Új Szó, 1974. április (27. évfolyam, 77-101. szám)

1974-04-03 / 79. szám, szerda

HATÁROZAT A ROMÁN KOMMUNISTA PÁRT SZERVEZETI SZABÁLYZATÁNAK MÓDOSÍTÁSÁRÓL PRn A Román Kommunista Párt Központi Bizottságának legutób­bi plenáris ülésén határozatot fogadtak el, amelynek értelmé­ben „a párt vezető szervei kö­zött mutatkozó egyes párhuza­mok felszámolása, a párt- és ál­lami tevékenység operativitásá­nak növelése és jobb egybehan­golása érdekében“ módosítják: a párt szervezeti szabályzata nak 22. szakaszát. Ennek ér­telmében a Román Kommunista Párt Végrehajtó Bizottsága új szervet választ, az úgynevezett Állandó Irodát. Ez az új szerv a következő személyiségekből áll-' a Román Kommunista Párt főtitkára; a Román Szocialista Köztársaság elnöke; az államta­nács ügyvezető alelnöke; a mi nisztertanács elnöke, a minisz­tertanács első alelnöke, a mi­nisztertanács egy vagy két al elnöke, a gazdasági és társa­dalmi tevékenység központi m u n k á s el 1 e n o r zés i tanácsának elnöke; az állami tervbizottság elnöke; a Román Szakszerveze­tek Általános Szövetsége köz ponti tanácsának elnöke; az RKP KB titkárai. A módosított szervezeti sza­bályzat szerint az állandó iro­dának az a feladata, hogy biz tositsa a párt és állami tevé­kenység operatív egybehango­lását. Áz Állandó Iroda létreíio zásával olyan új fórum létesült, amelynek keretein belül az or­szág legtöbb feladattal és lég nagyobb felelősséggel felruhá­zott személyisége, az államel­nök állandó érintkezést tarthat a Román Szocialista Köztársa ság fontosabb párt- és állami tényezőivel. A szervezeti szabályzat 22. szakaszának módosítását jóvá­hagyás végett a Román Kom rnunista Párt XI. kongresszusa elé terjesztik. JUGOSZLÁV—EGYIPTOMI KÖZLEMÉNY A csapatszélválaszlás csak az első léj^és Belgrád — Belgrádban közzé­tették a Szadat egyiptomi ál (amfő március 28-tól 30 ig Ju­goszláviában tett látogatásáról és Tito elnökkel Brioni szige­tén folytatott megbeszéléseiről kiadott közös közleményt. A két fél úgy véli, hogy a közel-keleti problémát tartósan és igazságosan kell rendezni, mégpedig úgy, hogy „az izraeli csapatoknak ki kell vonulniok az összes, az 1967-es háború idején megszállt arab terület­ről. Biztosítani kell ezenkívül a palesztinai arab nép törvé­nyes nemzeti és önrendelkezési jogainak érvényesítését“. A két elnök meggyőződése, hogy a „Szuezi csatorna mentén történt asapatszétválasztás csak akkor járulhat hozzá a tartós béke megvalósításához, ha az valóban az általános rendezésnek csak az első lépését jelenti. A béke biztosításában minden érdekelt jelnek részt kell vennie, így a palesztinai jel szabadít ási moz­galom teljes jogú képviselője riek is“. A közös közlemény ezután elmondja, hogy a jugoszláv el­nök tájékoztatta vendégét az európai helyzetről. A két elnök megállapította, hogy az európai biztonság és együttműködés szoros összhangban van a me­diterrán térség helyzetével és a közel-keleti probléma megoldá sával. A közös közlemény „rendkí­vül fontos“ eseményként érté­keli az ENSZ közgyűlés küszö­bönálló rendkívüli ülésszakát, amelyen „szükség van az el nem kötelezett országok egybe­hangolt közös fellépésére“. A dokumentum nagy teret szen­tel a jugoszláv egyiptomi bi­laterális együttműködésnek, amelynek keretében Jugoszlávia „aktívan részt vesz Egyiptom újjáépítésében“. Szadat egyip tömi látogatásra hívta meg a jugoszláv elnököt, aki a meg­hívást elfogadta. Japán-kínai olajmegállapodás XA/ashingtonban 1949. ápri- »* lis 4-én írták alá a NATO (North Atlantic Treaty Organisation) alapokmányát 10 európai kapitalista ország, va­lamint az Egyesült Államok és Kanada külügyminiszterei. Az Északatlanti Szerződés Szervezete létrehozásának pil­lanatától kezdve a hideghábo­rús, revansista imperialista kö rök reakciós politikáját támo­gatta, sőt napjainkban is hason­ló militarista célokat követ. A NATO háborús tervei tehát a múltban és jelenben egyaránt a szocialista közösség egységé­nek megbontására, annak kö­vetkezetes, békés egymás mel­lett élésen alapuló nemzetközi politikai irányvonalának meg­változtatására irányultak. A NATO katonai tömb az im perializmus hegemonista törek­véseinek a legalapvetőbb táma­sza, illetve azok megvalósításá­nak eszköze. A NATO-paktum tagjai sohasem titkolták, hogy reakciós tömbjük mindenekelőtt Nyugat-Európa térségében ál­lomásozó egységeit tekinti vi­láguralomra törő tervei alappil­lérének. A NATO negyedszázados te­vékenységét értékelve egyértel­műen leszögezhetjük, hogy a paktum alapvető jellegzetessé­gei és céljai az eltelt 25 év alatt lényegében változatlanok maradtak. A NATO alakulásá­nál a nemzetközi reakciós bur­zsoázia játszotta a kezdeménye­—decemberi időszakban. A megállapodás szerint a japánok jelenleg 74,80 dollárt fizetnek egy barrel kínai olajért. A ja­pánok szerettek volna nagyobb mennyiségű olajat, a kínaiak azonban a jelek szerint nem voltak hajlandók a mennyiség lényeges megnövelésére — mu­tattak rá tokiói olajipari körök­ben . PUGWASH KONFERENCIA kezdődött Krakkóban „az euró­pai politikai helyzet, a fegyver­kezési verseny és a leszerelés távlatai“ témáról. Az értekezle­ten Hannes Alfwen Nobel-díjas svéd fizikus professzor elnököl. A tanácskozáson 20 országból vesznek részt tudósok. OLASZORSZÁGBAN átlagosan 30 százalékkal emelkedik a vasúti díjszabás. Az új rendel­kezések értelmében a menetje­gyek első osztályon 35, máso­dik osztályon 25 százalékkal megdrágulnak. Ezenkívül csők kentik a csoportos utazások esetén biztosított egyes kedvez menye két. PANAMÁBA érkezett Ells- worlh Bunker különleges meg­bízatású amerikai nagykövet, hogy megkezdje az új Panama- csatorna szerződéssel foglalko­zó tárgyalások harmadik for­dulóját. Legutóbbi, januárban folytatott megbeszélései során keretszerződést alakított ki partnereivel, és ezt februárban Kissinger amerikai és Tack pa­namai külügyminiszter kézje­gyével látta el. AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK au­tógyártó iparában további 34 000 munkás vesztette el állását. Detroitban, valamint az ország 11 más városában szünetelt az autógyártás. A General Motors, a Ford-művek és a Chrysler Corporation az egyre növekvő eladási nehézségekre hivatkoz­va eddig már több mint 100 ezer dolgozójának mondott fel. Ezenkívül több tízezer autóipa­ri munkás váll az időleges el­bocsátások áldozatává. ENSZ jelentés Genf — Az Egyesült Nemze­tek európai gazdasági bizottsá­gának Genfben nyilvánosságra hozott jelentése szerint a nyu­gat-európai tőkés országoknak idén uz árak 10 százalékos emelkedésére kell számítaniok. Az egyre növekvő kőolajárak miatt ezekben az országokban idén tovább csökken a gazda ság növekedésének üteme, amely már 1973-ban is csak 0 százalék volt. A nyugat-euró­pai tőkés országokban idén az egyre növekvő munkanélküliség is komoly probléma. A jelentés megemlíti, hogy az európai szocialista országokban a fogyasztói árak 1973 bán sta­bilak maradtak. Ezeknek az or­szágoknak a társadalmi összter­méke 7,1 százalékkal növeke­dett és a tervezettnél nagyobb volt. Új terrorhullám Észak-! ro r szagban Belfast városnegyedeiben napirenden vannak a bombarobbanások. Képünkön a Belfast protestáns negyedében végrehajtott bomba merénylet következményei láthatók. (Telefoto: ČSTK — UPI I Hat halálos és 29 sebesült ál­dozata van az erőszak új hul­lámának, amely a múlt hét vé­gén végigsöpört Észak-írorszá- gon. A hónapok óta tartó vi­szonylagos nyugalmat ismét bombák robbanása és a városi gerillák géppiszlolysorozataí törték meg. Az új terrorhullám kél tűz közé szorította a Bryan Faulkner vezette tartományi kor mányzást: egyrészt IRA provói, másrészt a protestáns unionista szélsőségesek akarnak olyan helyzetei teremteni, amelyben esetleg lehetetlenné válik a sunningdale i egyezmény ratiji kálása. A halálos áldozatok ez alkalommal valamennyien a katolikus kisebbség soraiból kerültek ki. A belfasti és a bán gori robbanások egy része azon­ban nyilvánvalóan az IRA műve. Bryan Faulkner és Frank King, az ulsleri angol csapatok parancsnoka Londonba repült és Wilson miniszterelnökkel a sün ningdale-i egyezmény sorsáról tárgyalt. Csütörtökre Londonba várják Lián Cosgrave t, az ír Köztársaság miniszterelnökét és valószínűleg vele egyetér­tésben döntenek a további lé­pésekről. Alkotmányreform Etiópiában? Addisz Abebu — Endalkacsev Makonnen miniszterelnök kor­mánya hétfőn ismét felszólítot­ta az etióp fegyveres erőket, hogy lámugassák Hailé Szelusz- szié császárt és hiúsítsanak meg minden olyan próbálko­zást, amely arra irányul, hogy zűrzavarba döntse az országot. Abije Abbebe emlékeztette a 44 000 főnyi hadsereget arra, hogy hűséggel tartozik a trón iránt. Abbebe kijelentette, hogy a kormány már megtisztította a hadsereget és a rendőrséget azoktól a „bomlasztó elemek­től, akik megpróbáltak polgár­háborút kirobbantani Etiópiá­ban“. Abbebe beszéde lényegében rádióbeszédének megismétlése volt. Megfigyelők emlékeztet­nek arra, hogy a hűségre fel­szólító beszéd megismétlése ar­ra utal, hogy Etiópiában az egy hónapja folyó polgári és kalo nai zavargások után még mai­dig bizonytalan a helyzet, és ző szerepet. Napjainkban szint úgy a fejlett imperialista álla rnok vezető monopolista; körei a NATO legodaadóbb támogatói. Az északatlanti tömb olyan időpontban jött létre, amikor a A „HIDEGHÁBORÚ- SZOLGÁLATÁBAN nemzetközi politikai színtéren kommunista és szovjetellenes hisztérikus légkört szító erők próbáltak tartósan gyökeret ereszteni. A NATO e tekintet­ben is „hű“ maradt önmagá­hoz, napjainkban a legmaka­csabb ellenzője a nemzetközi légkör enyhülését célzó törek­véseknek, a Szovjetunió béke- offenzívájának, az európai biz­tonsági rendszer megteremtésé­nek. Luns ENSZ-főtitkár szinte ha­gyományosan „szovjet veszély­ről“ beszól, arról hogy Nyugat- Európa biztonsága szempontjá­ból veszélyes lenne a Szovjet­unió és a szocialista közösség többi országa által javasolt bé kepolitika elfogadása. NATO-körökben hevesen el­lenzik nemcsak a nemzetközi légkör enyhülését, hanem u Szovjetunió és az Egyesült Ál­lamok közötti kapcsolatokban az utóbbi időben tapasztalható kedvező irányú változásokat. A NATO létrehozásával még tovább növekedett a második világháború utáni években amúgy is bonyolult nemzetközi kapcsolatokban tapasztalható politikai feszültség. A paktum életrehívása elindította az im­perialista országok katonai cé­lokra fordított államkiadásainak lavinaszerű növekedését. Ta­valy például a NATO-tagorszá- gok mintegy 120 milliárd dol­lárt fordítottak a fegyverkezés­re, és a NATO 25 éves működé­se folyamán mintegy másfél billió dollár összegre rúgott e katonai tömb hadi célokat szol­gáló kiadásainak nagysága; ez az összeg meghaladja azoknak a háborús károknak a nagysá­gát, melyeket a két világhábo­rú együttesen okozott az embei- riségnek. Az Egyesült Államok a NATO indulásának évében 13,5 milliárd dollárt, 1961-ben 43 milliárd dollárt, tavaly vi­szont mintegy 90 milliárd dol­lárt fordított katonai kiadásai­nak fedezésére. A többi NATO tagországban is hasonló irány­zat tapasztalható. Az utóbbi években részben Nagy-Britan­nia, részben az NSZK kezde­ményezésére a NATO többi eu­rópai tagországai kénytelenek voltak utólagosan módosítani katonai költségvetéseiket úgy, hogy évente mintegy 2—3 mil­liárd dollárral növelik katonai kiadásaikat. Ez az úgynevezett AD—-70 terv megvalósítása, amely jelentős mértékben hát­ráltatja a Szovjetuniónak az ENSZ fórumokon bejelentett le­szerelési javaslatait. Mint isme­retes, az ENSZ Biztonsági Ta­nácsában a Szovjetunió be jelen tette, hogy hajlandó 10 száza­lékkal csökkenteni katonai ki adásait, amennyiben a többi eu rópai országok is hasonló lé pésre szánják el magukat. A NATO n belül az erőviszo­nyokat figyelembe véve azt ta­pasztalhatjuk, hogy feltétlenül az Egyesült Államok hegemó­niája a kezdettől fogva szembe­ötlő. A NATO-val kapcsolatban nem hanyagolható el az a tény sem. hogy a paktum mindig is a gyarmati rendszer fenntartása mellett foglalt állást, tehát a gyarmatosító politikát folytató nemzetközi monopoltőke kiszol­gálójaként tevékenykedett. Napjainkban szintén a neokolo nialista érdekek egyik legmeg- rögzöttebb védelmezője. Végezetül megállapíthatjuk, hogy a NATO tevékenysége durván megsérti az Egyesült Nemzetek Szervezetének Char­táját, mely szerint nemzetközi védelmi csoportosulások csak akkor hozhatók létre, ha a vi­lág valamelyik részében ko­moly háborús veszély van kiala kulóban. A fenti tényekből egyértel­műen kitűnik, hogy a NATO paktum napjainkban is a hideg- háborús politika híveinek fő­hadiszállása“. (Pj hogy Endelkacsev Makonnen változatlanul nem bízik a had­sereg és a rendőrség valameny- nyi alakulatában. Etiópiái megfigyelők szerint már mutatkoznak az első jelei annak, hogy a miniszterelnök rádió- és televíziófelhívása né­mi hatással volt az ország la­kosságára. Az első ilyen jelet abban látják, hogy a polgári lé­gitársaság földi és technikai személyzete úgy dönLött, hogy hétfőn ismét munkába áll. Endalkacsev Makonnen mi­niszterelnök közölte, hogy ha­marosan Fehér Könyvet adnak ki a kormány politikájáról, és ebben külön fejezet foglalkozik majd a földreformmal, Etiópia egyik leyégetóbb problémájú val. A hét végén a haderők mind a három fegyverneme kinyílva nította hűségét Hailé Szelasszié császár iránt. Addisz Abebában megnyílt az alkotmány konferenciája, amely előkészíti majd az etiópiai al­kotmány reformját. Az alkotmá­nyozó konferenciát Endalka­csev Makonnen miniszterelnök, nyitotta meg. Beszédében hang­súlyozta, hogy a konferencia által kidolgozandó reform lég főbb rendeltetése az, hogy: „pontosan meghatározza a ha­talom megoszlását, rögzítse a kormány parlamenttel szembe­ni felelősségének elvét, abból a célból, hogy több jogot és szabadságot lehessen biztosíta­ni az etióp népnek és meg lel­hessen óvni az ország gazdasá­gát és hagyományait". SZERÉNY MEGEMLÉKEZÉS Brüsszel — Csak szűkkörű ünnepségen emlékeznek meg ezen a héten a NATO brüsszeli központjában a szervezet fenn­állásának 25. évfordulójáról. Ki­sebb NATO díszszemlét tartanak, s Luns főtitkár mond beszédet. Az eredeti tervek szerint epre az időpontra akarták időzi leni az Atlanti Szövetség csúcstalál­kozóját Nixon elnök részvételé­vel, s az Egyesült Államok és európai NATO partnerei „új vi­szonyáról“ szóló dokumentum aláírását. A Washington és Nyu­gat-Európa között kiéleződött feszültség miatt azonban erre nem kerülhet sor, s így — el­lentétben a 20. évforduló fé­nyes washingtoni ünnepségei­vel — a szervezet negyedszáza­dáról csak igen szerény körül­mények között tartanak meg­emlékezést. Kommentárunk Tokió — Japán és kínai olaj iipari vezetők megállapodást kö­töttek Pekingben, amely sze­rint Kína ez óv áprilisa és de itembere között egymillió tón na olajat szállít Japánnak. Ami az árat illeti, Kína csak az április—júniusi időszakra kö telezte ol magát, fenntartva a jjogot az árváltoztatásra a július

Next

/
Thumbnails
Contents