hogy a nem­zetközi testület vizsgálja ki azt a 106 tűzszünet sértő cselek­ményt, amelyet a saigoni kor­mányzat 1974. március 20-a és április 12-e között követett el Vietnam déli részének felsza­badított területei ellen. A DIFK katonai küldöttsége már a kétoldalú katonai vegyes bizottság ülésén keményen el­ítélte a saigoni kormányzatot amiatt, liogy az utóbbi időben fokozta teríiletrabló hadművele­tiéit és bomba támadásait a DIFK ellenőrizte térségek ellen, saját kerületein pedig még nagyobb erővel folytatta „pacifikációs műveleteit.“ A Dél-vietnami Köztársaság küldöttei a kétoldalú katonai testület ülésén megbélyegezték Saigont amiatt is, hogy össze­esküvéseket szőtt a DIFK dele­gációja tevékenységének meg­bénítására, s mondvacsinált űrügyekre hivatkozva egyolda­lúan sorozatosan félbeszakítot­ta a katonai vegye? bizottság munkáját, ily módon megaka­dályozva annak mindennemű levékenységét. A demokratikus dél-vietnaiuí Kountie rövidesen bemutatkozik Niamey, Algír — Hamani Diori, a megdöntött nigeri ál­lamfő él — adta hírül Seyni Kountie alezredessel folytatott beszélgetése után az AFP tudó­sítója. A francia újságírónak adott nyilatkozatában Niger új katonai vezetője nem volt ugyan hajlandó hivatalos for­mában cáfolni a Diori haláláról elterjedt híreszteléseket, de közölte, hogy a volt államfő fiára vonatkozóan többször is kérdéseket intézett a legfel­sőbb katonai tanácshoz „arról a helyről, ahol őrizetben tart­ják“. Az AFP tudósítójával a to­vábbiakban azt is közölte Kountie, hogy hamarosan be­szédben fogja vázolni program­ját, tájékoztatni akarván a nemzetközi közvéleményt a ve­zetésével hatalomra került leg­felsőbb katonai tanács célkitű­zéseiről. Algírból érkezett jelentés szerint Bumedien államfő meg­bízottat küldött Nigerbe azzal a feladattal, hogy próbáljon kapcsolatba lépni Kountie alez­redessel. Mint ismeretes, Kad­hafi líbiai elnök egy héttel ezelőtt miniszterelnökét indí­totta útnak Niamey-ba. Dzsal­ludnak azonban nem sikerült találkoznia az új nigeri állam­fővel, mert repülőgépét nem fo­gadták Niger fővárosában. kormányzat képviselői éleson bírálták a saigoni fái újabb szabotázscselekményeit, s le­szögezték: a saigoni kormány­zat manővereivel további ne­hézségeket gördít a DIFK kül­döttsége szabályszerű tevékeny­ségének útjába, aláássa a két dél-vietnami fél együttműködé­sének minden lehetőségét, aka­dályozza a kétoldalú katonai vegyes bizottságot feladatainak végrehajtásában, és súlyosan veszélyezteti a Vietnamról szó­ló párizsi megállapodást. A DIFK katonai küldöttsége végül erélyesen követelte, hogy a saigoni fél teljes mértékben állítsa vissza és maradéktala­nul szavatolja a DIFK-tagozat tagjainak előjogait és mentel­mi jogait, biztosítsa a megfele­lő feltételeket a DIFK küldött­ség a kétoldalú katonai vegyes bizottság szabályszerű tevé­kenységéhez, tartsa tiszteletben mindkét félnek a tárgyalóasz­talnál való felszólalásához va­ló jogát, s hagyja abba a konferencia szabotálását. MILOŠ JAKEŠNAK, a CSNP Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottsága elnökének vezetésé­vel csehszlovák küldöttség érkezett Bulgáriába. CZINEGE LAJOS vezérezre­des, Magyarország honvédelmi minisztere katonai küldöttség élén hivatalos baráti látogatás­ra Kubába érkezett. WALDHEIM ENSZ-főtitkán a Biztonsági Tanácshoz intézett jelentésében közölte, hogy má­jus közepén 329 fővel csökken­ti a Közel-Keleten állomásozó ENSZ-rendkívüli erők létszá­mát. Jelenleg 6788 ENSZ-kato- na tartózkodik Közel-Keleten. A döntést pénzügyi megfonto­lásokból hozták. GÖRÖGORSZÁGBAN 16 volt miniszter, akik az 1967. ápri­lis 21-1 katonai -államcsíny előtt különböző görrtcT kor­mányokban tevékenyl k, kö­vetelte, hogy a katonai rezsim adja át a hatalmat olyan kor­mánynak, amelyet a görög nép választ. ÉSZAKÍRORSZÁGBAN újabb terrorcselekményeket követtek el. A négy és fél éve tartó vé­res zavargásoknak eddig 1001 halálos áldozata van. KARJALAINEN finn külügy­miniszter kijelentette, hogy napjainkban adottak a feltéte­lek az európai biztonsági és együttműködési értekezlet má­sodik szakaszának sikeres be­fejezéséhez. Ez lehetővé ten­né, hogy Helsinkiben hamaro­san megkezdődjön a konferen­cia harmadik szakasza. AZ INDIAI NEMZETKÖZI JO­GI TÁRSASÁG Új Delhiben megtartott konferenciája elítél­te azt a tervet, hogy Diego Garcia szigeten amerikai hadi­tengerészeti támaszpontot hoz­zanak létre. A konferencia ha­tározata megállapítja, hogy im­perialista katonai támaszpon­toknak az Indiai-óceánon való létrehozása fen veget i a térség országainak politikai függet­lenségét. A KAMBODZSAI hazafias erők felszabadították a fővá­rostól 29 kilométerre fekvő Koinpong Luongot. HASSZÁN AL-BAKR iraki köztársasági elnök alelnöknek nevezte ki Taha Mohieddin Maaruí vezető kurd személyi­séget, Irak eddigi római nagy­követét. A hírügynökségek a kinevezést összefüggésbe hoz­ták a kurd—-Iraki viszállyal. Santiago — A chilei fasiszta junta törvényerejű rendelete értelmében utcák, városnegye­dek, épülettömbök, parkok és terek a jövőben nem viselhetik marxista személyiségek vagy a marxista ideológiával valami­lyen kapcsolatban álló szemé­lyek nevét. A chilei hivatalos lap rendelete értelmében az utcák, városrészek stb., elneve­zése többé nem lehet .politi­kai jellegű“ s az esetleges új neveket jóváhagyás végett a hatóságok elé kell terjeszteni. A santiagói hadbíróság, amely a múld héten szerdán kezdte meg az egység kormá­nyához hű több mint 60 katonai és polgári személy ügyének tárgyalását, hétfőn folytatta a „kirakatpert“. A bíróság előtt állók egyetlen „bűne“ az volt, hogy az Allende-kormány ide­jén többé-kevésbé szorosan együttműködtek különféle hala­dó pártokkal. A „kirakatper1* légkörére jellemző az egyik védőügyvéd nyilatkozata. Új­ságíróknak amiatt panaszko­dott, hogy a per során a véde­lemnek tartózkodnia kell min­den ékesszólástól. A per eljá­rási szabályzatát írásban közöl- tők velük, s a védőügyvédnek az írásban előre benyújtott vé- dőbeszéd szövegének felolvasá­sára kell szorítkozniuk. SZŰNJÉK MEG A KUBA ELLENES BOJKOTT Atlanta, — Washington — Kuba gazdasági és politikai diszkriminációjának felszámo lását követelték az Amerikai Államok Szervezete / AÁSZ j at­lantai ülésszakán. Az ülésszak megnyitóján Pe­ru és Argentína külügyminisz­tere kijelentette, hogy a térség országai érdekeinek megfele­lően helyre kell állítani Kuba jogát az AÁSZ tevékenységében való részvéteire. Kuba elszige­telésének politikája nem egyéb anakronizmusnál, amely azt mutatja, hogy a valamennyi latin-amerikai ország számára fontos kérdést egyáltalán nem reálisan kezelik. Kuba-ellenes szankciók alkalmazása „veszé­lyes feszültséget“ teremt a kon­tinensen — állapította meg Al­bérlő Vignes argentínai kül­ügyminiszter. A Kubára kimondott bojkott megszüntetéséért szállt síkra Miguel Angel de la Flór Valié perui külügyminiszter is. Ha­vannának ismét részt kell ven­nie az amerikaközi párbeszéd­ben — hangoztatta a miniszter, rámulatva arra, hogy a Kuba elleni blokád politikája ellent­mond a mostani • nemzetközi helyzetet jellemző enyhülés légkörének. A Washington Star News szerint fokozatosan lemorzso­lódik Kuba politikai és gazda­sági blokádjának politikája, amelyet az Egyesült Államok kényszerűéit az AÁSZ tagál­lamaira. A latin-amerikai képviselők nyilatkozataival éles ellentét­ben álló kijelentéseket tett Kissinger amerikai külügymi­niszter. Atlantai beszédében Kissinger szót sem ejtett a la­tin-amerikai népeket élénken érdeklő problémákról, így arról a diszkriminációs politi­káról sem, amelyet az USA folytat a latin-amerikai orszá­gokkal való kereskedelmi és gazdasági kapcsolataiban. Kissinger kijelentette: az Egyesült Államoknak egyelőre nincs szándékában a diplomá­ciai kapcsolatok felvétele Ku­bával, és nem is szeretné, ba az amerikai—kubai kapcsolatok kérdése fontos témaként sze­repelne a* AÁSZ közgyűlé­séinek ülésszakán. Választások Kolumbiában Bogota — A kolumbiai vá­lasztások végeredményét még nem tették közzé, de a szava­zatok mintegy ötven százaléká­nak átszámlálása után szinte teljesen bizonyosra veszik a li­berális párt jelöltjének, Alfon- so Lopez Mlchelsennek győ­zelmét. A liberális párt 60évqa jelöltjét telefonon felhívta leg­erősebb ellenfele, a konzerva­tív párt színeiben indult Alvaro Gomez Hurtado, s gratulált na­há győzelméhMt. A szocialista közösség által folytatott külpolitika követke­zetességének és dinamizmusának új meggyőző bizonyítéka­ként értékeli a moszkvai Pravdában Szergej Visnyevszkij a. Varsót Szerződés Politikai Ta nácskozó Testületének április 17—18-án megtartott tanácskozását. A Varsói Szerződés legfőljb irányító szervének határoza­tai — írja a moszkvai Pravda — a nemzetközi helyzet mély­reható marxista elemzését tar­talmazzák, s megjelölik a he­lyes utat a nemzetközi politi­kai légkör egészségesebbé té­teléhez. A lap emlékeztet — amikor 1966-ban a PTT tanács­kozásán javasolták az európai biztonsági értekezlet összehívá­sát, a nyugati szkeptikusok „megvalósíthatatlan utópiáról“ beszéltek. Ez az „utópia“ még­is napjaink élő valóságává lett. A varsói tanácskozás résztvevői teljes joggal álla­píthatták meg, hogy az eny­hülési folyamat uralkodó ten­denciává vált Európában. „A szocializmus és a béke oszthatatlan, — állapítja meg a moszkvai Pravda. A szocializ­mus az egész világ előtt dina­mikus békeszerelő erőként je­lenik meg, amely minden ak­ciójával meggyorsítja a pozitív folyamatokat a nemzetközi po­rondon“. Mint írja, a közvéle­mény széles rétegei támogatják a tagországoknak az összeuró­pai értekezlet sikeres befejezé­sére vonatkozó felhívását. A szocialista országok a maguk részéről kötelezettséget vállal­tak, hogy elősegítik az érte­kezlet mielőbbi sikeres lezárá­sát, s megállapították, hogy an­nak zárószakaszát legfelső szin­ten célszerű megtartani. Az SZKP lapja a továbbiak­ban utal arra, hogy a tagor­szágok foglalkoztak a politikai A BIZTONSÁG DÖNTŐ TÉNYEZŐJE enyhülés katonai enyhüléssel való kiegészítésének kérdésé­vel, s pozitívan értékelték a haderőcsökken tiési megállapo­dás esélyeit. Végül emlékeztet: a varsói tanácskozás állást foglalt az enyhülés egyetemes­sége mellen, s ezzel kapcso­latban fontos dokumentumokat fogadott el a közel-keleti és a vietnami helyzetről. Végezetül u moszkvai Prav­da rámutat: a nemzetközi lég­kör javításának útjában még számos akadály áll. A feszült­ség lovagjai az elmúlt héten is sokat hallattak magukról a hadiipari komplexumok irodái­ban, s a Pentagonban, és más atlanti vezérkaroknál. Tel Avlv-i és saigoni kormányszo­bákban, s nem kevésbé Peking- ben. A Krasznaja Zvezda a Lenin születése évfordulójának szen­telt nagy elméleti cikkébeA szintén foglalkozik a varsói ta­nácskozással. „A most véget ért tanácskozás — írja —, vagyogó bizonyítéka volt an­nak, hogy a szocializmus nö­vekvő hatást gyakorol a világ­forradalmi folyamatra“. Ugyan­ez a lap vezércikkében han­goztatja, hogy az osztályalapon álló internacionalista szovjet külpolitikában központi helyet foglalnak el a szocialista álla­mok sokoldalú testvéri kapcso­latainak megszilárdítására tett erőfeszítések. „A szocialista or­szágok szilárduló testvériségé­nek, aktív és célirányos külpo­litikájának újabb megerősítését jelentette a politikai tanácsko­zó testület tanácskozása és az ott elfogadott dokumentumok“ — hangoztatja a lap. A Szelszkaja Zsizny, amely ugyancsak az SZKP Központi Bizottságának orgánuma, ,4frn- zetközi szemléjében megálla­pítja: az ilyen jellegű találko­zók minden esetben óriási ér­deklődést keltenek a politikai megfigyelők körében, mert ezeken dolgozzák ki az egész szocialista közösség stratégiáját és taktikáját a nemzetközi helyzet kulcs­kérdéseiben. Európában ma nincs fontosabb feladat, mint a béke és biztonság garantálá­sa. A történelem tanúsága sze­rint az utóbbi háromszáz évben az európai földrészen 168 eset­ben robbant ki háború és fegy­veres konfliktus, s csak az utóbbi 29 évben volt béke. Ez mindenekelőtt azzal magyaráz­ható, hogy a Varsói Szerződés a biztonság döntő tényezőjévé vált Európában. A legfrissebb jelentések sze­rint Michelsen 1217 515 sza­vazatot kapott, második helyen áll Alvaro Gomez Hurtado 765 715 szavazattal, őt követi a Nemzeti Népi Szövetség je­löltje, Marta Eugénia Rojas asszony 226 257 szavazattal, majd Hernando Echeverri Me~ jta, a kommunista páa*t jelöltje 62 612 szavazattal, s a sort Hermes Duarte, a Keresztény Szocialista Párt favoritja zárja 1745 szavazattal. Megfigyelők egyöntetűen azt hangsúlyozzák, hogy a választá­sokon minden képzeletet felül­múlóan „alacsony volt a szava­zók részvétele“. Gromiko—Kennedy találkozó Moszkva — Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter Moszk­vában fogadta Edivard Kennedy amerikai szenátort, aki a Szov­jetunió parlamenti csoportjá­nak vendégeként látogatott az országba. Edward Kennedy a beszélge­tés során érdeklődést tanúsí­tott a szovjet—amerikai kap­csolatok különféle aspektusai, köztük a stratégiai fegyverkor­látozás kérdései és tt két or­szág közötti kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok iránt. A találkozón véleménycserét foly­tattak más kérdésekről, köztük ,a közel-keleti rendezésről és az európai biztonságról is. Japán—kínai megállapodás Pekingben Csi Peng fej kínai külügyminiszter és Ogava Hei- siro japán nagykövet aláírta a két ország légiforgalmi meg­állapodását. Alig néhány órával a megál­lapodás aláírása után a tajvani kormány azonnali hatállyal ki­tiltott minden japán repülőgé­pet Tajvan légiteréből. Egyide­jűleg elrendelte, hogy a tajva­ni légitársaság szombati ha­tállyal számolja fel összes ja- páni járatait. Kommentárunk

Next

/
Thumbnails
Contents